A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)
1954-06-25 / 26. szám
r %. OLDAL A JŐ FÄSZTOH let ä vasliigpny mügött m. —a 11——— Tallózás a magyar Izvesztijáldsan Falusi üzérkedőket i !it bíróság elé az ügyészség Az utóbbi időben hatóságaink nagyszámú falusi üzérkedőt lepleztek le. Ezek a spekuláns elemek nyerészkedés céljából nagy mennyiségben felvásárolják a mezőgazdasági terményeket és a húsellátás alapjául szolgáló állatokat. A falu élősdi elemei, kulákok és egyéb spekulánsok, ily módon egyrészt jogtalanul aránytalan nagy haszonra tesznek szert, másrészt pedig komolyan akadályozzák a dolgozók élelmiszerellátását. Az ügyészség bűnvádi eljárást indított Szekeres László nagykátai, Kolonics István, Németh Pál pándi és Tamási Imre budapesti lakosok ellen. Szekeres László az alfjldi megyékből engedély nélkül több mint 30 darab sertést vásárolt fel, Kolonics István és Németh Pál pedig Gyulán és Mezőtúron vásároltak fel nagyszámú sertést. A felvásárolt sertéseket később nagy haszonnal eladták. Ugyancsak sertésekkel üzérkedett Tamási Imre hentessegéd is, aki Mezőtúron dolgozó parasztoktól vásárolt össze 38 darab malacot, amelyet feketén, nagy haszonnal adott tovább. A napokban emelt vádat az ügyészség Mikes Egon volt salgótarjáni nagykereskedő ellen kukorica üzérkedésért. Mikes hónapok óta rendszeresen foglalkozik kukorica felvásárlásával és igy Nyíregyháza és Debrecen környékéről engedély nélkül csaknem 70 mázsa kukoricát vásárolt össze, mázsánként 200 forint körüli áron, majd a felvásárolt nagymennyiségű kukoricát Salgótarjánban mázsánként 400 forintos áron adta el. Ugyancsak vádiratot nyújtott be az Ügyészség- Sárközi Gábor sarkad! lakos ellen, aki több mint 30 mázsa burgonyát vásárolt fel feketén őstermelőktől, majd az olcsón vett burgonyát kétszeres áron eladta. Vagonfosztogatókat lepleztek le Lipők Károly, Simon Gyula, Czető János, Batytyányi Géza és húsz társuk — valamennyien a MÁV záhonyi állomásának dolgozói — egymással szövetkezve, folyamatosan fosztogatták a záhonyi állomáson átmenő vagonok tartalmát. A sorozatosan elkövetett bűncselekmények utján szerzett áruk egy részét orgazdák utján értékesítették. A vagonfosztogatókat, akik tolvajlásaikkal több mint százezer forint kárt okoztak államunknak, leleplezték. A Szabolcs-Szatmár megyei ügyészség a fosztogatók ellen vádiratot nyújtott be a megyei bírósághoz. Reszkess, kulákl A siklósi járásbíróság felelősségre vonta Joó Imre sámodi kulákot, aki 1952-ben és 1953-ban egyáltalán nem fizetett adót, s a korábbi összegekkel együtt 12.- 000 forint adóhátraléka gyűlt össze. A tanács többszöri felszólítására > sem rendezte adótartozását, annak ellenére, hogy időközben eladott süldőinek árán lovat és vetőgépet vásárolt. A tanács az adóhátralék miatt végrehajtási eljárást foganatosított Joó Imre ellen, aki a bizottságot fenyegető magatartásával, majd tettlegességgel is akadályozta feladatának elvégzésében. A siklósi járásbíróság Joó Imrét négyévi börtönre ítélte. Eskess, igazgató elvtárs A Savanyúság- és Halkonzervgyár demecseri telepe a téli hónapokban nagymennyiségű olyan savanyukáposztát szállított a megrendelő élelmezési vállalatoknak I. osztályú minőségi áron, ami a vegyvizsgálat szerint csak II. osztályú árunak felelt meg. A telep vezetőinek figyelmét több alkalommal felhívták a nem megfelelő minőségre, azonban még ezután sem gondoskodtak arról, hogy a dolgozókat jóminőségü áruval lássák el. Tetézték mulasztásaikat még azzal is, hogy a káposztát hibás hordókban szállították, igy az elszineződött és ezzel még élvezhetetlenebbé vált. • Hl Az ügyészség a demecseri telep vezetői ellen minőségrontás miatt a bíróság előtt vádat emelt. I ímlnt olcsó ár — 8 formt sem drága A budapesti Magyar Nemzet jelenti a legújabb élelmiszerárakat és zárójelek közt hozzáteszi a tavalyi árakat is. Érdekes olvasmány ez. Megtudjuk, hogy most, amikor állítólag bőség és olcsóság van, a sárgarépa kilója 90 fillér és 1 forint 40 közt van, tavaly ilyenkor 8 forint volt; a vaj kilója most 45-55 forint, tavaly 80 forint volt; fejes káposzta most 1.60, tavaly 9 forint volt. ... És tavaly is, mint most, azt danolta a hivatalos propaganda, hogy minden bőven van és olcsón kapható . . . ültőn éi akasiléfa Budapest. — Üzletfosztogatásért Trepka Ferenc, Uitz József és Orgovány Sándort 8, 7 illetve 3 és félévi börtönre ítélték. Terhes János gépkocsivezetőt, mert ittas állapotban két személyt halálra gázolt, 8 évi börtönre Ítélte a budapesti VII. kerületi bíróság. Kristály Istvánt póstarablás miatt, Komáromi Árpádot egy fiatalkorú meggyilkolása miatt halálra ítélték és kivégezték őket. Petrohai Gábort ugyancsak póstarablás miatt halálra Ítélték. Chicagóban egy nagy iüz során 7 személy veszieiie éleiéi, talán gyújtogatásból kifolyólag. Képünk egy jelenetet ábrázol, amelynek során tűzoltók az egyik áldozat holttestét szállítják el a színhelyről. Sitiiét litres tornya / > X felhőkarcolók előfutára veit a világ egyik legme= acél építménye Mrs. Minshall azt mondja: Én az üzleti sikeremet egyedül a feleségem zsörtölődő természetének köszönhetem. Hogyan? Imigyen: Alighogy fészket raktak, az asszony azt akarta, hogy a férje vegyen egy villanyos orgonát. Hát nem előbbre való egy mosógép, mint egy elektromos orgona ? Nem előbbrevaló! Első egy orgona, aztán majd lassacskán beszerzőnk minden egyebet, ami egy modern háztartásban szükséges. Bolond beszéd, de hát az okos férj okossága mitsem ér, ha az asszony örökösen nyaggatja. Előbb-utóbb belátja a férj, hogy minden hiába, az asszony orgonát akar, tehát orgonának muszáj lenni! Volt Mr. Minshallnak megspórolt 40 dollárja, elektronok technikához is értett, hiszen rádió javító munkás volt. Fogta magát tehát és vett 40 dőlárért alkatrészeket és hozzáfogott egy villanyos orgona íészitéséhez. Elég sokáig tartott a munka: öt évig. Kellezájálban, hanem külföldről is ■< kapott rendeléseket és néhány i év alatt meggazdagodott.. Az “Eiffel-torony” eszméje Amikor a múlt század nyolc va-$;s éveiben Páris egy “Világ%llitás”-ra készült, Eiffel azt hvasolta a városi tanácsnak, hgY építsenek egy 1000 láb raa^g acéltornyot. Szakkörök ki, evették. Hogyan lehetséges iyen magasra emel- ; ni egy aoéi-ázat? Hogyan állhatna a szének ilyen magas és aránylag -eskeny szerkezet ! Eiffel vái.gza egy fogadalom volt, hofcy “a francia zászlónak a kiálláson egy 1000 láb magas árb;ca lesz.” A torony építéséig másfél rniiitő dollárnak megfelelő öszszegre volt szükség, délután a szakkörök ellene volty^ paris városi tanácsa az öS)Zeg_ nek csak harmadrészét szavazta meg. Eiffel elzálogosította vállalatát — és ekktr már gazdag ember volt — hogy a hiányzó összeget kész-!> pénzben megkapja. Az építkezés 1887 januárjában megkezdődött. Elkészül a csoda Az újságok annak idején napról napra spekuláltak, hogy mikor fog összedőlni Eiffel tornya. Eiffel és 40 mérnöke két évig dolgoztak a rajzokon. A 15,000 acélgerendának minden darabját meg kellett rajtolni és ' legyárthatni. Amikor az alapgerendázat elkészült, mindenki meg volt bökkenve, hogy a torony alapja milyen nagy: két és fél hold területet takafr. De még igy is hihetetlennek látszott, hogy 1000 láb magasra emeljé-k. A torony az akkori időik fogalmai szerint hihetetlen gyorsasággal épült fel: két év alatt. 1899 márciusában már kész volt és a párisiak hápogtak a láttára. A világ minden részéből látogatók tízezrei özönlettek a francia fővárosba, látni akarták a hihetetlen acéltornyot. (A végén 984 láb magas lett). Eiffel gazdagabb lett, mint valaha volt. Tudniillik a toronyba való belépésért dijat szedtek és a város hálából bérbe adta neki 20 évre a torony kezelését. Hozzávetőleges számítás szerint eddig 80 millió ember volt a torony tetején. Az ünnepelt Eiffel | Páris büszke volt a tornyára és Eiffelt ünnepelte. A hires mérnök a torony közelében épített magának házat és ott fogadta a látogatók hódolatát. Látogatói között voltak királyok, tudósok, művészek — a világnak majdnem minden híressége. Eiffel legbüszkébb egy amerikainak, Thomas Alva Edisonnak látogatására volt. v . Eiffel hosszú ideig élt — 91 Ebben az évben közel^gy. millió külföldi jókora rés ük amerikai — fog felemelkedj a hires Eiffel torony tetején a felvonókon. Valószínűiéi nincs még építmény a világon, amely ismertebb volna, mint a legendás Eiffel torony — de sajátos módon, Gustave Eiffelről, az építőről keveset tud a világ. Pedig Eiffel mérnök korának egyik forradalmára volt az építészetben. Az acél konstrukció, amely ma a felhőkarcolók építésének lényege, az ő számitásain alapszik. A külömbség csak az, hogy Eiffel híres tornya évtizedekkel megelőzte korát és igy a világ egy csodája lett. Aki féltékeny a müvére Eiffel maga többször tréfásan mondta, hogy féltékeny a müvére. “Az emberek azt hiszik, mást nem csináltam egész életemben, mint ezt a tornyot” —panaszkodott. Pedig Eiffel az építészetnek egyik úttörője volt számos téren. Például a mai acélhidak szerkezete is az ő elgondolása. Ez az építészeti lángelme — és ez egyáltalán nem meglepő — kis hijján megbukott építészetből az egyetemen. Néni is kapott diplomát a hires párisi Politechniquen, hanem egy másik egyetemen fejezte be tanulmányait. Azután vagy két évig dolgozott egy francia építészeti vállalatnál, “unalmas és régimódi” tervrajzokat készítve. Anyja, aki egy jómódú szén és fakereskedő özvegye volt, kételkedett abban, hogy fia valaha valamire viszi az építészetben és azt akarta, hogy Gustave jöjjön haza a családi üzletbe. De Eiffel gyengéden biztatgatta anyját: “Türelem anyám, eljön az én időm. A tervek itt vannak a fejemben”. A vasutak terjeszkedése Eiffel életének első nagy esélye a múlt század közepe táján jött, amikor a vasutak rohamos gyorsasággal terjeszkedtek. A terjeszkedés egyik nagy akadálya a hidak építése volt. Rengeteg uj hidat kellett építeni. A hidak természetesen kőből és téglából kellett építeni. Nemcsak költségesek voltak, hanem túlsók képzett munkás kellett hozzájuk. Gustave Eiffel fejéből ekkor pattant ki az első idea. A megoldás a prefabricated — vagyis előre gyártott — acélhíd. Ennek nagy előnye az, hogy nagy darabokat a gyárban lehet készíteni és az egyes darabok összeállitásához. a helyszínen már kevés képzett munkás kell. Eiffel egy építő vállalatot alapított acélhidak készítésére. És amikor a Garonne folyón át megépitette az első 1600 hosszú hidat, előregyártott darabokból, a szakkörök kételkedése helyet adott a csodálatnak. Eiffel nemcsak haéves korában halt meg — de öreg korában sem ült tétlenül sikerei babérkoszorúján. Kis laboratóriumában rengeteget kísérletezett és visszamaradt jegyzeteiből látjuk, hogy foglalkozott aerodinamikával, ami a repülés alapja és fontos felfedezéseket tett. Páris — az ő kedvenc Párisa — csodálattal és szeretettel figyelte az aggastyán munkáját. Övé volt az első automobilok egyike a világon és minden újdonságot — telefont, villanyt, stb. — azonnal felszereltetett házába. Amikor 1923 decemberében meghalt, az egész világ gyászolta. De a közönség csak a tornyát ismeri, az emberről, aki építette, keveset tud. . . . hogy a legtöbb forgalmi baleset délután 4 és este 8 közt történik. . . . hogy a hinduknak körülbelül három millió istenségük van. . . . hogy Bronx, N. Y.-ban van a legnagyobb amerikai állatkert. . . . hogy az olaszok képezik a legnagyobb nemzetiségi csoportot Amerikában. . . . hogy a vadmacska valaha szent állat volt Eigyptomban. Hallotta már? . . . hogy a New York kikötőjében álló Szabadság szobornak hivatalos neve ez: Liberty Enlightening the World. . . . hogy 2000-féle tea közt ylehet válogatni. . . . hogy a dob a legrégibb hmgszer. . i . hogy Nevada az unió legksebb népességű állama s Carson City, az állam fővárosa, a kgkisebb állami főváros. . . . logy Anchorage alaskai város lakossága 1940-óta 4000-ről 60,000 nőtt meg. . . . hogy Indonézia a legna gyobb kókuszdió termesztő ország és a kókuszdió legnagyobb vevője Amerika. . . . hogy a kínaiak ablak- és ajtó-hálóval védekeznek a rossz szellemek behatolása ellen. . . . hogy a csimpánzoknál a nőstény udvaról a hímnek. . . . hogy Mexico aíték őslakóinak száma jelenleg'körülbelül 670,000. . . . hogy Amerika ötször annyit költ a bűnözők üldözésére, mint közoktatásra. . . . hogy St. George bermudai szigeten a kormányzósági épületben tartja gyűléseit egy testvérsegitö szervezet és az épület használatáért évente égy borsszem bért tartozik fizetni. Eddig 138 borsszemet kapott bér fejében a kormányzóság. A ZSÖRTÖLŐDŐ ASSZONY DICSÉRETE mesen telt el ez az öt év, mert a zsörtölődő asszony nem zsörtölődött. És képzeljék, mi történt, amikor készen volt a villanyos orgona? A szomszéd undertaker 400 dollárt ajánlott fel érte és — akár hiszik, akár nem — a zsörtölődő asszonynak nem volt kifogása az ellen, hogy férjeura eladja öt évi fáradozásának gyümölcsét négy darab százasbankóért. Kiszámíthatatlanok az aszszonyok utjai! ... A nóta vége? Asszony olvasóink bizonyára már ki is találták. Minshall orgonakészitő szakértő lett, orgonagyárat alapított, tiz év alatt 10,- 000 villanyosorgonát adott el. Brattleboro vermonti városban a gyárában 200 alkalmazott dolgozik. TÖBBNEJÜSÉG Mark Twain, a hires amerikai humorista egy alkalommal mormonokkal vitatkozott. Miről? A többnejű sógről, amely a mormonok társadalmában Mark Twain idejében még nagyon divatos volt. A mormon erősködött, hogy nincsen abban semmi erkölcstelenség, ha egy férfi több feleséget vesz el és tart el. Az erkölcs fő törvénye a Biblia, mondta a mormon, és kérdezte Mark Twaint; tud-e a Bibliából akár csak egyetlen mondatot is idézni, amely a többnej őségét megtiltaná ? Azt felelte a humorista: A Bibliában áll, hogy senkisem szolgálhat két urat. PITTSBURGH, PA. az Egyesült Magyar Polgárok Szövetsége rendezésében JULIUS 1-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN A KENNYWOOD PARKBAN Délután 2 órakor műsor, beszédek, ének és táncszámok % Este a táncteremben Füiöp Testvérek zenekara játszik Finom magyar ételekről gondoskodva van, A környék magyarságát szeretettel várja az Egyesült Magyar Polgárok Szövetsége Lengyel Ignác, elnök Tóth P. János, titkár MAGYAR NAP NYUCATPENNSYLVANIAI
