A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-07-16 / 29. szám
A JO FASZTŰ* PAG* *. OLDAL A “NÉGUS” ÉS ORSZÁGA Egy amerikai ujsápré látogatása a mai "'modem" Ethiopiábazt Amikor Hailé Selassie, Ethiopia uralkodója mult hónapban Amerikába érkezett, sok amerikai — főleg a fiatalabb nemzedék — meglepetéssel ha lotta nevét. Nem tudták, hogy Ethiopiának királya van, akinek benszülött neve “négus”. Az idősebb nemzedék azonban még jól emlékszik a négusra a harmincas évekből, amikor Mussolini támadása a félig barbár ország ellen a világpolitika központja volt. A négus ekkor megjelent a népszövetség nyilt ülésén és egy drámai beszédben kérte a világ segítségét. Ez volt az első alkalom, hogy egy koronás uralkodó a Népszövetség, a mai UN elődje, előtt beszélt. A négus megjósolta, hogy ha a világ eltűri ezt a támadást egy kis ország ellen, akkor a diktatúrák annyira merészek lesznek, hogy “a közbiztonság a világban megszűnik és helyét átveszi az erőszak.” Ez 1936- ban hangzott el és soha igazabb szavakat nem mondtak. Sokan hiszik, hogy a második világháború valójában Ethiopia inváziójával kezdődött. A Salamon leszármazottja A négus — mint ahogy amerikaiaknak most alaposan alkalmuk volt szemügyre venni — rendkívül alacsony termetű ember, alig éri el az 5 lábat, de tartása kecses és méltóságteljes. Amerikaiak közül valószínűleg senki sem tud többet erről a furcsa, barbár és mégis civilizált uralkodóról és országáról, mint John Gunther, az utazó újságíró aki bejárta Ethiopiát és többször volt kihallgatáson a négusnál. Mint Gunther leírásaiból olvassuk, a négus hivatalos címe “a királyokkirálya” és családfáját Salamon királytól - ftz^rmaztaf ja 1 ii/tvin;'r'yno. bizonyítók nincs rá és csupán a néplegendá támasztja alá, Ethiopia első uralkodója, Meneli’k császár, Salamon királynak és Shába királynőjének fia volt. A trónt még mindig Salamon trónjának nevezik. Ethiopia múltjáról kevesebbet tud a tudomány, mint bármely más országéról. A történelmi múlt Ethipia görög szó és anynyit jelent, hogy. “napsütötte arcú”. Az ott járt görög Írók kezdték igy nevezni az országot írásaikban. A régi neve Abesszínia volt, de a benszülöttek ezt a nevet nem szeretik, mert annyit jelent, hogy “kevert vérű.” Az ethiopok ugyanis fehérnek tekintik magukat, annak ellenére, hogy a bőrük barna, (ők az európaiakat és amerikaiakat “rózsaszín bőrűnek” nevezik. A néger lakosság valamikor rabszolga volt az országban. Ma a lakosság jókora része kevert vérű. Sajátos módon Ethiopia “keresztény” ország. A lakosságnak majdnem a fele keresztény, de a keleti kopt egyházhoz tartozik. Valószínűleg a mohamedán lakosság többségiben van, de a befolyásos uralkodó osztály keresztény és maga a négus is hithü keresztény. Az országban vannak kolostorok, amelyek 1500 évnél hosszabb ideje működnek. Hittérítők a kereszténység korai korszakában már elérték Ethiopiát. Elzárva a világtól Hogy Ethiopia mégis anynyira elmaradt a keresztény s nyugati civilizációtól, az valószínűleg földrajzi fekvésének tulajdonítható. Az egész ország tulajdonképen egy fennsík, amely átlagban 7000 lábbal fekszik a tenger felett. Enlemes, de megközelítése igen nehéz. Az ország annyira elmara-és megbecsülést nemzetétől és ott ragyogott keblén a legnagyobb angol kitüntetés, mit nő valaha is kapott. Békességben folytathatta áldásos munkáját a betegápolás terén, szép kort érve meg: 90 évet, és az egész müveit világ ma már a magáénak vallja. Kossuth Zsuzsanna életében munkájáért és hazafias magatartásáért csak ostorcsapásokat kapott a kegyetlen sorstól. Hasonló a sorsa Semmelweiss orvos-professzor küzdelmes életéhez és tragédiájához, “akitől, mig élt, egy szerény virágszálat is megtagadtak kortársai, de