A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-02-06 / 6. szám

A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL Folyik a történelem A közelmúlt történelemnek éa a Jelen történelemnek telemrehivéga ICY LETT FIUME MAGYAR! Baráiosi Balogh Benedek iró, tanár és ázsiai kutató feljegyzései nyomán Benyovszky Móric, Mária Terézia kedvenc huszárkapitánya, egy állitólag elbitorolt családi birtokot — melynek tulajdonjoga per alatt állott — úgy vett vissza, hogy csapatával behatolt a bir­tokra, annak gazdáit kihordatta a határra és a birtokot saját tulajdonának nyilvánította. A volt birtokos és annak pártfogói kérésére Mária Terézia elfogató parancsot adott ki Benyovszky ellen, mire ő Lengyel­­országba menekült. Ott éppen forradalom volt, beállt a forradal­márokhoz, ahol számos csatában ezredesi rangban harcolt az oroszok ellen. Az oroszok leverték a forradalmat és Benyovszky fogságba került, Szibériába vitték. De nem került a többiekkel együtt ólombányába, hanem a kormányzó leányának zenetaná­ra és francia tanára lett. A kormányzó leánya beleszeretett és el­határozták, hogy megszöknek. Benyovszky lázadást szitott, az őrséget leverte, a kormány­zót fogságba vetette, a kormányzó leányával és egy csoport számüzőttel hajóra szállt, hosszú, kalandos utazás után kikötött néhány japán szigeten, majd Afrika közelében egy francia szi­geten, melynek kormányzója felkérte, hogy Madagaseart, mely nagyságban a világ negyedik legnagyobb szigete, hódítsa meg a francia birodalom számára. Nagy merész, kockázatos vállakózás volt ez, mely addig még senkinek sem sikerült. Benyovszkynak sikerült. Aránylag kevés véráldozattal rövid idő alatt meghódította a szigetet és XV. Lajos francia király nevében elfoglalta. Ezért a francia bá­róságot kapta és a sziget aikirálya lett. De Benyovszky nemcsak hadvezér volt ,hanem politikus is. Annyira megszerettette ma­gát a benszülöttekkel, hogy ezek Madagascar királyává válasz­tották. De régi hazájától még mindig nem tudott lélekben elsza­kadni. Szerette volna, ha a sziget, mint önkormányzattal biró gyarmatbirodalom az osztrák-magyar monarkiához tartozott volna. Levelet irt Mária Teréziának, hogy hajlandó-e neki meg­bocsátani és hajlandó-e őt kihallgatáson fogadni? Mária Terézia nemcsak erre volt hajlandó, hanem a magyar grófi rangot ado­mányozta neki. FIÚMÉT MADAGASCÁRÉRT... Benyovszky nagy ékesszólással adta elő Mária Teréziának nagyszabású tervét: egy nagy osztrák-magyar gyarmatbirodal­mat létesíteni, melynek első nagy területe a világ negyedik leg­nagyobb szigete, Madagascar legyen. “Felség — mondotta Benyovszky ünnepélyesen, — nem sza­bad a világ gyarmatosítását átengedni Angliának és Franciaor­szágnak, mert ezáltal olyan hatalmi túlsúlyra tehetnek szert, hogy azzal, szemben az orsztrák-magyar monarchia nem képes nagyhatalmi pozícióját megtartani.” A királynő elragadtatással hallgatta Benyovszky fejtegeté­seit és csendesen megjegyezte: “Azt hiszem, uralkodásom alatt most találkoztam az első mes.zire tekintő igazi államférfivel.” Benyovszky meghajolt és igy szólt: “Ha felséged egyetért velem abban, hogy a monarchia jö­vője és a gyarmatosítás elválaszthatatlanok egymástól, semmi­sem állhatja útját a kivitelnek és a magam részéről csak egy csekély feltételt kötök hozzá: Fiúmét és környékét csatolja fel­séged Magyarországhoz!” A királynő arca elborult: “A horvátolc és dalmátok halálos ellenségeim lennének érte.” “A horvátokat és dalmátokat meg lehet békiteni adóelenge­déssel, néhány évi vámmentességgel, néhány uj állással és ki­­aintetéssel, de Magyarország jövője elképzelhetetlen tenger­­cárt nélkül... “Magyarország elérheti a tengerpartot horvát és dalmát te­rületeken keresztül is.” “De Magyarország csak. olyan tengerpartért hozhat áldoza­tokat, mely kifejezetten magyar terület... Fiume úgyis csak egy kis ablak, de Magyarország mégis a nagyvilágba tekinthet ki rajta.” ’- ... A függöny mögül József trónörökös, a későbbi “kala­pos király” lépett elő: “Bocsáss meg, anyám ... tudod, nem igen szoktam uralkodói ügyekbe avatkozni... De Madagascar királyának igaza van! Ha Fiúmét Magyarországhoz csatoljuk, mint különálló testet, száz­szor annyit nyerhetünk a magyarok, révén, mint amennyit Eset­leg veszíthetünk a horvát-dalmátok duzzogásával...” Majd kedves közvetlenséggel bemutatkozott Benyovszkynak: “József vagyok... és felséges édesanyám nem szereti, ha mükedvelősködöm a politikában... de azért olykor mégis elkö­vetem ezt a csínyt...” Kedvesen nevetett, Benyovszky el volt x-agadtatva tőle: “Fenség, ilyen műkedvelőkre volna nekem szükségem Mada­­gascarban és akkor ketten legalább annyit érnénk, mint nyeletlen bugylibicska penge nélkül.” Mária Terézia alig bírta megőrizni uralkodói méltóságát; zsebkendőjét nyomta ajkára, hogy elrejtse nevetésre álló moso­lyát. József azonban kedves közellenséggel folytatta: “Lehet, hogy egykor még szaván fogom, mert úgy látom, sok­kal könnyebben meg tudnánk egymást érteni, mint felséges Anyám vaskalaposaival...” Majd lehajolt, megcsókolta anyja kezét és igy szólt: “Nagyhatalmú kisanyám: legyen Fiume Magyarországé!” Mária Terézia sóhajtott: “Legyen hát, ha már két nyeletlen bicska is ... vagy micsoda, olyan nagyón akarja.” Benyovszky hódolattal meghajolt és szintén kézcsókkal kö­szönte meg Mária Terézia adományát. így lett Fiume Magyar­­országé. (Folytatjuk) Első megálló a Holcl Néhány érdekes részlet az űrben va lé utalástól ahogy látják a tudósok A világűrben való utazás nap­jainkban kezd hétköznapi téma lenni. Ami néhány évtized előtt a fantasztikum világában tar­tozott, ma megvalósulás előtt álló tény, bár a probléma sok­kal bonyolultabb, mint a sok nyilatkozat után a közönség hi­szi. Mindazonáltal, az atomener­gia és rakétarepülés korában a vállalkozás elméletileg megva­lósíthatónak tűnik. Körülbelül abban az állapotban van, mint a repülés a múlt század máso­dik felében — mondta a mi­nap a kérdés egyik szakértője. —A nyolcvanas években a re­pülés lehetősége már a levegő­ben volt mindenki beszélt ró­la, elintézett kérdésnek tekin­tették, de évtizedek teltek el, amig tényleg megvalósult. Végállomás — Mars A U. S. News and World' Report cimü ismert magazin a napokban kiküldte munkatár­sát az arizonai Lowell csillag­­vizsgálóba, ahol a legtöbb ta­nulmányt végzik a világűr vi­szonyaival kapcsolatban. Ebben a csillagvizsgálóban dolgozik V. M. Slipher, a bolygók egyik leg­ismertebb szakértője és Henry Giclas, a “világűr fényképész.” Az ő nyilatkozataink vetnek né­mi fényt a kérdésre, ahogy ma látják a tudósok. A világűrben való utazásnál a Hold csak azért jön számi­­tásbané mert legközelebb fek­szik hozzánk — tehát közvetí­tő közeg hiányában még han­got sem lehet hallani és a hő­mérséklet körülbelül 200 fok­kal fagypont alatt van. Az' uta­sok tehát valószínűleg ki > sem szánhatnának az űrhajóból. A Holdra azonban 10 óra alatt le­het eljutni és eset’eg töltőállo­mást felállítani további utazás részére. A legtávolabb bolygó, ahová mai számítás szerint eljuthat az ember, a Mars. Az utazás a Marsra, 70 napig tartana. Más távolabb bolygók, mint például a Pluto, számításba sem jöhet­nek. Az ut 25—30 évig tartana és az utasok megöregednének vagy meghalnának, mielőtt üt­jük végcélját elérnék. A Hoki az első megálló Minden űrhajózás első problé­mája az üzemanyag, mely hajt­ja a rakétát. Egy tiztonnás ra­kétahajót elhajtani a Holdig többezer tonna üzemanyagot vesz igénybe, és egy tiztonnás rakéta még csak nem is felel­ne meg a célnak. Ha ellenben a Holdig sikerül eljutni, onnan kezdve már kevesebb üzem­anyagra van szükség, mert a Hold tömege — és ennék foly­tán nehézkedési ereje — hat­szor kisebb a földénél. A rakéta tehát aránylag könnyen emel­kedne fel a Holdról és onnan kezdve — kevesebb súrlódással találkozva — könnyebben re­pülnek. Amikor pedig egy má­sik bolygó vonzókörébe kerül, már nincs szüksége hajtó­anyagra. Technikailag a legnagyobb probléma tehát a Holdig eljut­ni és ott azután egy töltőállo­mást berendezni. Ez még meg­valósítható megjelelő indító erővel. Másodpercenkint 7 mér­föld kezdősebesség __ egy elké­pesztő erejű lökőerő — nem el­­képzelelhetetlen az atomenergia korában. Úgyszintén, különle­ges öltönyökkel az ember ki is léphet az űrhajóból a Hold te­rületére. De emberre más veszélyek is válnak az űrben. Sugarak és csillagok hullása A közönség nincs eléggé tu­datában annak, hogy a föld kö­rüli széles levegőréteg milyen pajzsot jelent ayyilágür veszé­lyeivel szembeni Tudjuk pél­dául, hogy a világűrben állan­dóan meteorok és azok törme­lékei repdesnek. Néha-néha, nagy ritkán egy meteortörme­lék a földre is hull, de ez tör­ténelmi ritkaságnak számit. A föld levegőrétege véd ben­nünket a meteorok ellen, ame­lyek különben állandóan bom­báznák a földet. Amint azon­ban a meteor a levegőrétegen át zuhant, feJhevül a súrlódás­tól és elolvad. Nyaranta, ami­kor néha “hulló csillagot” lá­tunk, az nem más, mint egy ’izzásban, lévő meteordarab, amelynek fénye néhány másod­percre felvillan, azután elpáro­log. A klóidnak nem lévén leve­gője, ilyen meteordarabok ál­landóan hullanak rá és veszé­lyesek lehetnek az emberre. A meteorok pern az egyetlen testi veszélyt jelentik a Holdon. Ott vannak a halálos kozmikus sugarak, amelyek ellen szintén véd bennünket a levegőréteg. A világűrben azonban ezek a sugarak szabadon hatolnak elő­re a maguk utján. A súlytalan ejnby> Ma ' ^jJH^jWBaha sike­rül a lábát ráuíiw más boly­­sókra, olyan problémákkal fog­ja szembenta'álni magát, mint az első tengeri élő lény, amikor kimerészkedett a szárazföldre. Ilyen problémák egyike az em­beri test súlya. Amint tudjuk, “súly” nem lé­tezik. Minden testnek olyan sú­lya van, amilyen erővel en^ delmeskedik a vonzásnak. A vonzás ereje a tömeg nagyságá­tól függ. Vegyük például a Hol­dat. A Hold kevesebb mint ha­todrésze a Földnek, tehát tes­tünk “súlya” is csak a hatodré­sze a földi súlynak. Másszóval egy 180 fontos ember talán 25 fontot nyom a holdon. Vegyük ehhez hozzá, hogy levegő nem akadályozza mozdulatainkat. A normális emberi izomzat a föl­di életre van alkotva. Egy lé­pésből tehát valóságos ugrás lenne a Holdon. Annyi erővel, amennyit egy kis szökkenés­hez kifejtünk a földön, a Hol­don egy három emeletes házat könnyen átugorhatunk. Hozzá tud-e szokni az embe­ri szervezet ezekhez a viszo­nyokhoz. Ilyen helyzetben az; ember elveszti egyensulyérzé­­két, mert “nincs súlya.” Bizo­nyos felfüggesztett szervek — Maxwell Taylor tábornok (jobboldalt) a Koreában harcoló Nyol­cadik Hadsereg uj főparancsnoka. Van Fleet tábornok két évi koreai szolgálat után nyugalomba vonult. Taylor tábornok el utazása előtt megbeszéli Eisenhower tábornokkal a teendőket: támadást védekezés helyett, hogy végét lehessen vetni a koreai háborúnak. mint vese, tüdő, stb. — meg­szakadhatnak olyan rázkódások következtében, amelynek az ember állandóan ki lenne téve súlytalan állapotban a Holdon. A tudósok azonban azt mond­ják, hogy több nemzedék alatt, ha az* ember megtelepedne a Holdon, vagy más bolygón, a szervezete hozzáidomulna azi ottani léköri viszonyokhoz. Ember nélküli űrhajó A tudósok azt hiszik, hogy az első űrhajó, amely a földet el fogja hagyni, ember nélkül fog indulni, műszerekkel megrakva. Ezek a műszerek hullámok ut­ján továbbítani fogják egy köz­ponti megfigyelő állomásra az adatokat, amelyeket ütjük so­rán regisztrálnak — a rakéta sebességét, a levegő sűrűségét és hőfokát, a különféle sugár­zásokat, a bolygók vonzerejét, stb. Ezeknek az adatoknak fel­­használásával fogják megépíte­ni a következő, ember által haj­tott rakétalhajót. Slipher, Giclas és társaik sze­rint körülbelül 25—30 év vá­laszt el bennünket attól az idő­től. amikor az első űrhajó csak­ugyan útnak indulhat. Ennyi időre van szükség az előkészí­tő tanulmányokhoz. De ma már nincs tudományos szaktekin­tély, amely tagadja annak lehe­tőségét, hogy az ember egykor utazni fog a világűrben és más bolygókat is meg fog ismerni. Most beszéljen, Rákosi Mátyás! A Brüsszelben megjelenő “Világ” cimü kitünően szerkesz­tett emigráns-újságban Aradi Tamás a következő kérdéseket intézi Sztálin magyarországi helytartójához, Rákosi Mátyás­hoz: Emlékszik-e imég Rákosi elv­társ arra, hogy 1935 junius 27-én tárgyalta a budapesti bíróság az ön ügyét, melynek során súlyos vádakkal illették és azon a tár­gyaláson a főügyész Miskolezy Ágoston dr. volt, védőjét pedig: Vámbéry Rusztemnak hívták? Emlékszik-e még Rákosi elv­­társ, hogy e tárgyalása alkalmá­ból a világ minden részén meg­mozdultak az emberek, — kom­munisták és nemkommunisták, hogy önnek támogatást nyújt­sanak? Emlékszik-e még Rákosi elv­társ, hogy tárgyalásán az Em­beri Jogok Ligája képviseleté­ben is résztvett egy megbízott, aki foglalkozására nézve ügy­véld volt Prágában és akit Cle­­mentisnek hívtak? Emlékszik-e még Rákosi elv­társ, hogy kiszabadítása, illetve felmentése érdekében az egyik legismertebb tömeggyülést Mo­­ravszka-Osztravában tartották, ahol 50,000 ember előtt a cseh kommunistapárt vezetőségének tagja, Rudolf Slansky volt a szónok? Lehet, hogy minderre ön, a bölcs tanítómester, nem emlé­kezik. Memóriája felfrissítése végett ajánljuk, hogy lapozza ‘ fel a Komintern hivatalos lap­jának, a “Correspondance Inter­nationale” 1935. évi 54-55 szá­mának 780. oldalát, ahol megta­lálja: 1. A budapesti tárgyalásáról szóló beszámolót; 2. Clementisnek és Slansky­­nak az ön érdekében kifejtett munkájára vonatkozó részlete­ket; 3. Az Emberi Jogok Ligája ülését, a moravszka-osztravai gyűlés beszámolóját, stb. És most kérdezzük önt, Rákosi Mátyás: Mit tett Clementisért és Slanskyért, amikor a csehszlo­vák kommunistapárt e két veze­tője a bíróság előtt állott? Slan­­skyről és Clementisről azt állí­tották (sajátmaguk), hogy már 1930 óta az imperiálisták szolgá­latában állottak. Ha ez igaz, miért állt ki e két “imperialista ügynök” 1935-ben az ön érdekében? Csak nem következtethetünk arra, hogy Rákosi elvtárs, Slan­sky és Clementis cinkostársak voltak és rövidesen önről is ki­derül, miszerint 1930 óta a Wall Street ügynöke? CSENDELET A VASFÜGGÖNY MENTÉN A belgrádi Borba napilap je­lenti, hogy Jugoszlávia határain 1948 óta 4966 határincidens tör­tént, amelyek során 20 jugo­szláv határőr életét vesztette és 36 megsebesült GIVES YOU SUPER SPEED COOKING “Just turn the valve —- and presto, you have instant heat for every cooking requirement. Because gas burners reach their top heat immediately, a gas range is ready to cook right now!” Naturally, every busy homemaker is interested in saving time . . . and speed in cooking is one important way in which this can be accomplished. Gas, with its super-fast, clean blue flame, is the one best answer to saving cooking time Cooking starts immediately when the flame is turned on, and the giant high speed burners found on all new gas ranges are the fastest­­starting, fastest-cooking burners ever designed. Carefully conducted laboratory tests have shown conclusively that certain cooking jobs requiring fifteen minutes on a competitive type of range can be done in only ten minutes on a gas range. And when you’re in a hurry, a saving of five minutes can be mighty important! SEE THE AMAZING NEW GAS Wherever home advances are sold

Next

/
Thumbnails
Contents