A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)
1952-06-13 / 24. szám
äz Aimaái Mums suuitasoe kincses újságjának EGYETLEN EGY MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Th* üUUD SHEPHERD h the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesltő lapot! VOL. 30. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O.. péntek, 1952 junius 13. EGYES SZÁM 10 CENT NO. 24. SZÁM Mi történt « • ame: íban-------------------------- -------------VWVWVWWWhVWWWW% Hazajött Eisenhower tábornok, levetette az uniformisát, lemondott 19,000 dollár évi nyugdíjról és mint Mr. Eisenhower, civilben, szülővárosában, a kansasi Abileneben, szabad ég alatt a Stádiumban, felhőszakadásos esőben elmondta első kampánybeszédét a bokáig vízben didergő sokezernyi hallgatóságnak. Mint aki tegnap még ötcsillagos tábornok volt és a világháború legendás hadvezére, nem hadonászott, nem használt erős szavakat, nem ócsárolta sem republikánus ellenfelét, Taft szenátort, sem a demokrata pártot vagy a demokrata kormányzatot. Az majd csak julius 7-én — amikor a republikánus delegátusok választanak Ike és Taft között — fog eldőlni, hogy levet-e Amerikában finoman, tartózkodóan kampányt vezetni. Eisenhower, mint lovagiasságra kötelezett nemzeti hős, karriérjét a demokrata Roosevelt és Truman elnököknek köszönheti; igy hát nagyon ügyelt politikai szüzbeszédében arra, hogy, ha kritizálja is, ne bántsa a demokratákat és fejüket, az elnököt. Fő érve az volt, hogy az amerikai kormányzati politikának alapvető elvé a két-párt-rendszer. Nem egészséges állapot, ha az egyik párt nagyon sokáig van uralmon, mert az emberi természetben rejlik, hogy a hatalmon levők elbizakodnak. Szinte elkerülhetetlenék egy párt több évtizedes uralma alat ta hivatali korrupciók, bürokratikus túlkapások, rossz közigazgatás. Milyn legyen egy nemzeti politika és kormányzat, ha ezeket a bajokat el akarjuk kerülni? Ezt a kérdést tette fel és mindjárt megadta a feletetet: Az amerikai szabad kormányzati rendszert meg kell óvni minden veszélytől. Ennek a szabad rendszernek négy nagy veszedelmére mutatott rá. Az első a társadalmi és gazdasági egyenetlenkedés, az önzés, mely egyes csoportokat arra késztet, hogy mindenáron meggazdagodjanak mások rovására, nem gondolva arra, nem törődve azzal, hogy általános jólét az alapja minden egyes csoport jólétének. A megértés szellemében kell a gazdasági konfliktusok megoldására törekedni; az együvétartozás szelleme a társadalmi és gazdasági békének erősebb biztosítéka minden tiltó és büntető törvénynél. A második nagy veszély az infláció, amely nemcsak elrabolja sokaktól egész életük munkájának gyümölcsét, hanem romláshoz, depresszióhoz vezethet, depresszió pedig alapjában rendíti meg a szabad gazdaság rendszerét. A harmadik nemzeti veszedelem a nyomasztó adózás. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a szovjet Amerika jövőjét fenyegeti, óriási hadi kiadások elkerülhetetlenek. Mégis, a legszigorúbb takarékoskodás szükséges, egy dollárt sem szabad haszontalanul elfecsérelni. Még egy negyedik veszélyt sorolt fel Ike: az országos kormány hatalmának és hivatalainak tultengése ez. A kormánynak nem szabad folyton terjeszkednie s oly feladatokat vállalnia, amelyeket az államok, a községek és az egyének maguk jobban tudnak elvégezni. Mindenki tudja, hogy a hivatalnokok makacsul védekeznek a leépítés ellen, még ha teljesen feleslegesekké váltak is. A hivatalnok-uralom pénzpocsékolásra vezet. Mindezek a belső bajok és hibák azonban csak gyengíthetik Amerikát, de nem hozhatják veszélybe. Mert Amerika, a szabadság szellemétől áthatva, legyőzhetetlen — Isten után a legnagyobb hatalom a világon .Az újságírók öszszeszámlálták, hogy Eisenhowert, miközben folyton-folyvást esőcseppek koppantak majdnem-kopasz fejére, a csuromviz hallgatóság huszonegyszer megtapsolta. A legviharosabb tapsot, amely az időnkint moraj ló mennydörgést is tulharsogta, akkor kapta a normandiai invázió győzelmes hadvezére, amikor — saját személyét a világpolitika távlatába beállítva — Amerika erejében és jövőjébe vetett törhetetlen bizalmát fejezte ki e szavakkal: “Aki mint én, látta és tapasztalta az Egyesült Államok hatalmát és nagyszerűségét, vezérlő szerepben úgy a tárgyalóasztalnál mint a harc mezején, annak egy pillanatig sem lehet kétsége ellenére egészséges nemzet.” Amerikának szellemi téren, gazdaságilag, katonailag erősnek kell lennie — saját érdekében és az egész emberiség érdekében. A gazdasági élet egészségének megóvására éppen úgy kell ügyelnie, mint ahogyan határait biztosítania kell. Amerika hatalmának és jólétének biztosítására szükségük van a többi szabad nemzetek szövetségére is, mert ha a szovjetnek sikerülne egymásután a nyersanyagok forrásaitól s olyasmivé válnék, mint a mezőn álló traktor, amely fűtőanyag hiányában mozdulni sem tud. A szabad nemzetek védelmének terhéből a legtöbebt Amerikának kell viselkednie, mert Amerika a leggazdagabb és a leghatalmasabb a szabad nemzetek nagy családjában. A történelem vezető szerepre hivott fel bennünket. Ezt a vezérszerepet csak úgy tölthetjük be, hogy féltékenyen őrködünk a hagyományos amerikai szabadság szelleme felett, amelyet örökre kaptunk istenfélő honalapítóinktól. Ha ehhez a szellemhez hü marad a nemzet, semmitől sem kell félnünk, nincsn oly hatalom a földön, amely minket le tudna győzni. Népgyülés Bombay indiai város egyik terén. A szovjet paradicsomról mesélnek a népnek a kommunista izgatok. VERES CSATA A FOGOLYTÁBORBAN Több mint két tucat kommunista és két amerikai katona életét vesztette Menekülnek a német szovjetparadicsomból Németország orosz zónájából az utóbbi hetekben mindennap átlag 200-an, főleg fiatalok, átszöktek Berlin nyugati zónájába és menedékjogot kértek. Most a napi átlag 700-ra szökött fel. Ennek oka az, hogy a kommunista kormány moszkvai utasításra “koreai” polgárháborúra készül a nyugati szabad Németország ellen s besorozza a fiatalságot a német vörös hadseregbe, amelynek rendőrség a hamis neve. Koje szigeten, délkeletre a koreai parttól, az amerikai parancsnokság elrendelte a nagyobb barakkok kiürítését és a foglyok átszállítását kisebb barakkokba, ahol könnyebben lehet rájuk felügyelni és sakkban tartani a lázongó elemeket. Boatner tábornok, a hadifogolytábor uj parancsnoka, hangszóró utján adta ki az utasítást a barakkok kiürítésére és sorakozásra. Tizenöt perc készülődési időt adott a hadifoglyoknak. A 76 számú barak lakói azonban dacoltak ezzel a parancscsal. Nyomban bevonultak a barak szélein ásott lövészárkaikba s dárdákkal, késsel, titkos műhelyükben készített kardokkal és gazolin bombákkal felszerelve, védekeztek. Az amerikaiak, harcedzett ejtőernyős katonák, tankok fedezésével rohamra mentek a hadifoglyok lövészárkai ellen s utasítás szerint nem lőttek, hanem csak hajonettel támadtak. Véres közelharcra került sor s több órai harc folyamán a lázadó kommunisták közül huszonnégyet — vagy talán néhánnyal többet — az amerikaiak kénytelenek voltak leszúrni. De ennél még sokkal több kommunista halott maradt a csatatéren. Ugyanis a lázadó fog-SZOVJET ATOMKÉM JÖN WASHINGTONBA Sztálin visszahívta Moszkvába Panyuskint, a washingtoni nagykövetet. Helyébe Zarubin volt londoni nagykövet jön. Ez a Zarubin régebben Kanadában volt a szovjet kormány képviselője s abban az időben az ottawai orosz nagykövetség volt az atomkémkedés központja. Sikerült is Zarubin kémjeinek fontos atomtitkokat megszerezni — áruló kanadaiak segítségével. Most Visinszki orosz külügyminiszter azt a nagyhangú kijelentést tette, hogy nincsenek többé atomtitkok, ami más szóval azt jelenti, hogy ők, az oroszok, már megszereztek minden atomtitkot. Ez persze nem igaz; Zarubint, a kémek cáirját, éppen azért küldi Sztálin Amerikába, hogy uj atomkémkedéssel próbálkozzék. lyok vezérei azokat a fogolytársaikat, akik ellenállás nélkül meg akarták adni magukat, meg ölték; némelyeket bajonettel hasbaszurtak, másoknak a fejét levágták: A lövész;f*SSan meghúzódott kommunistán legázolása után az ejtőernyősök rohamra mentek a barakk ellen, több helyen betörték annak falait s a réseken át könnygázt spricceltek be. Itt sem használták lőfegyvereiket, hanem kitűzött bajonettel hatoltak be a barakba s sorba kikergették a lázadókat. Reggel hattól fél tizenegyig tartott a harc. Amikor aztán a szomszédos, 78 számú barakk kiüritésé-LAKBÉRSZABÁLYOZÁS A kongresszus a jövő évi márciusig meghosszabbította a jelenleg érvényben levő lakbérszabályozási törvényt. PÁRISBAN SZABAD A Komintern, a világkommunizmus központi szervezete, junius 15-re Párisba világkongresszust hivott egybe, amelyen a világ minden részéből oda kivezényelt kommunista helytartók és fullajtárok a Moszkva által előirt tiltakozást fogják hangoztatni a nyugat-német köztársaságnak a nyugati védelmi szövetségbe való belépése ellen. Párisban szabad ellenséges propagandát csinálhi. Nem úgy, mint Moszkvában, ahol még a kommunistáknak sincsen vélemény nyilvánítási szabadságuk. SZTÁLINNAK SZABAD — TITONAK TILOS A Szabad Nép cimü pesti szovjetlap panszolja: Jugoszláviában rövidesen uj alkotmányt léptetnek életbe. Az uj alkotmány szentesíti a fasiszta államrendet Jugoszláviában. Tito, a belgrádi banda vezére, az alkotmány értelmében, magához ragadja az igazi fasiszta diktátor miden funkcióját: ő lesz az állam feje, a parlament elnöke és a hadsereg főparancsnoka. Tito ilymódon minden hatalmat kezében tart, hogy még hatékonyabban vigye keresztül az amerikai agressziós terveket szolgáló fasiszta politikáját. re került sor, a kommunisták nem fejtettek ki ellenállást. A 76 számú barakkban történtek kijózanították őket. A 76 számú barakk az, ahol a kommunista hadifoglyok három napon át fogva tartották az akkori" amerikai táborparancsnokot, Dodd tábornokot. Ebben a barakkban 6000 hadifogoly volt; a 78 számúban 6800. A többi tizenöt nagy rarakknak kiürítése tovább folyik. A kommunista tűzfészket, a 76 számú barakkot, az ejtőernyősök felgyújtották. KITÖRÉSRE KÉSZÜLTEK De mielőtt még felgyújtották volna, alaposan átkutatták a tűzfészek minden zegét-zugát és meglepő felfedezéseket tettek. A tűzfészek-barakkból 50 láb hosszú alagutat építettek titokban a kommunisták a 77 számú barakk felé. Hogy mi volt ennek a célja, azt elárulta egy ott talált “vezérkari térkép.” A vezérek terve az volt, hogy adott jelre kitörnek valamennyi barakkból, meglepetésszerü támadást intéznek a fogolytábort őrző amerikai katonaságra, lefegyverzik a katonaságot s megszállják a sziget stratégiai pontjait, megvédik és várnak az alkalomra, hogy kínai hajókon valamennyien — 80,000-en — megszöknek s aztán csatlakoznak a harcoló kommunista katonasághoz. De a haditerv meghiúsult, a lázadók a vesztett csata után parancsra négykézláb mászkáltak uj, kisebb barakkjaikba s vezéreiket egyesfogságban őrzik. A lázadók közül 136-an megsérültek, tábori kórházban ápolják őket. Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN w»vw»w»*v\wvtvvw**vwvvvvvwvwvv»wvww»v»\»»v»\wwvw*»»»%*< Koreában belső egyenetlenkedés tetézi a háború okozta károkat és veszélyeket. A délkoreai köztársaság elnöke, Syngham Rhee, diktatórikus hajlamaiból nem akar engedni és most, amikor az elnökválasztás ideje közeleg, brutális eszközökkel igyekszik elnyomni az ellenzéket. Az alkotmány szerint az elnököt a képviselőház választja, és mert ott az erőszakos Rheenek sok az ellensége, Rhee egyszerűen bebörtönztött 12 képviselőt, más húsz vagy több képviselő a bebörtönzés elől elmenekült és bujdosik. Rhee azt állítja, hogy ezek kommunista összeesküvést szőttek ellene, de ezt beavatottak dajkamesének mondják. Már azzal a tervvel foglalkozott Rhee, hogy egyszerűen feloszlatja a képviselőházat és népszavazást rendel el. De ekkor közbelépett Truman elnök és levelet irt neki: Amerikát megdöbbentették a délkoreai politikai események. A tervezett erőszak, a képviselőház feloszlatása és ezzel az alkotmány megsértése, kitűnő propaganda anyagot szolgáltatna a kommunistáknak s erősítené őket a háborúban éppen úgy, mint a fegyverszüneti alkudozásnál. Egyben Truman Koreába küldte az itthon vakációzó amerikai követet, hogy észheztéritse a diktatórikus ambíciójú öreg elnököt. Ennek a levélnek hatása alatt Rhee máris elhalasztotta a képviselőház tervezett feloszlatását. Az oroszok India meghódítására készülnek, mondta az indiai parlamentben egy képviselő — aki évekkel ezelőtt az orosz vörös hadsereg tagja volt. Kettőzött figyelemmel hallgatta az indiai parlament ezt a fiatal embert, akinek információi elsőkézből valók. Dr. Sinha eredeti és titkos okmányokkal támasztotta alá állításait, amelyeknek lényege a következő: Az indiai kommunista párt nem más, mint végrehajtó szerve a nemzetközi kommunista összeesküvésnek s minden lépését Moszkvából dirigálják. Ha itt egy kommunista vezér beszédet mond, annak a szövege Prágában vagy Moszkvában készült. Ha itt valahol éhínség tör ki, moszkvai utasításra azonnal oda tódulnak a kommunista agitátorok és zavart csinálnak, igy akarják elterelni a hatóságok tevékenységét a segitőakciótól. Például a hájderabadi lázongásokat a Kbmintern lipcsei értekezletén tervezték meg, moszkvai parancsra. Az oroszok nem általános katonai támadással akarják Indiát meghódítani, hanem helyi lázadások PROVOKÁL A SZOVJET Mint vásott kölykök, úgy viselkednek sokszor az oroszok. Bécsből Páris felé repült Donnelly ausztriai U. S. főbiztos s repülőgépe körül orosz villámrepülőgépek röpdöstek, sokszor veszedelmes közelségben. Szerencsére nem történt összeütközés, de könnyen megeshetett volna, hogy a halálba zuhan az amerikai főbiztos is, az okvetetlenkedő orosz is. A sztálinisták tűzzel játszanak és békéről fecsegnek. utján. Mindig ott szítanak lázadást, ahol a nép nyomorba jut rossz termés okából. Dr. Sinha felolvasta a Hitler-Sztalin egyezménynek azt a pontját, amely szerint a szovjet terjeszkedési célja a Indiai Óceán. Dr. Sinha leleplezéseinek, éppen úgy mint Nehru miniszterelnök korábbi éles kommunista-ellenes állásfoglalásának máris érezhető a hatása. Baloldali képviselők, akik eddig hajlandóknak mutatkoztak a kommunistákkal alkalmasint együtt működni, most nem mutatnak már erre hajlandóságot. Két szocialista párt egyesült s együttesen szállnak szembe a kommunista izgatással. Indo-Kináhan földreformot ígér az uj miniszterelnök. Az eddigi kormányelnököt, aki két éven át kormányzott és nem szerezte meg a nép becsülését, az államfő váratlanul elbocsátotta. Az “uj seprű” azt ígéri, hogy földreformmal fog igyekezni megnyerni a népet a kommunista felkelők elleni erőteljesebb védekezésre. Az időlegesen kommunista uralom alá került s aztán felszabadított országrészekben a parasztoknak meghagyják azokat a földeket, amelyeket a kommunistáktól kaptak. Ezek a beígért reformok azt mutatják, hogy Indo-Kinában eddig rossz kormányzat volt s ez egyik magyarázata annak, hogy a franciáknak sehogysem sikerül úrrá lenni a kommunista felkelésen. Próbára bocsátották a Nagy Nőt Romániában. Amióta Romániát a szovjet birodalomba bekebelezték, Anna Pauker külügyminiszternő bukása a legnagyobb politikai szenzáció. Ez a kommunista világmozgalomban első helyen álló nő most elvesztette Moszkva kegyét, miértis kiébrudalták a pártvezetőségből, de meghagyták külügyminiszteri állásában (ahol nincsen más dolga, mint követni Moszkva utasításait) és próbaidőre bocsátották, hogy eltévelyedéseit jóvátegye. Az eltévelyedései abban álltak, hogy támogatta a korábbi, már elkergetett pénzügyminisztert és belügyminisztert abban a törekvésükben, hogy lelassítsák az ipar és a mezőgazdaság kommunizálását. Vagyis, a pártvezetőség ítélete szerint, Anna Pauker közvetve segítette az amerikai és más nyugati “rabló imperialistákat.” Ami e kommunista belviszályból a világot érdekli, mindössze az a tény, hogy a romániai ipari és mezőgazdasági kommunizálás nem megy simán, nyilván a nép ellenállása miatt. Hasonló próbára bocsátás előzte meg Csehszlovákiában Slansky miniszterelnök bukását, bebörtönzését. Előbb-utóbb sor kerül minden kommunista nagyságra, Rákosi Mátyásra is. Az oroszoknak senkisem eléggé megbízható kommunista. A koldus Ausztriával marakodni kell, mert eldugdossák a milliókat, amit Amerikától kapnak s a még mindig magas lovon ülő bankárok és gyárosok kedvükre gazdagodnak, miközben a drágaság fojtogatja a népet, a munkásokat, az iparosokat, a kereskedőket. Amerika próbál nyomást gyakorolni a kormányra, hogy enyhítse a gazdagok gazdasági diktatúráját, amely főleg abban nyilvánul meg, hogy összebeszélési (kartell,) alapon magasan tartják az árakat. Emiatt az osztrák árukat, amelyek verseny hiányában túlságosan drágák, nem lehet külföldre eladni s a kormány deficitje egyre nő. És a deficitet Marshal lsegély dollárokkal kell pótolni. ^ „ — V<v°' - •* <& R áv . i
