A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-30 / 5. szám
A Jó PÁSZTOR PAGE 5. OLDAL — Ó, Istenem — sóhajtott fel Minka —, add, hogy így legyen ! Palotai gróf is reménytváróan függesztette a szemeit a magasba s ebben az áhitatos percben nem vették észre a Péró arcán megvillanó ördögi mosolyt . . . KÉTSZÁZHUSZONHARMADIK FEJEZET. Furcsa találkozás 4' L; 1 Az érsekujvári nagy cécó hatását mindenki megérezte s bizony, akik az éjszaka fenn mulattak és gyakorta pillantgattak a pohár fenekére, másnap reggel nem szívesen keltek fel, hanem a felkelés idejében egyszerűen a másik oldalukra fordultak és'nyugodtan aludták tovább az igazak álmát. Emilia, mint mindig, ezúttal is igen vigyázott magára. Amikor a többiek önfeledten dobták magukat a mulatozásba, Wolhfahrt Emilia grófnő csak mosolygott s legfeljebb táncolt, hol ezzel, hol azzal, — a legtöbbször persze Ocskay Lászlóval, ebből állt minden mulatsága a nagy cécó, a nagy dáridó közepette. És Emilia már fenn volt, amikor még mindenki mélyen aludt. Nem azért kelt ki az ágyból, mintha nem tudott volna tovább aludni, mintha nem lett volna szüksége a pihenésre, hanem messzemenő célok vezették. Nagyon jól számított, amikor azt hitte, hogy a kora reggeli órákban elhagyatott az érsekujvári palota, ah;d a szállásuk volt. Valóban, amikor megjelent és végigment a folyosókon, senkivel nem találkozott. Nemcsak az urak, de a jalotások és a szolgák is az előző esti nagy vidámság fáradalmait pihenték még. Emilia mosolygott. Minden úgy ment, miht a karikacsapás! Minden pompásan kedvezett a terveinek. Már az előző estén alaposan szemügyre vett mindent, elsősorban azt, hogy miképpen lehet bejutni a fejedelem dolgozószobájába. És most egyenesen odaigyekezett. íj: :i* ík Emilia sikeres kémszemlét végzett, amig a többiek mulattak, mert most csakhamar sikerült bejutnia abba a szobába, -ahol Rákóczi az országos ügyeket intézte érsekujvári tartózkodása alatt s amelynek Íróasztalán rengeteg fontos irat volt felhalmozva. Ezekben szándékozott egy kissé széjjelnézni Wohlfahrt érdekes adatokat, esetleg megtalálja azt a tervezetet, amelynek megvalósítása mellett a kurucok készek megkötni a békét a császáriakkal. Ha erre rábukkan és lesz elég ideje arra, hogy lemásolhatja, nyert ügye van. Ebben az esetben a másolatot átadhatja majd az Érsekújvárra jövő császári delegációnak, amely ennek a birtokában saját kedve és ize szerint alakíthatja a tárgyalások menetét. Rákóczi íróasztalának ugyan mindegyik fiókja zárva volt, de ez nem zavarta Wohlfahrt Emilia grófnőt. Metternich tanítványa volt ő is, a félelmetes kancellár iskolájában nőtt fel, ahol azt tanították, hogy egy lezárt levél, egy bezárt fiók nem lehet akadály. Emilia a kézitarsolya után nyúlt. Szép, rózsaszínű selyemből készült ez a kézitarsoly, az ember azt hihette volna, hogy illatszerek és szépitőszerek húzódnak meg benne. Emilia azonban sem az ajk pirositására használt rózsaszínű zsirrudacskát, sem illatosított francia rizsport nem vett ki belőle, hanem egy furcsa görbéjü vékony vasat, amely alkalmas volt mindenfajta zár felnyitására. Mély csend honolt mindenütt, senki nem zavarhatta meg Emíliát vakmerő munkájában, amelyhez ilyen körülmények között nyugodtan hozzáfoghatott. Ám alig kezdett a munkájához, nem a folyosóról, hanem a szemközti szobából vezető ajtó hirtelen felnyílt. Emilia megrettenve, zavaros szemekkel még látta, amikor a kilincs lenyomódik, ebben a- pillanatban kirántotta az álkulcsot az Íróasztal fiókjának zárjából és félreugrott. Emilia grófnő abban a reményben, hogy bizonyosan akad majd olyan iratra, amely a fegyverszünetre vonatkozólag tartalmaz Közvetlenül az asztal mellett volt az ablak, amelyet kétoldalt függöny övezett, ideugrott Emilia és a függönyök mögött rejtőzött el. a: * * A menekülés idejét azonban már későn választotta meg, mert a függöny rezgése elárulta és aki belépett, észrevette, hogy hová rejtőzött el, akit a szobában talált. Emilia a függöny kis résén keresztül mindjárt a belépőre szegezte pillnatását és a legnagyobb megdöbbenésére Botháry Ferenc grófot, az egykori Pálos szerzetest, a fejedelem első titoknokát vette észre a belépőben. Alig tudta elfojtani a meglepetés sikolyát. A meglepetést azonban a következő percben a megdöbbenés váltotta fel, mert látta, hogy Botháry Ferenc gróf egyenesen a rejtekhelye felé közeledik. Mi lesz, ha felfedezi? És a következő pillanatban már tényleg ott volt mellette, félrehúzta a függönyt és Emilia igazán az utolsó pillanatban kapta az arca elé a legyezőjét, nehogy nyomban felismerje a fejedelem titkára. Botháry Ferenc gróf meglepetten kiáltott fel: — Ah, egy hölgy ? Semmi válasz. I — Mit keres itt ? Ezt a kérdést is hallgatás fogadta. — Hát nem felel? Hiszen látja, hogy észrevettem? Most már követelem, hogy válaszoljon a kérdésemre . . . Emilia még mindig a legyezője mögé rejtette az arcát és elhatározta, nem árulja el magát, majd csak ha kikerülhetetlenül szükséges. Botháry Ferenc gróf gyengéden félre akarta vonni a zöld selyemlegyezőt. — Szabad? Emilia azonban olyan erősen szorította az arcához, hogy a gróf látta, hogy csak erőszakoskodás árán húzhatja félre. Ezt pedig másra akarta bízni. — Újból felszólítom, — szólalt meg ezúttal teljes komolysággal —. hogy azonnal fedje fel kilétét és árulja el itt-tartózkodásának célját, mert ellenkező esetben a palotásokat hivatom . . . Emilia még mindig hallgatott. — Utoljára figyelmeztetem, ha nem felel, a palotások kezei közé adom . . . Ebben a pillanatban félrevonta Emilia az arca elé tartott legyezőt. — Hát hivassa a palotásokat, gróf ur! — jelentette ki és kacéran szembenézett a gróffal. Botháry gróf az első pillanatban nem látta, hogy ki az, aki szemben áll vele, mert Emilia éppen olyan részén volt a szobának, ahol nem érte világosság. Amint azonban közelebb lépett, felismerte egykori szerelmét, Wohlfahrt Emilia grófnőt és a megdöbbenés és a meglepetés kiáltása szaladt ki a száján. — Ah ! Emilia szép szemei különös tűzben villogtak. Ahogy ránézett Botháry grófra, azt is érezte, hogy Botháry gróf szemei rája tapadnak, rögtön tudta, hogy a gróf még mindig szereti. És ebben a tudatban a következő pillanatban kacér kérdéssel fordult feléje: — Hát miért nem megy a palotásokhoz? — Grófnő, hát ön az? — Igen! Talán csodálkozik rajta? Tudomásommal itt van a helyem, hiszen elsősorban én vittem keresztül, hogy a fejedelem hitvesével találkozhassék és a hercegnő kíséretemben jött el Bécsből Magyarországra . . . — De itt? A fejedelem szobájában? Emilia felkacagott. — Ez a fejedelem szobája? Érdekes! Nem is tudtam. Sejtelmem sem volt róla . . . Botháry gróf, mint már annyiszor, most is hitt a kacéran csengő szavaknak. — Még szerencse — mondotta —, hogy én jöttem be és nem más . . . — Miért? — Könnyen kellemetlensége támadhatott volna a grófnőnek ! — Nem értem ! — Ebbe a szobába idegenek nem léphetnek be! — Ha tudom — mondta arcátlan hazugsággal Emilia — bizonyosan nem jövök be ... De mert igy történt, nem sajnálom, sőt örülök a helyzet ilyen alakulásának . . . — Hogyan? Miért? — kérdezte meglepetten a fiatal Botháry gróf. — Azért örülök, mert találkozhattam magával, gróf . . . Hiszen már elég régen volt, hogy láttuk egymást . . . — Kassán! z — Az csak futó találkozás volt! Emlékszik még a bécsi bálokra ? — Emlékszem! — A vidám mulatságokra ? . . . — Emlékszem! — Mennyit voltunk együtt ... — Mennyit! — És az utazás Magyarországra ! —■—— Emlékszem! — A sok kaland . . . — Elhagyott! Emilia felkacagott. — Igen . . . Elhagytam, mert ügyetlen volt, nem tudott bánni velem! » — Emilia! — hördült fel egy fájdalmas kiáltás a fiatal grófból. — Miért ez a meglepetés? — Hát szeretett? — Miből következteti ezt? — A szavaiból! — A szavak csalnak! Nem szerettem, de talán megszerettem volna, ha ügyesen bánik velem, ha lefékezi a szenvedélyemet, ha nem úgy viselkedik, mint ahogy viselkedett . • • — Miért nem mondta mindezt akkor? — Mondtam! Ha nem értette meg, — válaszolta Emilia — nem tehetek róla . . . Botháryból kitört a vallomás: — Szeretem . . . Még mindig szeretem! Sőt, úgy érzem, hogy most még jobban, mint valaha . . . Könyörgök, Emilia, könyörgök, hallgasson meg . . . A folyosón léptek hangzottak. — Valaki jön! — kiáltotta Emilia. — A fejedelem! El kell tűnnie mindjárt . . . — Merre mehetek? Botháry arra az ajtóra mutatott, amelyen keresztül a szobába lépett. — Erre ! — Erre! Emilia már menni akart, de a fiatal gróf elkapta a kezét és suttogva kérdezte: — Mikor látom? Emilia pillanatig elgondolkozott, azután kacér mosollyal válaszolt: — Estére, a kert kis lugasában! A következő pillanatban már eltűnt. KÉTSZÁZHUSZONNEGYEDIK FEJEZET. Vágtatás a halál felé . . . A Pozsonytól Nyitra felé vezető országúton egy szekér gördült tova nagy robajjal. A két ló, amelyik a szekér elé volt fogva, ugyancsak szaporán szedegette a lábait, ami nem csoda, hiszen a szekér bakján ülő férfi kezében gyakorta csattogott az ostor. — Gyű te! Most is közéjük cserditett, mert szerette volna, ha már minél messzebb vannak Pozsonytól, mert attól tartott, hogy a lányrablás — akármilyen ügyesen csinálta is —, kiderül valamiképpen és akkor alaposan megütheti a bokáját. A szekér bakján — Vinczédi Marci ült. Az elrabolt leány, Czinka Panna pedig még ugyanúgy volt a szekér belsejében, a rádobált takarók alatt, ahogy Marci elhelyezte, amikor birtokába vette ezt a szekeret. Néha-néha hátranézett, vájjon nem tért-e magához Panna, ugylátszott azonban, hogy ezekkel a hátranézésekkel csak feleslegesen erőlteti a nyakát, minthogy Dorka, a csibojbarlangi vén boszorkány olyan nagyszerű kábitószerrel látta el Marcit, hogy attól ugyan még órákig sem tér mágahoz Czinka Panna. Marci nagyon vidám kedvvel hajtotta a lovakat. Hogyne lett volna vidám, amikor egy régi, nagyon régi vágya teljesedett azzal, hogy Czinka Panna a keze iközé került. Nagyon sokat epekedet£ ezután a lány után, aki betöltötte egész érzésvilágát és amikor meghallotta hegedűje bűbájos szavát, szinte elfeledkezett arról is, hogy ember, valami csodálatos tündérbirodalomban érezte magát ’és ekkor csak az a vágy hevitette, hogy karjai közé szoríthassa azt, aki ilyen csodálatos hangokat fakaszt abból a négy egyszerű húrból. Most végre beteljesedőben van nagy álma! És Vinczédi Marci a sors különös játékát látta abban, hogy éppen akkor került Czinka Panna a kezei közé, amikor a legkevésbé remélte. A bécsi békés házasélet némiképpen átformálta ennek a javíthatatlan kalandornak a gondolatvilágát is, a kényelmes otthonban, ahol újra ott volt a felesége: Vinczédi Boriska is, már nem gondolt arra az álomképre, amit Czinka Panna számára jelentett. Eleinte néha-néha még az eszébe jutott, üde később már egészen elfeledkezett róla. Sokkal inkább volt áz esfcében az a másik nő, akit valamikor éppen Czinka Panna -miatt hagyott el: Emilia. Most azért vágott neki az útnak, hogy Emíliát eltegye az utjából és ime — Czinka Pannával találkozott. A sors útmutatása volt, a sors kegye. Legalább is Vinczédi Marci annak vélte. * sfs * Jókedvűen csettintett a lovaknak: — Gyű te ! És Vinczédi Marci megállapíthatta, hogy ugyancsak pompás paripákra' tett szert, mert mindkét állat szaporán szedegette a lábait, pedig már ugyancsak nagy ut volt mögöttük. És mégis frissen és kitartással repültek előre. Azzal se nagyon törődött, hogy a szekér kegyetlenül rázta, még a lélek is táncolt benne. Meg sem érezte, annyira elfoglalta az a gondolat, hogy Czinka Panna annyi viszontagság, annyi emlékezetes kaland után végre valahára mégis a kezei közé került. A szekér nagy rázása ezúttal váratlanul hasznosnak bizonyult. Mert a szekér addig-addig rázta a saroglyábán heverő Czinka Pannát, amig az eszméletlenségéből felébredt. Az első pillaantokban még kábult volt, de később sem tudta, hogy hol van tulajdonképpen és mi töríéhibvete. Amig azonban csak valamennyire is összefüggően ' tudott gondolkodni, jó sok idő pergett le., A csiboji vén boszorkány rejtelmes szere tényleg jól megtette a hatását, mert még azután is, hogy a szekér mélyén és a rádobott takarók alatt felnyitotta a szemét, hosszú ideig nem tudta, hogy mi történt vele. Ezt nehéz volt megérteni! Ahogy az öntudat lassan-lassan visszatért a hosszú ideig eszméletlenül heverő leányba, Czinka Panna először is a szekér zörgésére lett figyelmes, amelynek következtében a feje nekivágódott a szekér oldalának. Ez még akkor sem lett volna kellemes, ha történetesen nem megy keresztül előzőleg semmi izgalmon, igy azonban egyenesen kibírhatatlan volt. . _ j ... t Nem tudta azt, hogy kinek a hatalmában van,'még azt sem tudta, hogy elrabolták, dé hogy jelenleg szívesén'cserélne helyet a legszegényebb teremtéssel is, abban 'bizonyos volt. Óvatosan félrehúzta a takarót, amelyet ráborítottak és félszemmel kipislantott rajta. Az első pillanatban nem látott semmit. A sötétségben töltött hosszú idő,néhány* pillanatra elvakitotta a szemét, ahogy megint kitekintett a világos nappalba. Amellett nem is nézgelődhetett sokáig,,.ímert'.félt attól, hogy a kocsi bakján ülő, aki nyilván azonos volt elrablójával, észreveszi. De ki lehet ez? Úgy feküdt, hogy lehetőleg állandóan a szeme előtt legyen ez az ember. Ezt pedig úgy kellett érteni, hogy ;a takaró mögül ki-kioislogatott és ekkor észrevette azt is. hogy országúton haladnak. Még csak annyit tudott megállapitáníy ;bpgy Pozsonytól már eléggé távol lehetnek, de milyen irányban haladnak, merre tartanak, arra nem tudott rájönni, mert a Szekér oldalának résein keresztül mindig csak egy-egy kis részét látta a vidéknek s azt is csak egy-egy villanásra. Sokkal inkább arra szeretett volna rájönni, hogy kinek a hatalmába került, egyelőre azonban csak a hátaközepét látta rejtelmes elrablójának és ebből nem sokat okoskodott ki. Ám csakhamar észrevette, hogy a szekér hajtója megfordul. Panna ebben a pillanatban villámgyors mozdulattal újra elrejtőzött a takaró alatt, mert nem akarta, hogy ez az ember észrevegye. ......... Arra mindenesetre jó volt ez a mozdulat,., hogy Panna kitapasztalja, melyik irányból, milyen fordulássál szokott viszszanézni elrablója, mert most már úgy helyezkedett el. hogy a következő alkalommal a takaró alól kikandikálva, megláthassa az arcát. j Nyugodtan mozoghatott, mert a kocsi vad zörgésétől nem hallatszott a mocorgása. Az eddigi fekvés különben is nagyon kényelmetlen volt, még örült, hogy valamiképpen sikerült javítania a helyzetén. Közben a legkülönösebb gondolatok vonulták át az agyán. Arra gondolt, hogy talán a kurucok raboltatták el, mert elhagyta a fejedelem udvarát és most viszik vissza muzsikálni. Meg aztán az is eszében járt, hogy talán semmi különösebb cél nem vezeti az elrablóját, egyszerű rablótámadás az egész. De hogy hol és miképpen férkőzött hozzá, azt nem tudta és ez a töprengés komoly gondot okozott Czinka Pannának. Arra emlékezett, hogy ezen az estén is, mint rendesen, lefeküdt a vendégfogadóban élvezett kis szobájába, arra is emlékezett, hogy elmondta szokott estéli imádságát, az azután, hogy az ágyából hogyan került erre a szekérre, amely egyre távolabb robog Pozsonytól, egyenesen megfoghatatlan volt a számára. * * * 1 így elmélkedett Czinka Panna egyedül, a furcsa helyzetben, amikor látta, hogy a kocsis hátá megint fordulóban van és már csak pillanatok kérdése, hogy teljésen hátraforduljon. Ez is megtörtént a következő pillanatban és ekkor Czinka Panna álmélkodva ismert^ fel elrablójában cégi félelmetes üldözőjét. Vinczédi Marcit, a cigányszájbidzsót. Nagy megerőltetésébe került, hogy nem sikoltott fel. Ez a rikoly már ott volt az ajkan, csaknem kitört, az Utolsó pillanatban gondolt arra, hogy ezzel tökéletesen elárplná magát és így inkább az ajkába harapott, de hallgatott. ; Jó félperc ideje volt és ez alatt az idő alatt aránylag elég kényelmesen megfigyelhette a hátraforduló arcot. Semmi kétség. Vinczédi Marci! Most borzadt meg csak Panna igazán, Senkitől nem félt a világon, egyedül ettől az embertől, akihez borzalmas emlékek fűzték. Egész testében összerázkódott, didergett a félelemtől, amikor arra gondolt, hogy milyen izgalmas viaskodás követte első találkozásukat a Hernád partján, amikor mindketten belezuhantak a tovarohanó folyó hullámaiba. És nem kevésbé ' ' . :.5Í. 1 (Folyt, a 6. oláalou) ... hogy a Coast Guard eredetileg nem katonaság volt, hanem pénzügyőrség. Az első pénzügyminiszter, Hamilton ,alapította meg avégből, hogy a partok mentén és a tengerbe ömlő folyókban az élet és vagyon elleni büntettek ellen megvédje az embereket. ... hogy sokféle izü méz van, mert a méhek sokféle virágból gyűjtik. ... hogy Uruguay délamerikai országban négyszerannyi tehén és nyolcszorannyi juh van, mint ember. .. . hogy a világ legnagyobb színháza nem New Yorkban van, hanem Havanában: a Blanquita színház, amelynek befogadóképessége 6500. BUCKEYE JEWELERS BRILL1ÄNSOK, ÓRÁK, ÉKSZEREK, EZÜSTÖK KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE RD. Tel: KA 1-0584 CLEVELAND 20. ü H I ü OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemorvosa előírását gondosan és pontosan teljesítjük. — Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. Eltört üveget rpegfelelővel pótolunk. PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. L. V. PROHASKA — Magyarul beszélünk 9915 Euclid Ave., Cleveland — CE l-4i»6J 22560 Lake Shore Blvd. — KE 1-5779 Gyógyszer recepteket a leglelkiismeretesebben elkészítünk K. N. Bannon R. W. McLec BOulevard 2-2200 The KURTZ DRUG Co. 14715 Detroit Avenue Lakewood, Ohio Az Orvosi Tudomány ELISMERI a inébfullánk mérgének hatá sat rheumatiku» ese+ekben. A ‘‘MIISCULAID” az egész világom a? egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfullánk .mérgei tartalmaz. Enyhitöleg hat arthritis, rhcmna. viszketegseg, csípő és derékfájás, viazórtágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérje.!» INGYENES bővebb értesítést és győződ jön meg a valóságról Cin»: John Tóth, 1143 Hiilcrest Road. South Bend 17. Ind. Lorain Avenue Upholstering & Furniture Repair Shop KÁRPITOZÁS ÉS BIJTOR JAVÍTÁS Rendelésre készült nappali szoba bútorok. 1001« LORAIN AVE. ME 1-6360 Cleveland, O. J. F. S Y K O R A FRISS SERTÉSHÚS, FRISS KOLBÁSZ, FÜSTÖLT' SONKA, SZALONNA — ZSÍR New Central Market STAND NO. 70. Cleveland. O. Legszebb Ajándék! SZENT CSALÁD, II. kiadást» ima és énekes könyv színes képekkel és oktatásokkal, erősebb kötésben $3.50-ert, bőrkötésben aranyozott ‘szegéllyel $5.00-ért kapható az alábbi cimen: Msffr. STEPHEN D. NYÍRI, 435-t Oth Ave., MUNHALL, PA. NYITVA ESTÉNKÉNT 9 ÓRÁIG LEGNAGYOBB ÉS LEGFINOMABB FALPAPÍR választék a városban. Jöjjön el. — ■ Ismerkedjék meg velünk. Kitűnő minőségű festékek. THRESHER SIPES B. P. S. KEM-TONE Ingyen költségvetés. — Ingyen házhozszállítás. •OLIVER’S DISTINCTIVE WALLPAPER & PAINTS 2808 Lorain Ave. WO 1-8421-22 KATOLIKUS-CÉG! © A SOUTH NORWALKI MAGYAROK TEMETKEZÉSÉT LEGJUTÁNYOSABB ÁRON VÉGZI A. J. COLLINS CO. TEMETKEZŐ ÉS BALZSAMOZÓ North Main St., South Norwalk BÚTOROK ÉS LAKÁSBERENDEZÉSEK VICTROLÁK ÉS LEMEZEK Telefonszám: 747 Nagy választék paplanokban elsőrendű blanket lekben is. A FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY
