A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-07-30 / 31. szám
1 A JO PÁSZTÓ« PAGE S. OLDAL A SZILAJ PATHÁN0K Az Afghánisztánt Indiától elválasztó határ hegyvidékén vonul végig. Ennek a hegyláncnak India felé néző oldalán és a tövében elterülő vidéken laknak ősidők óta a patihán nép törzsei. A pathánok az afghánokkal állnak közeli rokonságban, voltaképen ugyanaz a nép mind a kettő, csak az a különbség köztük, hogy a pathánok a hegyvidéknek keleti, illetve délkeleti oldalán, vagyis India területén telepedtek meg, mig az afghának a határhegységtől nyugatra és északnyugatra élnek. Származásuk szerint valószínűleg arab eredetűek, vagy a perzsával rokon pasthu nyelvet beszélik. Ősidők óta ezen a területen laknak, Nagy Sándor krónikásai, amikor a macedón hóditó indiai hadjáratát leírták, megemlítették, hogy a görög hadaknak nehéz harcokat kellett vívniuk India határán az ott élő törzsekkel és Nagy Sándor maga is kevés hijján halálát lelte Aornos várának ostromában. Aornosról Stein Aurél, a világhírű magyar kutató kiderítette, hogy azonos Una várromjával, amely az északnyugat-indiai határhegységben emelkedik. A pathánok ősei tehát már ezelőtt több mint j 2200 évvel is kemény harcosok voltak. Kr. u. e 8-ik ' században az iszlám hitére tértek, rokonaikkal, az ; afghánokkal együtt s ez a vallás még csak fokozta ' harcias hajlamaikat. Életmódjuk alig változott Nagy j Sándor kora óta, legfeljebb annyiban, hogy ma már modern lőfegyvereket használnak ugyanolyan halálos biztonsággal, mint annakidején ijjaikat és nyi- ' laikat. A pathánok népies törzsekben élnek. A legna- ' gyobbak — pl. az afridi törzs — 20,000 harcost állítottak fegyverbe, de a kisebb törzsek is komoly erőt jelentenek, hiszen minden pathán férfi született harcos és már suhanckorában résztvesz a felnőttek vállalkozásaiban. Az én falum az én váram A törzsek élén a khán áll, de khánok vezérlete ! alatt állnak az altörzsek is. A pathán khánoknak nin- ; csen könnyű dolguk. A fékezhetetlen, szilaj népen : csak olyan férfi uralkodhat tartósan, aki minden te- ' kintetben megállja a helyét. Testi erő, személyes bá- \ torság, kíméletlen erély, gyors elhatározás, könyör- ' télén körmönfont ravaszság — ezek a tulajdonságok biztosítják a khán hatalmát. Csak addig van tekintélye, amíg ezt fenn is tudja tartani minden eszközzel. A pathán törzsek kisebb csoportjai megerősített falvakban élnek. Minden pathán falu valóságos : ^riipiwagag! kőfalak Y^frlcörüi; őrtornyokkal, rfcv lyekben állandóan őrszemek figyelik a környéket. A súlyos gerendakapük, amelyeket hatalmas szögekkel vertek ki, zárva vannak és csak falubeliek vagy megbízható látogatók előtt nyílnak meg. Az óvatosság évezredek óta beleidegződött a pathánokban, hiszen ha nincs más ellenség, akkor az ; egyes törzsek, olykor altörzsek, sőt faluk is egymás ! ellen folytatnak rablóhadjáratokat. Ezt amolyan állandó “edzés”-nek tekintik, nehogy elfelejtsék ősi “érvényeiket” a harcot, a váratlan rajtaütést s a harácsolást. Vérbosszú könnyen akad, mert a pathánok legszentebb kötelessége a vérbosszú. A vérbosszú aztán a családokról átterjedhet a falvakra, ezekről az altörzsekre is. A rablás pedig szentesített “ősfoglalko- ; zása” a patháoknak. Ezt érthetővé teszi hazájuknak , kopár, terméktelen volta. A falvak környékén csak ‘ igen kevés megművelhető föld akad, inkább csak le- ' gelők vannak, ahol lovaikat és birkanyájaikat tart- ' hatják. Ezért a pathánok ősidők óta abban leltek legtöbb örömet s egyben jövedelmi forrásukat is, hogy lecsaptak az Indus folyón túl elterülő gazdagabb indiai területre, vagy a Khaibár-szoros ősi karavánutján sarcolták meg a karavánokat. A karavánok rémei 1 Ugyanis ez igen fontos kereskedőutvonal, évez- ' redek ótá itt bonyolódik le a kereskedelmi összeköt- - tetés India és Perzsia vagy nyugati Középázsia közt. A pathán törzsek, állandóan rettegésben tartották a : karavánokat, s ezek többnyire csak erős fegyveres kísérettel mertek utrakelni. Ami azonban kevéssé za- : yarta a vakmerő pathánokat, hiszen mesterei a rajtaütésnek és nagy műkedvelői a közelharcnak. Művészi büszkeségük, hogy görbe késeikkel úgy tudják 1 elvágni az ellenfél torkát, hogy az még se nyikkanhasson. Jellemző a pathánok elszántságára és határtalan szabadságszeretetére, hogy az angolok, kik egész Indiát meghódították és lefegyverezték, még csak ' kísérletet sem tettek a pathánok lefegyverzésére. A , patlhánt nem lehet “pacifikálni”. Inkább meghal, de nem adja be a derekát. És nagyon bajos is megküzdeni velük. Vad hegyvidékeiknek minden zugát ismerik és mesterei a guerilla-harcnak. Remek lövők. A lőszer drága, nehéz hozzájutni, ezért a pathán fiúgyermek már zsenge koráiban megtanulja, hogy nem szabad pazarolni a töltényt, ha valamit célbavesz, akkor találnia is kell! Az angolok sem bírtak velük Az angol katonaság már sok nehéz harcot vívott a patlhánokkal. A törzsek fiai beveszik magukat a járhatatlan sziklarengetegbe, ahol ők jól ismerik a láthatatlan ösvényeket, s már nem egyszer semmisítettek meg sokszoros túlerőben lévő brit osztagokat. Csak a repülőgép hozott változást; a repülők felülről felfedezik és bombákkal szétszórhatják a pathán táborokat De a pathánok is kitanulták a védekezésnek A KÖLTŐ ÉS A VÉGREHAJTÓ (Folyt, a 2. oldalról) — darabot irt. Felolvasta Bissonnak, aki látva a darab rosszaságát, de tudván, hogy kivel van dolga, lelkesülten felkiáltott: — Ez azután a mesteri darab! BisSon darabja óriási sikert aratott. Dávidéi viszszatért, kifizette adósságait, majd eladta a színházat és pneumatikokat kezdett gyártani. Denise kisaszszony nagynevű művésznő lett, Chalonette pedig tönkrement és napidijas lett. AZOK A NŐK tisztességes Greteheneket. A film cime: “Te és a németek,” SZÉP AZ ÉLET. . . Mrs. Charlotte Howard kisfizetéses pénztárosnő volt egy losangelesi nagy üzletben és nagy lábon élt. Sokszor átrándult a nevadai Las Vegasba és ott szerencsejátékban próbálta ki a szerencséjét. Szép kirándulásokra utazott nyaranta: Hawaiiba, Mexicoba. . . És amikor az üzletben 4000 dollár hiányt fedeztek fel, Mrs. Charlotte bevallotta, hogy nem 4000, hanem 24,000 dollárt sikkasztott az évek folyamán. A lopott pénfeből 20,000 dollárt Las Vegasban blackjack játéknál és a mexicoí Tijuanában lóversenyen elvesztett, a maradék 4000 dollárból fedezte vakációinak költségeit. Szép az élei a siaievillei, illinoisi börtönben . . . vagy legalábbis annak kertjében, amelyet a rabok gondoznak szeretettel. Baloldalt áll: Howard! Spring, életfogytiglanra Ítélt gyilkos. 1903 óta lakója a börtönnek s nemrég egy újság megírta, hogy több mint 50 évi rabság után kegyelmei kaphatna és kiszabadulhatna, de — nincsen senkije a világon s ez az elbocsátás akadálya. Egy ala;skai farmer az újsághír alapján vállalkozott arra, hogy magához veszi, mire Spring, a börtön tó kertésze, Alaskába utazott. 17 éves volt, amikor ölt, 67 éves most, amikor uj életet kezd. "Mint a virágok minden tavasszal.. /’—^ mondja. módját: ha repülőgép zúgását hallják, pillanatok alatt elbújnak a sziklák közt és betkarva magukat piszkosszürke átvetőikkel, mozdulatlanul utánozzák a szerteszét heverő nagy köveket. így aztán a repülőgép sem derítheti fel hollétüket, míg az előrenyomuló gyalogságot egyszerre csak gyilkos tűz fogadja minden kő mögül. Az angolok csak egy célravezető módját fedezték fel a legveszedelmesebb törzsek ideiglenes “pacifikálásának”. A szoros környéken lakó afridi törzset zsoldjukba fogadták; tekintélyes összegek, puskák és lőszer juttatásának ellenében az afridik elvállalták a szoros útvonalának biztosítását. A^óta nem is történt rablás, a karavánok nyugodtan közeledhettek. Persze, hiszen azelőtt maguk az afridik voltak az utonállók! Az Össz-amerikai Kávé Iroda statisztikai kutatásai alapján megállapítást nyert, hogy az északamerikai közönség egy re szélesebb rétegei szoknak rá a reggeli kávéra. Mindez az Iroda rábeszélő propagandájának a következménye. Az 1952- es statisztika szerint minden északamerikai napi 2% csésze kávét ivott a múlt év folyamán, ami 5% emelkedést mutat 1951-hez viszonyítva. Egyre inkább terjed az étkezések közti feketézés szokása is. Ezek az adatok nem közömbösé k "Ti b. > zíi^ká vefefmelésre, amelynek fokozása gyakorlatilag ügyszólván nem ismert határt. • A kávétermelés a brazil közgazdaság legfontosabb tényezője. A kávéexport révén jut Brazília oly fontos importcikkekhez, mint az olaj, gazolin, búza, jármüvek és gépek a mezőgazdaság, valamint a gyá rak részére. Ugyancsak a kávéexport segítségével tudja fizetni államadósságait. 1952- ben Északamerika kávéfogyasztása 20 millió 274 ezer zsák volt több mint 1 billió 350 millió dollár értékben. Nincs hiány kávéban! A Brazíliai Kávé Hivatal elnöke, Joai Pacheco e Chaves az északamerikai National Coffee Association évi gyűlésén, amely Boca Ratonban folyt le, ismertette a helyzetet a brazíliai kávétermelés vonalán, különös tekintettel a múlt évi júliusi fagykár kihatásaira, melyek még két-három évig éreztetni fogják hatásukat. Veszély azonban nincs, mert még a növekvő északamerikai és európai kávéfogyasztást is ki lehet elégíteni a jelenleg Parana, Minas, Gerais és Sao Paulo államokban folyó erőfeszítésekkel, amelyek kimerült földek felfrissítésében és a dolgozó földek legmodernebb megmunkálási, konzerválási és javítási módszereiben állnak. Eldorádó Az utolsó évek rohanó fejlődése uj Eldoradóvá változtatta Észak Paranát a kávétermelés szempontjából. Ezt a virágzást azonban olyan tényezők fenyegetik, mint a hozzá nem értő vezetés, az ültetés olyan területeken, amely fagyveszélynek van kitéve, a rablógazdálkodásszerü erdőirtás, ami a vidék esőmgm^yiségét oly' ’erősen csökkenti, hogy szárazság és a föld kimerülése a következménye mint előfordult Északon, Rio de Jeneiroban, Minas Geraisban, sőt magában Sao Pauloban is. Paraná állam lakosságának 40%-a kávéval foglalkozik. Ezeken a szűz területeken a kávéhozam duplája a Sao Paulo-i termelésnek. Itt most konjunktúra van, ami tömegesen csalja az uj telepeseket az uj élet és a gazdaság reményében. A jelenlegi helyzet A legújabb jelentések szerint az amerikai hadsereg megszüntette a kávé vásárlását a magas árak miatt. Rui Gomes de Almeida, a Rio de Janeiro-i Kávékereskedelmi Központ igazgatója a jelenlegi kávékrizissel kapcsolatban a következőket mondotta: Országunk elleni valóságos támadásról van szó. Az európaiak sokkal magasabb árakat fizetnek a kávéért, mint az északamerikaiak, akik a jelenlegi árletörési hadjáratot indították. Az a benyomásom, hogy az Egyesült Államokban a kávé-kérdés demagóg célokat szolgál. A republikánus párt választási nehézségekkel küzd és a kávé csak eszköz, hogy megnyergelje az érdekeiben megmozgatott tömegeket. Emellett bizonyít, hogy a kávé elenyészően kis tételt jelent az amerikai háziasszonyok havi konyhakiadásaiban. Hatórás konferencia után a U. S. hadvezetőség a következő közös nyilatkozatot adta ki: “Tartalékaink megengedik, hogy egyelőre ne forduljunk a piachoz.” J. Glenn Beall, a szenátus bankbizottságának elnöke a nyilatkozat hallatára kijelentette, hogy rendkívül örül, hogy a fegyveres erők ezt a határozatot hozták és amig a magas árak tartanak, nem vásárolnak kávét. A katonaság nagy tartalékokká! rendelkezik, és semmi értelme sincs, hogy tovább vásároljanak most, amikor drágább. Gillette szenátor volt a szerzője annak a most jóváhagyott törvénynek, hogy a newyorki Kávébőrze hivatalos felülvizsgálat alá tartozzék: kijelentette, hogy minden cent áremelkedés az amerikai népnek 27 millió dollárba kerül. NE FELIÜNK A DOKTORTÓL! Megszámlálhatatlan tragédiák forrása a doktortól való félelem. Sokan éveken át szenvednek, súlyos betegséget gyanítanak, de nincsen bátorságuk orvoshoz menni, félnek az orvos felfedezésétől, hogy csakugyan komoly a betegség. Ez oktalan és veszedelmes félelem ellen nincsen védekezés, már csak azért sem, mert aki nem megy orvoshoz, azt nem lehet felvilágosítani. Most egy dániai tudós készített egy orvosságot, amely a félelemből kigyógyitja a betegeket és ezzel utat nyit a betegség elleni orvosi kezelésnek. Ez az orvosság, amely a kábítószerekkel rokon, kiküszöböli a félelmet, helyreállítja a lelki egyensúlyt, legyőzi az idegességet és izgalmat és a beteget képessé teszi arra, hogy hogy szembe tudjon nézni a könyörtelen valósággal. —--------- ---------------------------------------------------------------------------------------------------- t Brazília zöld aranya j TE CSAK PIPÁLJ, GLORIA! E. C. Hammond profeszszor, a Yale egyetem életstatisztikai osztályának tanára és az Amerika Rák Egyesület statisztikai kutatásának vezetője, egyike azoknak a tudósoknak, akik összefüggést látnak a cigarettázás és a tüdőrák között. Érthető ezért, hogy sanda szemmel nézett a feleségére, aki — ó borzalom! — naponta három pakli cigarettát szokott szívni. Rábeszélte a feleségét arra, hogy térjen át fokozatosan a pipásásra, mert a tudományos kutatás jelenlegi állása szerint a pipázás kevésbbé káros, mint a cigarettázás. Az asszony belement az alkuba és elkezdett pipázni, de amellett nem hagyott fel teljesen a cigarettázással sem, hanem csak azt érte el, hogy a pipázás mellett most naponta csak fél pakli cigarettát szív, vagyis az eddigi menynyiségének hatodrészét. A pipa-kurának csak egy akadálya van, mondja a tudós felesége: Szégyenlek mások jelenlétében pipázni. Elhisszük. . . — Pedig hát — tette hozzá a misszisz — talán hasznos lecke volna más nőknek is, akik sehogysem tudnak lemondani a káros, egészségtelen cigarettázásról. MÁS IS VESZÍT Különös pert indított Sacramento, Cal.-ban egy asszony egy játékos ellen, aki az ő férjétől kártyán 8540 dollárt nyert. Arra kérte az asszony a birót, kötelezze a nyerőt nyereségének visszaad á s á r a, mert a hazárdjáték erkölcstelen és így az az ember tisztességtelen utón kárositotta meg 8540 dollárral az ő férjét. McGee biró a keresetet elutasította. Nem lehetett eleget teni a keresetnek, mondotta a biró, mert máskülönben sorra jönnének a bíróság elé asszonyok százai, ezrei, milliói és visszakövetelnék a pénzt, amit a férjük kártyán elvesztett. KÉTARCÚ FRAULEIN Hogy a német kisasszonyoknak két arcuk van, azt sok amerikai katona keserves tapasztalatból tudja. Az amerikai katonák keserves tapasztalatai arra késztették a hadvezetőséget, hogy a katonákat már jóelőre kioktassa a Frauleinok miféleségéről, még mielőtt az első Frauleinal találkoznának. Minden amerikai katonának, akit Németországba küldenek, hajóraszállás előtt bemutatnak egy 30-perees filmet, amely bemutatja a tisztességes és a kevésbbé HÁZASODJATOK! Írországban valami nincs rendjén a házasság terén — állapította meg hat évi tanulmányozás után egy kormánybizottság. Az a baj, hogy az ájrisok nem szeretnek fiatalon házasodni. És hogy sokan sohsem nősülnek meg, minek folytán sok az ájris vénleány. Ezen a bajon segíteni kell, hogy az ir nép természetes szaporodása fenntartható legyen, mondja a bizottság. A statisztika azt mutatja, hogy a 14 éven felüli fiuk és férfiak közül minden második nőtlen. Ez nagyon sötét statisztika, de kedvezőbb képet mutatna, ha csak a 20 éven felüli fiatalemberektől várnák el, hogy vegyenek maguk mellé feleséget. Az átlagos házasodási kor Írországban a városokban férfiaknál 33 év, nőknél 28 év, falun 37, illetőleg 30 év. Néhány év múlva megint lesz elegendő és olcsó kave
