A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-03-13 / 11. szám

AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNI The GOOD SHEPHERD is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ért a léleknemesiiő lapot! 31. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O., péntek, 1953 március 13 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 11. SZÁM üti ap A yaltai legenda úgy 'élt eladta Sztálinnak Kelet- és Közép országot. A náci szellemből még mindig ;éges elemek terjesztik ezt a hazugságot. Az igazság az, hogy Yaltában Roosevelt, Churchill és Sztálin megállapodtak abban, hogy az oroszok nem fognak kommunista kormányzatot ráerőszakolni azokra az országokra, amelyek felszabaditás során a vörös had­sereg megszállása alá fognak kerülni. Ezt a megállapodást az oroszok megszegték s a yaltai egyezményből, mint mazsolasze­meket, csak azt szedegették ki, amiből előnyük volt. Eisenhower elnök javasolta a kongresszusnak, mondja ki határozat formájában, hogy a szovjet lábbal taposta a yaltai és későbbi egyezményeket s azokat arra használta fel, hogy rab­ságba döntse szabad nemzetek egész sorát. A szenátus külügyi bizottságában a yaltai egyezményre nézve kihallgatták Bohlen külügyminisztériumi főtisztviselőt, aki nemsokára mint az Egyesült Államok nagykövete megy Moszkvába. Bohlen meghallgatása azért tetszett szükségesnek, mert ő a minisztériumban az orosz ügyek specialistája és azért is, mert ő Yaltában mint angol-orosz tolmács szerepelt. Bohlen nagykövet kijelentette: Nem az okozta a bajokat, Kelet- és Közép-Európa szovjetizálását, hogy a yaltai egyez­ményből erre való felhatalmazást lehetett volna kiolvasni, ha­nem egyszerűen az, hogy az oroszok a yaltai egyezmény rendel­kezéseit megszegték. Továbbá rámutatott a nagykövet arra, hogy az oroszok a yaltai egyezmény nélkül is ugyanazt lették volna, amit tettek, szabadon garázdálkodhattak az általuk megszállt országokban, Lengyelország már akkor — 1945 februárjában — a lábuknál hevert. A yaltai egyezményben Roosevelt legalább menteni próbálta a menthetőt és engedményeket, Ígéreteket csi­kart ki Sztálinból, hogy tiszteletben fogja tartani az orosz meg­szállás alá kerülő európai, balkáni országokat. Hogy helyesen tette-e Roosevlt, hogy egyezkedni próbált az oroszokkal? Bohlen nagykövet szerint ez feltétlenül helyes volt. Könnyű ma azt mondani, hogy az oroszokkal való megállapodások mit sem ér­nek; de akkor mégis meg kellett ezt próbálni, abban a remény­ben, hogy mégiscsak lehetséges lesz az együtt végigharcolt világháború után békében élni egymás melleti. Felelőtlen politizálok folyton azt sürgetik, hogy az amerkai 'kórmány jelentse ki érvénytelennek a yaltai, úgyszintén az azt követő potsdami egyezményt. Ezt könnyelműen ki lehet mon­dani, de felelős 'államférfinak arra s gondolnia kell, hogy ez egyezmények hatályon kívül helyezése tarthatatlanná tenni az amerikaiak további megmaradását Berlinben és Bécsben. Türelem és fegyverkezés — ez az egyedül helyes válasz az orosz kihívásra; ez volt Truman elnök álláspontja és ettől Eisenhower elnök sem térhet el, nem is akar eltérni. A kongresszus eleget tett Eisenhower elnök óhajának és kinyilvánította azt a megállapítást, hogy az oroszok szerződés­szegése vezetett a közép- és kelet-európai országok gyarmati sorba döntésére, elnyomására és kizsákmányolására. Sztálin után