A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-05 / 45. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tha GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America > ' lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG W------------------------------------------------------------------------------------­CLEVELAND, O. péntek, 1954 november 5 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 45. SZÁM BŰN ÉS TÉLÉVÉ: j A szenátus egyik bizottsága vizsgálatot folytat annak felderítésére, hogy van-e összefüggés a fiata­lok bűnözése és a televíziók bünkalandos programjai között. A vizsgálat megindítására az a meglehetősen általános felfogás vezetett, hogy a televízió bűntet­teseinek hősi pózokban való szereplése bizonyos va­rázserővel bir a fiatal lélekre. Bármilyen súlyos bűn­tetteket követ el a televízión a gangster, az álarcos ralbló, a késelő vagy lövöldöző duhaj, — ő mégis az események középpontjában áll, ő az események fő­szereplője, hőse. És tudjuk, a hős a fiatalok ideálja. GAZEMBER VAGY HŐS? Amióta televíziós programok vannak, sok a pa­nasz a mystery és crime programok ellen. Sok he­lyen társadalmi szervezetekbe tömörült az ellenzék. Van már egy országos szervezet is, amely a televízió­nak erkölcsi szempontból való tisztogatását, meg­­rendszabályozását követeli. “Országos Szövetség Jobb Rádióért és Televízióért” a neve ennek az egye­sületnek. Elnöknője, Mrs. Clara Logan, a szenátusi bizottság előtt a múlt héten rámutatott arra, hogy so­ha ezelőtt nem tömték a gyerekekek agyát annyi bűn és szenny ábrázolásával, mint ma. Az elnöknő két­ségbevonja a hirdető üzleti cégek jogát arra, hogy mérgezzék az amerikai ifjúság lelkét. ELLENVÉLEMÉNY A televíziós érdekeltség persze védekezik. Azt mondják: Szerintünk a bűntetteket megjelenítő tele­vízió programok inkább elriasztó hatással vannak az ifjúságra, mert a televízión a bűnöző elveszi méltó büntetését. És rámutatnak arra is, hogy az utóbbi években a fiatalkorúak Ibünözése nagyobb mérték­ben növekedett kisebb helyeken, ahol kevés televízió van, mint a nagyvárosokban, ahol több a televízió. VÉGRE KIDERÜLT AZ IGAZSÁG? Clevelandban a Field család és sokan, akik is­­“ Kiérték Herman Field mérnököt, örömmel vették tu­domásul a lengyel kommunista rádió jelentését, hogy Herman Fieldet öt évi raboskodás után szabadonbo­­íisátották, mert — kiderült az ártatlansága. -Jó hir ez, de csúnya a háttere. Az természetesen nem igaz, hogy csak most, öt év után derült ki, hogy Field gern kémkedett Amerika részére. Tudták ők azt régen, hogy hamis a vád. Ha most kiengedték börtönéből, ezt azért tették, hogy meggyanúsítsák Josef Swiatlo nevű volt politikai rendőrüket, aki há­tat fordított nekik, megszökött és Amerikába jött. HAZUDNAK RENDÜLETLENÜL Azt mondják most a lengyel kommunisták: öt év előtt Swiatlo hamis adatokkal hozta hamis gya­núba Herman Fieldet. így akarnak bosszút állni egy emigránson, szökése után, aki értékes leleplezések­kel szolgált Amerikának. Swiatlo szavahihetőségét akarják kétséglbevónni. De hiába erőlködnek, senki , sem hisz nekik, már csak azért sem, mert még ha ha­misak lettek volna is Swiatlo adatai, az igazság már régen kiderült volna. Hozzáteszi a varsói rádió, hogy még mások is ártatlanul voltak bebörtönözve és most elégtételt kaptak. Elhisszük. Sőt azt hisszük, hogy még nagyon sokan, ezrek és tízezrek vannak lengyel és szibériai börtönökben, akik éppoly