A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-19 / 47. szám

5-J-I^ OLiDiu-. a j ó * qm Ä tüskevári zsolozsma Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Máté 13, 31—35 Hasonlatos a mennyeknek országa a mustár­maghoz ,amelyet vevén az ember, elvete az ő meze­jében; a mely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira ,hogy reá szállanak az égi madarak és fész­ket raknak ágain. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, amelyet vevén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mígnem az egész megkele. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a so­kaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik. Hogy beteljék amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának. SZENTBESZÉD Amikor a hires egyiptomi gúlákat építették, az egyik fáraó, az egyik egyiptomi király, valami vét­ség miatt halálra ostoroztatott egy rabszolgát... Ez ugyan abban az időben nem volt valami rend­kívüli, valami szokatlan dolog, mert hiszen Krisztus Urunk előtti időben a rabszolga nem is volt ember, azzal ura kénye-kedve szerint bánhatott, ha éppen úgy tetszett neki, mégis ölhette és azért még csak felelősségre se vonhatták. Mondom tehát: az nem volt valami rendkívüli dolog, hogy az a bizonyos fáraó halálra kinoztatta egyik rabszolgáját, de az már igenis valami rendkívüli, valami szokatlan dolog volt, amit az a rabszolga halála előtt a királynak mondott. Elpusztult a régi pálos kolostor« de él a fehér barátok szelleme A rabszolga ugyanis, aki az épülő gúla mellett magot vetett, azt mondta a királynak: “Az én alko­tásom tovább marad fenn, mint a tiéd!” És a rab­szolgának igaza volt. — A gúlát, amit a király épit-' tetett, a hosszú századok megrepesztették, a kö­veit széthordták, de a mag ,amit a rabszolga elve­tett, az ma is él a sok vadcserjében a gúlák hegyén. Hány és hány ngynak, halhatatlannk hirdetett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világ­szerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és mennyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől ihletett emberi mü van, am imég napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi, életé­ben nem ismert, félreismert vagy pláné a világ részé­ről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ember ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hirdetett Krisztus Urunknak földi országában, az Egyházban “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied...” Amit az egyszerű névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szent Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megér­kezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a pogány istenek emberépitette temploma előtt... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csu­pán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is ki­csiny, ismeretlen volt az akkori világ nagyjai, csá­szárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és még- Krisztus Urunk neki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és ha­talmasok; legfeljebb a történelem lapjain olvasha­tók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban; él és uralkodik pe­dig a római pápában a világ végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is... Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondolt. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen-meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőnek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanít­ványait, mert ne feledjük, hogy az embernek boldog­sága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még in­kább azzá lesz. Amen. POLITIKAI VITA egy másik felügyelővel, örö-Brooklynban, a Prospect “ének adott kifejezést a de­, mokrata választási győzelem Park állatkertiében Bemard fe]ett. Erre a republikánus York felügyelő kitakarította elefánt az ormányával úgy ol­­az elefántházat és eközben po- dalbavágta,, hogy a demokrata litikai diskurzust folytatott felügyelő az árokba penderült, Az esti szürkületben isme­rős kolostori hangok ütik meg az utasember fülét, az esti zso­lozsma kezdő szavai zendülnek meg a távolból, egyelőre érthe­tetlenül. Közelebb érve megle­petten figyelünk fel, mert a zsoltár szavai magyarul hang­zanak a kórusból: “Uram, siess segítségemre . . .” Emberemlékezet óta magyar nyelven énekli Tüskeváron a nép a zsolozsmát, a szöveg és a dallam változatlan nemzedé­kek óta. Varsányi Lajosné, Mi hályfi Ágnes, aki 1859-ben született, állítja, hogy már az ő gyermekkorában pontosan olyan volt a zsolozsma, mint ma, akkor is a falu legkiválóbb hat legénye segédkezett a pap­nak, ugyanúgy hajtottak tér­det, fejet, ugyanúgy tömjénez­­tek, mint most,állítja ezt az 1803-ban született Erdő Ven­del és a három évvel fiatalabb Bodó Ágoston is. A szöveg kissé szabad fordí­tása a latinnak, dallama há­romötödrészben népi alakitá­­su, kétötödrészben pedig ere­detiben megrögzött georgian. Három változata van a zso­lozsmának: az Oltáriszentség­­ről és Szűz Máriáról szóló és a közönséges vecsernye, ame­lyet más ünnepek előtt énekel­nek. , A tüskevári plébániához hat község tartozik kilenc tem­plommal, ezekben mindenütt megvan a magyar zsolozsma, de azonkívül más szertartáso­kat, temetési, körmenetet is a liturgikus szöveg régi magyar fordításával és eredeti dallam­mal kisér a nép. Római emlékek Tüskevár, amelynek, lakos­sága szinmagyar, eredetileg a “Fehérvárra menő hadiut” — amelyről a tihanyi alapítólevél megőrizte a legrégibb Írott magyar szavakat — az Aquini cumot Sabarián keresztül Ró­mával összekötő római ország­út mentén római alapokon épült. A honfoglalás után Je­nő törzse telepedett meg ezen a vidéken s helységüket Nagy­­jenőnek nevezték el. Pápa, Veszprém és Vásárhely után ez lett a vármegye legjelen­tősebb községe. 1310-ben közvetlen közelé­ben pálosok telepedtek le, há­romhajós gót templomot épí­tettek hét oltárral, terjedel­mes kolostorral. Nagy tudo­­mányu, világszerte nagyrabe­­csült intézmény volt ez a ma­gyar földön született szerzet, amelyet a pápák is elhalmoz­tak kiváltságokkal. IX. Bonifác pápa 1401-ben megengedte, hogy bármely egyetemet látogassanak, olasz földön bármely pálos római rí­tus szerint misézhetett és olaszul prédikálhatott: V. Má­­ton a magyar jelleg kiemelésé­re 1417-ben elrendelte, hogy az általános rendfőnököt csal magyar földön megtartod rendi nagykáptalan választ­hatja meg. A hódoltság alatt a török ál­tal megtűrt ferenceseken és jezsuitákon kívül ők voltak a: ’ egyetlen rend, amely beme ; részkedett török területre, éí ■ ezért adta meg XI. Ince papi 1679-ben Barilovits Lajos rendfőnöknek a teljes misszi ós felhatalmazást, ami lehető 1 vé tette, hogy titokban, a leg- nagyobb nehézségek közepetti : is bármikor misézhessenek é: 5 olyan funkciókat is végezhes senek a pálosok, ami egyéb ként a püspökök kiváltsága. L . Tüskés palánkvár l A török hódoltj ság idejéi ■ dőlt romba Nagyjenő és ekko- húzódtak a lakosok az ország- úttól kissé messzebb fekvő ko i lostor romjaihoz, ahol tüské . vei, bozóttal palánkvárat épi tettek maguknak. A néphumo nevezte el ezt a várat Tüske várnak. Ez a név már 1658- ban előfordult, bár a telepü- lés hivatalosan továbbra i a Nagyjenőhöz tartozott s plé s bániája még a múlt század- ban is nagyjenői plébánia voll a A kiköltözött falubeliek ké sőbb sem hagyják el a kolos tor környékét. A család, mely átvészelte a hódoltságot, ott maradt Tüskeváron a tem­plom körül s csaknem teljes egészében tőle származik a mai falu, amelyet most már hivatalosan is Tüskevár né­ven ismernek. Elzártságukban a mai na­pig megőrizték a középkori magyar nyelv hangsúlyát. Dolgos, vallásos, tiszta, gyors­­felfogású, felvilágosodott, ha­ladó nép a tüskevári, jó példá­ja annak, milyen lehetett az a magyarság, amely nagyha­talmat teremtett a Duna völ­gyében. Helyes irányítással nagy dolgokat müvei, s a pá­losok jól irányitottták magyar testvéreiket. Pusztuló kincsek A hódoltság után az 1700-as évek elején építette a közép­kori alapokra a templomot Vé­­pi Antal Máté pálos szerzetes, a Gergely-egyetem doktora, aki Rómában tanult építésze­tet. Szép, nagy kolostort is épi tett hozzá. Az ő tehetségét di­cséri a pécsi, sasvári és nagy­váradi templom és kolostor is. Megbízták a nagyváradi szé­kesegyház ujjáépitésével is, de a halál megakadályozta a terv elkészítésében. Harminc­hét éves korában halt meg, 1747-ben. 1786-ban, amikor József a “kalapos király” feloszlatta a rendet és vagyonát a vallás­alapnak juttatta, tizenkét pap volt a tüskevári kolostorban. József halála után sem állítot­ták vissza a pálos-rendet; hiá­ba harcoltak a még életben lé­vő nagynevű szerzetesek, a bé­csi udvar úgy látta, ha visz­­szaadják mindazt, ami a ren­dé volt, nem marad semmi a vallásalapnak. A vallásalap el is adta a tüs­kevári templomot és kolostort építőknek, s a faluban ma mär csak a Barátrét őrzi a kolostor emlékét, és néhány kő a plébá­nia kertjében. Tüskeváron csak egy ke­hely, a kórus három padja, a Pazzi Magdolnát ábrázoló fő­oltár-kép, az egyik mellékol­tár képe és néhány márvány­lap maradt meg a templom padlózatból. Meg az egykori ebédlőóra, amely most is ott ketyeg még a plébánia folyo­sóján. Azóta visszaszereztek még két apostol-szobrot, há­rom kánontáblát. Somlóvásár­­helyen őrzik a legszebb emlé­ket, a tizenegy személyes öl­tözőszekrényt, tizenegy re­mekbe faragott domborművel Remete Szent Pál életéből és egy diszes térdeplőt. Tüskevári faragás disziti az esztergomi primási palota szalonjának néhány szekré­nyét is, mig az ebédlői felolva­sószék az Iparművészeti Muze­um büszkesége. A templom padjai Karakón, Borszörcsö­­kön és Külsővaton ma is hasz­nálatban vannak. Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 41—56 Azon időben: Egy Jairus nevű ember jőve Jézus­hoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábai­hoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába, mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történők, midőn ment, a sereg szoron­gató őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyo­nát és^ egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul já­­rula„ és illeté az ő ruhája szegélyét, és azonnal megál­ló az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valának: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá 15 BÁNYÁSZ TŰZHALÁLA Farmington, W. Va.-ban a Jamison Coal and Coke Co. 9. számú szénbányájában 500 láb mélységben robbanás tá­madt és olyan pusztító tüzet okozott, hogy a bányát le kel­lett zárni. 15 bányász bennre­kedt a lángokban álló bányá­ba rlTluvtiiük még egy bányász fent a bánya bejáratánál vesz­tette életét. A robbanást való­színűleg metángáz égése okoz­ta. Állítólag félórával a rob­banás előtt megvizsgálták és tisztának találták a bánya le­vegőjét. tengeri ütközet A Kina és Formosa sziget közti vizeken hajnali tengeri csata volt. A kínai kommunis­ták orosz hadihajói torpedólö­véssel elsülyesztettek egy na­cionalista hadihajót, úgyne­vezett romboló-kísérőt, ame­lyet a nacionalisták Ameriká­tól kaptak. Ez volt az első eset, hogy az orosz hadihajók — kínai zász­ló alatt — akcióba léptek a vizeken, amelyekben az ame­rikai Hetedik Hadiflotta cirkál Ezt már hamarabb is el le­hetett volna rendelni, miután már több mint 30 amerikai pi­lótát legyilkoltak az oroszok. VÉGRE! Japán északi szigetcsoport­ja felett az oroszok egyre-más­­re lelőnek amerikai felderítő repülőgépeket, Dulles külügy­miniszter tiltakozik, Molotov külügyminiszter nevet egy na­gyot és egy-egy ilyen gyilkos merénylet feledésbe merül. Most végre Dulles kijelen­tette, hogy ezentúl az amerikai felderítő repülőgépek harci gé­pek kiséretében fognak fel­szállni és vissza fognak lőni. BOZSIK PLÉBÁNOS MEGHALT A VÖRÖSÖK BÖRTÖNÉBEN Dr. Bozsik Pál volt ország­gyűlési képviselő, gyöngyösi plébános elhunyt a magyaror­szági kommunista börtönben. Ft. Bozsik Grősz kalocsai ér­sek perében szerepelt. Az állí­tólagos legitimista összeeskü­vés geyik vezetőjeként élet­­fogytiglanra ítélték. A tár­gyaláson elhangzott “vallomá­sok” szerint előbb ő volt kisze­melve miniszterelnökül az oro­szok kivonulása utáni ellenfor­radalmi tervekben, de később azzal az indokolással, hogy az ellenforradalom véres lesz és jobb ha nem pap áll az élen, Friedrich Istvánt, az 1919-es ellenforradalom vezérét sze­melték ki erre a feladatra. Friedrich szintén letartózta­tásban volt és két év előtt meg­halt a börtönben. VÁLASZTÁS UTÁN A demokrata választási győ­zelem jelei mutatkozni kezde­nek a politikai életben. Dulles külügyminiszter meg­hív tanácsadóul egy demokra­tát. A Dixon-Yates áramszolgál­tatási szerződést aláírták, de az utolsó órában teljesítették t demokrata követelést, hogy a kormány ne garantáljon a privát villanyossági vállalat­nak magas profitot, továbbá hogy a kormány esetleg a köz tulajdonába vegye át az áram­­fejlesztő üzemet. JAIRUS LEÁNYA. Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő I ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem j maradt titokban, reszketvén előjőve és leborula lábai 1 előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előttJ és mimódon gyógyult meg azonnal. Jézus pedig mon-| dá neki: Bízzál leányom, a te hited meggyógyitottTe^ ged; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelemhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a leányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem en* gedé meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanme csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjá­nak és anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt. Ő pedig kiküldvén mindnyájokát, meg­fogd kezét, kiálta, mondván. Leányzó, kelj fel. És visz­­szatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyd, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsold, hogy senkinek se mondják, ami tör­tént. SZENTBESZÉD íme, az Ur Jézus Krisztus feltámasztotta Jairus meghalt leányát. Mi is meghalunk és a lélek elválik a testtől; sírba tétetnek a tetemeink és porrá lesznek, de a lélek fönnmarad és nem hal meg, hanem mint hal­hatatlan lélek, az utolsó Ítélet napján ismét egyesül a testtel, amelyet a Mindenható Isten feltámaszt, hogy az a test, amely a léleknek eszköze volt a jóra vagy rosszra, és a lélekkel együtt jót vagy rosszat cseleke­dett, a lélekkel együtt el is Ítéltessék, jutalmat vagy büntetést vegyen, boldogságot élvezzen, vagy pedig kínokat szenvedjen. A nemzetek apostola, Szent Pál bizonyítja, hogy feltámadunk: “Ha nincsen halottak feltámadása, — úgy Krisztus sem támadott fel!” Azonban nem elég csak tudomással bírni a jövendő feltámadásról, ha­nem arra is kell törekednünk, hogy a jövő feltámadás reánk nézve boldog feltámadás legyen... Támadjunk fel tehát itt e földön, lelkileg. Ha vé­tekbe merülünk, ha a lélek a vétek következtében meghalt, támasszuk fel a lelket jámbor élettel és jó viselettel. A vétkes állapot a halál, az erkölcs ellenben az élet. Ha igazán fel akarunk támadni, támadjunk fel már itt, e földön, szent életre, és akkor a másvilágon a boldog dicsőségre támadunk fel. Ha mi itt e földön fel nem támadunk vétkeinkből, feltámadunk ugyan a másvilágon, de akkor feltámadásunk a halálnál rosz­­szabb lesz. Harry Truman, volt elnök, a Truman emlék-könyvtár javára rendezett kansas ciíyi ebéden átveszi George L. Goldman elnöktől az 50,000 dolláros csekket, amely a $ 100-os ebéden résztveít 500 személytől befolyt. Jobboldalt Harry Darby, volt GOP szenátor áll. NEM TIZEDELÉS, HANEM FELEZÉS Msgr. Alfred Kindermann, a königsteini (németországi) Albertus Magnus szeminárium igazgatója, megbizható adatok alapján megállapitotta, hogy Magyarországon és a többi eu­rópai szovjet gyarmatokban a kommunista kormányok a ka­tolikus papság felét — 40,000 bői 20,000-et — eltávolítottak híveik köréből vagy bebörtö­nöztek, elhurcoltak az utolsó nyolc év alatt. Régen, barbár időkben, la­kosságnak vagy csapatoknak megtizedelése volt az üldözés és elnyomás neovábbja, most már nem tizedelik, hanem fe­lezik a “belső ellenséget,”

Next

/
Thumbnails
Contents