A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-07-09 / 28. szám

1 OLDAL .........

fw-----—--- ---------A JŐ P&SZTOB

Pünkösd után 5. vasárnap EVANGÉLIUM

A naptár reformját tervezi az Egyesült Nemzetek Szervezete

Ä Vatikán nem elleni! a naptánefoimot, — Az uj nap-Szent Máté 5, 20-Mert mondom néktek, hogyha nem fogja fölülmúlni a ti igazságtok az Írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyek országába. Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj, aki pedig öl, méltó az ítéletre. Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, aki atyafijára haragszik, méltó az ítéletre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehennára ... Azért, ha ajándékodat az oltárra viszed és ott eszedbe jut az, hogy atyádfiának van ellened valamije, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt és eredj előbb megbékülni atyádfiával és akkor menj, ajánld föl ajándékodat.

SZENTBESZÉD

A mai szent evangélium a farizeusok és Írástudók igazságáról szól, amelyről Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, tehát nekünk is: “Hogyha nem lesz tökéletesebb (vagyis jobb és különb) a ti igazságtok az Írástudók s farizeusok igazságánál, nem mentek be a mennyeknek országába!” A farizeusoknak és írástudóknak is volt tehát igazságuk és mégis Krisztus Urunk azt mondja, hogy azzal az igazsággal nem lehet bejutni a mennyeknek országába. A farizeusok és írástudók igazsága ugyanis az volt, hogy külsőleg, az emberek előtt megtartották a törvényeket látszólag. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis Isten né,lkül való volt. ^

A farizeusok és Írástudók igazsága az volt, hogy megtűrték a szúnyogot, de — lenyelték az elefántot, amint Krisztus Urunk mondta: a farizeusok és Írástudók igazsága — ugyancsak Krisztus Urunk szerint — olyan volt, mint a fehérre meszelt sir . . .kívülről szép, de belülről tele volt rothadással és undoksággal. És ezek a farizeusok és Írástudók mégis azt hitték magukról, hogy ők igazak és jók és hogy aki nem olyan, mint ők, az rossz és elvetendő. A farizeusok és Írástudók az ő képzelt igazságukban még tovább is mentek .. . Nemcsak hogy önmagukat tartották kizárólag jóknak ,hanem még arra is jogot formáltak maguknak, hogy másokat megítéljenek és lenézzenek._____

kua-fc. » -mi-És minderről az igazságról azt mondja Krisztus Urunk, hogy az nem elegendő arra, hogy a mennyországba jussunk. Ahhoz más, különb és jobb, vagyis az igazi igazság kell.

És mi az az igazi igazság, ami tökéletesebb, ami jobb, mint a fraizeusok s az Írástudók igazsága? Hát az igazi igazság az, hogy nem a törvény betűin rágcsáióclunk, hanem a törvény szellemét követjük és azt akarjuk megvalósítani; az igazság az, hogy nem nagyképüsködünk a kis dolgokban csupán azért ,hogy áthágjuk a nagy dolgokat; az igazi igazság az, hogy nem szinészkedünk az emberek előtt, nem akarunk és nem kívánunk jobbaknak látszani külsőleg, mint amilyenek vagyunk belsőleg; az igazi igazság az, hogy nem gondoljuk, nem hisszük azt, hogy ióbbak vagyunk, mint mások; az igazi igazság az, hogy nem vagyunk kíméletlenek felebarátainkkal szemben, hanem hogy van szivünk ,hogy van jóindulatunk embertársaink iránt. Az igazi igazság az, hogy nemcsak nem ölünk, nem lopunk, hanem nem is haragszunk másokra, sőt ellenkezőleg, jót teszünk másokkal. És az igazi igazság végül az, hogy a jót nem az emberek kedvéért, nem az emberek kegyéért és jptalmáért tesszük ,hanem mindenkor és egyedül a jó Isten kegyéért.

Mindezek után pedig számot vethetünk önmagunkkal és vessünk is számot, hogv vájjon a mi igazságunk olyan-e csupán, mint amilyen a farizeusok s Írástudók igazsága, vagy pedig annál jobb s tökéletesebb: olyan, amilyent Krisztus Urunk kíván meg tőlünk? Ne áltassuk magunkat., az embereket félrevezethetjük ugyan, de a jó Istent nem csalhatjuk meg.

Boldogok vagyunk, hogy ha a Krisztus-féle tökéletesebb igazság lakozik bennünk. Ámde, ha netalán azt kellene tapasztalnunk, hogy a mi igazságunk is csak olyan farizeus és irástudó-féle igazság, azért nem szabad kétségbe esnünk. A kétségbeesés az embert elkedvteleniti, erejét elemészti, a munkakedvét lelohasztja, a lelkületét befeketíti. Az élethez, bármilyen nehéz és bármilyen sötét is az, sőt minél nehezebb és sötétebb, annál több vidámság, annál több jókedv, annál nagyobb jó lelkűiét kell. Nem az a földi célunk, hogy haragudjunk, egymást sértegessük, rágalmazzuk, szidalmazzuk, hogy egymásnak a betevő falatját megkeserítsük, vagy kivegyük a szájából, de igenis az a célunk, hogy békésen éljünk .egymásnak megbocsássunk, egymást segítsük, egymásnak az életét, amennyire lehet, meg könnyitsük, megédesítsük. Ne hánytorgassuk unos untig a magunk baját, hanem lássuk meg a más keresztjét is.

Ez az igazi lelkűiét, ez a krisztusi igazság. És ennek a megvalósításához nem kell semmi más, mint a szeretet. Mert — mint az apostol mondja — Isten a szeretet s akik a szeretetben vannak, s akikben a szeretet van, azok Istenben vannak. Maradjunk meg tehát a szeretetben, hogy az Istenben lehessünk s akkor — minden bizonnyal —oly tökéletes lesz’a mi igazságunk, hogy biztosan elvezet bennünket a mennyek országába. j_____,_______________ __

tár fő előnye az lenne, hogy az egyházi és a világi ünnepek minden évben ugyanarra a kalendárium! napra esnének

Az egész világon nagy feltűnést keltett a Vatikán hivatalos lapjának, az Osservatore Romanonak az a közleménye, hogy a katolikus egyháznak nincsen kifogása a jelenleg érvényben levő, úgynevezett gregoriánus naptár reformja ellen. A naptárreform

kérdése----amely évszázadok

óta foglalkoztatja az embereket, elsősorban a csillagászokat — 1947 óta uj aktualitást nyert, amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetében az indiai delegátusok a naptár megváltoztatását javasolták. Az Egyesült Nemzetek gazdasági és kulturális tanácsa a múlt héten kezdte meg a svájci Genf városban uj ülésszakát s ez alkalommal tárgyalás alá kerül a naptár-reform ügye is.

Az indiai javaslat fő pontjai a következők:

FEHÉR NAPOK

1. — A hónapok hosszúságát meg kell változtatni oly-i képpen, hogy minden negyedév egyenlő hosszú legyen.

2. — Az év utolsó napját, úgyszintén szökőévekben a junius 30-at követő napot kiveszik a hónapokból, ezek sem egyik, sem másik hónaphoz nem tartoznak, illetve egyik hónaphoz sem lesznek számítva. Ezeket a hónaptalan napokat fehér napoknak neveznék. Olyasféle megoldás ez. mint Washington, D. C., az Egyesült Államok fővárosának államonkivüli helyzete.)

Ha a naptárt ily módon megváltoztatják, az eredmény az lesz, hogy minden dátum minden évben azonos esz, például január elseje minden évben vasárnap, január másodika hétfő, stb. Továbbá: minden ünnep minden évben ugyanarra a napra esnék, nem úgy mint most, mitor, példának okáért, husvét ünnepe minden évben más és más napra esik.

HUSVÉT VASÁRNAP

Ami éppen husvét ünnepnapját illeti, ezzel a kérdéssel két évvel ezelőtt Borgongini Dúca bíboros foglalkozott “Messiási Dátumok” cimü könyvében. Bibliai kutatásai során a bíboros arra a megállapításra jutott, hogy Jézus halálának napja, a zsidó időszámítás szerinti Nisan hónap 14-ik napja, annakidején, a Krisztus születése utáni — vagyis mostani időszámításunk szerinti — április 7-ike

volt. Lehetséges, hogy a Dúca bíboros által ily módon kiszámított napon, április 7-én lesz a jövőben, ha a tervbevett naptár-reform megvalósul, minden évben husvét ünnepe.

GAZDASÁGI OKOK

Az egyház a naptár kérdésében, mint általában minden fontos kérdésben, rendkívül konzervatív és nehezen szánja el magát változtatásra, reformra. De a Vatikán most, az Osservatore Romano nagy feltűnést keltő cikkében, arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem szegül ellene reformnak, ha< ezt sok helyről és alapos okból javasolják. Az alapos okok nem utolsó sorban gazdaságiak. Ugyanis a gazdasági életben, főleg a szerződések, szállítási és fizetési terminusok dolgában a határidők eltolódása sokszor zavart okozhat, amennyiben egy szerződés vagy fizetési kötelezttség lejárta éppen üníepnapra, sok esetben vasárnapra esik.

NEMZETI

ÜNNEPNAPOK

De általános jelentősége is van annak, hogy jelenleg az ünnepnapok — egyházi és nemzeti ppnepnapok — a hétnek más és más napjaira esnek. Elég itt, Amerikában rámutatni arra, hogy Fourth of July napja néha vasárnapra esik s olyankor hivatalosan munkaszüneti napnak nyilvánítják a következő napot, hétfőt.

A politikai életben is szerepet játo-m a naptár. Ha a törvény úgy szólna, hogy az ország választás november első keddjén legyen, némely évben a választást nem lehetne ezen az első kedden megtartani, mert ez az első kedd Halottak Napjára, egyházi ünnepnapra esnék.

A Vatikán mindensetre fenntartja magának a jogot, hogy egyházi viszonylatban beleszóljon a naptár-reform ügyébe. Például azt, hogy husvét ünnepe az évnek mely napján legyen, egyedül az egyház szabhatja meg.

A NICEAI ZSINAT

Husvét napja a kereszténység első évszázadai óta problematikus dátum. A negyedik században, amikor minden egyházi kérdés felkavarta a szenvedélyeket, a húsvéti dátum körül is szenvedélyes

harc folyt, mig végül 325-ben — több mint másfél évezreddel ezelőtt — a niceai zsinat úgy határozott, hogy husvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen.

ŐSRÉGI PROBLÉMA

Visszatekintve a naptár sok ezer éves múltjára, a régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy az emberiség időtlen idők óta a Nap és a csillagok járása szerint évekre és kisebb egységekre osztotta a1; időt. Megmaradtak a chaldeusok és az asszírok több mint 4000 év előtti naptárai, az egyiptomi naptárak, úgyszintén megjavított naptáraik voltak a zsidóknak, a görögöknek és a rómaiaknak. A római naptárt 1582-ben módositotta XIII. Gregorius pápa s ezt a naptárt, amely a keresztény világban máig is érvényben van, Gergely naptárnak nevezik. Ez a Gergely naptár csak évszázadok lefolyása után lett általánosan használva a keresztény országokban. Például Anglia csak 1752-ben fogadta el.

VILÁG NAPTÁR SZÖVETSÉG

A nem-keresztény világban Törökország 1917-ben vezette be a Gergely naptárt — amikor Kemal Atatürk, az uj török körtársaság elnöke, modernizálta, a Nyugathoz közelebb hozta nemzetét. A legújabb reform-mozgalom 1930- ban indult meg, amikor megalakult a Világ Naptár Szövetség (World Calendar Association), amelynek központja New Yorkban, 630 Fifth Ave., van. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint fentebb említettük, 1947 óta foglalkozik a naptár-reform kérdésével.

Bár a most az Egyesült Nemzetek gazdasági és kulturális bizottságában tárgyalás alatt levő reform-javaslat India delegátusaitól származik, megjegyzendő, hogy ilyen értelemben javasolta a naptárt megváltoztam egy római katolikus apát, Marco Mastrofini, 1834ben megjelent könyvében.

TILOS A MISE

(FEP) 1954 májusában menekült ki az óhazából egy fiatal traktoros, aki faluja napi életéből többek között a következőket mondja:

A helyi tanácselnök megtiltotta, hogy egyházközségi adót fizessünk a faluban, de ennek' ellenére mindenki pontosan megfizette. Nagy tiszteletben áll a falu öreg plébánosa. Vasárnaponként a templom mindig megtelt hívekkel. 1953 nyarán láttam egy határvadászt a vasárnapi szent misén gyónni és áldozni. Mindenki kellemesen meg volt lepve, de szegény, mint később megtudtuk, tzinapi szigorított fogságot kapott ezért a “kihágásért.”

1953 karácsonyán még 5 határvadászt láttam az éjféli misén, de arra kértek bennünket, hogy ne áruljuk el, hogy megjelentek a misén, mert ők mondták a parancsnokságon, hogy kocsmába mennek. Az 1954-es feltámadási körmenetben az egész falu ott volt. Határvadászt nem láttam ekkor. Mondták is a falubeliek, hogy a határvadászok csak éjjel jöhetnek templomba, nappal nem.

BIBLIAI JELENETEK

Jézus megmossa tanítványai lábait

_______ Pünkösd után 5. vasárnap

EVANGÉLIUM

_____ ___ Szent Máté 8, 28-34 ___________

Az időben, midőn átment Jézus a gerazenusok tartományába, két ördöngős futott eléje, a sírboltokból jővén ki, oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón. És Máltának, mondván: Mi közünk veled, Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide, gyötörni minket? Nem messze tőlünk pedig nagy sertésnyáj vala a legelőn ... Az ördögök tehát kérek őt, mondván: Ha kiüzesz bennünket, engedj minket a sertésnyájba szállni. És mondá nekik: Eredjetek . . . Azok pedig kimenvén, a sertésekbe szállának és íme az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének. A pásztorok pedig elfutának és a városba menyén, mindent megjelentének azok felől is, akikben az ördögök voltak ... És ime az egész város eléje méné Jézusnak és látván őt, kérék, hogy távozzék el a határaikból. És bemen vén a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. ■

SZENTBESZÉD

“Hagyj békét nekünk, Jézus!” E szavak: Jézus, Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből másnémü lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hogy a partraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő az Isten Fia, legkevésbbé lehetett pedig örjöngőtől várni ilyen vallomást.

Idő előtt jöttél ide, minket gyötörni? — kérdék az ördöngősök Jézustól.

Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó Ítéletidő előtt, már most akarja megtartani az Ítéletet s ezért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most, idő előtt jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, hol Jézus kiűzte az ördöngősökből az ördögöket, nagy sertésnyáj legelt. Az ördögök tehát kérék Jézust, mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységbe, hagyj élnünk a földön.

A sertéseket azért választották a gonosz szellemek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak s őket Jézus ellen fellázítsák ... Az Ur erre mondá az ördöngősöknek: Eredjetek a sertésekbe! Az ördögök pedig kimenvén, a sertésekbe szállának, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének az összes sertések.

Buzgón esedezzünk az Ur Jézus Krisztushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövényeit. a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és a gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más mint aggodalom és nyugtalanság .ellenségeskedés, lelki iurdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és örök kárhozat.

Törekedjünk az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e világon boldogul él és egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített ,kik őt szeretik.

BROWNSVILLEI

HARANGOK

Tavaly, egy júniusi forró vasárnapon harangokat szenteltek Brownsville ben, a pennsylvaniai puhaszén mezők központjában a magyar bányászok. Ez a nap nemcsak uj harangok ünnepe volt. Egy parkot is avattak, aimt Dr. Németh Kálmán esperes plébános aktivitása és talicskája indított el, a virágot, fényt és fákat szomjuhozó derék bányászok örömére. Sziklás, szemetes, sivár hely volt ez azelőtt, a város északi részének a szemétdombja. Ilyen lehetett Dante polklában a járhatatlan és rettenetes tizedik Kör. Mennyország lett egy év alatt a sivár hegyoldal.

A harangok felszentelése után majdnem úgy volt, hogy temetésre kell készülni. Németh Kálmán plébánost szivszélhüdés érte, a tuldolgozás és az izgalmak következtében. Mentőkocsi vitte a pittsbürghi Mercy Hospitalba. Az itteni magyarok szivszorongve lesték hónapokig mi történik a 821-különszobában, melynek ajtaján hónapokon át a “no visitors” komor tábla csüngött.

De Jézus Szive hegyének remetéje nemcsak, hogy meggyógyult, hanem újabb erőfeszítésekbe kezdett. Parkjának ezer kis fáját nagy fákkal cserélte ki. Aztán ő maga fogott templomának kifestéséhez. A puhaszénre nem éppen jó idők járnak. A hat nap helyett csupán két napot dolgozó .híveit nem akarta megterhelni anyagi kiadásokkal. Olyan remek munkát végzett egymagában, az állványok tetején, hogy valóságos zarándoklat van most

ünnepek után. Jézus Szive magyar templomhoz. A Dr, Németh Kálmán által készített rajzok és stencilek alkalmazásánál Kovács Ferenc gondnok és Kovács István voltak segítségére a fáradhatatlan papnak.

Sok csodáló ja van a mennyezet képének. Ä Szent Családot ábrázolja ez a mestermü. Jérzuska galambokat etet. Édesanyja a tányért tartja a búzamaggal. Háttér egy sziklaut és Názáretnek erdélyi stílusa vadvirágai.

Beszélgetünk Dr. Németh Kálmán esperes vehdégével, Father Nagy Mózessel, egy cisztercita atyaval, aki a mul> vasárnapba bröwnsvillei Szent Szív magyar római katolikus templombAn emlékünnepen az ünnep szónoka volt. A fiatal Father hadikfalvi születésű. Min-istránsfiu volt a Németh Kálmán templomában. Tizenegyéves volt, amikor Németh Kálmán felpakkolta és Magyarországra szöktette a bukovinai hét magyar falut, miután Hitler és Sztálin megosztoztak Lengyelországon Hadiktálva szülötte később a cisztercita rendbe lépett. Amikor pedig a cisztercita tanárok rendjét a jelenlegi magyar kormány feloszlatta és szemináriumát elkobozta: a

székely fiú átlépte az aknás határt. Tavaly szentelték fel Amerikában.

Father Nagy Mózes mondja:

— Álmaim álma volt, meglátni a mi igazi Mózesünket, mivelhogy én csak amolyan “apokrif Mózes” vagyok. Két hétig leszek Németh esperesnek, a bukovinai magyarok édesatyának vendége. Nem is álmodtam, hogy ilyen szép ünnepre érkezem ide.

. Kerekes Gáspár.