A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)

1954-05-28 / 22. szám

A FEJEDELEM TIT if A TÖRTÉNELMI 111 IVrl mum;<.i:\Y« IRTA: BOROSS VILMOS — Nincs nekem semmi bajom, Sára néni. — Atyámmal megbékültem s a cigányéletről is lemond­tam. Haza jöttem úgy, amint egy tisztességes, becsü­letes leánynak illik, atyám szeret, a cselédség sze­ret, mindenki szeret; hát mi bajom volna még? — Mindenki szereti, mindenki, — sóhajtott az öreg Sára, csak egy nem. Hej pedig! ... No de nem kezdem a végén. Az imént azt hallottam a többi cse­lédektől, hogy az a bécsi fenséges dáma nagy dolgot üzent a fejedelemnek. — Jól hallotta Sára néni, valóban nagy és nem yárt üzenetet küldött a vőlegényének. — Tudja mit mondok én arra, édes lelkem, nagyságos kisasszonyom? — Mit mond rá, Sára néni? Hogy nem hiszek neki! Nem ismeri ő a mi hazánkat, nem ismeri ő a mi eszünk járását, sem a szivünk vágyait, a nemzeti becsületünket, a nemzeti büszkeségünket. Hát ő nem is érezhet velünk igazán. Tettetés az, számítás az, mert azt akarja, hogy hire fusson az országban és a nép megszeresse, mielőtt még fejedelemasszony lenne belőle. — Ez már nem egészen van igy, kedves Sári néni. Ő hercegkisasszony és mégis csak szeretné, ha önérzetes és hős férjet kapna az erdélyi fejedelem­ben. —- Az öreg Sára szemei nem csalnak, látom én, amit látok! No de mindegy, legyen úgy, hogy igaz szivéből üzent a bécsi fenséges dáma a vőlegényé­nek, én nem bírom tovább tétlenül nézni a kelmed hervadását. — Nem hervadok én, Sára néni! Elég rossz, hogy öreg dajkája előtt is elhall­gatja azt, ami fáj, pedig a vén Sára meg tudná néha vigasztalni! Megvigasztaltam hajdan a kegyelmes asszonyt is, mert a várur fiatal korában kikapós, menyecskés ember volt ám, és sokszor találtam eb­ben a szobában a kegyelmes asszonyt, a kegyelmed édes jó anyját sírva, virrasztva, a kelmed bölcsőjére ráborulva. — De Sára néni! . . . — szólt Mariska olyan han­gon, melyből Sára megértette, hogy ne beszéljen ar­ról a kellemetlen, fájó tárgyról. Sára néni azonban nem igen volt hajlandó más­felé terelni a beszédet. Folytatta tovább. , Elmondotta, hogy a várur könnyelműsége miatt mennyi keserűsége volt a vár asszonyának s hogy mindig ő, Sára néni volt az, aki megvigasztalta, aki könnyeit felszántotta a szegény várasszonynak. Ma­riska szótlanul hallgatta a hü cseléd szapora beszé­dét. .* — Úgy látszik, — gondolta magában —, hogy a Békés família női tagjait szenvedésre teremtette az Isten! — A kegyelmes asszony nyugalmát is idegen nő­személyek rabolták el. Kelmedet nem engedem egé­szen elpusztulni, nem, nem! A bécsi dáma oka min­dennek. Ő rabolta el kelmédtől János Zsigmondot, ő okoz naponta fájdalmat kelmédnek, hát menjen ő az útból, menjen ő a pokolba! — Sára néni! — szólt Mariska meglepetten. — Micsoda beszéd ez? Micsoda hang ez? A vén Sára beesett szemei haragosan fénylet­tek, ráncos, sárga orcáin pedig nagy vörös foltok tá­madtak. Nagyon haragudott. — Itt van a körmeim közt, — folytatta a vén cse­léd és én nem eresztem ki onnan. — Miről beszél, Sára néni? Kezdek félni kend­től! ■ ■ — Arról beszélek nagyságos kisasszony, hogy bánatának okozóját, vőlegényének elcsábítóját a há­tán viszik ki a várból. Az ám, akármilyen nagy sze­meket is mereszt rám a nagyságos kisasszony! — Sára néni, most aztán elég legyen ebből a lá­zas beszédből! Engem Mária hercegnő nem bánt. Vő­legényemet nem ő rabolta el s nekem ő nem okoz fáj­dalmat. Mária hercegnő nem is álmodja, hogy vala­mikor én is szerettem vőlegényét. Hozzám előzékeny, figyelmes, gyöngéden szól hozzám s folytonosan a barátságomat keresi. Nem szabad őt bántani, Sára néni, azért én kendet még börtönbe csukatnám. — A kelmed boldogult édes anyja is ilyen lelki­ismeretes volt és azért halt meg idő előtt. Mindig mentegette a várur kedveseit, mindig azt mondta, hogy nem azok a hibásak, hanem a várur, aki erősza­kos, nyers ember. Pedig én azt mondom, hogy nem volna rossz férfi a világon, ha minden asszony és leány becsületes volna. Ejnye, ejnye, most már bá­nom, hogy szóltam kelmédnek. Itt a jófajta altató méreg a keblemben, a hercegnő mai vacsorájába szántam, jobb lett volna szó nélkül megtenni! — Sára néni iszonyú bajt okozott volna nekünk, ha megtette volna azt a szörnyű dolgot. Engem gya­núsított volna minden ember, még a fejedelem is, én pedig azt akarom, hogy a jó Istenen kívül más ne tud­ja, hogy vérzik a szivem. — Hát mondja csak édes kisasszony lelkem, annyira nincs epéje sem, hogy avval a bécsi személy­­lyel még szóba is áll? (Folytatjuk) A JŐ PáSfTÖÉ FA&E ?. ÖLD AI» INNEN -ONNAN JilKáB ANDRÁS A Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson Street Johnstown, Pa. Telefon: 37-8395 SOUTH BEND ES VIDÉKE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» 1730 Esst 22nd 8i„ Cleveland 14. Ohio Chicagói Iroda — vezetője Frank Imre, 8341 PrairU. Chicago 19. I1L, telefon TRlangle 4 1225 TÁMADÁSBA MENT AT A MEGVERT ELLENSÉG HALÁLOZÁS EAST ST. LOUIS. 111. Be­­recz Mihályné Magdolna (820 Piggott Ave.) néhány heti be­tegeskedés után május 7-én meghalt 69 éves korában. Öt­ven évvel ezelőtt jött az óha­zából s az itteni magyar tár­sadalmi életben érdemes munkálkodást fejtett ki. Tag­ja volt a Magyar Anyák Klub­jának és a st. louisi New Apos­tolic Ghurehnek. Gyászolják: férje, gyermekei: Pearl Mrs. Fred Toth, Margaret Mrs. Oharles Spicuzza és Tóth La­jos, továbbá négy unokája. Te­metése nagy részvét mellett a Mi. Hope temetőben ment vég­be. MAGYAROK TÁMOGATJÁK AMERIKA HANGJÁT San Francisco. — A Magyar Szabadság Napja megünnep-1 lésével párhuzamosan a város magyarszármazásu népe tenni is akart valamit a szabadság­ért. Gyűjtést rendeztek az Amerika Hangja rádió javá­ra, amely a szabad világ üze­neteit küldi a vasfüggöny mö­gött raboskodó népeknek és ébrentartja reményüket és erősiti akarásukat, hogy ha­zájuk felszabaduljon a szov­jet járom alól. William Apfel sanfranciscoi magyar küldte el az Amerika Hangja vezető­ségének a magyarok adomá­nyát: $100.71-t. UJAMEUIKÁS FIÚ A U. S. KATONASÁGNÁL AKRON, O. — Dr. Zónay Mátyás állatorvos és diplomás mezőgazda 21 éves fia Ist­ván bevonult a katonasághoz. A Monmouth, N. J.-ben levő katonai rádió kísérleti állo­másra került kiképzésre. HALÁLOZÁS LORAIN, O. — Pintér Jó­zsef meghalt május 13-án fia Mihály otthonában pár hónapi betegség után, 74 éves koi*á­­ban. A megboldogult Párád hi­res hevesmegyei fürdőhelyen született, az Egyesült Álla­mokba 1904-ben jött. A NTC munkása volt 1945-iki nyug­­dijbameneteléig, majd a Thew Shovel Co. alkalmazott­ja ez év februárban beállotl betegségéig. A Szt. László rom. kát. egyházból, Ft. Dem­­kó Zoltán egyházi szolgálatá­val ment végbe a temetése. Felesége a múlt év februáriáj ban elhalt. D. P. VAGY NEM I). P. Hartford, Conn. — Cholno­­ky Imre, egy greenwichi in­gatlanforgalmi vállalat igaz­gatója és felerészben tulajdo­nosa, 1949-ben látogató-vi­­zummal jött az Egyesült Ál­lamokba. A vizűm már régen lejárt, a meghosszabbítások is lejártak és a Bevándorlási Hi­vatal felszólította, hogy most már hagyja el az országot. Minthogy Oholnoky nem haj­landó önként távozni, depor­tálás! eljárás indult meg elle­ne. A látogató-vizummal ide ér­kezett idegenek, amennyiben politikai menekülteknek te­kinthetők, kérhetik és több­nyire meg is kapják az úgy­nevezett status-változtatást, vagyis látogatókból állandó itt-tartózkodásra jogosult be­vándorlókká lesznek. Erre a statusrendezésre Oholnoky is igényt emelt. Állitása szerint 1944-ben M a g y arországból Berlinbe ment mint a kor­mány diplomáciai tisztviselő­je, később Svájcba, majd Cu­­bába utazott és Cubában 1947 ben állandó tartózkodási en­gedélyt kapott. Mármost, a Bevándorlási Hivatal éppen azért nem tekinti Cholnökyt D. P.-hontalannak, mert egy országban (Cubában) állandó tartózkodási engedélye van. D. P. vagy nem D. P. ez a kér­dés, és a Bevándorlási Hivatal álláspontja az, hogy D.P.-nek csak oly személy tekinthető, akinek idegenben csak időle­ges tartózkodási jogosultsága van. Oholnoky érdekében A. P. Morano képviselő úgynevezett privát törvényjavaslatot nyuj tott be a kongresszusban, a végből, hogy állandó itt-tar­tózkodásra jogosultnak jelent­se ki őt a kongresszus. De ezt a javaslatot elvetette a kon­gresszus. Most egy újabb ily kísérlet van folwunatban a kongresszus előftA— EZÜSTMISÉS PAP Dayton, 0. —- Ft. Welébü Walter, a daytoni r. k. egyház plébánosa, junius 13-án ünne­peli meg pappá szentelésének 25-ik évfordulóját. Akkor mondja Ezüstmiséjét és a vá­ros magyarsága ennek a je­lentős emléknapnak illő meg­ünneplésére készül. A jubilá­ns ünnepség rendezésére bi­zottság alakult Csipkár János városi tanácsos vezetésével. A bizottság tagjai: Csipkár Já­nos elnök Merch György jegy­ző-titkár, Magetti Géza pénz­táros Kertész Albert rádió­informáló, Kelemen János saj­­tó-informáló. Demeter János, Kraska Ferenc és Belrne Já­nos program-kidolgozók, to­vábbá Pcbl Tóni, Silai Gábor, Kiszely Barna és Kraska Mik­lós ajándékgyüjtök. A megvert ellenség: a Cape­­hart-Jenner politikai masina Indiana államban. Az állami republikánus párt igazgatását átszervezték és Craig kor­mányzó emberei kerültek az élre. Capehart és Jenner Taít­­repuiblikánusok, Craig pedig Eisenhower-republikánus; te­hát napnál is világosabb, hogy mit jelent az átszervezés, amely most megtörtént. Az indianai republikánusok rá­ébredték arra, hogy a Cape­­hart-Jenner-féle izolácioniz­­mus — vagyis a jelenlegi vi­lághelyzetnek strucc módjára a homokban való vak szemlé­lése — idejét múlta, ha ugyan valaha is jogosult vagy érthe­tő volt. Az izoláéionizmus szép szó — már akinek tetszik —, de tudni keil, hogy izolácioniz­­mus a világháborúban Hitler világuralmát segítette volna elő, most pedig a szovjet vi­láguralmát segítené elő. Nos, Indianában a republi­kánus berkekben pofont kap­tak az izolácionisták. A pofon ELTÁNCOLT A CSALÁDJÁTÓL South Bend. Ind. — Két év­vel ezelőtt eltűnt South Bend­­ből Sámuel Y. Hochstetler és magára hagyta feleségét s kis­fiát, viszont magával vitt egy pár autót —idegen autókat. Most megtalálták egy chi­cagói vendéglőben és kihallga­tása alkalmával kiderült az, hogy a táncszenvedély volt egyebek közt,, ami őt otthona és családja elhagyására kész­tette. Sam szeretett táncolni és a becsvágya volt, hogy mihelyt “kijön” egy uj tánc, ő annak mindjárt a mestere legyen. Hogy ezt a célját elérje, be­iratkozott örökös növendékül egy harrisburgi (Pa.) táncis­kolába. Az örökös diákság azt jelentette, hogy Sam, amig él, bármikor és bárhol az ország­ban táncleckéket vehet annak a harrisburgi táncakadémiá­nak fiókiskoláiban. Az ilyen örökös tanulási lehetőségek persze sokba kerülnek és Sam megfizette az árát: $6700. Nem a mellényzsebéből szedte ki az ezreseket, hanem a Milan, O.-i Erie County United Bank pénztárából, és­pedig oly módon, hogy revol­vert tartott a pénztárosleány orra alá. Az ily módon szer­zett 33,000 dollárból könnyen odaadhatott a harrisburgi tánciskola pénztárosának 6700 dollár aprópénzt. A nóta vége: A harrisburgi táncakadémia hivatalos bizo­nyítványai szerint, amelyeket Sam mellényzsebében találtak Mr. Samuel Y. Hochstetler, 33 éves truck soffőr, kitűnő elő­­haladást mutatott fel az idön­­kint az intézetben tartott vizsgákon a tango, rhumba, mambó és samba táncokban. FEJÉBE SZÁLLT . . . Indianapolis, Ind. — Wil­liam Shutter megivott egy pár pohár Jamaica gingert, a finom ital a fejébe szállt s ha 'hinni lehetett neki, ezért, csak ezért fojtotta meg Anna Lein­­back 76 éves asszonyt. És ez­ért szurkálta Össze-,vissza ku­­koricacsövekkel áldozatának testét. Régen volt ez, 1919-ben. Ak­kor 35 éves volt a gyilkos; és most, amikor kegyelmet ka­pott és kiszabadult a fegyház­­fcól, 70 éves. Sport vagy Tippy Két fiú a 11 éves Colin Har­deman és a 15 éves Harvey Baker versengett egy fehér­­fekete terrier birtokáért. És mind a ketten azt mondták: “Ez a kutya az enyém”. — Sport a neve, — mond­ta Colin. — Nem igaz, Tippy a neve, és az enyém, — mondta Har­fáj és visszapofozásra ingerli az embert. Az izolácionisták úgy pofoztak vissza, hogy be­törtek a republikánus állami bizottság irodahelyiségébe, amely Indianapolisban a Clay­­pool Building 9-ik emeletén van, és úgy összevisszahány­ták a címlista nyomtatólapja­it, hogy azokat, több mint 10,- 000-et, nem lehet többé hasz­nálni. Sok fáradsággal és költ­séggel uj kartotékot kell ké­szíteni. Alvin C. Cast, az uj állami bizottsági elnök, nem mondja, hogy a kiebrudált bizottsági vezetők követték el a csíny, de nem is fontos a csinytevők ne­veinek kinyomozása, elég any­­hyit tudni,' hogy a Gapehart- Jenner szárny emberei követ­ték el a vereség felett érzett dühökben a csinyt. Úgy lát­szik, Indianapolisban a repub­likánusok közt ugyanolyan in­tim a barátság, mint Wa­shingtonban . . . Indianai republikánus ber­kekben most már inkább csak vey. Tanácstalanul ült a bírói székben Judge Parker, nem tudta eldönteni, kié az a feke­te-fehér barker. Két óra hosszat tartott a fontos tulajdonjogi per tár­gyalása, mind a két család­nak (a felperes és alperes fiuk családjainak) több tagja fel­vonult s tanúskodott igy vagy úgy. A bizonyítási eljárás so­rán mutatkozott bizonytalan­ságnak oka az volt hogy Sport és Tippy hasonlók, majdnem azonosak voltak és a tanuk egybehangzó bizonyságtétele szerint egy és ugyanazon a napon tűntek el. Az egyik megkerült ott volt a tárgyaló­teremben, de vájjon melyik volt ez: Sport vagy Tippy ? Egyszerre a Colin ölébe ug­rott a négylábú koronatanú és hatalmas, nyálas csókot cup­­pantott az arcára.. Amire Judge Parker mind­járt kihirdette az ítéletet: “Sport”! NEHÉZ FIÚ NEHÉZ ZSÁKMÁNYA South Bend, Ind. — Bognár Péter biztosítási és ingatlan­forgalmi irodájából egy mar­kos legény elvitte az 500 font súlyú pénzszekrényt s talált benne 300 dollárt készpénzben és American Express csek­kekben. MINT A KÁVÉ Úgy drágul South Rendben a ház adó, mint a kávé. 1944- ben 100 dollár becsérték után 2.75 volt az adó, aztán minden évben több: 2.80, 2.88, 3.12, 3.42 és 1949-ben 4.14. Aztán 1950-ben és 51-ben kissé le­szállt, de 1952-ben megint fel­felé iveit: 4.34, 4.54 ... és most 5.08. Majdnem duplája az adó a 10 év előttinek. És a ház? Az tíz évvel öregebb, de az ára majdnem duplája a tiz év előt­tinek — ha eladják. Aki tehát sokallja a ház adót, adja el a házát . . . SZOMSZÉDOK Rochester, Ind. >— Harold Walters farmer hazajött a kórházból, de még nem volt elég erős ahoz, hogy felszánt­sa 30 akeres földjét. Eljöttek tehát szomszéd gazdák, hu­­szonketten, huszonkét trak­torral ,s feszántották, bevetet­ték a beteg farmer földjét. SZOMJAS DIÁKOK Bloomington, Ind. — Az In­diana állami egyetem diákjai — fiuk és leányok — körében már hosszabb idő óta a szom­júságnak oly jelenségei mu­tatkoznak, amelyek az egye­temi hatóságnak és a rendőr­ségnek közbelépését teszik új­ra és újra szükségessé. A leg­újabb ivászati affér: A Yel­azt kérdik, melyik a dühösebb a két megvert ellenfél közül: Capehart vagy Jenner? A je­lek szerint Jenner. Ő a Craig csoportot ezekkel a becsmér­lő szavakkal illette: “Korup­­ció, megvesztegetés, fenyege­tés, megfélemlítés, erőszak.” Viszont Capehart egy politi­kai banketen úgy nyilatko­zott, hogy neki gyára és farm­ja és nagy vagyona van, a gyermekei felnőttek, nincs hát más gondja, mint az egészsé­gére ügyelni addig is, amig George (a kormányzó) Wa­shingtonba megy . . . Ami azt jelenti, hogy Capehartnak elege volt a politikai dicsőség­ből, 12 év után 1956-ban visz­­sza akar vonulni, helyet adni George Craig kormányzónak. Mindjárt paktumot is kötöt­tek a tegnapi elkeseredett el­lenfelek. Capóhart ezt az aján­latot tette a kormányzónak: “Ha te az észak-déli ország­utat az én Daviess megyei far­momon át vezeted és nekem adod az úthasználati dijak be­szedési jogát, akkor kötele­zem magamat, hogy amig élsz, annyi dinnyét kapsz a far­momról, amennyit akarsz.” Oké, mondta a kormányzó, és kéz a kézbe csapott. Aztán Capehart szenátor vo­natra ült, Washingtonba uta­zott, és amikor ott megkér­dezték, igaz-e, hogy búcsút akar mondani a politikai élet­nek és a szenátori tisztségre nem fog többé pályázni, azt felelte: Ugyan kérem, mi jut az eszükbe!. . . Spellman bíboros new yorki érsek útban van Róma felé, ahol részt fog venni X. Pius pápa szenttéavatásának szertartá­sán. Párisban meglátogatta Marella érseket, a pápa párisi követét (baloldalt) és résztvett egy banketten, amellyel meg­!ndult a gyűjtési kampány a Párisban építendő amerikai katolikus templom javára. Párisi látogatása alatt a francia kormány Spellman érseket a francia becsületrenddel tün­tette ki. lowood állami erdőben és az Alut tó partján nagy sörözési pártit rendeztek s a rendőr­ség, mielőtt szétkergette őket, feljegyezte 56 fiatal ur és hölgy nevét. Ezek ellen fe­gyelmi eljárás indult meg, mert Indiana állami törvény tiltja az ivást állami erdők­ben. Április bolondos első nap­ján az egyik egyetemi egyesü­let helyiségét egy hónapra be­zárták, mert a diákok az üres sörösfiaskókat az ablakokon át dobták ki, még pedig nem nyitott ablakokon át. Két hét előtt pedig a City Lake pik­­nikhelyén dobálták szét a sö­rösüvegeket, egészben vagy darabokban. HALÁLOZÁS Forizs Erzsébet özvegy asz­­szony (424 S. Wellington St.)’ május 13-án hat havi bete­­ges'kedés után János fiának otthonában meghalt 72 éves korában. Fél évszázad előtt jött az óhazából s mind az 50 évet South Benőben élte le. Három fia és 5 unokája gyá­szolják. Madaras Sándor, a Singer gyár bútorasztalosa, két napi betegség után meghalt 48 éves korában. M ás o d generációs magyar volt, South Bendben született. MUNKANÉLKÜLISÉG A múlt héten Indianában a munkanélküliség enyhült, 5 százalékkal kevesebb volt a munkanélküliek száma, mint az előző héten. De a múlt év hasonló időszakával szemben most nagyobbíoku munkanél­küliség van. PISTA BÁCSI A daytoni Magyar Híradó Rangban is, időben is az öreg Kender van sorban. Pis­ta bá’ a napokban töltötte be 82-ik évét és a szép nagy kor előtt akkor is meghajolnánk, ha egyébként nem lenne mon­danivalónk az öreg ur szemé­lyét illetőleg. De Mr. Kender felől van egyéb mondaniva­lónk is. Ezidőszerint ő a leg­idősebb pionér magyar ebben a városban és vagyonszerzés­­'ben, családnevelésben sem az utolsó legény Pista bácsi, Igaz, most már az unokái vezetik a hires Kender szalont, de a boss, az irányitó, most is az öreg Kender. Éljen soká! TANÁCS! A MULT—A JELEN—A JÖVÖ szorosan egymásba kapcsolódnak. Harmincötéves gyakorlat és komoly sikerek. Levélbeli megkeresésben mellékeljen 1 dollár készpénzt és ^5 mentet bélyegekben. írja meg korát, nemét és hajszínét. Pontos és gyors válasz. Családi, szerelmi és üzleti tanácsok a legnagyobb titoktartás mellett. ZONC1CH JOLÁN 1055 W. Sample Si. So. Bend, Ind.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents