A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)
1954-05-21 / 30. (21.) szám
*. OLfiifcL A jro o&«nnw Szent István templom épéi I a beiigáliai t 'so ml i pu rbii n Husvét után 5. vasárnap / EVANGÉLIUM / Szent János, 16, 23-30 * Az időben mondá Jézus: S azon a napon már semmit sem kérdeztek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: amit csak kérni fogok az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig semmit se' kértetek az én nevemben. Kérjetek és megnyeritek, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mondottam nektek, eljön az az óra, amidőn már nem példabeszédekben fogok nektek szólani, hanem nyíltan beszélek az Ayáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek és nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, hiszen az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem és hittétek azt, hogy én az Istentől jöttem. Ki jöttem az Atyától és e világra jöttem, ismét elhagyom e világot és az Atyához megyek. Mondák az Ő tanítványai: íme, most nyíltan beszélsz és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged, ezért elhisszük, hogy az Istentől jöttél. SZENTBESZÉD A keresztjáró, a kérő napok előtt vagyunk, melyeken az egyház fokozottabb mértékben és sürgetőbben, mint máskor felhív bennünket az imádságra, az isteni irgalom elnyerésére és Isten méltó haragjának kiengesztelésére. Ezeken a napokon az egyház körmenetet vezet a keresztelésekhez, mert az isteni irgalom s megbocsátás jele a kereszt s nincs is másban üdvösség, csakis a keresztben. Jézus mondja: “Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert minden, aki kér, nyer, aki keres, talál és a zörgetőnek megnyittatik”. Sok kérni, sok keresni valónk van nekünk és igen sok okunk van a zörgetésre. , Nincs bennünk az Isten szent akaratában és rendelésében való igaz keresztény megnyugvás. De var bennünk kételkedés, kétségbeesés, irigység. Van bennünk harag s zúgolódás Isten és ember ellen. És higylétek el, hogy ezek a lelki bajok átkosabbak és rosszabbak minden testi bajnál. Munkáink, törekvéseink és vágyaink messze elterelődtek a helyes, az igazi iránytól. Lefoglal bennünket egészen a föld és elfelejtjük az eget. Ezért sújt aztán bennünket az Isten. Ez az isteni büntetés hívta életre egykoron a keresztjáró napokat. Mennyi ember panaszkodik, hogy hosszú időn át folytatott könyörgése nem hozta meg a kívánt sikert. Hogyan értsük tehát a szent evangélium biztató szavait? Bizonyos, hogy nincsen olyan imádságunk, amelyet nem hallgatna meg az Isten, ha bizalommal for dúlunk hozzá, csak azt ne várjuk a jó Istentől, hog: pontosan azt adja meg mindig nekünk, amit mi akarunk. Az anyagias életbe elmerült lélek nem lát tisztán Életbevágónak tekint olyasmit, ami jelentéktelen, különösen azt, ami testi szükséglet csupán. Természetes, hogy az Isten jósága nem siet az ilyen tévedés gyámolitására. “Nem tudjátok, mit kértek” — mondotta az Ur a mennyei első helyeket megpályázó két apostolnak és e szavak ráillenek nagyon sok imádságra. Amikor valamit kérünk a jó Istentől, ne gondoljuk, hogy té' védés nélkül javunkra kérjük azt; bízzuk ennek elbírálását az Istenre, aki a jövőbe is lát és aki talán nem fogja teljesíteni az imádságba foglalt kérést, mert mint a kés a gyermek kezében, kárunkra szolgálna. Mégis imádságunk ilyenkor sem hasztalan, mert — amint az írás mondja, — az igaznak imádsága sokat ér. De hogy igazak legyünk, az imádság mellé oda kell állítanunk a bünbánatot, mert bünbánat nélkül nem soka ér az imádság. Itt vannak a keresztjáró napok, használjuk fel azokat, hogy egyrészt a jó Istent bűneinkért kiengeszteljük, másrészt pedig, hogy irgalmát, kegyelmét biztosítsuk a magunk számára. Amerikai magyar katolikusok adományai teszik lehetővé a templomépitést A Jó Pásztor jelentette néhány hónap előtt, hogy Ft. Polgár István indiai jezsuita 'mission árius felvetette az eszmlét, hogy Csondipur bengáliai városban az első magyar királyról elnevezendő templom épüljön fel. Persze ennek a tervnek megvalósitásához pénz kell, és pénz manapság csak Amerikából jöhet. Kiment tehát — a Jó Pásztor utján és más utakon — az amerikai katolikusokhoz a felhívás, hogy adományozzanak a templomépitésre. A felhivásnap szép eredménye volt. Jöttek kis ádományok, de jött egy tekintélyes adomány is: Torma János öregaimerikástól, aki South Bendben lakik, jó gyermekeire támaszkodhat s ezért úgy vélte, hogy nélkülözheti a (bankban levő megtalkanitott pénzét, 2500 dollárt. Ki is vette és elküldte Indiába a 2500 dollárt a csondipuri Szent István templom építésére, és megtoldotta ezt az adományát még 50 dollárral annak a kis egyházi lapnak fenntartására, amelyet Father Polgár ad ki Marapai bengáliai faluban, “Ahol a pálmák virágoznak” c. alatt. Ebben a pálmavirágos kis újságban Father Polgár az ő egyszerű, szerény Írásmódjával igy számol he a templomépitési akcióról: POGÁNY INTRIKA Mikor úgy másfél év előtt először felkértem magyar testvéreimet szerte a világon, hogy segítsenek felépíteni a Bemgál-alföldön egy téglatemplomot szent királyunk tiszteletére, akkor még nem is tudtam, hogy ebiben az évben lesz a Szeplőtelen Szűz jubileumi kegy-éve. De mégis látom, hogy a Magyarok Nagyasszonya azt akarta, hogy a (kegy-évében megkapjam a szükséges pénzt az építésre. Torma János, a derék magyar USA-ban lakó munkás beváltotta a szavát és elküldött $2,500-t a templcmépitésére és $504 a kis magyar i missziós lapomra. Továbbá ! Ralbosky Frankóé, szintén az j USA-hól szíveskedett küldeni j $5004. A többi jótevők adományai — kivéve a szentmisékre $250-ra rúgnak. Tehát a Szent István téglatemplom építésére összegyűlt $3,250. 1953 december 21-én, Szent Tamás apostol ünnepén, aki élétével és vérével szentelte feli India félszigetét, sikerült megvenni a Szent István templom részére a szükséges telket. Ennek van egy kis története. A “fekete” tönkretette a terveimet ebben az ügyben legalább háromszor. Deami még szomorúbb, a katolikusaink is a “feketét” segítették ebben az ügyben.. Már majdnem 'megvettünk egy igen szép és alkalmas helyet, mikor valaki a katolikusok közül elment a pogány tulajdonoshoz és lebeszélte, hogy ne adja el a földjét a misszionáriusinak (ezt irigységből tette), mert az azon lesz, hogy pénzzel és más adományokkal kereszténnyé tegye őket is. Persze ez durva hazugság volt. De az eredmény nem maradt el: a pogány nem adta el a földjét. Vagyis méregdrágán akarta eladni. Mi nem tudtuk megvenni. így végre arra kényszerültem, hogy egy “utsziélii rizsföldet vegyek meg. Azt meg is vettük a fent említett napon. Most pedig nagy munka vár miránk. Fel kell tölteni a rizsföldet és azon építeni. Ez időbe és sok pénzbe fog kerülni. Ép ezért a kedves jótevőket béreim. hj^^Pjgy kicsit türelmesek legyenek. Az egész épiát. Neki nagy tapasztalata van, mert Calcuttáiban egy nagy kollégiumot épített; átépítette a Szűz Anya szentélyét ás Calcuttában, Mindketten azon vagyunk, hogy még ebhen az évben legalább megkezdődjék az uj templom építése. harang IS kellene A csomdipuri Szent István templom ügyében még egykét kérésem is lenne. Szeretném, hogy a főoltár fölött függjön a következő kép-csoport: Szent István, ahogy felajánlja áz országot és a templomát a Szeplőtelen Szűznek. Erre, mint az épület terveire vonatkozólag szeretettel elfogadunk terveket, rajzokat vagy képeket, esetleg szobrokat. Itt Bengáliáiban a kis templomokban nem léteznek harangok, mert ez rendszerint elég drága. De milyen jó lenne, ha a Szent István templomának egy kis tornya és legalább egy középsúlyú harangja lenne. Erre nem számítottam, mikor felkértem a jótevőket a templomi adakozásra. A torony és a harang költsége kitenne valami 600 dollárt. És mi lenne a mise-ruhákkal? Szeretném, hogy azok is hirdessék a Szent István és a Szeplőtelen Szűz dicsőségét. Itt Indiában van egy magyar kedvesnővér. A rajzolás, varrás és hímzés a szakmája. Az olvasóim már nagyon jól ismerik. Ez a Sister Alexandrina. Ő tudna szép munkát végezni, de a zárdának meg kell fizetni a költségeit. Kérem tehát különösképpen a magyar női világot, hogy ebben az ügyben segítsenek. Állományokat erre a címre kell küldeni: Rév. Fr. I. Nikolic, S. J. 20 Cardinal Hayes Pl. New York 7. N. Y. Akik pedig közvetlenül a páternek akarnak küldeni biztató levelet, Írjanak neki a következő címre: Rév. Fr. S. Polgar, S. J. Morapai, P. O. Mograhai 24 Parganas India; Az adományhoz, amelyet New Yorkiba, Nikolic jezsuita páter címére küldenek, írják meg, hogy erre a célra küldik a pénzt: “For the building of St. Stephen’s church in Chondipur .India, to Rev. Fr. S. Polgar, S. J.” KOVÁTS EZREDES EMLÉKÜNNEP PITTSBURGH, Pa. — Nyugat-Pennsylvania magyarsága május 9-én vasárnap délután ünnepelte az első amerikai magyar hősi halottnak, Kováts Mihály ezredesnek az emlékét, hősi halálának 175- ik évfordulója alkalmával. Az ünnepség reggelére Pittsburghban megállt a villamos és autóbusz forgalom, a közlekedési munkások sztrájkba mentek, ami erősen ártott az ünnepségnek és az sem volt hasznára, hogy Anyák Napját is e napon ünnepelték. Bár a környékről ésmég távolabbról is nagyon szép számmal érkeztek, a Soldiers and Sail-vciiij iugauta, aiiiitYUi ct leiem-be léptek. A színpad pompás képet nyújtott. Középen Csákváry Zoltán festőművész remek Kováts ezredes képe, előtte örökmécses, kétoldalt félkörben magyar ruhába öltözött asszonyok és leányok gyönyörű csoportja, az amerikai hadsereg szép szál katonái és az American Legion küldöttségei, zászlóikkal, jelvényeikkel foglaltak helyet. A közönséget Szécskay György bizottsági elnök köszöntötte, ifj. Beresi József jenekari kísérettel a Star Spangled Bannert énekelte, őrs Memorial Hall hatalmas | aztán Szécskay György monnézőterének még fele sem telt i dott elnöki megnyitót, angomeg. I lul is, magyarul is, és bemu-Az érkezőket kellemes lát-1 tatta a Lawrence polgármester kepviseleteben megjelent j Callahan városatyát, aki a 1 más elfoglaltsága miatt elmaradt polgármester köszöntését tolmácsolta. Fiók A. Albert, Allegheny megye segédügyésze az ünnepség vezetését mindvégig pontosan és tapintattal végezte. Kállay Miklós, Magyarországnak 1942 márciustól, 1944 márciusáig volt miniszterelnöke, kitünően felépített beszédet mondott a Kováts ezredes korabeli időt remekül jelemezte, a hátteret megfestve emlékezett meg az első amerikai magyar hősi halottról, áttérve aztán a jelenre és a remélhető jövőre is. Kállay Miklós beszéde mély nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében. Az ünnepség angol szónoka Blair F. Gunther, Pennsylvania állam Superior Courtjának bírája volt, aki Kováts ezredes áldozatát is méltatva, a kommunizmus veszedelméről tartott nagy beszédet, kormányunk külpolitikájáról is elmondva véleményét. James Fulton congressman nevében Eugene O’Neill méltatta Kováts ezredes szereplését az amerikai forradalmi hadseregben. Francis Tapitch, az American Legion Judge advocate-ja Pennsylvania állam és Allegheny megye parancsnokai képviseletében mondott beszédet. Történelmi adatokat alátámasztott beszéde értékes müsorszáma volt az ünnepélynek. A beszédek közben Bársony Margit énekelt nagyon szépen két Boczonádi Szabó dalt, a Thegze Gerber zenekar kíséretével, míg Mózsy István (Cleveland) zongoraművész a Rákóczi induló és a Liszt rap- \ szódia mesteri előadásával j aratott fergeteges tapsot. Na- j gyón tetszett Henczné Blan- j chard Peggy éneke, aki egy Thegze Gerber dallal gazdagította a műsort. Szécskay György “Külföldi magyar kesergő” cimii versét Staudné Kőrössy Angela szinmiivésznő szavalta átérzéssel, lendülettel. A hadsereg és az American Legion csoportjainak katonai, tisztelgése után a testületek megbízottai koszorút, magyar ruháslányok pedig egy-egy rózsaszálat helyeztek Kováts Mihály ezredes képe elé. Végül a közönség a magyar himnuszt énekelte. Szép, jól rendezett volt a Kováts Mihály ezredes ünnepség és akik az előkészítésen fáradoztak, akik a színpadi részt összeállították, megérdemlik az elismerést. Fiók A. Albert köszönte meg mindenkinek az áldozatos munkát, a közönségnek a részvételét. Neki pedig elismerés jár a műsor ügyes lebonyolításáért. már többszáz óv óta a kiépet nem olyannak látják, amilyennek azt a művészi festette, mert az idő és emberi kéz rajta hagyta a nyomait. Egyidőben a hódító francia katonaság ikaszámyánalk használta a kolostort. A falfestmény elkopott, színét vesztette. Most az olasz kormány megbízásából szakértő kezek igyekeznek a kép régi fényét viszszaaldni, a megrongált részeket kijavítani. Remélik, hogy az idei látogatók már szeibb Utolsó Vacsorát fognak látni, mint a régiek. A vakon szülöttről \ ») EVANGÉLIUM \ \ Szent János, 9, 1—38 Az időben: Átmenvén Jézus, láta egy vakon született embert és kérdezék tőle őt tanítványai, mondván : Rabbi, ki vétkezett, ez-e, vagy az ő szülői, hogy vakon született? Feleié Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem az ő szülői, hanem hogy kijelentsenek az Isten cselekedetei őbenne. Nekem szükség annak cselekedeteit tennem, ki engem küldött, mig nappal vagyon; eljön az éjszaka, midőn senki sem munkálkodhatik. Mig e világon vagyok, világossága vagyok e világnak. Miután ezeket mondotta, a földre pökvén, sarat csinála a nyálból és a sarat a vak szemeire kéné, és mondá neki: Eredj, mosdjál meg Siloa tavában. Elmene tehát és megmosdék, és mint látó téré vissza. Azért a szomszédok, és kik azelőtt mint vak koldust látták őt, igy szólának: Nemde ez az, ki ott ül és koldul vala? Némelyek mondák: hogy ez az. Mások pedig: Nem, hanem hasonló ahhoz. Ő pedig mondá: Én vagyok. Kérdezék tehát őt: Miképen nyíltak meg szemeid ? Feleié: Az az ember, ki Jézusnak mondatik, sarat csinála, és megkené szemeimet és mondá nekem: Menj a Siloa tavára, és mosdjál meg. És elmenék, megmosdám, és látok. És kérdezék őt: Hol van ő? Mondá: Nem tudom. Elvivék a farizeusokhoz azt, ki vak volt. Szombat vala pedig, mikor a sarat csinálta Jézus és megnyitotta annak szemeit. Mondá erre a farizeusok közül némelyik: Ez ember nem Istentől való, ki a szombatot meg nem tartja. Mások pedig mondák: Hogyan cselekedheti bűnös ember e jeleket? És szakadás vala közöttük. Mondák azután ismét' a vaknak : Te mit tartasz afelől, ki megnyitotta szer meidet? Ő pedig mondá: hogy próféta. Nem hivék azért a zsidók felőle, hogy vak volt ; és látó lett, mígnem előhivák szülőit. És kérdezék! őket, mondván: Ez-e a ti fiatok, kiről mondjátok, hogy vakon született? Miképen lát tehát most? Felelvén nekik az ö szülői, mondák: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született; miképen lát pedig most, nem tudjuk. Ismét eléhivák tehát az embert, ki vak volt, és mondák neki: Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. Ő pedig mondá: Hogy bünös-e, nem tudom; egyet tudok, hogy vak voltam, és most látok. Talán ti is tanítványai akartok lenni? Erre megátkozák őt, és mondák: Te légy az ö tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózesnek szólott az Isten; ezt pedig nem tudjuk, honnét való. Feleié az az ember, és mondá nekik: Épen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnét való és megnyitotta szemeimet. Tudjuk pedig, hogy Isten a bűnösöket meg nem hallgatja; hanem aki Istent tiszteli, és akaratját cselekszi, azt meghallgatja. Világ kezdetétől sem hallatszott, hogy valaki fnegnyitotta szemeit a vakon születettnek. Ha ez nem Istentől való, nem tehetett volna semmit. Felelvén, mondák neki: Egészen bűnökben születtél, és te tanitasz minket? És kiveték őt. Meghalló Jézus, hogy kivetették őt és találkozván vele, mondá neki: Hiszesz-e te az Isten Fiában? Kérdé amaz és mondá: Kicsoda az, Uram, hogy higyjek őbenne? És mondá neki Jézus: Láttad is őt. és aki veled szól, ő az. Amaz pedig mondá: Hiszek, Uram! És leborulván, imádá őt. Az h(»!m» Vacsora Milanóban a Santa Maria déllé Grazie kolostorban évszázadiak óta zarándokok és látogatók milliói áhítattal szemlélték a nagy olasz festőművész Leonardo és Vinci remekművét, az Utolsó Vacsorát ábrázoló falfestményt. De Indianapolis városban az autóbusz sztrájk folytán bárhol parkolhatnak a kocsik így fest a város képe.