halála után két kézzel vitték sirjára a kegyelet és elismerés legdusabb babérkoszorúit”. Kossuth Zsuzsanna a 100 év előtti magyar honvédek “mentő angyala” volt és élete végével az emigráció saját halottjává magasztosult. Amikor ma kegyelettel helyezzük el képzeleti sirjára az elismerésnek és hódolatnak eszményi koszorúját, valahol fent a “Hadak Utján” felharsan a régi kürt és feszes vigyázban tisztelegnek “Zsuzsi, tábori dajka” előtt Kossuth katonái. Jeruzsálemben, a két darabra szakított szent városban, napokon át tűzharc folyt arabok és zsidók közt. A képen látható Dubart amerikai kapitány, az Egyesült Nemzetek megfigyelő bizottságának tagja, katonai rádió leadó-felvevő "walkie-talkie" készülék segítségével próbálja rábeszélni az ellenfeleket, hogy hagyják abba a vérontást. Végül három nap után fegyverszünet jött létre, miután 8 személy életét vesztette és 53-an megsérültek. dott, hogy népszámlálás még sose volt. A lakosság számát 10 és 20 millió közöttire becsülik. A szarvasmarha állomány valószínűleg nagyobb a lakosság számánál: 18-20 millió. Utak alig vannak és a vasútvonal hossza egy országban — ami nagyobb mint Texas, Oklahoma és New Mexico együtt véve — mindössze 240 mérföld. Nagyvadak, mint oroszlán, elefánt, víziló, stb. bőven van az országban és lehetne a külföldi vadászok paradicsoma, mint Kenya, ha nem lenne olyan nehezen megközelíthető. A lakosság javarésze természetesen földművelő és valószinüleg 95 százaléka nem tud irni-olvasni. De egy ethiopiai zászlóalj Koreában kitünően harcolt a UN oldalán és amerikai katonai szakértők meg voltak lepve, hogy az Írástudatlan ethiopiai katona milyen intelligens és milyen gyorsan tanulta meg a modern fegyverek használatát. Hihetetlen gazdagság Ethiopia — ha pusztán a természeti kincseken múlna — a világ egyik leggazdagabb országa lehetne. A termőföld bőséges és hihetetlenül dús, de nem is lehet pontosan tudni kié a föld, mert kataszteri bejegyzés nincs. Biztosan tudják, hogy a talaj nagy cink, réz, ólom és vasérc lerakatokat tartalmaz, azonkívül valószínűleg sok olajat. Az országban minden megterem, a kenyérmagvaktól kezdve a tropikus jellegű növényekig. A kávé például fontos termés. (Maga a szó eredete is ethiopiai: “kaffa”). A főváros, Addis Ababa, sajátos keveréke egy ősi és modern városnak. Lakosainak száma talán 300,000. Van egy modern repülőtere is, de a.z utcákon szamai- és öszvér fogatok váltakoznak amerikai autókkal. Van néhány modern épülete, de a lakosság javarésze a hegyoldalhoz tapasztott sárkunyihókban él, amelyek talán ezer évesek lehetnek. Gunther azt írja, hogy az ókor és a 20. század keveredik ebben a furcsa városban. Amerikai segítség A háború után az amerikai “Four Point” program keretében Amerika figyelme a különös ország felé fordult. A négus amerikai látogatása is azt a célt szolgálta, hogy hazája részére minél több segítséget kapjon. Ahogy amerikaiak látják, a probléma itt a közműveltség emelése, iskolázás, közegészség, stb. De a programot igazán az elején kell kezdeni, mert először tanítókat kell nevelni. Addis Ababa fővárosban ma mintegy 350 amerikai él, különféle szakértők, akik segítenek a kormánynak időszerű problémák megoldásában. Amerikai tőkeberuházásra csak akkor kerülhet sor, ha az országnak van elég képzett szakmunkása. Egyes hírek szerint Addis Ababa a szovjet afrika kémhálózatának központja, de az ehtiopiai kormány tagadja ezt. Annyi tény, hogy Ethiopia az egyetlen afrikai ország, ahol a szovjetnek diplomáciai képviselete van, de a kommunista befolyás egyelőre nem látszik számottevőnek abban az országban. Maga a négus jó benyomást tett Amerikában. Annak ellenére, hogy országának államformája tökéletesen feudális jellegű, és ő maga ma az egyetlen abszolút uralkodó a világon, önzetlen és haladószellemű embernek ismerték meg. Minden becsvágya hazája sorsának javítása és felemelése egy magasabb anyagi és szellemi színvonalra. A négus washingtoni látogatása után erre több remény van mint eddig valaha. TERMÉKENYSÉG Lancaster, Pa.ban meghalt 89 éves korában Aaron Zimmerman farmer. Maradt 369 leszármazottja: 3 fia és 5 leánya, 86 unoka, 274 dédunoka és 1 ükunoka. Iva, S. C.-ban 104 éves korában meghalt Anna Hatten. Temetésén gyermekein kívül még körülbelül 400 unoka és dédunoka volt jelen. Peggy és Háry találkoznak az utcán: — Hova sietsz? — A fogorvoshoz megyek, onnan a kalaposhoz meg a szabónőhöz. De nagyon sietek drágám,, mert már tizenegy óra és George 12 órára haza jön ebédelni és akkor otthon kell már lennem. NAGYVÁROSI KISLÁNYOK A mostani iskolai év első felében Chicago középiskoláiból 226 leányt kicsaptak, mert másállapotban voltak. Ezek közt volt egy 13 éves leány, akit egy férfi azzal a megnyugtató- állítással csábított el, hogy ő még nagyon fiatal ahhoz, hogy teherbe essék. . . A fiatalkorúak bírája, Thomas Kluczynski, sok esetben a szülőket hibáztatja, ha rossz útra tér a gyermekük. A szülői legjobb szándék nem segít, ha hiányzik a fiatalok lelki életének, szükségleteinek megértése. A gyermek, aki a családtól elidegenedik, eltéved a nagyváros őserdejében, ahol prédára lesnek lelkiismeretlen férfiak. SZÓ SZÓT KÖVET . . . Ha három nő az utcán találkozik és elkezdenek ibeszélgetnié ez beszélgetés. És amikor aztán csak ketten maradnak együtt és beszélgetnek, az nem beszélgetés, hanem pletyka. a telefon segítségével leszek napbarnított" Még a legelfoglaltabb háziasszony is talál időt az udvarban pihenni, ha telefon segítségével vezeti háztartását. Ahelyett, hogy hosszú, fárasztó bevásárlási utakat tegyen, megtalálja a telefonkönyv sárga oldalain, amire szüksége van. Társaságot hiv telefonon és a város túlsó szélén lakó barátait keresi fel anélkül, hogy elhagyná otthonát. A telefon tucatnyi módon takarít meg időt és fáradságot. Nem csoda, hogy marad ideje a szabadiban való tartózkodásra. Ezért van az, hogy okos asszonyok a modern életmódhoz telefont használnak és tudják, hogy a telefon a háztartási költségvetés legolcsóbb tétele. THE @HI@ BELL TÍLIPH3H1 | Emlékezzünk a régiekről KOSSUTH ZSUZSANNA Irta: BALASSA BÉLA II. Ismerte a kezdeményezés és a szív alkalmazásnak fontosságát akkor, amikor a csataterek zaját tábori kórházágyon való szenvedés váltja fel. Isíerte a szenvedő katonaiélek hangtalan sóhaját, váyát. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a sebesült osz'ák katonákat külön együvé, lehetőleg egy helyibbe helyezte és külön a magyar honvédeket. Sőt lég az egy századba tartozókat is egymás mellé fekete. A tábori kórházak szenvedőin kivül meglátoatta a falvakat is, ahol csak gyermekeik, nők és öreek maradtak. A szükségben lévők megsegítésére löt szakított, e célból tanácskozott a helybeli lelészekkel, lett légyen az katolikus avagy protestáns állású. Ő maga református volt, elhunyt férje visont katolikus. Magával vitte azonban a kifinomoott lelkek magatartását: egymás elveinek és vállárnak tiszteletben tartását. Képzeljük el, hogy mit jelentett 100 év előtt 72 orházhoz csak eljutni, az akkori lovas vagy ökrös sekereken és feneketlen sárban úszó utakon! De jött 1849-ben a szomorú bukás és Meszlényié Kossuth Zsuzsanna, a honvédség főápolónője is semtanujává vált a magyar fegyverek letételének. Anyjával és Emilia nővérével, valamint a csatdhoz tartozó 10 gyermekkel Kossuth Lajost kiváník elérni, útközben azonban Nagyváradon elfogták két. Az orsztrákok ezt a 15 személyes családot egy sobába terelték és nyitott ajtón és ablakon át fegyeres őrök vigyáztak rájuk. Zsuzsanna tiltakozott, mire az osztrákok rá sem hederitettek és tény az, 0 gy a cári csapatok parancsnoka juttatta őket “haifoglyokat” megillető emberségesebb fedél alá. Két ónap után — amikor a cári csapatok elvonultak íár — Pest felé indították őket, mitsem törődve azal, hogy egyik gyermek skarlát-lázban feküdt és az rvos is tiltakozott elszállítása ellen. Könyörület vizont nem volt; Pestre érkezésükkor börtönbe kerülik és mint közönséges bűnözők szalmával hintett öldön kellett aludniok. Hónapok teltek el, mig ügye a bíróság elé került. Zsuzsanna védekezése igen egyszerű volt: “Csak azt ittem, amit egy magyar asszonynak a kötelesség és ecsület érzése parancsol! Biráját megzavarta logikája, mert védekezésiét iegészitette azzal, hogy: “Én nem vagyok (mint ő) felelős a háborúért, az a férfiak müve volt. Én a áborunak a nőket megillető ) észé en, a sebesültek ondozásában vettem részt!” ^^^suzsannára a legsúlyosabb ítélet, várt. Ekhwa URtoTHT megmozdultak azok s sztrák tisztek, akik zemtanui voltak Zsuzsanna 1 umanizmusának, igaiólva, hogy az osztrák sebesültek életét éppen úgy nentette Kossuth Zsuzsanna, mint saját honvédjeit, ly közbenjárásnak hatására a biró ág okosabbnak átta az ügyet megfordítani és az eljárás beszüntetése mellett Meszlényáné Kossuth Zsuzsannát “közönetük kifejezése mellett” szabaaonbocsátották. Zsuzsanna ezekután anyjával és nővérével egyitt lakott Pesten és a család, valamint barátok gyernekeiből álló kis iskolával foglalkozott. Haynau •sztrák helytartó hivatalnokai azonban nem jó szemnél nézték ezt a hazafias szellemű szemináriumot és negpirólbálták Zsuzsannát lebeszélni aktivitásáról, óként arról, hogy történelmet és hazafias szellemet anitson a serdülő ifjúságnak. Kossuth Zsuzsanna törékeny testében azonban rős lélek, határozottság lakózott és meg nem hajott. 1851 szeptemberének egyik hideg éjszakáján negjelentek lakásán a hatóság emberei és anyja, vaamint gyermeke mellől bekisérték — most már máodszor — a vár hideg, Hitetlen, törött ablaku börtölébe. E gyaloglás a hideg éjszakában tüdőbajt redményezett, amelyből soha többé fel nem épült, állapotára való tekintettel — vagy három nap mulán -—átszállították a vár kórházába. Ez az időpont, amikor Kossuth Amerikába érezve, az ünnepségek középponjává válik. Éppen Vashingtonban (1851 dec. 31) kapja a hirt, hogy saladját másodszor is letartóztatták és anyja a bőrönben meghalt. Kossuth Zsuzsanna másodszor 5 hónapot tölt ogságban (összesen 12 hónapot). Haynau ahhoz kö-1 szabadonibocsájtását, hogy elhagyja véglegesen iUrópát. Ez meg is történik. A család azonban csak Brüsszelig jut el, mivel idős anyjának betegsége a ovább utazását kizárja. Zisuzsanna Brüsszelben megtanulja a csipkeveést és sikerül kereskedelmi kapcsolatot szereznie Angliában. Emilia nővérével együtt Amerika felé eszik útjukat. New Yorkban Emilia boarding-house vállalko;áshoz kezdett és nem rajta múlt, hogy vállalkozáa sikertelen maradt. Zsuzsanna még Brüsszelben isszekuporgatott pénzecskéjén női ruha varráshoz ogott, mivel a csipkekészités sovány jövedelemmel árt. Sőt könyvelést és idegennyelvü levelezést is válalt, hogy megélhetésüket biztosítsa. Fizikuma azonban ezt az éghajlatot nem bírta ■s tüdőbetegsége mindinkább elhatalmasodott. 1854-et írtak, junius havát, amikor már lelkészt ;ér magához, hogy az utolsó Úrvacsorát magához regye. Ezt egy német evangélikus lelkésztől veszi fel :s 1854 junius 28-én Manhattanban kileheli nemes elkét. M'eszlényi Kossuth Zsuzsanna szenvedésében, ílhagyatottságban osztozott nemzetének sorsával. Florence Nightingale sorsa nem ilyen volt. Nightingale megkapta a kiérdemelt tiszteletet Y*v . ?