Malenkov Molotov, a Hitlei-paktum szerzője, az írj külügyminiszter Népvándorlás a szovjetparadicsombél Németország keleti, orosz megszállás alatt levő zónájából egyre nagyobb tömegekben menekülnek az emberek. Az utóbbi hetekben a kelet felől Berlin szabad zónáiba özönlő tömegek már akkorára nőttek meg, hogy elhelyezésük, élelmezésük a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Csak egy megoldás van: el­szállítani a menekülteket Berlinből az ország nyugati részébe, de ehhez több repülőgép kell, mint amennyi rendelkezésre áll. Ezért a nyugatnémet kormány katonai repülőgépeket kér az amerikai katonai hatóságoktól. Ez év eleje óta — két hónap alatt — 70,000 menekült érke­zett Berlinbe. A legutóbbi napokban már napi 2000 menekült az átlagszám.. 45,000 menekült részére már nem tudnak házak­ban, még tömegszállásokban sem helyet szorítani; ezek a sátrak­ban élnek, és várják továbbszállításukat a nyugati országrészbe, miután mindenüket hátrahagyták a szovjetparadicsomban, amelyben pokol volt számukra az élet. NiilÉsijÉíial unokaöccse Öonald Tydings unokaöccse Millard Tydingsnak. Ezért soh­­sem történt baja, ha rájöttek egy és más rendellenességre, ami hivatali állásával, mint adóhivatali vezető, összefüggésben állt. ‘Például nem történt amiatt sem baja, hogy 3000 dollár köl­csönt vett fel egy hírhedt bootleggertől és a pénzen gyémántok­kal kirakott ékszereket vásárolt a szeretőjének. Egyszer-más­­szor vizsgálat indult meg ellene, de minden alkalommal tisztáz­ták, mert “Millard Tydings ur u.nokaöccsét nem szabad bántani.” Legcifrább eset volt az utolsó. Újabb vizsgálat indult meg ellene és ez azzal végződött, hegy — magasabb állást kapott, 87000 dollár évi fizetéssel. Millard Tydings, a nagybácsi, akkoriban szenátor volt, nagy ur. Expressz psiceráj A Budapest cimii szovjetlap jelenti, hogy a Patyolat nem­zeti vállalat (a tulajdonosaiktól elvett mosódák összessége) a kö­zönség számtalan panasza nyomán a tisztítási üzemlet lénye­gesen megjavította. Mig azelőtt a tisztított ruhára három, négy, sőt öt hétig is kellett várni, most már alig tiz nap után már készen volt a tisztítás. Sőt, Sztálin születésnapján sikerült a vá­rakozási időt egy hétre leszállítani. A régi rossz időkben a reakciós pucerájok két-három nap alatt készen voltak a munkával... Viszont akkor a pucerájt még nem nevezték Patyolatnak. Meghalt Sztálin, az öreg zsar­nok, és a szovjet vezérek testü­leté a nép megkérdezése nélkül egy fiatal, 51 éves zsarnokot ül­tetett a helyébe. Az uj minisz­terelnök és pártelnök Georgi Malenkov, aki Sztálinnak ne­gyed évszázadon át bizalmasa volt. Mindig a háttérben dolgo­zott s ezért keveset tudnak róla. Régi bolsevik, a szabad, demok­ratikus világnak éppen olyan gyűlölője, mint Sztálin volt. Öt­venedik születésnapján a hiva­talos szó vj étlap Sztálin tanácsadójának nevezte és a tavalyi országos kommunista kongresszuson ő ol­vasta fel Sztálin uj programját, amelynek lényege az, hogy a szabad országok előbb-utóbb egymásközt fognak háborúskod­ni, a demokratikus népek igye­kezni fognak egymást felfalni s eközben a szovjet nyugodtan várhat a szabadvilág összeomlására. Amikor ezt a Nyugat felé irányí­tott kihívást éppen Malenkovval olvastatta el az akkor már beteg Sztálin, nyilvánvalóvá lett, hogy Malenkov lesz az utód, és nyilvánvaló lett az is, hogy a szovjet nyomása a szabad világ­ra nem fog enyhülni Malenkov uralma alatt. Sőt ellenkezőleg, a szabad vi­lágba^ úgy vélik, hogy Malen­kov még több zavart és bajt fog csinálni, mint elődje. Ugyan­is Sztálint, aki Lenin örököse volt, valósággal mint félistent tisztelték a kommunisták, köz­tük az élen állók is; Malenkov ellenben “közönséges ember” és attól kell tartani, hegy me­rész előretörésekkel fog igye­kezni a személye köré legendái szőni. Mert olyan zsarnokságban, ami­nő a szovjet, csak egy legendás fő-fő ember mentes a politikai és katonai ellenségek versengé­sétől és intrikáitól. Sztálin halála tehát nem je­lent semmi jót, nem ígéri a dol­gok jobbra fordulását. Sztálin öregkorára, annyi nagy győze­lem és politikai siker után, meg­engedhette magának a viszony­lagos nyugalmat, nyugodhatott babérjain; de a fiatal utódnak még csak ezután kell babérokat gyűjteni. Évezredek óta úgy volt — és legutóbb Hitler esetében is meg­mutatkozott —, hogy egy kor­látlan zsarnoki uralom nem tud sokáig tétlen maradni, mindig újabb és újabb előretörésekkel próbálkozik, mert a diktatúrá­nak örök törvénye, hogy a tét­lenség bukására vezet. Minden okunk megvan tehát arra, hogy, amint Sztálint, milliók gyilko­sát, nemzetek hóhérját, nem gyászoljuk, ugy/utódjától sem várunk semmi jót. A fő-fő kommunisták sietve betöltötték Sztálin helyét, nem várva még a nép részéről való formális megerősítésre sem. Március 14-re hívták össze az úgynevezett parlamentet, mely Malenkov kinevezését, úgyszin­tén az általa megejtett minisz­teri és egyéb kinevezéseket szó J nélkül, egyhangúlag meg fogja erősíteni. Még egy- hétig sem vártak hogy legalább formáli­san a nép képviselete által je­löljék ki Sztálin utódát! Ez a sietség arra vall, hogy elégedetlenség és forrongás van a legmaga­sabb körökben is, miértis gyor­san befejezett tényeket kellett teremteni. Malenkov egész sereg uj em­bert állított be kormányába. Legfeltűnőbb a változások közt az, hogy Molotovot, aki annak­idején a német nácikkal való ba­rátságot ápolta és a Hitler-Szta­­lin paktumot ácsolta, külügymi­niszterré nevezte ki Visinszki helyébe. Viszinszki a szovjet ál­landó (és ordítozó) képviselője lesz az Egyesült Nemzetek szer­vezetében. Helyén maradt, sőt belügyminiszteri rango!| is ka­pott, Beria, a titkosrendőrség rettegett feje — akinek titkos információi rettegésben tarta­nak mindenkit, talán még ma­gát Malenkovot is. Washingtonban és a szabad George Malenkov az uj szovjet diktátor. * jelszó: Várni és kc^en a sza­bad nemzetek gazdasági és ka­tonai erejét fokozni-Sztálin rövid Mrlrnjzn Született 1879 december 21-én Georgiában. Apja, Dzsugasvili cipész, Jozef Visszárionovics névre kereszteltette, 14 éves ko­rában szemináriumba küldte, hogy pap legyen belőle. A sze­mináriumból 1899-ben kicsapták forradalmi mozgalommal való kapcsolatai miatt. 1902-ben mint veszedelmes forradalmárt Szi­bériába száműzték, két év múl­va onnan megszökött. 1907-ben vezére volt egy holdup rabló­bandának ,amely kifosztott egy tifliszi (georgiai) bankot; több millió dollárnyi zsákmányukat a rablók a pártkasszába adták. 1911-ben kapta első nagyobb ál­lását a titkos pártszervezetben Lenintől, a kommunista mozga­­!om vezérétől. 1912-ben Molotov­­val együtt megindította a Prav­da cimü újságot, amely ma a kommunista párt fő sajtóorgá­numa. 1913-ban megint Szibériá­ba száműzték, de 1917-ben már kéznél volt, amikor kitört a bol­sevista forradalom. Ekkor már a kommunista párt központi bi­zottságának tagja lett, 1922-ben pedig főtitkára. Amikor 1924-ben Lenin meghalt, utóda Dzsu­gasvili lett, aki már korábban felvette a Sztálin (acél) nevet. 1927-ben Sztálin, most már diktátor, kipuccolta a pártból és a hadseregből ellenségeit, köz­tük Trockijt, a vörös hadsereg megszervezőjét; egykori bajtár­sait agyonlövette. 1937-ben újabb “tisztogátás” volt és azóta Sztálin korlátlan ura lett Orosz­országnak. 1939-ben Hitlerrel szövetke­zett s ezzel lehetővé tette Hitler­nek, hogy elindítsa a második világháborút. De két évvel ké­sőbb Hitler megtámadta őt s ek­kor a közös ellenség elleni harc­ban szövetségesünk lett.A világ­háborúban tizenegyezer millió dollárnyi katonai és gazdasági segítséget kapott Amerikától. A háború után háláját úgy nyilvánította Amerika és a töb­bi szövetséges iránt, hogy ellen­ség lett. 1946 óta a szovjet nyílt politikai célkitűzése Amerika és a többi szabad nemzet gyengi tése és végeredményben kom munista zsarnoki uralom alá hajtása. A kommunista világ­uralmi tervből annyit már meg valósított, hogy gyarmati sorba döptött Európában egy tucat or­szágot, köztük Magyarországot, de a Nyugat, veszélynek tudatá­ra ébredve hatalmas fegyverke­zési programba kezdett, amely­nek végcélja a kommunizmus visszaszorítása oda, ahonnan ki­indult. a'vörös cár raját) hir'j| dalmába. Többizben vereséget szenve­dett: 1946-ban kiparancsolták a vörös hadsereget Iránból, balul ütött ki a görögországi lázadás, nem sikerült Dél-Korea szovjeti­­zálása. 73 évet élt és százmilliók átka kisérte sírjába. i történ jék Koreában? Mindenki kérdi ezt és Bradley tábornok, a vezérkar főnöke, azt mondja, hogy négy megoldás közt lehet válogatni és — ne­héz választani. 1. megoldás: Eltakarodni Koreából, az ottani, a kínai és az orosz, no meg az amerikai kommunisták harsogó kacajának zenei kísérete mellett. 2. megoldás: Folytatni a mostani állóharcot, nagy gondot fordítani arra, hogy veszteségeink a lehető legcsekélyebbek, a kínaiak veszteségei ellenben minél érzékenyebbek legyenek, mig aztán ők elunják a végnélküli céltalan vérvesztést. 3. megoldás: Támadásba menni át, ugyancsak avégből, hogy a kínai kommunisták belássák, hogy a háború számukra semmi hasznot, de annál több hátrányt nyújt. 4. megoldás: Támadásba menni át nemcsak Koreában, ha­nem Kina ellen is, bombázni az orosz repülőgépek mandzsuriai állomásait, elzárni Kínát a tenger felől és másképpen is fojto­gatni Kina kereskedelmi kapcsolatait a külvilággal, használatba venni az atombombát is. Mindezt annak tudatában kellene ten­ni, hogy az akció a harmadik világháború kitörésére vezethet. Szabad a választás a négy lehetőség közt, mindenkinek lé­iét véleménye, hogy melyik a leghelyesebb és legajánlatosabb, le nem mindenki vállalhatja a felelősséget azért, hogy a válasz­­ása a legnagyobb előnyt hozza Amerikának és az egész szabad világnak. Felelőtlen fecsegésnek és politizálásnak itt nincsen írtelme. Van Fleet tábornok, aki 22 hónapon át volt a Koreában har­coló Nyolcadik Hadsereg főparancsnoka, a kongresszus előtt így nyilatkozott, hogy nézete szerint a koreai háborút győze­­emmel kell befejezni. Ha sikerül a kínaiakat tönkreverni, Észak­­tCoreában rövidebb lenne a front és ezt a rövidebb frontot a n ostaniánl sokkal kisebb amerikai és szövetséges haderő is tar­­;ani tudná. Van Fleet nézete szerint a Nyolcadik Hadsereg képes ’.enne döntő csapást mérni a kínaiakra. De egy győzelmes had­árainak előfeltételei is vannak, és pedig: A szövetségeseknek több katonaságot kellene harcba állí­tani. Az amerikai katonai szolgálati kötelezettséget a mostani két évről ki kellene terjeszteni 30 hónapra vagy három évre. mái iirlaliozaía! »tu nyugodnak Joncsó szigeten a kommunista fogolytáborban újabb lázadás volt. Egy hadifoly megrend­­szabályozása miatt a barak la­kói közáport zúdítottak az ame­rikai őrökre. Ezek sortüzzel 23 kommunista lázadót leteritet­­tek. A kormány megszüntette a marhazárlatot Kanadával szem­ben, amelynek oka. mint tudvalevő, a tavalyi száj- és körömfájás járvány volt. Egyúttal azonban korlátozásnak vetette alá a kormány a kanadai marhabehozatalt. Április 1-től kezdve az évi behozatali kvóta lesz: 200,000 marha, amelyek súlya 200 fontnál nem több, és 400,000 marha 7000 fonton felül. Az ezen a kvótán felül behozott marha után fontonkint 2Vz cent vámot kell fizetni. A korlátozást a kormány azzal indokolja, hogy az Egyesült Államok marhaálkománya jelenleg kielégítő. De persze a kana­lai behozatal megszorítása más célt is szolgált: a marha- és hús­árak megszilárditását. Egyébként az amerikai állattenyésztők most nem nagyon tartanak kanadai versenytől, mert itt az árak alacsonyabbak, mint Kanadában, úgy hogy kanadai tömeges marha-beözönjés — legalább egyelőre — nem várható. Deportálhatatlan Harry Bridges, a nyugati par­tok dokkmunkásainak ausztráli­ai származású, kivülbelül vörös fővezére, immár húsz éve har­col deportálása ellen és a jelek szerint megilleti a “deportálha­tatlan” jelző. 1934ben indultak meg ellene a deportálási eljárá­sok és az ügy máig is elintézet­len. Legutóbb 1949 márciusában hamis eskü címén 5 évi börtönre ítélték azon a címen, hogy pol­gárosítása alkalmával, 1945-ben elhallgatta, hogy valaha is a kommunista párt tagja volt. 10 átrepült a vasfüggönyön 5 Bornholm dániai szigeten leszállt egy MÍG orosz villám­repülőgéppel egy fiatal lengyel repülőhadnagy. Elege volt a kommunista uralomból, megszökött és magával vitte gépét, mi­által igazán érdemessé lett arra, hogy mint politikai menekül­tet szívesen fogadja őt a szabad világ. Az esetnek katonai jelentősége is van. Ugyanis ez az első MIG, amely teljesen sértetlen állapotban került a szabad világ­ba s minden részletében tanulmányozható, lesz. Már meg is kezdték a gép elemzését dán és angol katonai és mérnöki szak­értők. A lengyel kormány visszaköveteli a dánoktól az orosz gépet. Lehetséges, hogy vissza is kapja, de közben annak minden tit­kát ismerni fogja már a Nyugat. Most a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megsemmisítette, mert e védő állítása sezrint a vád és az állítólagos hamis eskü közt több mint 3 -év telt el, te­hát elévülés forog fenn. Uj tár­gyalás lesz tehát, amelynek so­rán az elsőfokú bíróságnak fi­gyelembe kell vennie az elévü­lés kérdését is. A halóit Sztálin és a gyászoló Malenkov kormány. Balról jobbra: Molotov, az uj külügyminiszter, Kaganovics helyettes minisz­terelnök, Bulganin tábornagy hadügyminiszter, Vorosilov tábornagy, az elnöki tanács feje, Beria belügyminiszter és Malenkov, az uj diktátor. Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS és VÁROSI ÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents