A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-12-10 / 50. szám
sriK OLDAL A JÓ PÁSZTOR KIS HAJÓ A NAGY VIZEN Egy régi magyar tengerésztiszt feljegyzéseiből (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office ’36 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: (fy évre ........................... . $5.00 One Year .....................................$5.00 él évre ......................................$3.00 Half Year ..........................— ..$3.00 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. AZ IDŐK COLUMMUSA Enrico Fermi olasz származású chicagói professzort ,aki 53 éves korában rákbetegség áldozata lett, találóan nevezi a New York Times az atom korszak Columbusának. És helytáll a lapnak az a megállapitása is, hogy amig élet lesz ezen a földtekén, élni fog Enrico Fermi emléke. Mert Fermi professzor fedezte fel római laboratóriumában 1938-ban a sorozatos atomrobbanások fizikai törvényét, amely tudományos felismerés tette lehetővé az atombomba megteremtését. A*z első amerikai atombomba megalkotásában is nagy része volt Fermi professzornak 1942-ben. 1938 és 1942 — ezek jelentős évszámok voltak, nemcsak Enrico Fermi életében. 1938-ban Fermi korszakalkotó tudományos felfedezéséért megkapta a Nobel dijat. Feleségével Stockholmba utazott, hogy a svéd király kezéből átvegye a nagy kitüntetést. Stockholmból aztán nem haza utazott, hanem Angliába és onnan Amerikába. Mert akkor történt, hogy Mussolini fasizmusa kölcsönvette Hitler náci vezértől a zsidőgyülölet és zsidóüldözés politikai fegyverét és Fermi, akinek felesége zsidóvallásu volt, hátat fordított a fasizmusnak és a szabad Amerikába költözött át — a szabadság fegyverét kovácsolta szabad földön. Ezért, csakis ezért az emberiség hálája illeti meg haló poraiban a rossz véget ért olasz fasiszta diktátort. Ki tudja megmondani, hogy nézne ki ma a világ, ha az olasz Fermi az atombombát nem a szabad Amerikának, hanem az olasz-német-japán tengelynek alkotta volna meg? Nagy volt a veszély, hogy a “tengely” megelőzi a szabad világot. Alig érkezett meg Fermi New Yorkba, Dániából az a hir jött, hogy Hitler részére atomkutatás folyik — a Fermi-féle elmélet alapján. Ez a hir Lisa Meitner osztrák tanárnőtől Származott, aki egyidőben együtt dolgozott a német atomtudósokkal s akkor,1*' a világháború kitörése előtti hónapokban otthagyta hazáját, mert zsidó vallása miatt üldözéstől kellett tartania. Lisa Meitner üzenete bombaként hatott és Amerikában megindult a lázas kutatómunka, melynek eredménye 1942-ben az első atomrobbantás volt. Az atombomba megalkotásán — amely három évi kutató munka után sikerült, ugyancsak jelentős szerep jutott más tudósoknak is, akik a nácifasiszta üldözés elől jöttek Amerika szabad földjére. Joggal mondhtjuk tehát, hogy a náci-fasiszta gyűlölködés, az embertelen faji üldözés politikája öngyilkos politika volt. Legjobb elméitől fosztotta meg magát a náci-fasiszta zsarnokság. GYEREK VERVE JO . . . Montgomery marsai, a világháború egyik nagy hadvezére megjegyezte a minap egy előadásában, hogy a németeknek nem ártott a verés, amit a második világháborúban elszenvedtek, mert “történelmi felelőségérzetre tanítja őket.” Ezt azzal vezette be, hogy a gyereknek adott verés is hasznos nevelési eszköz.. Rajta sem kímélték a nádpálcát és mégis az angol birodalom marsalja lett. Azt mondani, hogy a marsainak igaza van, kissé kockázatos, mert az elavult gondolkodás gyanúját keltjük fel magunk ellen. De minden kockázatot vállalva, a marsai mellé állunk. Ebben az országban a huszas évek óta, -félig megemésztett lélektani elvek alapján divatba jött a felfogás, hogy a gyerekkel érvelni kell, a verés megalázza és múlhatatlan hegeket ejt a lelkén. Az eredmény: Amerika történelmének legnagyobb arányú bünhulláma. Ma már bírák, nevelők, lélekbúvárok, tanítók hangoztatják, hogy bármilyen elavult nevelési eszköz a nádpálca, mégis nemzedékeken át bevált. “Valamivel töblh nádpálca és kevesebb bűncselekmény” — mondta Illinois állam főügyésze nemrég a kérdéssel foglalkozó kongresszusi bizottság előtt. Nem hisszük, hogy nádpálca az ifjúság minden problémájának orvossága. De azt sem hisszük, hogy néhány kék és zöld hurka a gyermek léggömbölyübb részén súlyos sérüléseket okoz lelki fejlődésében. Ezt az országot többek között olyan emberek tették nagygyá, akiktől gyerekkorukban nem kímélték a nádpálcát. A gyermekverésnek egy titka van. “Szeretettel kell verni a gyerek*t” — mondta egy nevelő és ebben a látszólag ellentétes nyilatkozatban sok hétköznapi bölcseség van. Valóban — az a gyerek, aki érzi, hogy szülői melegségben és szeretetben részesül, egy kis verés után sem fog szülei ellen fordulni, ellenben a nádpálca feltámaszthatja benne a felelőségérzetet, amelyre a marsai hivatkozik. A Szörnyű bünhullám csúcsán legalább is érdemes lenne kipróbálni a módszert. CSILLAGHULLÁS Alabama fölött lehullott egy csillag. Százak és Alig telik el néhány pillanat, máris háromszoros kürtszó jelzi a tengerek hatalmas istenének és kíséretének közeledtét, mire a fedélzetnek egy zugából különféle népfajokat ábrázoló alakok megfelelő viseletben vonulnak fel. Ezeket követik a Neptun udvartartását tévő és különböző szinü lobogókba bujtatott emberei. Most jön a menet főérdekessége — Neptun és felesége. Egy felcicomázott kétkerekű jármű, amely a komoly munka napjain ágyutalpazatul, a jelen pillanatban azonban Neptun díszkocsijául szolgál. A tengerek istene, aranyozott napirkoronával a fején és térdig érő kóczszakállal büszkén hatalmának teljes tudatában, kocsijában hátradőlve ül, oldalán fiatal feleségével, egy pozsgásarcu matrózzal, kit a hajó szabója egy piros kelméből, hevenyében összetákolt, bokáig érő szoknyába és mélyen kivágott derékba bujtatott. Az istennőnek dús és hirtelenszőke hajfürtjeiről egy a hajón levő és a kötél verés mesterségéhez értő matróz gondoskodott. A diszmenetet végül Neptun udvari borbélya, kezében egy fából készült, éktelen nagy beretvával és az udvari csillagász, hóna alatt távcsövet cipelve, fejezte be. Mikor menet a parancsnoki hid elé ért, ketté vált és sorfalat képezve utat nyitott az isteni házaspár kocsijának. Elsőnek Neptunné asszony ugrott le, szoknyáját kacéran térdig felemelve, látni engedő csikós harisnyás lábainak szép formáit. Azután férjébe kapaszkodva, megindultak a hidra vezető lépcsőn, mögöttük az előttünk már ismerős udvarmesterrel, kezében poharat és tengervízzel telt üveget tartva.A hajóparancsnokkal történt kölcsönös üdvözlés után elsőnek az udvarmester lép elő és a tenger vizével teleöntött poharat a parancsnoknak adja, ki azt megizlelve a körülötte álló tiszteknek továbbítja. Majd az udvari csillagász lép a parancsnok elé és beletekintés végett átnyújtja a magával hozott távcsövet, melyen kegére illesztett hajszál) látható. Újoncok keresztelése Ezalatt az udvari borbély néhány segédjével a fedélzeten az újonc matrózokon, kik még tengerészkedésük ideje alatt az egyenlítőn át nem haladtak, hajtja végre a keresztelést. E célra több, a fedélzet mosáskor használt vízzel telt és egy keresztbe fektetett léccel és fehér lepellel lebontott víztartót állítanak fel a fedélzeten, amelyekre a mit sem sejtő újonc matrózokat ültetik. Ezután előállnak a borbélyok és a keresztelendők arcát erősen beszappanozzák. Mikor aztán az egész arc és fej már csak egy habtömeg, egy közelálló matróz elrántja alóluk a lécet és az Equatorral még nem ismerős matróz a körülállók hahotája közt a vízbe pottyan. Ezzel aztán kezdetét veszi az általános keresztelés. A gőzszivattyuk működni kezdenek és tisztek és legénység vegyesen, kezükben csöbrökkel öntözik egymást. Később Neptunt és feleségét is az öntözők közé vegyülve találjuk. A vacsoraidőnek közeledtével ért csak véget a keresztelés mulatsága, s a mai nap az újoncokat a vén tengerészek sorába iktatta. KIS IlÖ M K A LOPÁSSAL VÁDOLT FEJEDELEM Battenberg Sándort, a bolgárok egykori fejedelmét, lopással gyanúsították a londoni British Múzeumban és ott tartották mindaddig, mig ártatlansága ki nem derült, — Sándor herceg ugyanis, aki szenvedélyes regén ybuvár volt, megtudta, hogy a British Múzeumban őrzik párját egy éremnek, amit ő mesés áron vásárolt meg csak azért, mert ebből a zéremből a föld kerekségén csak kettő volt meg. Elutazott Londonba az érem meg tekintése végett. Míg a muzeum igazgatója az érmet mutatta neki, megfog-’ hatatlan módon eltűnt az érem áz igazgató kezei közül. Keresték, kutatták mindenfelé. A muzeum szolgái, de még a fejedelem és az igazgató is végig kutatták a szobát, de hiába volt minden, a drágaságnak nyoma veszett. A herceg megunta a kutatást és távozni készült. Az igazgató akkor kijelentette, hogy mielőtt őfelsége távoznék, a muzeum szabályai szerint ki fogják őt kutatni. A herceg tiltakozott az ellen. Két szolga elállotta a kijárásokat s Battenberg Sándor a British Muzeum foglya lett. A herceg ekkor igy szólt az igazgatóhoz: — De igazgató ur, talán mégis csak elbocsátana, ha idehivatnánk egy barátomat, aki kezességet vállal értem. — Ki az? — A walesi herceg. Az igazgató engedékenyebb lett és megengedte, hogy egy szolga a walesi herceg után menjen. Mire a walesi herceg megérkezett, az eltűnt érmet megtalálták a padló egy hasadékában. A walesi herceg megkérdezte a bolgárok volt fejedelmét, hogy rhiért engedte meg, hogy kikutassák, ha már másképen nem szabadulhatott? A bolgár -fejedelem elővette a zsebéből a maga érmét és igy szólt: — Mert nálam van az érem párja, Ha megtalálják nálam, miként bizonyítom be, hogy nem én loptam el a muzeum érmét ?- FORRÓ KÁLYHA KLAMATH FALLS, Ore.— Mrs. Pearl Ray, akit égési sebekkel kezelnek a kórházban, elpanaszolta, hogy valaki “piszkos trükköt” csinált vele — tudniillik távollétében befütött a konyhai kályhában, amely rendszerint hideg és ülni szokott rajta. A Jó Pásztor Verses Krónikája A IHJS2ASRK SZÁZAD Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Képmutatás éltünk, hazug az erkölcsünk; az élet piacán hazugságpénzt költünk, így éltük tegnapunk; igy élünk a mába; igy éljük holnapunk, igy botlunk egymásba. Ki istentagadó, gyakran elmegy papnak s a tolvajkulcs felcsap éjjeli lakatnak. Jcszivü a szegény; kegyetlen a a gazdag; s nem egyszer Igének avanzsál a maszlag. A szinvak festő lesz; bölcselő a bárgyú s zenekritikus lesz, ki süket, mint ágyú. Színekről beszélnek, akik örök vakok s rádicszpiker lesz, ki csak alig dadog. Tisztaságról gyakran prédikál a piszk«^ bűne mitsem számit, ha teljesen tilkosfr Vezérpolcon hányszor ül, aki selejtes s fehér hermelinben jár, ki bűntől vemhes. Kincstáros a tolvaj; a fegyenc biblikus, romlott emberekből lesz a politikus. Hányszor ül katedrán áltudós, tudatlan s tömegmészárosból lesz a “halhatatlan”. Erősebb a gyengét jogából kiűzi s vásári áru lesz, ami tiszta, szüzi. A kerítő gyakran erkölcsöt prédikál s lakkcipőt hord gyakran, ki bűnben sántikál. Hány nagyságnak lelke bűntől teli spongya s hányszor különb náluk utcasarkok rongya. Bélpoklosiból hányszor lesz a reformátor s hányszor gyáva, pimasz, ki látszólag bátor. Titkos gangsterekből lesz ma erkölcsbiró; playboyból, pozőrből, sarlatánból iró. S az igazi iró elmegy pedlérozni . . . Nos, ki tudja, mindezt gyorsan rendbehozni? Ekként forr és rotyog a nagy életkatlan; erkölcsi várfok ez, mely megvivhatatlan. Álkultúra, áljog, álsziv, álszabadság: igaz csupán a bűn — s az emberi vadság. Kórházak, börtönök szörnyű sokadalma: ime az emberek igaz társadalma. 1 Bár látszólag óvják, védik az elveszőt: végleg eltiporják a gyengét, elesőt. Megmentenek egyet, elpusztitnak százat: im felebarátom: a huszadik század. ...... :,r" •> —— —' a __i a százak látták a csodálatos jelenséget, amint az aranyos fénnyel izzó égitest átsiklott az ég sötét kárpitén és lezuhant Birminghamtől 40 mérföldnyire, Sylacauga közelében. A meteor, merthiszen ez volt “a csillag”, egy házra esett oly óriási robbanással, tűzzel és füsttel, hogy a környék népe azt hitte: atombomba explodált. A fehér füstfelhőt, amely sokszáz lábnyi magasra emelkedett, három állam népe látta, figyelte. Rendőrség, katonai repülőgépek érkeztek a helyszínre és a vizsgálat megállapította, hogy semmiféleidegen hatalom támadásáról nincs szó. A csillag — a meteor — a világűrből érkezett. Mrs. Hulett Hodges, a ház gazdája könnyebben megsebesült, amikor a meteor, áttörve a háztetőt és a menyezetet, a szobájába zuhant. Kilenc font súlya van a meteornak é az alabamai geológusok megnyugtatták a népet, hogy nincs ok aggodalomra. De Alalbamában a hivatalos magyarázat ellenére uj legenda született. Hiába Írták a lapok, hogy a föld atmoszféráját naponta 8 billió meteor bombázza a világűrből, hogy ezek a meteorok azonban a levegőbe kerülve izzásba jönnek és elégnek, mielőtt földet érnének. Birmingham környékén most azt beszélik, hogy “mennyei üzenet volt karácsony előtt ez a csillag”. Az emberiséget figyelmeztetni jött, hogy vigyázzunk a békére és ne nyúljunk fel a csillagokig. resztül az Egyenlítő (a cső vé-KÉPEK A RÉGI PESTI ÉLETBŐL HÁROM FORINT ÉS SZERELEM 4 A főkapitányság földszintjén, a központi ügyeletén. Délután két óra van. Szegény napszámos asszony áll az ajtó előtt. Nagy bánata lehet, sóhajtozik s alig várja, hogy bejusson. Mellette elegáns ur cigarettázik. Ő is türelmetlen. Bejön a napszámos asszony. Elmondja a baját, a szegény embernek logikához nem szokott ügyefogyott kapkodásával. — Nagy bajom van, tekintetes uram! Jai, hogy is volt . . . Nem merek hazamenni . . . megver az uram, ha megtudja . . . — A dologra, asszony! — Ma mosás volt. Kimostam a lepedőket s felterege'ttem azokat a padlásra. Délután felmentem újra . . . s jaj Istenem . . . valami pernahajder ellopta a lepedőket. A múlt nyáron vettem, három forintéit, oda a drága lepedők. Könnyek záporát hullatja. — Meglesznek a lepedők, tekintetes uram? — kérdi aztán bátortalanul. — Meg, meg, majd előkeritjük! Megvigasztalódva távozik. Bejön most az ur. — Kis kellemetlenségem akadt! — kezdi egykedvű hangon. — Elvesztettem a tárcámat, néhány száz forint volt Ibenne. A pénztárcával nem törődöm, de egy pár diszkrét levelem is benne volt, azokat szeretném visszakapni. Aláírja a jegyzőkönyvet, rágyújt s mint aki dolgát végezte, most már egykedvűen tovább áll. Szegény asszony siratja a három forintos lepedőt, a gazdag nem bánja pénzét, csak szerelmes leveleit félti. , ELJÁTSZOTTA AZ ÉLETÉT Egy törődött aggastyán állít be most. — A fiam elment tegnap hazulról, — panaszolja — se szó, se beszéd, vette kalapját. Ma Székesfehérvárról kaptam levelet tőle. Azt írja, hogy sokat vesztett a lóversenyen . . . máséból vette, megöli magát. Már megfizettem a kárt, feljelentést nem tesznek, de kérem rögtön sürgönyözni, akadályozzák meg. — Honnan kapta a levelet? — Székesfehérvárról. A fogalmazó keres valamit Írásai között. Végre elővett egy összehajtott papírlapot, s azt nézegeti. Távirat volt. — Szőke volt a fiú, husz-huszonkét éves, fehérneműiben D. I. betű?! — Igen, de honnan tetszik azt tudni? — Olvassa! Ezzel a fogalmazó odaadja az öregnek a táviratot. “Ma délelőtt a pályaudvar mellett szőke 20-22 éves fiatal ember agyonlőtte magát. Fehérneműiben D. I. betű van. írások nincsenek nála. Valószínűleg Pestről jött.” — Az én fiam az! — nyög az aggastyán, hörögve kap oda fejéhez, ahol valami nagyon élesen fáj . . . és szó nélkül kifordul. A LAKATOK ELLENSÉGE összekötözött atyafit hoz be egy rendőr. Már nem fiatal. Sunyi tekintete, kiálló pofacsontja s szurtos képe a lebujok állandó alakját mutatja, akinek a beköszöntő éjszaka homályával virrad munkára: fosztogatásra, betörésre. — No, mi az, Lakat Gyurka? — kérdi a tisztviselő.— Bebuktunk, mi? — Dehogy Ibuktam, majd a bíróság megmutatja. Elég buta szokás, hogy ha valahol levesznek egy lakatot és elemeinek egy kis szojrét, hát rögtön elővesznek engem. Mintha csak én tudnék lopni! De most biz’ Isten nem vagyok ludas. — No, no, majd megválik. Nem hiába hívják magát Lakat Gyurkának, nem is tud maga egy lakatnak sem békét hagyni . . . A MESSIÁS Mig ez tart, kívülről zavaros lárma és kiabálás hallatszik. Majd kipattan az ajtó s két marcona rendőr egy alakot tuszkol be. Mereven izzó szemei, csapzott haja mutatja, hogy őrült. — Tekintetes törvényszék! — kezdi szónoki lendülettel. — Téved mindenki, aki azt hiszi, hogy az emberek szülik az eszméket . . . nem, uraim, az eszmék forrása az igazság, mely teremt, alkot, de rombol is . . . Eddig jól hangzik. — Én mondom, — folytatja azután — aki megöltem apámat, anyámat, aki az egész világot rombadöntöm és újat formálok, benne Isten tökéletes képére. Én vagyok az uj kor Messiása . . . Hallották?! Hallották. A rendőr-orvos már Írja a szokott szentenciát az ön- és közveszélyes elmebetegről s néhány perc múlva az “uj kor Messiása” a mentők csillingelő kocsiján vándorol az élőhalottak házába. A LEÁNYANYA Telefon csöngetés hallatszik most. Egy cselédleány, levitte újszülött gyermekét a pincébe s ott a homok közé elásta. A poronty sivalkodására figyelmessé lett házbeliek még idejében megakadályozták, hogy elpusztíthassa. A gyermek a lelencházba vándorolt, anyját a kórházba vitték. Kihallgatásra kiküldik az egyik tisztviselőt. — Miért szánta halálra a gyermekét? — kérdi. — Hát minek éljen, ha nincs apja! — Ebből baj lesz! — Bánom is én . . . fel nem akasztanak.