ártaltanok, mint Herman Field. VÁLASZTÁSI KOMÉDIA Kelet-Németországban, a szovjet zónában, vá­lasztás volt. Csak egy lista volt, a kommunista egy­ségfront listája; másra, mint kommunistára nem le­hetett szavazni és a szavazó egyedüli joga az volt, hogy tartózkodott a szavazástól, nem dobta be a sza­vazócédulát a dobozba. Másnap megindult a menekülők áradata a nyu­gati zóna felé. Ennek oka az volt, hogy a rendőrség sorra felkereste a nem-szavazókat és magyarázatot követelt az “államellenes tüntetés” viselkedés miatt. Tíz nap alatt több, mint 300 keletnémet nem-szavazó szökött át Berlin szabad részébe és kért politikai me­nedéket. Ilyen szabad választásokat szánt Nyugat-Német­­ország népének is a szovjet. HAZAJÖNNEK AZ ÉLŐ HALOTTAK A szovjet évek óta azt hazudj a, hogy már nin­csenek német hadifoglyok orosz földön. Ezek közül a “nem létező” német hadifoglyok közül most egy újabb szállítmány, 56 személy, ki­szabadult és Nyugat-Németországba ment. Az orosz kormány most bevallja, hogy 10,390 német foglya van még. A német kormány ezzel szemben azt állít­ja, hogy másfél milliónál több azoknak a német ka­tonáknak számra, akik Oroszországban eltűntek. Még a szörnyű erejű legnagyobb csatahajók is kénytelenek voltak a kikötőbe menekülni a dühöngő orkán elől. A tizenkettedik Az idei választások ered­ményének kihirdetése egybe­esik a Jó Pásztor lapzártával, miért is lapunknak ebben a számában csak a kampány utolsó csatározásairól adha­tunk hirt. Egyes jelenségek eléggé jelentősek ahhoz, hogy a történelmi hűség okából itt feljegyezzük azokat. A közhangulat megfigyelői már hetekkel ezelőtt az egész országban a demokrata jelöl­tek előretörését észlelték. En­nek közvetlen következmé­nye lett a kampány színvona­lának leszállása — egyes he­lyeken a mélypontra. A repub­likánus kampány vezetője, Nixon alelnök, oly jelszavak­kal dobálózott, amelyeknek hamissága napnál világosabb. Például: “Koreában Truman elnök háborút csinált, Eisen­hower elnök békét csinált.” Az igazság az hogy Koreában nem Truman, hanem Stalin inditot­ta meg a háborút és amikor az északi kommunisták vasárnap hajnalban rátörtek a déli de­mokratikus országrészre, az egész amerikai nép és az egész szabad világ ar. ^—TTm_.: helyes lépésnek ítélte azt, amit Tru­man elnök elrendelt: fegyve­res erővel visszaverni a kom­munista támadást. Ami pedig a koreai háború befejezését il­leti, ez a kin-ai kommunista kormány kívánsága volt, hogy hadereje Koreában felszaba­duljon és több segitséget nyújthasson az indokinai kom­munistáknak az ő háborújuk győzelmes befejezésére. Nem Amerika érdeme, hanem a kommunista Kina nyeresége volt a koreai fegyverszünet. Az oroszok, mint tudjuk, azt hangoztatják, hogy Koreában nem a kommunisták, hanem az amerikaiak voltak a táma­dók. Most Nixon alelnök meg­erősítette a rágalmukat. Régi dolgok . . . New York államban viszont íves republikánus szenátort hajtotta rémületbe a rossz választási kilátás. Amikor lát­ta, hogy demokrata ellenfele, Averell Harriman, fölénybe jut vele szemben, előhozako­dott egy több mint húsz év előtt alaptalannak bizonyult váddal egy komplikált rész­vénytársaság alapítási ügy­gyei kapcsolatban. Az ameri­kai hagyományok arculcsapá­­sa volt ez. Akit 1983-ban bírói ítélet tisztázott, annak nem szabad, sem 1933-ben, sem 1954-ben a szemére vetni, hogy bűnt követett el. íves sze­nátornak ez az erkölcsi me­rénylet nem használt, hanem inkább ártott; felháborodást keltett nemcsak New York ál­lamban, hanem az egész or­szágban. Ennek a nagy országnak né­pét sem hamis állításokkal, se sunyi rágalmakkal nem lehet döntően befolyásolni. A demo­krácia veszélybe jutna, ha az ilyesmi lehetséges lenne. JÖNNEK Nem hittük volna, hogy jön­nek. Négy év előtt Eisenhower tábornok, aki akkor a newyor­­ki Columbia egyetem elnöke volt, meghívta a moszkvai tu­dományos akadémia tudósait, jöjjenek el 1954-ben, az év bármely szakában, s vegyenek részt az egyetem fennállásá­nak 200 éves jubileumi ünnep­ségein. Elég korán küldte az egyete­mi elnök a meghívást, három évvel az ünnepség előtt. Elég meggondolási idejük volt az orosz tudósoknak, liletöleg az orosz nép urainak, hogy dönt­senek, igy vagy úgy. Most végre döntöttek. Két tudósuk elutazhat a gyűlölt Ameriká­ba és résztvehet a Columbia záróünnepélyen, amelyen a jel­szó a régi: “Az embernek jo­ga van a tudásra és annak sza­bad használatára.” NÉGER KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK a Van egy amerikai származású néger köztársa­sági elnök — nem Amerikáiban, hanem az afrikai Li­bériában. William Shadraeh Tubman a neve. Anyja rabszolganő volt Georgiában, apjának elődei már a múlt század harmincas éveiben mentek vissza ősha­zájukba, Afrikába, ahol Libériában telepedtek meg. Ez a néger köztársaság körülbelül olyan kiterjedésű, mint Ohio, és lakosainak száma két és fél millió. VISSZA AZ ŐSHAZÁBA! Régebben sokan Afrikában úgy vélték, hogy a néger kérdés leghelyesebb megoldása lenne, ha visz­­szaküldenék őket oda, ahonnan szívtelen emlberke­­reskedők elhurcolták őket. Maga a négerek felsza­badítója, Abraham Lincoln is egyideig erre a meg­oldásra gondolt, persze igazi amerikai emberbaráti szellemben: a négereknek bőségesen rendelkezésre bocsátottak volna használati cikkeket, anyagokat, szerszámokat és gépeket, hogy idővel gondoskodni tudjanak magukról. A polgárháború azonban keresz­tülhúzta ezeket a számításokat és azóta csak nagyon kevés amerikai néger vándorolt vissza ősei földjére. FAJI ELLENTÉTEK Különös, hogy a négereknek egymásközt is van faji problémájuk. Az amerikából Származó négerek képezik a civilizált népréteget, ők töltik be a fonto­sabb közhivatali állásokat; a libériái őslakókat ala­­csonyabbrendü, civilizálatlan embereknek tekintik. A libériái néger köztársaság elnöke most Wa­shingtonban van, ahol tárgyalásokat folytat népe ér­dekében. Az elnök nagyon népszerű hazájában, 1943 óta áll a köztársaság élén és most megint neki aján­lották fel a befolyásos körök az elnökséget. Amerikának nagy gumi telepei vannak Libériá­ban. KOLDUS NÉP India munkaügyi miniszté­riuma közli, hogy Indiában az átlagos évi jövedelem 264 rú­pia — ami 55 amerikai dollár­nak felel meg. KEZDETBEN VOLT AZ ÍGÉRET... A kommunista biblia e Szavakkal kezdődik: “Kezdetben volt a földosztás ígérete ...” Amikor 1917-ben Oroszországban a bolsevisták megrohanták és elkergették Kerenszki demokratikus kormányát, földet ígértek a parasztoknak. Ez volt a magyarázata annak, hogy a parasztság, amelynek fogalma sem volt arról, hogy a marxismus fü-e vagy fa, kötélnek állt és segített megteremteni a szovjet államot, amely, mikor megerősödött, elvette a pa­raszttól a földet, amit kezdetben neki adott. Földosztást ígértek a kinai kommunisták is és Kina parasztjainak százmilliói kötélnek álltak. Most tüzzel-vassal koHiozositják a kinai parasztokat és aki ellenáll, azt főbelövik. AZUTÁN JÖTT A RABLÁS . .. Magyarországon is a földosztás lelkes hívei vol­tak a kommunisták addig, amig még nem voltak az ország urai. Amikor az orosz vörös hadsereg átját­szotta a kezükre a hatalmat, megkezdték a kolhozo­­sitást és máig is folytatják a kényszerszövetkezeti politikát. Mindez a múltnak, a közelmúltnak emléke. Váj­jon levonják-e ebből a tanulságot azok a nemzetek, amelyekre a kommunisták szemet vetettek? KIMÉLETI IDŐ Indonéziában a kommunisták eleinte bátran hirdették, hogy a szovjet rendszer a legjobb a vilá­gon. De ez nyilvánvalóan nem talált megfelelő vissz­hangra a parasztság körében. Erre vall az a tény, hogy most a kommunista párt nyíltan megváltoztat­ta programját és ünnepélyesen kinyilvánította azt a felfogást, hogy a parasztság problémájának egye­düli -helyes megoldása az egyéni földtulajdon. Az uj program ennek folytán igy hangzik: “Elvenni a föld­­birtokosoktól a földeket és szétosztani azok közt a parasztok közt, akik a földeket megművelik!” Még messze vannak Indonézia kommunistái at­tól, hogy átvegyék a hatalmas és gazdag Szigetor­szág kormányzását. De ha ezt a célt elérnék, első dol­guk lenne a földosztás “visszacsinálása” és a kolhoz­gazdálkodás bevezetése. MINDEN ROSSZ, HA ROSSZ A VÉGE Megdöbbentő az indonéziai kommunista köpö­­nyegforditás elvi magyarázata. A kommunista párt főtitkára azt fejtegeti, hogy a földbirtokosoktól ek­­kobzandó földeket a parasztoknak egyéni tulajdon­ba kell adni, mert az egyéni földtulajdonos eszméje mélyen gyökerezik a parasztok lelkében; de ez nem akadálya annak, hogy a párt szem előtt tartsa a vég­célt: a föld nemzeti birtokba vételét és a közös gaz­dálkodást. Eszerint Indonézia parasztjait maga a kommu­nista párt figyelmezteti: “Ne higyjetek a mi ígére­teinkben!” Ha a nép ennek ellenére kötélnek áll, megérdemli sorsát. "MUNKÁT KAPHAT! “Villamos sin felszedési munkára felveszünk 50 munkást.” Ezt az apróhirdetést adta fel a Monongahela Iron and Metal Co., New Eigle, Pa., amely vállalta húsz mérföld hosszúságban a Pittsburgh Railway Co. egy felhagyott vonalán a sínek felszedését. Erre a hirdetésre 2000 munkanélküli sereglett össze kora hajnaltól kezdve a megjelölt helyen, az országút mentén. Százak jöttek autón, százak’ gya­log. Voltak köztük munkanélküli bányászok és le­épített gyári munkások. Voltak köztük olyanok, akik másfél év óta hiálba kerestek munkát és voltak olya­nok, akik 50 mérföld távolságból utaztak oda, hogy végrevalahára pár dollárt kereshessenek. KI KORÁN KELL, ARANYAT LEL----H Nagy izgalomban várta a tömeg John Kon elő­­munkás jövetelét. De ez soká késett, másfél órát ké­sett. Végre megjött, 35 munkással. Ezeket, mondta, útközben szedte fel. így hát a 2000 korai várakozó közül már csak 15-nek a munkájára volt szükség. A többiek mehettek vissza oda, ahonnan jöttek, me­hettek vissza a reménytelenségbe. A 2000 munkanélküli zarándbklása egy megál­modott munkahely felé forgalmi zavarokat okozott az országúton. Az állami rendőrség hat motorbicik­lis rendőrt küldött ki a forgalom szabályozására. UJ OROSZ ATOMROBBANTÁS Az amerikai atombizottság közli, hogy az oro­szok szeptember közepe óta sorozatos atom és hid­rogén bomba robbantási kísérleteket végeztek, va­lószínűleg Szibériában. Azt hiszik, hogy az oroszok atomágyukkal is kísérleteznek, hogy ezen a téren is felvehessék a versenyt Amerikával. oraban Ä választási kampány utolsó íejezete kiábránditó volt

Next

/
Thumbnails
Contents