A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-30 / 5. szám

A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL Folyik a történelem A közelmúlt történelemnek és « Jelsn történelemnek lelemrehiváaa Dinainitgf árosból békeapostol Az élet, melynek különös, kiszámíthatatlan fordulatai van­nak, beleszövi magát a történelembe. Igen nagy dolgoknak sok­szor igen kicsi esemény voltak a mozgatói. Kinsky Berta minden intelligenciája mellett alapjában véve nagyon egyszerű, mondhatni gyermekes lelkületű nő volt. De '"életlenül éppen ez a gyermekes lelkűiét volt az, mely hatást gyakorolt a gazdag svéd dinalmitgyárosra. Megtörténhetett vol­na, hogy kissé ridegebb lelkületű ember, mint Nobel, a dina­­mitgyáros, már az első félórában kiadta volna titkárnője útját, mihelyt holmi “Salvation Army” módszerrel meg akarta volna őt .tériteni. De Nobel fokozódó érdeklődéssel hallgatta fiatal titkárnője gyermekes fejtegetéseit. Sőt üzleti titkárnőből előléptette őt politikai titkárnőjévé, ami egyenesen jogot adott neki arra, hogy a dinamitról és a békéről egyszerre beszéljen neki. Nobel eredeti meggyőződése az volt, hogy állandó béke sohasem volt és sohasem lesz a világon. Ugyanez volt száz és száz politikusnak és tudósnak is a politikai és filozófiai meg­győződése. Ellenben Kinsky Berta azt fejtegette a gyárosnak, hogy a dinamit gyártásának bűnét csak egy módon lehet le­vezekelnie: ha beáll békeapostolnak és békedijat alapit azok számára, akik a béke ügyét írásaikkal, művészetükkel, poli­tikájukkal vagy tetteikkel a leghatásosabban szolgálják. A csoda 'megtörtént. Nobel sok milliós békealapitványt lé­tesített,- melynek kamataiból évi $40,000 összeget 'fizetnek ki annak a tudósnak, Írónak, fizikusnak, politikusnak vagy orvos­nak, stb, aki a békedij bizottság ítélete sezrint leghatásosabban szolgálta müvével a világbéke gondolatát. A KAUKÁZUS HEGYEI KÖZÖTT A szerelemnek olykor sem a múló idő, sem a nagy távolság sem árt meg. Ez történt a jelen esetben is. A fiatal Suttner báró nem akart megházasodni, Kinsky Berta pedig, a béke apostola, nem akart férjhez menni. 'Pedig Párisban már jónéhány év el­szaladt feje felett, miközben Nobel teljhatalmú titkárnőjévé küzdötte fel magát. De mikor Suttner báró hirtelen feltűnt Párisban és kije­lentette Kinsky Bertának, hogy szerelmét a múló évek ne'm lohadfetották le, hanem nagyra, olthatatlanra fokozták fel: a titkárnő otthagyta ezrektől irigyelt fényes állását és Suttner báró felesége lett. Suttner báró és felesége a Kaukázusba men­tek nászúira, mert férjének ott volt valami kezdetleges üzleti vállalkozása. És Suttner Berta habozás nélkül odahagyta a fé­nyes Parist. A “mézeshetek” kilenc évig tartottak a Kaukázusban. Sutt­ner báró üzletei egyre gyengébbek lettek és voltak idők, ami­kor valósággal nélkülöztek, de Berta a legsúlyosabb viszonyok között sem zúgolódott, hanem — irt. Könyvet irt a békéről “Le a fegyverekkel! ” címen. A könyv irodalmilag nem volt kimagasló, de propaganda szempontjából, az akkori általános világhangulatban, világsi­kert aratott és a világbékemozgalmat ennek a könyvnek a meg­jelenésétől számítják. A békeregény fantasztikus példány­­számban fogyott és 'majdnem minden müveit nyelvre lefor­dították. Az akkori kortársakat megrázta a könyv tartalma, mely a háború borzalmaival foglalkozott és Suttner Berta egyik napról a másikra világhiresség lett, akivel befolyásos politikusok, tár­sadalmi nagyságok, kormányelnökök kerestek érintkezést. A téma az volt, hogyan lehetne a háborút egyszer és mindenkor­ra kiküszöbölni a zemberiség történetéből? Suttner Berta bárónő bejárta Európa valamennyi nagy­városát, mindenütt szónokolt, szervezett, hatalmas sikereket ért el és kétszer szelte át az óceánt, hogy Amerikát is megnyerje a békemozgalomnak. Szervezetét kiegészítette és a világbéke mozgalomlmal összekapcsolta az antiszemitizmus elleni mozgal­mat is, az antiszemitizmust a gonoszok és ostobák mozgalmának bélyegezte meg. NOBEL-DIJAT KAP Mialatt Suttner Berta egész lényével belevetette magát a békemozgalomba, férjét valami buskomorságféle betegség tá­madta meg. Egyes orvosok szerint ez nem volt más, mint az, hogy ő úgyszólván ismeretlen senki a felesége mellett és ne'm ő tartja el- a feleségét, hanem a felesége őt. Ebbe a betegségébe hamarosan bele is halt. Suttner bárónő férje halála után visszament Bécsbe, ahol úgynevezett társadalmi vagy közéleti szalonja volt, amelyet úgy az osztrák hírességek, mint magyar és más hírességek sűrűn meglátogattak. Filozófusok ,tüdősök ,politikusok, államférfiak, művészek, irók, újságírók és magasrangu egyházi férfiak. Három évvel a Nobel-dij alapítása után, 1906-ban, a bizott­ság egyhangúlag Suttner bárónőnek Ítélte oda az első $40,000 békedijat. Ezt kétségtelenül megérdemelte, jobban, mint bárki más, mert hiszen nélküle Nobel Alfréd sohasem alapította vol­na meg a Nobel békedijat. SUTTNER ÉS TÜRR ISTVÁN Suttner Berta sikereinek csúcspontja az első hágai világ­­békekonferencia volt, melynek összehivása az ő nevéhez fűző­dik, amelyben osztozott vele Türr István, a 49-es olasz forra­dalom magyar hőse is, aki időközben nagyszerű segítőtársa lett Suttner Bertának. Lassanként a vezetés átcsúszott Türr István kezébe, de ő becsületes, szerény ember volt és sohasem igyeke­zett előtérbe jutni Suttner Berta rovására, aki valósággal rajon­gott érte. Éppen igy visszavonult Türr István az ünnepeltetek elől a Panama csatorna építése alkalmával is, mert az építő munká­latokat a francia Lesseps vezette ugyan, de teljesen Türr István Momlja-e meg orvos az igazat a betegnek? Egy gyalcerlé osm íds©iak@zta!ja az érceket Misid a két ©Miien-A kérdés, hogy az orvos mond­ja-e meg az “igazat” a betegnek, majdnem olyan régi mint maga az orvostudomány. Az orvos itt egy emberi problémával áll szemközt, amelynek megoldásá­ra nem tanítja senki, nincsenek rá szabályok és gyakran a be­tegszoba drámai légkörében, amikor a beteg reszketve figyeli az orvos Ítéletét, kell dönteni. Dr. William Kaufman, egy köz­ismert gyakorló orvos, aki ha­sonló kérdésekről gyakran ért­­kezik, most egy gondolkodásra késztető cikket irt egyik nagy magazinban. Mi az "igazság"? . Mindenekelőtt, orvosi érte­lemben nem olyan könnyű meg­állapítani az “igazságot”. Az or­vos nem csalhatatlan és a ter­mészetnek is vannak szeszélyei. Vannak betegek, akik “haldo­kolnak” és azután összeszedik magukat, hogy még évekig él­jenek. Az ilyen embernek pél­dául, ha megmondják az “iga­zat”, az végzetes lehet rá. Másrészt, vannak helyzetek, amikor tanácsosnak látszik fi­gyelmeztetni a beteget, vagy legalább is célozni rá, hogy ke­vés ideje van már itt a földön és tanácsos ha dolgait rendbe­szedi. Gyakori tapasztalat, hogy ha a beteg úgy érzi ,hogy dolgai rendben vannak, családjáról gondoskodott, lényegesen meg: könnyebbül és élete még meg is hosszabbodhat. De az orvos­nak nem olyan könnyű eldönte­ni, melyik ez az eset. Minden orvosnak van egy “be­tegszoba modora”. Ez a modor majdnem olyan fontos, mint az orvos tudományos felkészült­sége. Fiatal orvosok rendszerint utánozzák tanáraik modorát, akik nagy hatással voltak rájuk, de bizonyos idő múltán, amint tapasztalatokra tesznek szert, kialakítják a saját modorukat. A betegszoba modor Az orvos betegszoba modora hatással van a beteg gyógyulási tehetségére. Ha az orvos túl nyersen szemébe mondja a be­tegnek az igazságot, megijeszt­heti, egy deprimált lelkiállapo­tot idézhet elő , amely hátrál­tatja a gyógyulást. Ha könnye­dén, tréfálkozó modorban közli vele a tényeket, a beteg nem te­kinti a dolgot komolynak, a vizs­gálat ercdrpiénye nem tesz rá elég erős benyomást. “Az orvo­sok mindig találnak valami bajt az emberrel, hiszen abból élnek” — mondja a beteg. A könnyed modornak még az a veszélye is van ,hogy a beteg azt hiszi, az orvos “nem veszi komolyan.” Figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a legtöbb ember tiltakozik egy betegség tudomásul vétele ellen. Miért van az, hogy olyan sokan halo­gatják az orvosi vizsgálatot, holott tudják, hogy valami ba­juk van? Attól tartanak, hogy ha megtudják mi a bajuk, kény­telenek lesznek változtatni élet­módjukon. És végül: vannak emberek, akik a betegséget valamiféle megbélyegzettségnek tekintik, szégyenük és elkerülik az al­kalmat, hogy a betegség hivata­los megerősítést nyerjen. Akik "jól érzik magukat" Ma már nagyon sokan van­nak, akik tudják, hogy taná­csos évente legalább egyszer megvizsgáltatni magunkat or­vossal. De sokan vannak, akik a vizsgálat eredményével csak akkor vannak megelégedve, ha az kedvező. Ha a vizsgálat-kedvezőtlen, — például az orvos valami kezdő­dő betegséget állapit meg — háromféle típust lehet megkü­­lömbözteíni: 1. azok, akik meg­rémülnek, 2. akik könnyedén veszik a dolgot és arra hivatkoz­nak, hogy “jól érzik magukat”, tehát semmi bajuk sincs és 3. azok, akik orvostól orvoshoz fog­nak menni, a-mig végül valame­lyik ráj^j^Á^gJsedvcző véle­ményt mond. Nem mindegyik fajta egyfor­mán veszélyes önmagára nézve. Aránylag legkevesebb baj abból származik, ha valaki túlontúl megijed. Az ilyen ember leg­feljebb képzelődő beteg lesz. Aki azonban ellenáll az orvosi véleménynek, saját sírját segít megásni. Dr. Kaufman leir egy esetet, amikor egyik fiatal fér­fibetegét figyelmeztette valami rendellensségre a gyomrával kapcsolatban és azt tanácsolta, hogy klinikán vizsgáltassa meg magát. A fiatal férfi nevetett, hivatkozott arra, hogy ő napon­ta teniszezik, nagyszerűen érzi magát ,tehát nem lehet beteg. Azután fokozatosan rosszabbul érezte magát és amikor két év-A Csendes-tengeren nagy viharban felborult és elsü.lyedt a hajó­juk, lélekveszíőkben várták a segítséget, amelyet végteleneknek tetsző órák múlva meg is hozott egy amerikai hadihajó, tervei szerint. Türr István szerénysége miatt‘ezt kevesen tud­ják a nagyvilágban. .. . Aztán jött a világvihar és iszonyatos árnyék borult a világbéke tervére. Suttner Berta szerencsés vglt. Éppen egy héttel a sarajevói merénylet előtt halt meg. Temetésén jófor­mán az egész világ képviseltette magát és az akkori lapok úgy írtak Suttner Berta utolsó útjáról, mint a világbéke végleges győzelméről. A virágok még el sem hervadtak Suttner Berta sírján, mi­kor kitört az első világháború és vérpatakok öntözték az egész földet. vei később megoperálták, ada­­ganat, amely két év előtt köny­­nyen eltávolítható lett volna, teljesen elárasztotta hasüregét. Az ember pár hónappal később meghalt. Az orvos nem mondj a meg ... Dr. Kaufman arra is felhoz példákat, amikor nem mondta meg az igazat a betegnek és ez helyesnek bizonyult. Egy 70 éves férfi hónalja alatt kis da­ganatot talált és közölte vele, hogy azt el kell távolítani. A férfi beleegyezett a műtétbe, de hozzátette, hogy ha a daganatról kiderült, hogy rák, öngyilkos lesz. A daganatról kiderült, hogy csakugyan rák, de az orvos ezt nem mondta meg a betegnek. A “daganat” a beteg tudatában nem jelentett rákot. Tiz év telt el a műtét óta és a beteg ma is él. Mi értelme lett volna ennek az embernek megmondani az “igazat?” az orvosnak — írja Dr. Kaufman — mindig azt kell mérlegelni, hogy milyen szol­gálatot tesz a betegnek az igaz­ság feltárásával. A beteg érdekében... Az orvosnak mérlegelni kell a beteg jellemét idegállapotát valamint családi körülményeit, amikor eldönti, hogy mennyit közöl vele. A lényeges mindig a beteg érdeke. Ha a beteg ér­deke megköveteli, az orvos még a hazugságtól se vonakodjon. Kegyeletes hazugság az, amely gyógyíthat. Elvégre, minden or­vos gondolhat annak a 16. szá­zadi francia orvosnak mondásá­ra: “Én csak bekötözöm a sebet — Isten gyógyít.” Minden orvos tudja, hogy a remény gyógyít és hogy a be­tegnek a legjobb lelkiállapotban kell lennnie, hogy szervezete si­keresen küzdj e le a betegséget. Az orvost tehát mindig az a szempont vezesse, hogy a diag­nózis feltárása milyen hatással LEÜTÖTTÉK ÉS KIRABOLTAK Kardos Erzrébet, akinek évek hosszú sora óta varróiskolája van Clevelandbän, kedden este a 1375 Euclid avenuei iskolájá­ból 2036 East 100th streeti ott­honába igyekezett. Amint az apartmentház elé érkezett, utá­na surrant egy marcona alak, leütötte és amint" a hóeséstől lucskos járdán elterült, táma­dója kikapta kezéből az erszé­nyét és azzal elillant. Ez volt a második támadás nő ellen a városban az uj esz­tendőben. Kardos Erzsébet, akinek er­szényében, mint mondja, 36 dol­lár volt, nem sebesült meg s igy orvosi segítségre nem volt szüksége. Percek Matt Szárad a Ruha! Tiszta, Gyors, Lángmentes Biztonság... VILLANNYAL I A ma legjobb vétele ruhaszárítók terén a modern Villamos Ruhaszárító. Villamos Ruhaszárító vásárlása, beszerelést is beleértve, sokkal kevesebbe kerül. Működé1:« egyszerűbb, megbízhatóbb, nem szinteleniti el a ruhát. Használjon tiszta., gyors, lángmentes biztonsá­gosan önműködő VILLAMOS ruhaszárítót mától kezdve. Kérje meg villamossági cikkek kereske­dőjét, hogy mutassa be működésben. “TEH O’CLOCK TIMES” ■ ££ Reggel 10-kor WICA és WGAR Hétfőtől .Péntekig van betege lelkiállapotára. Van­nak erős emberek, akik meg­nyugvással fogadják a rosszat is, de küzdenek ellene. És vannak gyengék, akik a kis akadályo­kon sem tudnak áttörni. Ebben kell az orvosnak segítségére len­nie. A kérdésre tehát, hogy mond­ja-e meg az orvos az igazat, nincs egyenes válasz. Mondja meg, ha elősegíti vele betege gyógyulását. Tagadja el, sőt ha­zudjon, ha azzal használ betegé­nek. A cél mindig ugyanaz: az emberi szenvedés enyhítése. MÁR KÉSZEN VAN Jé PÄS1TIII1 KINCSES KÉPES KALENDÁRIUMA az 1953-ik; esztendőre tele érdekfeszitő, ismeretterjesztő, szórakoztató olvasmányok­kal — az év jelentős eseményeit ábrázoló képekkel. A naptár szétküldését már megkezdtük és. hamarosan minden előfizetőnknek asztalán lesz. A Jó PÁSZTOR NAPTÁRÁNAK ÁRA 1 DOLLAR Tapasztalás szerint sokan vannak előfizetőink közt, akik a ma­guk naptárán kívül még egy vagy több példányt megrendelnek, hogy azzal rokonaikat, barátaikat, jószomszédaikat megaján­dékozhassák. Ezeknek a tisztelt előfizetőinknek szives figyel­mébe- ajánljuk, hogy ebben az évben is az előállítási költségek hihetetlen magassága miatt csak korlátolt számú naptárt nyom­tattunk, igy hát ajánlatos, hogy a külön példányokat minél hamarabb rendeljék meg, vagy a Jó Pásztor helyi képviselőjé­nél, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban: 1736 East 22 Street Cleveland 14, Ohio VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 P. BUCKEYE ROAD Cleveland 20, Ohio JAJJ — JAJJ — MEGINT SZAGGAT — HASOGAT A VÁNDORLÓ KÖSZVÉNY IDE-ODA bujkál, hol a lábát, hátát, derekát vagy csuklóit szag­gatja: KENEGETÉS HIÁBA VALÓ, mert a köszvény nem bőr baj. Számtalan beérkezett hálalevelek azt bizonyítják, hogy a kiválóan jó hatásúnak bizonyult köszvény hasogatás, nyilalás, zsibbadás, oldalszurás, stb. ellen a régen bevált és ismert On KANALAS-KÖSZVÉNY JK ü. iJ ELLENT ORVOSSÁG Használjon egy teljes készletet megszakítás nélkül. Egy kéa-ziet, 5 üveg­nek az ára $7.00, üvegje pedig $1.50. M^st már kapszulákban is kaphatók, az ár ugyanannyi. Minden $2.50 vagy felüli rendelésnél ingyen küldünk egy 1953. évi díszes falinaptárt. Kérek.........i ..... . üveg -Oreont, pénz mellékelve Kérgjn utánvétellel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents