A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-09 / 2. szám

jt>AGE 4. OLDAL A JÓ PÁSZTOR Élet a vasfüggöny mögött BÉKEVÁLTÓ Mán megint van valami uj a Nap alatt, jelenti a vörös­­sipkás Rabbi Akiba. A legújabb: békeváltó. Mi a szösz? Békeváltó, ismételjük. A váltó, tetszik tudni, az egy olyan papiros, amin valamire kötelezzük magunkat. A régi jó időkben, amiket most Szovjet-Magyar országon régi rossz idők­nek neveznek, a váltó aláírója kötelezte magát, hogy bizonyos összeget bizonyos időpontig meg fog fizetni. Nos, a békeváltó ilyesvalami: irás arról, hogy valami kötelettséget vállaltunk. Milyen kötelevettséget? Ezt könnyű kitalálni. Többet dolgozni, többet produkálni, a záhonyi állomáson többet átadni az oroszok­nak. Miért? A béke érdekében! Nevetni kellene, ha a dolog nem volna olyan szomorú. Orosz rabságban, barbár gyarmati rabságban sínylődik a magyar nép, hajszolják, sztahanovizálják, munkaversenyre, élmunkára, túl­munkára, tervtulteljesitésre korbácsolják, ha nem bírja az ira­mot, a fekete táblán kipellengérezik, rádió utján muzsikaszóval csufolgatják modern tape recording masinával felveszik az Ígé­retét és ha nem tudja teljesíteni, amit parancsra Ígért, az egész gyár fülehallatára gramofonon lejátsszák az Ígéretét, úgy szé­gyeneik meg. És ezt az egész ördögi munkahaj sza-rendszert el­nevezték — békeharcnak. A békeharc szolgálatában áll a békeváltó, amit körülhordoz­nak az egész országban. A régimódi váltótól abban különbözik, hogy muszáj aláírni. És aki muszájból aláírta, arról a pesti Nép­szava azt jelenti, hogy lelkesedéssel irta alá. De drága a papír, nehi lehet a Népszavában névszerint felsorolni mind a millió­kat, beleértve a koncentrációs táborok és börtönök lakóit is, akik Rákosi és Sztálin iránti szeretetből és muszájból aláírták a békeváltót; ezért a magyarnyelvű izvesztija csak annyit mond, hogy mindenki lelkes örömmel irta alá. Következik a pesti izvesztija eredeti riportja a nagy ese­ményről: A magyar dolgozók egységes békevágyának megnyilvánu­lása az a lelkes szeretet is, amely a hazánk földjén futó békevál­tó útját falvakon, városokon keresztül kiséri. A békeváltó péntek délután indult tovább Debrecenből. Haj­­du-Bihar megyében mindenütt, ahol csak a váltó elhaladt, hím­zett szalagokkal gazdagodott a váltóbot díszítése és szaporodott az üzenet a népek békekongresszusára. Hajdúszoboszlón rövid ünnepség, azután máris uj falvak, uj városok következnek. Püs­pökladány az utolsó Hajdu-Bihar megyei város. Karcagon már a Szolnok megyei fiatalság üdvözli a béke hírhozóit. A délutáni szürkületben fáklyásmenet fut végig a szövetkezeti városon a tanácshoz. Itt a karcagi DISZ-titkár helyettese ékesíti újabb sza­laggal a váltóbotot. A szalagon a város üzenete: “Karcag terme­lőszövetkezeti város békeharcos dolgozói mindenütt ott lesznek, ahol a békéért harcolni s dolgozni kell!” A tanácsháza zsúfolásig telt dísztermében tettek hitet ez­után Karcag város dolgozói mindnyájunk legszentebb ügye, a béke mellett. A százezrek békevágyát hirdető váltóbotnál ma reggelig a honvédség és az üzemi dolgozók csoportjai állnak disz­­őrséget.^ 1 Komolyan tetszik mondani? A szovjetmagyarországi propaganda újabban már nemcsak békeharcról és normatuíteljesitésekről számol be, hanem — üzgn is. Minekünk üzen Amerikába. Senkisem kérdezi őket, mégis felelnek a békepropagandisták. Például azt senkisem kérdezte, hogy miért nincsenek érdekes olvasnivalók a magyarországi lapokban, hiszen mindenki tudja, azért nincsenek, mert azok a lapok nem újságok, hanem propagandairások. Mégis megfelel­nek ők erre a fel nem adott kérdésre, imigyen: W. E. BROOKLYN. — A magyar sajtó valóban nem közöl “szenzációs” válóperekről, filmcsillagok szerelmi botrányairól, közéleti szereplők magánéletéről szóló tudósításokat. Az ilyen szenzációk a magyar olvasóközönséget ma már nem érdeklik. Pedig soha még anyi újságolvasó ember nem volt az ország­ban, mint most. A Szabad Nép napi példányszáma mintegy 800,­­OOOj a többi napi- és hetilapok is állandóan emelkedő példány­számban fogynak. Hogy mi a titka ennek? A dolgozók kulturá­lis színvonalának és jólétének emelkedése mellett kétségtelenül az, hogy az újságok olyasmiről Írnak, ami a tömegeket érdekli és — az igazat Írják! ? No, no. Van annak más titka is. Az, hogy a Szabad Nép cimü rabujság előfizetése olyan kötelesség, mint az adófizetés. Jaj annak, aki nem fizet elő! * A szovjet mindenek előtt A pesti Népszava panaszolja, hogy a szénbányászatban és a nehézipari termelésben az eredmények nem kielégítők. Emiatt a magyar szovjetkormány nem tudja teljesíteni kötelezettségeit a szocialista országokkal szemben. Pedig, Írja a lap, ezeknek a kö­telezettségeknek teljesítése nemcsak a nemzeti becsület és a kö­telesség parancsa, hanem a jövő biztosítéka. Magyar ember jobban érti, ha ezt egyszerűen és világosan mondjuk. így: A szovjet követeli a szállításokat, akár keveset, akár többet termelnek a magyar gyárak. A szovjet ragaszkodik az olcsó árukhoz, amikre nézve úgynevezett szerződést zsarol ki a magyar kormánytól, és ragaszkodik, több mint hét évvel a há­ború után, ahhoz, hogy a magyar “proletárdiktatúra” hadisarcot fizessen oly háborúért; amelyet más kormány indított Oroszor­szág ellen. A Grand Canyon sziklahegylánc arizona völgyében élnek évszázadok óta a Havasupai indiánok. Évszázadok óta változatlan az életmódjuk, a világ folyása nem érdekli őket. A fukar milliomos legendája 42 millió dollárt hagyott vegyészeti kutatás céljaira Mesét mondunk — az életből. Egyszer volt, hol nem volt, Newberry north-carolinai vá­roskában volt egy szegény fiú, aki régi amerikai szokás sze­rint korán elkezdett dolgozni és pénzt keresni és arra a mos­tanság már ritkább tapasztalat­ra tett szert, hogy ez az ország valahogyan még mindig a kor­látlan lehetőségek hazája. Takarékosság volt fő életel­ve. Tizenhat éves korában Te­xasba ment és 50 centtel — egész megtakarított vagyonával — elkezdett gazdálkodni. A gaz­dálkodás eleinte abból állt, hogy mindenféle munkát vál­lalt és ha keveset keresett is, mindig megtakarított abból pár centet, később dollárokat. Ami­kor már pár száz dollárja volt, földet vásárolt, olcsó földet, mert akkortájt, a múlt század nyolcvanas és kilencvenes évei­ben Texasban nagyon olcsó volt a föld és inkább megmunkáló emberekben volt hiány. A Goose Creek vidéken, Hous­tontól nem messze (illetőleg nagyon messze, mert Texasban minden messzi van. . .) 2000 ákert vásárolt és elkezdett ott szerényen, takarékosan gazdái-S MAR’S DINING ROOM AN BETÖRŐK JÁRTAK: W A KÁR Vasárnap virradóra betörők jártak a 3928 Lorain avenuei Murar’s Dining . Roomban és el­raboltak 980 dollárt ezüstben, 50 dollárt régi jó bankóban, 1,500 dollárt U. S. Savings Bon­­dokban és több száz dollárt ék­szerekben, úgyszintén elvittek öt láda whiskeyt is. A rablást az üzletnyitáskor reggel 9.10 órákor fedezte fel OhioÄüamban/gg^ történt * * * ők tudják A Budapesten magyar nyelven megjelenő Magyar Nemzet cimü szovjetlap felvilágosítja olvasóit, hogy áz Egyesült Álla­mokban az elnököt nem a nép választja, hanem a bankárok ne­vezik ki. Truman nem Egyesült Államok elnöke, hanem a banká­rok ügynöke. Murár Jószef, a tulajdonos aki családjával az emeleten lakik. Az ezüstpénzt azért tartogat­ta, hogy a jövő héten az uj ital­mérési engedélyért fizessen ve­le. “A betörők elvitték az 1952- ik évi bevételekről és kiadások­ról szóló könyveket is. Ezt visz­­szatérithetnék, mert nagy szük­ségem van rá” — mondotta Mu­rár József. PEARL BEDDING MFG. CO. MINDEN ágynemű szakértő átalakítása a kü­lönlegességünk. — A gyárból az ön otthonába. Nincs közvetítő haszon. Matracok, box springek és ágynemük 2611 West 25th St. PR 1-3197 Cleveland, Ohio 1814, január 1-én Harrison me­gye, megalakítása Jefferson és Tuscarawas megyék egyesítése révén. Az uj megye William H. Harrison generálistól kapta ne­vét. 1901 január 1-én az első me­gyei könyvtár az Egyesült Álla­mokban ünnepélyesen- megnyílt Van Wert megye hasonló envü székhelyén. 1935 január 1-én lépett ér vénybe Ohio állam sales tax tör­vénye. 1953 január 1-én Ohio Sesqui­­centennial (150 esztendős) jubi­leuma megkezdődött. Egész év­ben tart. 1790 január 2-án Arthur St. Clair kormányzó megérkezett Losantiville településre. St. Clair szervezte meg Hamilton -megyét és Losantivillet tette megyei székhelyül, de nevét Cincinnati-ra változtatta. 1791 január 2-án indiánok megtámadtak egy települést Big Bottomon, a Muskingum fo­­lyónál, a mai Mariettától 30 mérföldnyire. A támadás alkal­mával 12 ember életét vesztet­te. 1802 január 2-án a Territoriá­lis Törvényhozó Testület beke­belezési levelet adott Cincinnati községnek. 1957 jánuár 2-án született Fredrick B. Opper, a híres kar­­toonista Lake megyében. Rajzai révén országos hírnévre tett szert. 1809 január 3-án megalakult Darke megye a Miami megyétől elcsatolt területen. ÖSSZEDŐLT BARLANG PHOENIX, Ariz, — Három gyermek játszott egy ki vájt bar­langüregben, amely összeomlott és kettő közülük halálát lelte. A két haottl: a 12 éves Rodney Ry- Groessl és a 16 éves Rodney Ry­­num. A harmadik gyermek meg­menekült. kodni. Egy napon ott olajra bukkant és egy csapásra millio­mos lett. Az olaj arannyá változott és Robert Welch aranyban úszott. Minden pénzt, amit olajforrá­sainak bérlete fejében kapott, újabb bérletekre fordította Te­xas, Mississippi és Louisiana ál­lamokban és mindenfelől özön­lött pénztárába a pénz. Már texasi viszonylatban is milliomos volt, amikor még mindig oly szerény életmódot folytatott, mint könyvelő korá­ban. Havi 100 dolláros bérelt lakásában lakott, egyszerűen öltözködött, olcsó autóbuszban utazott, sohasem ült drága ta­xiba, rossz nyelvek hamis tanú­sága szerint még az étkezésben is spórolós volt. Ez inkább le­genda, mint valóság. De nem le­genda az, hogy a borbélynak a kecskeszakálla megnyirbálásá­ért a taksán felül csak 10 cent borravalót adott a “mesés ki­lencvenes években” és 10 cen­tet most, kevéssel múlt szomba­ton történt elhalálozása előtt. Robert Welch 82 évet élt és 50 millió dolláros vagyont ha­gyott hátra. Az 50 millióból 42 milliót egy­­tudományos alapítványra hagy­ta, amely ezentúl a Welch Foun­dation nevet fogja viselni*. A végrendelkezés szerint a tőké­hez nem szabad, hozzányúlni, csak a kamatokból és az olajku­tak hasznából lehet pénzeket kiutalni vegyészeti kutatási munkára. Hét millió dollárt hagyott 29 alkalmazottjára és holmi cse­kélységet, 20,000 dolláros élet­biztosítási összegeket, két uno­­kahugára. u TA25ÁS A FÖLD KÖltfil PERU ALATT L LONDON — Az angol posta rendeletet bocsátott ki, amely szerint ezentúl élő embereket nem lehet csomagposta-szállitmány­­ként továbbítani. “Ember a csomagban” — ez a szenzáció 1907-ben került az angol újságok szenzációi közé, amikor kiderült, hogy egy asszony a bébijét posta utján küldte egyik rokonhoz látoga­tóba. Azóta ilyen esetek megismétlődtek, mert az emberek rá­jöttek arra, hogy a postai szállítás olcsóbb, mint a vasúti utazás. Most vége a csomagpostázásnak, ezentúl csak halottakat fogad el szállításra a csomagposta. LONDON — A McCarran-féle bevándorlási törvény rendel­kezése ellen, hogy az Amerikába érkező hajók személyzetét meg­vizsgálják és az erőszakuralom hívei közül csak a nácikat, fa­sisztákat, nyilasokat és íalangistákat engedik be, egymásután tiltakoztak Anglia, Franciaország, Norvégia és más tengerjáró nemzetek kormányai. Azt kifogásolják, hogy a vizsgálat hossza­dalmas és a hajók visszatérését késlelteti. A Manchester Guar­dian cimü liberális lap igy vélekedik a McCarran törvényről: “Gyalázatos törvényalkotás, arculcsapása az amerikai hagyo­mányoknak. A szemtelenség, amellyel ez a törvény külföldieket kezel, csúfot üz az Amerikából jövő szép szavakkal és bizal­matlanságot gerjeszt Amerika iránt.” MONTREAL, Canada. — Az itteni amerikai konzulátust va­lósággal megostromolták az Egyesült Államokból átjött kül­földiek ,akik vízumokért jelentkeztek. Azért volt a nagy tolon­gás, mert a McCarran törvény lehetetlenné teszi a jövőben ame­rikai vizűm kiadását másutt, mint a külföldi saját hazájában vagy állandó tartózkodási helyén. Most már nem lehet egy ille­gálisan vagy csak vendég-vizummal Amerikában tartózkodó idegennek átmenni Kanadába és ott kérni amerikai bevándor­lási vízumot. Magyar embernek, aki bevándorlási vizűm nélkül tartózkodik Amerikában, a McCarran törvény szerint vissza kell utaznia vagy Magyarországba vagy más országba, amelynek állandó lakója volt, ott kell kérnie vízumot. (De hiába kérne, a magyar kvóta sok évre ki van merítve.) BUENOS AIRES. — Peron, Argentina diktátora, a tulajdo­nosaitól ellopott Prensa napilapban csufolkodik a McCarran­­féle bevándorlási törvényen. “Kevesebb szabadság a szabadság országában” — ez a cikk címe. A diktátor lapja azt fejtegeti, hogy a kommunizmus ellen inkább úgy kell harcolni, hogy an­nak okait küszöböljük ki. Az általa bevezetett szociális refor­mokra céloz ezzel a diktátor. RÓMA — Karácsony napján kimúlt a római állatkert hires elefántja, amely semmi mást nem evett, csak az olaszok nemzeti eledelét: spaghettit. Félévvel ezelőtt kóstolóba kapott spaghettit és azóta semmi más eledelhez hozzá nem nyúlt. Olyan népszerű volt az olasz gyerekek közt, hogy kimúlásának hírét csak ünne­pek után közölték, nehogy rontsák a gyermekek karácsonyi ün­nepi hangulatát. Az állatorvosok szerint az elefánt időelőtti ha­lálát gyomorgörcs okozta. Snow Basin, Utahban nagy lendületben van már a téli sport élet, 9,000 láb magasságban. KAMERUN, Afrika. — A múlt évben az Egyesült Nemze­tek szervezete foglalkozott a brit-afrikai Bikom néger törzs ion­jának, vagyis királyának ,házassági problémájával. A Bikomból beérkezett jelentés szerint a fonnak száz felesége volt s az Egye­sült Nemzetek úgy vélték, hogy ez ellen tenni kellene, valamit.* Bizottság szállt ki Bikomban, öt óra hosszat kihallgatták a font és a feleségeit és aztán ijedten otthagyták az egész királyi ház­tartást, mint valami darázsfészket. “Privát ügy,” mondták, “jobb abba bele nem avatkozni!” Azután egy angol vénkisasz­­szony utazott Bikámba, kilenc hónapig vizsgálódott ott s a kilencedik hónapban" megszületett egy könyv, amelynek “A fon és 100 felesége” a cime. Ebben a könyvben a vénkisasszony mindenekelőtt helyreigazítja a címben foglalt valótlanságot: Az csak híresztelés volt, hogy a fon 100 feleséggel vette körül ma­gát; az igazság az, hogy a fonnak csak 85 felesége volt, ezek kö­zül 45 elszaladt, igy hát a feleségek száma csak 40. A feleségek közt vannak vének és vannak 10 éves kislányok is. Örökös hábo­rúság folyik a háremben. Az öreg feleségek minden munkát a kis feleségekkel végeztetnek el és verik őket, ha nem akarnak dolgozni. Sokan el vannak keseredve, mert gyermeket akarnak és a fontól nem kaphatnak, mert ő nagyon öreg, 80 és 100 közt van és vérbajban is szenved; egyeseknek mégis sikerül titokban gyermekhez jutni, ami aztán rágalmakra és féltékenységre ve­zet. Nem csoda, hogy 45-en elszöktek, inkább azon lehet csodál­kozni, hogy 40-en megmaradtak a fon házassági poklában. WASHINGTON — Az igazságügyminiszter elrendelte Serge Rubinstein deportálását. Regényes figura ez a Rubnstein. Orosz­országban született, portugál útlevéllel jött Amerikába és itt hamarosan olyan fényes financiális karriért futott be, mint egy­kor apja, aki Rasputinnak, a cárok ördögi tanácsadójának fi­nanciális tanácsadója volt. A tőzsdén vagyont szerzett, Koreá­ban aranybányát nyitott, a newyorki Fifth Avenuen palotát vá­sárolt s fejedelmi udvartartással vette magát körül. Hatalma és tekitélye tetőfokán érte a végzetes baleset: nem jelentkezett so­rozásra és börtönbe került. Erre Portugália megvonta tőle at állampolgárságot, Amerika pedig mind nem-kivánatos idegent deportálni akarta. Tiz évvel ezelőtt volt ez s Rubinsteinnak ,ille­tőleg jól fizetett ügyvédeinek sikerült a deportálást mindmáig megakadályozni. Most utolsó fejezetéhez ért a deportálási eljá­rás miután az ügy megjárta az összes fellebbezési fórumokat. I LONDON — Stephen Salmon néger vasúti ablakpuccolót előléptették váltóőrré. Emiatt a Kings Cross teherpályaudvar váltóőrei sztrájkba léptek. REGINA, Canada. — Saskatchewan tartomány észak ré­szén veszedelmes állatbetegség terjed, főleg a farkasok közve­títésével. A Prince Albert-től 250 mérföldre fekvő La Loche körzetben két kutya megbetegedett a félelmetes, “rabies” jár­ványban. Minden elérhető kutyát és más állatot beoltanak a be­tegség ellen, s bár a kiütés hetek elmúltával jelentkezhet, re­mélik, hogy a vadfogók és halászok, nemkülönben a rendőri és egyházi személyek nem fogják nélkülözni az északi tájakon annyira szükséges kutyafogatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents