A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-12-03 / 49. szám

*-EK oldal ( u... --------­AZ ÖZVEGYEK — SZÁMOKBAN Egyre több az özvegy asz­­szony Amerikában. Enneboka elsősorban az, hogy az életkor általában növekszik, de na­gyobb mértékben nőknél, mint férfiaknál. Évente 80,000-el növekszik az özvegyek száma és jelen­leg hét és fél milliót tesz ki. Minden második özvegy 65 éves vagy idősebb. Az özvegyek 73 százaléka, vagyis négy özvegy közül há­rom, városokban él. Az özvegyek 60 százaléka, tiz közül hat, saját háztartásá­ban él. A fiatalabb özvegyek (45-54 évesek) közül csaknem min­den második gyermekeivel, vagy rokonokkal él együtt. Tiz özvegy asszony közül ki­­/ene saját vagy rokoni lakás­ban lakik; a maradék bérelt lakásban vagy szobában vagy szállodában, 2 százalék aggok menházában. Az 1950 évi népszámlálás szerint az 55-64 év közti özve­gyek közül minden harmadik dolgozott és egészben vagy részben eltartotta magát. A 65-74 évek közti özvegyeknek azonban csak 10 százaléka dol­gozott, 75 éven felül már csak száz közül kettő. Az idős öz­vegyek legtöbb valamelyes se­gítségre szorul és segítséget kap — vagy a családtól és ro­konoktól, vagy a köztől. Az özvegyek anyagi, megél­hetési gondjain segít a bizto­sítás, a megtakarított pénz és a jövedelmező pénzbefekteté­sek, például részvények for­májában. EGY ASSZONY ELÉG Oxford angliai egyetemi vá­rosban történt. John Walters­­nek két felesége volt: egy el­vált és egy el nem vált felesé­ge. És, akár hiszik, akár nem, a két feleség békésen megfért egymás mellett, egy fedél alatt. De a férjnek nem tetszett ez a “háromszög.” Kérte, kérlel­te elvált feleségét, költözzék ki a lakásból, de hiába, az asz­­szony jól érezte magát győzel­mes vetélytársnőjével egy fe­dél alatt. Mit tehetett ? Máso­dik válópert beadni? Olyan nincs. De olyan ügyvéd van, aki talányokat meg tud oldani. John ügyvédje kilakoltatási pert indított az elvált feleség ellen. Ez a lakóvédelmi tör­vényre hivatkozott. De a bíró ellene döntött, mondván, hogy a lakóvédelmi törvény nem al­kalmazható házassági három­szögek kiegyenesitésére. Há­rom héten belül ki kell költöz­nie a lakásból. így neveljünk? Úgy neveljünk? ^ Montgomery angol tábornagy ellátogatott Ame­rikába s a newyorki Columbia egyetemen a jogtudo­mányok tiszteletbeli doktorává avatták. CSAK FIUKAT BOTOZZUNK! Az uj jogdoktor szép beszédet mondott, de nem jogról, amihez nem ért, hanem nevelésről és — ami­hez ért — fegyelemről. Azt vallja, hogy rosszalkodó fiataloknak nem árt meg, ha néha alaposan elnáspá­­golják őket. Kár, hogy a botbüntetést megtiltották Angliában, és Amerikában is, mondotta. És hozzá­tette, hogy vétkezünk a rossz fiuk ellen, ha nem ver­jük el rajtuk a port alkalomadtán. Kifejezetten ki­jelentette azonban, hogy lányok botozását nem tart­ja kívánatosnak. VÁLOGASSUNK! Komolyabb dolgokat is mondott a jogdoktor tá- 3őrnagy. Szerinte nem helyes az amerikai közokta­tási rendszer, amely bizonyos fokú tanultságot akar biztosítani a fiatalság nagy tömegeinek, vagyis álta­lánossá akar ternii egy bizonyos iskolázottsági szín­vonalat. Helyesebb szerinte az angol rendszer: a je­lesebbek kiválogatása és gondosabb kiképzése, hogy ez a jeles kisebbség aztán a nemzet vezetésére alkal­mas legyen. Nem az átlagos tehetségű diákra, hanem az átlagon-felülire .'kell a nevelésnél és oktatásnál a fő súlyt helyezni. VEZÉREK KELLENEK Ismertette az angol rendszert. Angolországban a gyermekek eszességét 11 éves korukban alapos vizsgálat tárgyává teszik. Akiknek elmebeli tulaj­donságai átlagon-felüli értelmességet árulnak el, azo­kat elkülönítik a többiektől és módot adnak nekik arra, hogy gyorsabban tanuljanak, külön iskolákban. A demokráciának szüksége van egy értelmiségi ve­zető rétegre. VERJ! NE VERJ­A véletlen különös játéka, hogy éppen azon a napon, amikor a Columbia egyetem uj jogdoktora a botbüntetés megszüntetését fájlalja, megjelent, a New York állami tanító szövetség kiadásában, egy kézikönyv a tanítók részére és ebben az a megálla­pítás olvasható, hogy New York államban a tanító­nak joga van testi fenyítésre, kivéve ha helyi, köz­ségi rendelet ezt kifejezetten tiltja. Tény az, hogy az államban számos iskolában a rossz fiukat elnáspán­golják. Ellenben New York városában tilos a bot­­büntetés. A kézikönyv — amely1 ezek szerint New York városon kivül az állam több helyén érvényes előírá­sokat tartalmaz — hangsúlyozza, hogy a botozásnak nem szabad a rossz fiú egészségét vagy testi épségét sértenie, mert máskülönben a tanító büntető és pol­gári bíróság előtt felelősségre vonható. KIKAPSZ, HA VERSZ! Ugyancsak a véletlen incselkedő játékáról ad hirt ugyanazon a napon a következő távirat Brisba­ne ausztráliai városból: Phyllis Downs tanítónő kiporolta — nem bottal, hanem a Gyermeknevelés című folyóirat legújabb számával — az egyik rosszalkodó fiút. Másnap be­jött a tanterembe a fiú papája és nagybottal elpáhol­ta a tanítónőt. A papa 4 font sterling pénzbírságot kapott. A Jő PÁSZTOR Lezuhant, felrobbant ez a B-57 bombázó repülőgép, két pilótája életét vesztette, egy család csodával határos módon megmenekült, miikor az égő gazolin felgyúj­totta a házukat. A tej-szürcsöTo miniszterelnök Kiemelte a tespedésből Franciaországot a 47 éves P. Mendes-Frante, a népszerű vezér A kételkedő franciák nem hitték, hogy “vannak még cso­dák”. Azt hitték, hogy hazá­juk, amely hiásodosztályu ha­talommá süllyedt a háború Után, a sorozatos kormányvál­ságok következtében nem tud talpraállani. Gazdasági vál­ság és csőd fenyegette a büsz­ke nemzetet, amelynek fiai gú­nyosan mondogatták, hogy nem marad más hátra a szá­mukra, mint a kivándorlás. Átlag kéthetenkint buktak a francia kormányok, amikor a fiatal Pierre Mendes-France alakított uj kormányt azzal' az ígérettel, hogy 4 héten belül békét teremt Inrlo-Kmában. A zelsőszám u csoda a f egy­­vefszT: r-í'V ' Franciaország súlyos áldozatokat hozott,1 de a háború véget ért. Az állam­kassza kongott az ürességtől. Amerika a háború vége óta tíz­billió dollárt adott Franciaor­szágnak, de csak arra volt ele­gendő, hogy betömjék vele a tátongó réseket. íFrance kijelentette, hogy a nemzete ezentúl a saját lábán fog megállani és nem fogad el további segítséget. Francia­­ország gazdag és ha mindenki kiveszi részét a közáldozatból, ha mindenki vállvetve fog se­gíteni a kormánynak,, hazájuk újból a nemzetek élére, az el­ső" sorba kerül. A második számú csoda a németekkel való megegyezés volt. A kölcsönös bizalmatlan­ság ellenére is létrejött a pá­risi és a londoni paktum, mely­nek alapján a nyugatnémet hadsereget befogadják az At­lanti Szövetség keretébe, az úgynevezett NATO-ba. Még a hívei is azt hitték, hogy Mendes-France mindösz­­pár hétig fog kormányozni. De kiderült, hogy soha ilyen erős kézzel nem fogták még a gyeplőt Franciaországban és soha ilyen gyorsan nem ért el ott senki nemzetközi és bel­földi sikereket. Csak egy kis példát emlí­tünk, amely azonban jellem­zően világit rá Mendes-France egyéniségére és arra, hogy milyen “varázsló” ez az em­ber. A párisi taxisoff őrök éjjel­nappal hangosan dudálnak. Olyan zajt csaptak, hogy csak úgy zengett a főváros. Hiába hoztak rendeleteket, hiába büntették őket, semmi sem használt. Mendes-France er­re magához hivatta a szakszer­vezet vezetőit és barátságosan megmagyarázta nekik: az em­berek idegeire mennek a foly­tonos tutulással, a lárma nem illik Párishoz és arra nincs is szükség. Tegyék meg hát azt a szívességet, hogy a jövőben csak rendkívüli esetben dudál­nak. A taxisoffőrök kezet adtak és azóta Paris Európa egyik legcsendesebb városa. A harmadik számú csoda: Mendes-France az iszákosság­­: ój szoktatja le honfitársait. Mindenütt, otthon csakúgy, mintjryilyánDS éttermekben, a. épvTséiőKaz ' eb é d 1 őjében, csakúgy mint Washington­ban, a Fehér Házban és fogad­tatásokon — tejet iszik. Oly kéjjel szürcsöli a fehér nedűt, mint mások a whiskeyt, vagy a burgundit. Amikor az egész­ségére kocintottak tiszteletére rendezett vacsorán — ő tejjel koccintott. Eltekintve attól, hogy a far­merek tejtermelők örülnek ennek a propagandának, Men­des-France célja megmenteni az uj nemzedéket az alkohol­­izmus rémétől. A szomorú sta­tisztika szerint Farnciaország a világ első “részeges” orszá­ga. Sehol annyit nem isznak, mint ott. A bort viz helyett isz­­szák és ebből nemzeti erényt csináltak — a bortermelők. France súlyos adókkal ne­hezítette meg az alkoholvásár­lást és a bárok, mulatók haj­naltól reggelig nem árusíta­nak szeszes italt. Bár a vicclapok állandó té­mája ez a módszer, az igazság az, hogy a családanyák hálá­sak a mozgalomért s a tej kezd divatba jönni. A kommunisták elsőnek ka­paszkodtak az antialkoholista rendeletekbe, farizeus módra sopánkodva, hogy a tejivás miatt tönkremennek a borke­reskedők és a szőlősgazdák. Ugyancsak őrjöngenek amitt, hogy France nem áll szóba az oroszokkal, csak majd a NA TO egyezmény végleges rati­fikálása titán ül le véiüííaTái*-' gyalóasztal mellé. Kijelentette, hogy nem bi­­zik, sohasem bízott a szovjet­ben, amelynek célja az európai egység megbontása. Erős Eu­rópára van szükség, ez a mi­niszterelnök j elszava. A republikánusok persze nem értik Mendes-France nép­szerűségét és gyanakodnak, mert Roosevelt módszereivel harcol a maradiak, reakciósok ellen. Az sincs Ínyükre, hogy egyik legjobb barátja a volt demokrata elnökjelölt, Adlai Stevenson. De kénytelenek el­ismerni, hogy végre “erős” kézben van a francia kormány­rúd és végre van valaki, akire hallgat a francia nép. Amerikai katonák kínai börtönben A kínai kommunista rádió jelentette, hogy ti­zenegy amerikai tisztet és katonát, akiknek repülő­gépét Korea határán lelőtték, úgyszintén két ame­rikai polgári személyt kémkedés elmén sokévi bör­tönre, egyeseket életfogytiglani börtönre ítélt a kí­nai katonai bíróság. A kommunisták állítása- szerint a repülők élel­miszert és egyéb szükségleti tárgyakat dobtak le a Kínában titkon működő amerikai és nacionalista kí­nai kémszolgálat tagjai részére. TILTAKOZUNK ... Az amerikai kormány éles tiltakozást jelentett be, azt állítva, hogy a vádak alaptalanok. A kínai kommunisták persze mitsem törődnek amerikai til­takozással. Ők ráadásul még fogságban tartanak 526 amerikai repülőt, akik a háború alatt állítólag a Yalu folyón túl, tehát Korea határán túl kínai terü­leten kerültek fogságukba. Ezeket azon a címen tart­ják fogva, hogy Kína nem vett részt a koreai hábo­rúban, mindössze kínai önkéntesek harcoltak ott. UTAZÁS A FÖLD KÖRŰT EGY PERE ALATT Ll NEW DELHI, India. — Aga Khan, az egyik in­diai vallási szekta egyházi és világi feje, a világ leg­gazdagabb embereinek egyike, öreg és beteg és elér­kezettnek látta az időt, hogy mérhetetlen gazdagsá­gáról rendelkezzék. Végrendeletében egyik örökö­sének jelölte meg fiának, Ali Khannak és Rita Hay­worth vöröshaju mozicsillagnak 4 éves leányát, Yas­­mint. Hogy mennyit kap majd Yasmin a nagy va­gyonból, azt még nem tudjuk, de biztos, hogy csinos összeg lesz az, hiszen az Aga vagyona körülbelül 125 millió dollár. KAIRO. — Faruk, az egyiptomiak száműzött szoknyavadász királya, amikor feleségül vette a szép Narrimant, Párisból a legszebb, legdrágább hálóin­geket és hálóköntösöket rendelte meg és rakta szép fiatal királynéja lába elé. Amikor Faruk száműze­tésbe ment, ott maradt a sok szép hálóköntös. Most az egyiptomi köztársasági kormány nemzeti tulaj­donba vette a királyi hálószolba selyem és nylon re­mekeit. Azért, jelentette ki a propagandaminiszter, hogy mindenki láthassa a múzeumban, milyen fékte­len fényűzésben élt itt a királyi pár ugyanakkor, a­­mikor a nép milliói rongyosak, betegek és éhesek. TOKIO. — Hideo Furuyo 29 éves festőművészt otthagyta a babája, kijelentette, hogy más vőlegényt választott magának. Hideo bosszút forralt. Késő este egy sötét utcában hirtelenül úgy látta, hogy szemtől szembe áll vele a hűtlen szép leány. Rárontott és meg­fojtotta. Pedig az a leány nem is volt a hűtlen babá­ja. Egy ismeretlen leány volt. Hideo tévedésből meg­fojtott egy leányt, akit soha azelőtt nem látott. Ami­kor rájött végzetes tévedésére, borotvával feldara­bolta áldozatát és a darabokat el akarta tüntetni, de megakadályozták ebben. MILANO. — Missaco do Sonca község tanácsa elbocsátotta állásából Arduino Carboni sírásót, mert tiz év óta semmi munkát nem végzett. Tiz év óta ugyanis abban a faluban senkisem halt meg, amiért is Missanot elnevezték “Az örök élet városának.” Mit szólt Carboni a rossz hirhez, hogy kidobták biz­tos állásából? “Boldog vagyok, hogy az egész idő alatt nem kellett falubelijeimnek sirt ásnom,” — mondta. PANAMA CITY, Fla. — William Lundy, a pol­gárháború déli hadseregének 106 éves veteránja •— egyike a három még életben levő déli polgárháborús veteránnak — elejtett egy szarvast. Ott ült a házá­ban a verandában kényelmes karosszékében, onnan lőtte le a vadat. Hogyan? “Nézek, nézdegélek, egy­­szeire ott áll pár lépésre tőlem a szép példány, egye­nesen úgy áll oda elém, mintha le akarná magát fény­­képeztetni. Veszem a puskámat, célzok, és éppen a -szemei közé találtam . . .” BALTIMORE, Md. — Hány B-12 vitamint lehet nyelni, hogy az ne ártson, hanem csak használjon? A baltimorei állami börtönben hatvan fogoly vállal­kozott kísérleti nyúl szerepre, hogy ezt meg lehessen állapítani. Gyermeknek jót tesz a B-12, de hogy fel­nőttek egészségét mennyire szolgálja, azt még csak e kísérlet után fogják megállapítani. NÁPOLY, Olaszország. — Itt trónol évek óta az amerikai kábítószer üzérek koronázatlan királya Lucky Luciano, akit a háború alatt Dewey newyorki kormányzó szabadonbocsátott, hogy hazájában bi­zonyos szolgálatokat végezzen a szövetségesek, érde­kében. Odahaza Lucky Luciano érdemtelennek bizo­nyult a bizalomra, megint csak kábítószerekkel kez­dett üzérkedni és újabban az a veszély mutatkozott, hogy kábitószerekkel úgyszólván megmérgezi a ná­polyi kikötőben sokszor vakációzó amerikai haditen­gerészeket. Ezért és mert általában veszedelmes fic­kónak tartják, a nápolyi rendőrség éjjeli zárórát ren­delt el neki: naplementétől napfelkeltéig nem hagy­hatja el lakását és Nápolytól legfeljebb 12 mérföld távolságra utazgathat. VÁLASZTÁSI KOMÉDIA Spanyolországban Franco diktátor most elsőiz­­ben rendelt el választásokat. A községi elöljáróságo­kat most először nem nevezték ki, hanem választot­ták. De nem szabad választás volt ez, hanem csak oly jelöltekre lehetett Szavazni, akiknek jelölését hiva­talosan jóváhagyták. Ellenzéki jelöltek nem voltak, nem lehettek. Mégis volt ellenzék, amely azonban csak titokban működhetett. FEL, FEL VITÉZEK! ... Az antifasiszta ellenzék csellel szólt bele a vá­lasztásiba. Szétküldik az összes madridi lapoknak és rádió állomásoknak egy értesítést, amely Szerint va- . sárnap, a választás napján, délelőtt 11 órakor a vá­ros főterén a kormány ellenőrzése alatt álló úgyne­vezett szakszervezet gyűlést tart, amelyre minden* egyes szakszervezeti tag fasiszta egyenruhában fel­tétlenül jelenjék meg. Ennek a hamis felhívásnak célja volt, hogy minél több szavazót távol tartson a szavazástól. A hatóságok rájöttek a cselre, de akkor már az egyik újság leközölte a felhívást. Ez annál különösebb, mert a hamis felhívást a cenzúra nein kifogásolta. A választás eredménye a diktaturás országokban szokásos 90 százalék helyett cSak 80 százalék volt. — =--------­AZOK A NŐK

Next

/
Thumbnails
Contents