A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-12 / 46. szám

A JO PÁSZTOR 3-IK OLD AL I Emlékezzünk a régiekről j 3_______ M imX«zHXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX£4 Középkori békemozgalmak A tizedik század folyamán Európa középső és nyugati tájain példátlan arányú zűrzavar uralkodott. A bajok okai részben politikai, részben társadalmi és erkölcsi természetűek voltak. A politikai bajok közt legsúlyosabb a királyi, illetve a központi hata­lom teljes elhanyatlása volt. Mióta ugyanis Nagy Ká­roly méltatlan utódai évtizedekig tartó gyilkos test­vérharcban szétporlasztották a nagy császár öröksé­gét, nemcsak a birodalom egysége enyészett el, ha­nem az érdekeinek megóvására hivatott királyi ha­talom is semmivé zsugorodott. Helyébe a helyi urak; hercegek, grófok, bárók és tehetősebb vidéki birto­kosok hatalma lépett. A társadalmi fejlődés egyre szembetűnőbben kiütköző hűbéres jellege még job­ban előmozdította ezt az irányzatot. Hiszen a hübér­­urak fokozatosan kisajátították mindazokat a jogo­kat, melyeket addig kizárólag a királyok és megbí­zottaik gyakoroltak: saját területükön katonákat szedtek, adókat vetettek ki és igazságot szolgáltat­tak, sőt akárhányan közülük még pénzt is verettek és vámhelyeket állítottak fel. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy Nyugateurópa annyi apró államra esett szét, ahány jelentékenyebb hübérbirtok alakult. A barbár betörések gyakorisága még siettette a megindult bomlási folyamatot. Mert a szerte ka­landozó magyar, normán és szaracén csapatokkal rendszerint nem a hatalomtalan királyok, hanem a fenyegetett vidékek nagyurai vették fel a harcot hű­béres embereik erejével, esetleg a szomszédos nagy­urak szövetségében. Ez a körülmény a törvényesség látszatával ruházta fel bitorolt hatalmukat és jelen­tékeny mértékben hozzájárult társadalmi állásuk és tekintélyük emeléséhez. A legnagyobb baj azonban a szellemi és erköl­csi színvonal nagymérvű lehanyatlása volt. A bar­bárság sötét éjszakája borult Európára. Ennek ter­mészetszerű következménye a vallási fogalmak elho­­mályosulása és az erkölcsi kötelékek meglazulása volt. A nagynehezen leküzdött POGÁNY BABONÁK újból felütötték fejüket és rendszeresen rontották a keresztény tanok tisztaságát. Ezzel párhuzamosan az egyéni és közösségi lelkiismeret hihetetlen mérték­ben eldurvult. A közösségi érzés egészen kiveszett a lelkiekből s helyébe a legönzőbb érdekhajhászat lé­pett. Mindenki csak a maga hasznát kereste és cél­jainak elérésében habozás nélkül túltette magát min­den lelkiismereti aggályon. Templomok és kolosto­rok felverése, fegyvertelen utasemberek kifosztása, békés szomszédok birtokainak felprédálása, a törvé­nyes király elleni fegyverfogás és más hasonló erő­szakos tettek megengedett és napról-napra igénybe vett eszközök lettek. A béke fogalma hovatovább egészen kiveszett az emberek tudatából s helyén az ÁLLANDÓSÍTOTT hadi állapot szomorú valósága uralkodott el. A rakoncátlan nagy­­urak mivel gyakorlatilag senkinek sem tartoztak fe­lelősséggel, szábadjára engedték szeszélyeiket és vad ösztöneiket. Nem csoda tehát, hogy a háborúk és nyo­mukban az emberi élet és javak ellen elkövetett min­dennemű kihágások annyira megsokasodtak, mint talán egyetlen más történelmi korszakban sem. És ezekben a szüntelen háborúkban rendszerint nem államok állottak szemben államokkal, hanem csupán különböző helyi hatalmak fenekedtek egy­más ellen, vagy legfeljebb összefogva egyesült erő­vel igyekeztek még mélyebbre süllyeszteni a királyi hatalmat. Legtöbbször egyes urak, illetve csoportak törtek egymásra. A háborúk általában rövidlélekze­­tüek voltak: ritkán tartottak tovább néhány hétnél, kivételesen néhány hónapnál. De viszont bármely pillanatban kiújulhattak. Megindításuknál és befe­jezésüknél nem politikai vagy gazdasági meggondo­lások, hanem tisztán és kizárólag az érdekelt nagy­urak szeszélyei, féktelen ösztönei avagy éppen buja vágyai játszották a főszerepet. Észszerülségről csak egészen kivételes esetekben beszélhetünk. Egy ferde tekintet, egy rolsszul értett szó, egy jelentéktelen pletyka már elegendő ok volt a másik ur birtokának megrohanására és tüzbe-vérbe borítása. De akárhányszor a puszta ürügy is elegendő volt a háború fúriáinak szabadon engedésére. Ha például a hübérur zarándokuton vagy egy távolabbi hadjárat során elhalálozott, ez hűbéresének már jogcím volt arra, hogy erőszakos módon rátörjön birtokára, lefog­lalja földjeit és elrabolja kincseit. Talán még közön­ségesebb volt a hálátlan fiú esete, aki HADBA SZÁLLT ATYJA ELLEN csak azért, mert az Számításánál tovább élt és tovább váratta őt örökségére; úgyszintén a kisebb testvére, aki azért lázadt bátyja ellen, mert a születésénél fog­va nagyobb előnyökhöz jutott. De nem hiányzott a szomorú sorozatból a rossz nagybátya sem, aki gyám­ságát arra használta, hogy kiskorú unokaöccsét kifor­gassa örökségéből, és az elfajzott gyermek, aki árva édesanyját elütötte jogszerű özvegyi tartásdijától. Sokszor még ürügyre sem volt szükség: elegen­dő volt a puszta rablásvágy, esetleg unaloműzés. A­­.kárhány nagyur ugyanis egyszerűen időtöltésnek, SPORTNAK TEKINTETTE A HÁBORÚT. Mihelyt megenyhült a lég és a tavaszi szint öltött me­zők fölött megcsendült a pacsirta éneke, sietett el-Leonardo da Vinci bámulatos találmányai most mű­ködésben láthatók a washingtoni Smithsonian Institute kiállításán MEGHALT OTTO Magyar, osztrák, s francia trónkövetelő A modern 20. századi ember hajlamos arra, hogy bizonyos úblényérzettel gondoljon el­múlt korok emberére, aki nem ismert olyan “uj” találmányo­kat, mint repülőgép, helikop­ter, ejtőernyő vagy léghütés. A 20. század embere meg len­ne döbbenve, ha megtudná, hogy ezek a találmányok létez­tek az elmúlt századokban is művészet legnagyobb alkotá­sa. Da Vinci hatása az utókor­ra felmérhetetlen. Ő volt az első, aki az emberi testet ta­nulmányozta, holttesteket is boncolt — amiért gyakran bajba került a hatóságokkal, amelyek a középkorban tiltot­ták ezt a gyakorlatot — és I jna'üamiai ismereteinek ha­tása mutatkozott a festmé­Leonardo da Vinci találmányainak néhány elkészített mo­­delje. A "repülőgép" még a madár szárnyait utánozza, de ké­pes lebegni. A kerekekre szerelt "géppuska" bemutatja a négy sor vascsövet. A négyszög alakú szerelvényen fordítani kell egyet, hogy az egyik >3or tüzelő állásba jusson. legalábbis egy nagy lángelme agyában. A lángelme: Leo­nardo da Vinci, a reneszánsz nagy művésze, tudósa, felta­lálója, akit sokan minden idők legnagyobb lángelméjének, de mindenesetre legnagyobb fes­tőjének tartanak. Da Vinci agyában csodálatos találmá­nyok éltek — sőt nemcsak az agyában, hanem hátrahagyott rajzaiban is. Most kiváló tech­nikusok e rajzok után elkészí­tették ezeknek a találmányok­nak modelljeit és azok kiállí­táson láthatók a főváros hi­res intézetében a Smitsonian Instituteban. Csak a festőt ismerik . .. Leonardo da Vincit, a fes­tőt, az egész világ ismeri. A Mona Lisa valószinüleg a vi­lágon legjobban ismert portré és az utolsó vacsora a vallási nyein is. A világ kevésbé ismeri Le­onardo da Vincit, a tudóst, a technikust és feltalálót. De egy pillantás erre a kiállítás­ra meggyőzheti a közönséget, hogy mindazok a 20. század­beli találmányok nemcsak el­gondolásban létezték már da Vinci agyában, hanem lerajzol ta őket ■ és némelyiknek mo­del jét ő maga is elkészítette. Mérnökök és technikusok, akik ezeket a találmányokat -meg­vizsgálták, alig akarnak hi­telt adni, hogy azok valóban az eredeti rajzok nyomán ké­szültek. Némelyik teljesen ma­gában foglalja az alapgondo­latot, amelyen a találmány mai kivitele alapszik. A motornélküli repülőgép Ez a csodás lángelme 502 év előtt született egy Vinci nevű hagyni vára szűk és kényelmetlen odúit s hasonszőrű cimboráinak, hűbéreseinek és jobbágyainak társa­ságában megkezdte kalandozását. Nagy időnek kel­lett elmúlnia, mig az erkölcsök annyira megszelídül­tek, hogy a lovag urak nagyobb örömüket találták a páros viadalban és a csoportos viaskodásban, mint a fosztogatásban és a céltalan öldöklésben. (Folytatjuk) olasz faluban. Mint festő már fiatal korában nagy hírre tett szert és kortársai Leonardo da Vincinek kezdték nevezni, ami annyit jelent, hogy “a Vinciből való Leonardo”. Bá­mulatos képességei hamar fel­keltették az akkori Itália szá­mos kis uralkodóhercegének kíváncsiságát. Da Vinci végül is a milánói herceg udvarába került, aki elég pénzt bocsá­tott rendelkezésre, hogy ta­lálmányain dolgozhasson. A nagy festő első találmá­nya volt a léghütés. A herceg palotáját hütötte ólomcsövek­ben keringő vízzel. Nyomban utána egy repülőgépen kez­dett dolgozni és úgyszólván 500 évvel előbb felfedezte az aerodinamika alaoelveit. Első repülőgép modeljeinek még mozgatható szárnyuk volt — a madár röptét akarta utánoz­ni —, de aztán rájött, hogy a merev szárny a helyes. Da Vinci repülőgépének természe­tesen nem volt hajtó ereie — robbanó motor feltalálására majdnem öt évszázadot kellett várni még —, de egy lejtőn legurulva, képes volt egy da­rabig a levegőben lebegni, mint a mai motornélküli re­pülőgépek. A gőz ágyú Leonardo da Vinci feltalált és elkészített egy ágyút, mely képes volt egy lövedéket — nagy darab követ — két mér­földre vetni gőzerő segítségé­vel. Az ágyú csöve vasból ké­szült és volt benne egy kis kazán, amelyben gőzt fejlesz­tett, amikor gőznyomás el­ért egy bizonyos fokot, a fel­találó megnyitott egy szele­pet és a kitóduló gőz kivetet­te a lövedéket. Célozni persze nem lehetett vele, de gondol­juk csak meg. hogy a talál­mány jóval megelőzte a lőpo­­ros ágyút. Da Vinci feltalálta a gép­puskát is, persze igen kezdet­leges formában. Az ő géppus­kája négy sor csőből — egyenként 12 csőből — állt és szintén gőz vetette ki a löve­déket. Mialatt az egyik sor tüzelt, a másikat töltötték, a harmadikat hütötték és a ne­gyediken- gőzt fejlesztettek. Ezek voltak a lángelme “ha­di találmányai” — mert mint a herceg kegyence, elvárták tőle. hogy a folytonos hábo­rúkhoz valami találmánnyal hozzájáruljon. Katonai talál­mányai nem praktikusak, de előrehaladott gondolkodásuk­kal meghökkentenek. Más találmányok Leonardo da Vinci találmá­nyainak számát százakkal le­het mérni. Mindegyik valami rendkívüli ötlet magvát tar­talmazza és tucatszámra van­nak olyanok, amelyek ma is megállják a helyüket. Felta­lált például egy kis kézi eme­­lckészüléket — hasonlót ahhoz amilyet a mai motoros használ ha autóján a kereket akarja cserélni, ő csinálta az első to­ronyórát, amely nemcsak az órát, hanem a perceket is mu­tatta. Csinált egy vizi erő ál-OAKLAND, Cal.-ban 79 éves korában meghalt Otto de Bourbon Habsburg nyugalom­ba vonult függönykereskedő, az osztrák-magyar és francia trón állítólag jogszerű örökö­se, illetőleg trónkövetelője. Ottó a bajorországi Mün­chenben született és kora if­júsága óta makacsul hirdet­te, hogy 5 királyi családból származik: ükunokája a tizen hatodik Lajos francia király­nak és Mária Antoinette ki­­rálynőnénak, Mária Terézia császárné leányának (akik mindketten a francia forrada­lom alatt nyaktiló alatt vé­gezték életüket), azonkívül >zt állilotfa, hogy őt Ferenc József császár és király adop­tálta. Születése cimén a fran­cia királyi trónra tartott igényt, az adoptálás alapján az osztrák-magyar monarchia császári és királyi trónjára. Ottó fiatalon, 18 éves korá­ban kivándorolt Amerikába s Hawaii szigetén telepedett meg. majd öt évvel később, 1898-ban San Franciscoba költözött. Ott feleségül v,ett egy polgári származású lányt, Marie Roedwaldot, aki 1914- ben meghalt. San Franciscó­ban függönykreskedéssel pró­bált szerencsét, de belebukott a vállalkozásba. Szegény em­ber volt, 1942-ben a lapok hirt adtak arról, hogy Oak­­landban a háztulajdonos kila­koltatta a lakásából, három felnőtt gyermekével együtt, mert már nyolc évi lakbérrel tartozott. Gyermekei közül csak egy fia, George, van életben. En­nek nincsen császári vagy ki­rályi becsvágya. tál hajtott füzért és egy szi­vattyút, amelynek segítségé­vel folyó vizet tudott, puipoál­­ni a milánói herceg kastélyá­ba, 70 láb magasságba. Az egyetlen külömbsée- a mai és a közel 500 év alatti szivattyú között, hogy Leonardo da Vin­ci szivattyúját igáslovak haj­tották villany helyett. Az elv ugyanaz volt. A milánói her­ceg kastélyának egyébként gőz fűtése volt. amit azután 400 évvel később újból “lel­találtak”. Hátrahagyott jegyzetek A modern nyomdászát fel­találását általában Gutenberg nek tulajdonítják, de Leonar­do da Vinci már csinált egy kis kézi nyomdát a herceg kas­télyában és meghívókat nyo­mott rajta, még pedig" több színben. Csinált festéket, me­lyek évszázadok múltán is fris sen ragyognak és a mai fes­tékgyárosok milickat fizetné­nek a titkáért. De" Leonardo da Vinci — mint minden ko­rabeli nagy fpstő — féltéke­nyen őrizte festékeinek titkát és magával vitte a sírba. Technikai gondolatait azon­ban jegyzetek és rajzok for­májában hátrahagyta az utó­kornak. Túl mozgékony elme volt, semhogyan egyetlen ta­lálmánnyal töltötte volna ide­jét. Agyában rajzottak a gon­dolatok, amelyek a mai techni­kust meghökkentik, de egyik­nek sem szentelt túlsók időt. Két év előtt, születésének 500. évfordulóján egy csoport lelkes mübarát — az amerikai Smithsonian Institute anya­gi támogatásával — hozzálá­­tot. hogy találmányainak mo­delljét elkészítse és bemutas­sa a közönségnek. A kiállítás most megnyílt és a találmá­nyok működő modeljei ott lát­hatók a washingtoni Smith­sonian Institute termeiben — egy rendkívüli lángelme ha­gyománya az utóikor részére. BIZONYTALAN St. Louisban Joseph Costel­lo bement egy kórházba, seb­zett mellel. “Mellbelőttem ma­gam”, mondta. Aztán a ren­dőrség érdeklődött iránta és ekkor azt mondta: “Én nem lőttem magamat mellbe!” Té­ti át bizonytalan, hogy mellbe­­lőtte-e magát vagy sem. És az is bizonytalan, hogy mi ré­sze volt neki a 600,000 dollá­ros Green! eaf váltságdíj fe­lének. eltűnésében. Vájjon van-e összefüggés? AZ UTOLSÓ SZÓ I Bár nagyjában eldőltek a választási harcok, még min-' dig lehetséges némi csekély, változás. Több helyen átvizs­gálják, átszűrik a szavazato­kat és kisebb-nagyobb eltéré­sek mutatkozhatnak az eddigi eredménnyel szemben. Átvizsgálás alá kerülnek többek közt: Bender-Burké Ohioban, Case-Howell New Jerseyben, Neuberger-Cordon Oregonban, Harriman-Ives New York államban. Az utolsó szó sok esetben csak decemberben fog el­hangzani. JOE MUST GO! Leroy Gore wisconsini lap­kiadó bejelentette, hogy a jö­vő év elején mégegyszer meg­indítja akcióját egy népszava­zás érdekében, hogy Wiscon­sin népe vonja meg a szená­­tori mandátumot McCárthy­­tól. A kilátások most ióbbak, jobbak, min Tso alkalommal • voltak. Ugyanis most növöm-*! her 2.-án kevesebben szavaz­tak, mint 1952-ben és a wis-' consini törvénynek megfél »­­lően ennélfogva most már nem 400,000 hanem csak kevesebb mint 300,000 aláírásra van szüksége. Gorenak, 'hogy'meo'­­kisérelje McCarthy eltávolí­tását a szenátusból. KERSTEN KIBUKOTT Milwaukeeban a demkrata győzelem egyik áldozata Jett Kersten republikánus szená­tor —- annak a képviselőházi , bizottságnak elnöke, amely a. szovjetrabságban sínylődő eu­rópai országok helyzetét vizs­gálja. Vereségének oka nyil­vánvalóan az volt, hogy Mc­Carthy hívének vallotta ma­gát. INGYEN PRÓBA REUMÁS ARTHRITIS FÁJÁSRA Ha sohasem használta a ROSSE TAB-ot azok ellen a kisebb izom­­szúrások és fájások ellen, amik gyakran a Rheumatizmus. Arthri­tis és Neuritis betegséggel járnak, miért nem próbájja meg most, MÉG MA. a mi költségünkre? Sok ezrén használták már 30 év óta. INGYEN E LAP OLVASÓINAKI FELHÍVJUK, hogy próbálja meg költség nélkül. Engedje meg, hogy küldiünk önnek egy teljes nagysá­gú csomagot. Használjon el 24 tab­lettát INGYEN. Ha nincs teljesen megelégedve a nyert enyhítő ha­tásával, küldje vissza a megmarad­­takat és nem tartozik nekünk sem­mivel. A próba nem kerül önnek egy pennyjébe sem. PÉNZT KE KÜLDJÖN. Csak írja meg nevét és címét GYORSAN nekünk. ROSSE PRODUCTS CO, Dept. H-2 - 2708 Farvzell Av«. CHICAGO 45, ILL. Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Supreme Court harminchárom tagú rendőrségének kapitányától, Philip H. Crooktól búcsúzik, aki 31 évi szolgálat után nyugdíjba vonul. feltaláló \ legnagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents