A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-12-29 / 52. szám

t JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL i Folyik a történelem | A közelmúlt történelemnek és a ■ jelen történelemnek tetemrehivása a ■ B ^■iiiisEEKamisaasiiiiiaaiiinHiaiioBiiB « PILÁTUS LEVELE JÉZUSRÓL Nem részletes korrajzot akarunk írni, mert erre itt nincs elég terünk. Csak néhány körvonallal akarjuk megrajzolni Pon­­cius Pilátust és a kort, melyben élt. Magáról Pilátusról nem is lehetne sokat írni, merj; a törté­­netirók keveset tudnak róla. Annyit tudunk, hogy a Jézus szü­­letése utáni 26-ik évtől kezdve tiz esztendőt töltött hivatalában mint Judea kormányzója, vagyis mint a római császár helytar­­tója. Tudják továbbá, hogy Tiberius császár halála előtt tért visz­­sza Rómába. Pilátusról említést tesz Josephus Flavius történetíró is, aki szerint Pilátus rendes ember volt Majd az alexandriai filozófus ir róla, aki gőgösnek, vérszomjasnak rajzolja meg. Végül írnak róla az Újszövetség evangélistái, akik szerint tehetetlen, kapkodó, félénk biró alakjában áll előttünk. Melyik leírás áll legköze­­lebb a valósághoz, ma már nem lehet tudni. Pilátus kora általában a nyugtalanság kora volt. A hódító Róma állandóan harcban állott valamelyik vazallus országával, amely le akarta rázni a római igát. De a lázadozó országok kö­­zött leginkább a szabadságszerető zsidóország népe, Judea oko­­zott legtöbb gondot Rómának, mert Judea mindenáron újra füg• getlen királyság akart lenni. Róma politikája Judeával szemben általában az engedékenység politikája volt és nem egyszer meg­­próbálták kedvezményekkel, ajándékokkal békülékenységre bír­­ni Judeát. De ezt az országot egyrészt nem lehetett teljesen meg­­békéltetni sem szép szavakkal, sem ajándékokkal, — másrészt pedig nem lehetett tartósan megfélemlíteni a legerősebb fegy­­veres hatalommal sem. Milyen ember volt Pilátus Pilátus jellemét, egyéniségét leginkább azokból a levelek­­bői ismerhetjük meg, melyeket, számszerint harminchármat, az ifjabb Lucius Annaneus Senecához irt, aki a fiatal Nero császár­­nak lett a tanítója. De a tanítás nem nagyon fogott Nérón és ezért a bátor és szabadelvű Seneca ellene fordult. Néró ezért halálra ítélte és kivégeztette. Seneca hagyatékában sértetlenül megtalálták Pilátus leve­­leit, melyek közül az utókort és az egész keresztény világot leg­­jobban az utolsó, 33-ik levél érdekli, mert ebben írja le barát­­jának Jézus kihallgatását, elitéltetését és eltemetését. Pilátus szárazon, részvétlenül írja le ezt a világtörténelmi és vallástörténelmi eseményt. Szavaiból nem lehet kiérezni ugyan ^semmiféle ellenszenvet Jézus iránt, de nem lehet felismerni a lelkifurdalás nyomait sem. Inkább azt lehetne mondani, hogy nem volt tudatában annak, ami valójában történt.' És ha így van, akkor rá is vonatkoznak a kereszten függő megváltónak eme sza­­val: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesz­­■pék , . .” Az evangélisták szerint Pilátus meg volt győződve Jézus ártatlanságáról, de nem akarta magára vonni a farizeusok, szád­­deceusok és főpapok haragját, akik Jézus elitéltetését követel­­ték. Róma utasítása ugyanis az volt, hogy kerüljenek el minden feszültséget, minden kihívást Judea népével, mert tapasztalat­­ból tudták, hogy ezzel csak még jobban feltüzelik Judea szabad­­ságvágyát és ebiből bármikor kirobbanhat a szabadságharc. Pilátus levelében ugyan határozott állásfoglalás Jézus iránt, sőt mindenáron száraz tárgyilagosságra törekszik; mindamel­­lett a levélből kiolvasható, hogy Jézus elítélésével inkább csak szívességet akart tenni a főpapoknak és a farizeusoknak. Pilátus utolsó levele igy hangzik: Be kell fejeznem a ma reggel megkezdett levelet. Közvet­­lenül azután, hogy Kritót útnak indítottam, tárgyaltam Marciusz­­szál a holnap kezdődő húsvéti ünnepek miatti katonai intézke­­dések ügyében. Josephus jelentéseit megkaptam és azt olvasom belőlük, hogy a vezető szadduceusok közül egyesek ellen me­­rényletet készítenek elő. Josephus úgy érzi, hogy a szélsőséges elemek megunták a békét. Később kihallgattam és elitéltem Jézust. Együtt feszítették keresztre két másik fogollyal, akikre kivégzés várt. Nem rossz ilyen leckét adni a 'húsvéti ünnep előestéjén, mert az ilyen leír­­hatatlan gyülekezetben, amilyen most Jeruzsálemben hemzseg, mindig akadnak veszélyes elemek, akiknek ilyenkor kivételes al­­kalmak kínálkoznak különleges terveik érvényesítésére. Jézust már el is temették. Szokásuk a kivégzettet még az­­nap eltemetni, azonkívül a szombat naplementével kezdődik — sőt már meg is kezdődött. A Sanhedrin >(a legfőbb papi törvényhozó testület) küldöttsé­­gileg kérte a temetéshez való engedélyt. Tetszésükre volt, hogy Jézust eltették útjukból és hogy az egész ügyet husvét előtt'elin­­tézhették, mert igy minden mendemondának vége lett, különö­­sen azután, hogy az elitéit Jézus keresztfájára egy írást tétet­­tem. Erről később többet írok. A tárgyalás rövid volt, de rendes formák között és rendben folyt le. Jézust azzal vádolták, hogy a békét zavarja, elégedetlenséget szít és a zsidók királyának vallja magát. Ezekre a vá dalira úgy a mi részünkről, mint a zsidók részé­­ről volt bizonyíték. U^y Galileából, mint Jeruzsálemből. Kaifas és Annas főpapok és a vezető szadduceusok voltak a kiválóbb vád­­lók, valamint a főfariezusok közül is néhány, de nem sok. Némely farizeus nem akart segítséget nyújtani a császár-ellenes Jézus elitéltetéséhez, bár Jézus ő ellenük is lázongott. Ez azonban nem segített Jézuson. A papoknak sok mondanivalójuik volt Jézusról a vallásuk elleni támadások miatt, de én közbevágtam: “Nem lehet igazatok kétféle módon. Ha nekünk nem engeditek meg, hogy vallásotokba beleszóljunk, ti nem fellebbezhettek hozzánk, amikor a ti dog­­máitokat valaki megtámadja.” Az ohioi farmer “saját üstököse” A “világ legnagyobb műkedvelő csillagásza’’, aki beírta nevét a csillagokba A csillagvizsgálók, az égbolto­­zat és világűr tudósai, rendkívül tisztelettel beszélnek egy Leslie Peltier nevű ohioi farmerről. A csillagászok között akárhány van, aki beérné olyan tudomá­­nyos sikerekkel, mint amilyené­­két Peltier mondhat magának. Az ohioi farmernek ugyanis van “Saját üstököse”, amely az ő nevét viseli. Kevés csilagász hi­­vatkozhat ilyen eredményre. De nézzük, mi Leslie Peltire saját üstökösének története. A tehén bolhái Leslie Peltier apja kis farm­­ján nőtt fel Delphos, Ohioban. Minden úgy festett, hogy rendes farmer lesz belőle. Csak egyben külömbözött a többi farmertől: szeretett csillagászati könyve­­két olvasni. Ezt elnézték neki, mert egyébként ügyesen kezelte a családi farm gyümölcsösét. A nagy fordulat 1916-ban történt, amikor Leslie 16 éves volt. Ép­­pen' eper érés ideje volt, amikor a család kapott egy katalógust, amely egyebek között házi te­­leszkópot, csillagászati látcsövet ajánlott. Az ajánlott teleszkóp átmérő­­je 2 incs volt — csillagászati szempontból gyerekjáték — de a katalógus azt állította, olyan erős, hogy “egy mérföld távol­­ságból meg lehet számlálni ve­­le a legelésző tehén bolháit.” Ára 18 dollár volt. Tekintve, hogy az eper kvartját akkoriban 2 centért adták el a farmerek, Leslienek 900 kvart epret kel­­lett eladnia érte. De megszerez­­te a teleszkópot. Csillagvizsgáló a mezön Azon az éjszakán, amikor a teleszkóp megérkezett, kibonta­­kozott Leslie előtt a világűr egész ragyogó és hihetetlen vi­­lága. Az egész éjszakát a me­­zőn töltötte, hátán fekve, figyel­­ve a csillagokat. Néhány hét alatt már meg tudta külömböz­­tetni a Tejut csillagait és látta a Hold kráterét, valamint a Sa­­turáus gyűrűjét. A csillagászok részére az ég­­bolt legrejtélyesebb utasai az üstökösök. Nincs elég hivatásos csillagász az üstökösök utjának figyelésére, ezért műkedvelők is figyelik őket és jelentéseiket a Harvard egyetem csillagvizsgá­­lójának küldik be. Leslie is oda kezdte beküldeni jelentéseit. Három évvel később, 1919-ben egy dicsérő levelet kapott a csil­­lagvizsgáló igazgatójától, aki kö­­zölte vele, hogy az intézet köl­­csőn ad neki egy 4 incses telesz­­kópot. Leslie nagy dolgokra határoz­­ta el magát. Az “óriási” telesz­­kóphoz csillagvizsgáló tornyot kell építeni. Kis megtakarított pénzéből épületfát vásárolt és szabad idejében egy 15 láb ma­­gas tornyot épített. Egy régi traktor fogaskerék korongját megtisztította, kicsiszolta és ar­­ra építette rá a teleszkópot, úgy hogy azt 360 fokos szögben for­­gatni lehetett. Az üstökösök útja Leslienek volt egy jó barát­­ja, Tom Shelby, a szomszéd far­­mer fia. Tom nagy csodálója volt Leslie tudományos mükö­­désének. Leslie lángoló tekintet­­tel hajtogatta előtte: “Lehet, hogy egy napon én is fel fogok fedezni egy üstököst.” Hogy erre Leslienek mennyi esélye volt, azt meg lehet érte­­ni a következő adatokból. Az üs­­tökösök elliptikus pályán mo­­zognak és az ellipszis végén na­­gyón eltávolodnak a földtől. Pá­­lyájuk befejezése eltarthat 500 évig is. Ez idő alatt nagyon rit­­kán láthatók a föld egyetlen pontjáról és ha ־ÆV rövid időre feltűnnek, fényig a sok millió csillag között nehezen ismerhető fel. — És ha felfedezed — kér­­dezte Tom — tiéd az üstökös? — Nem szükségszerűen. Végig kell követni az útját és kirajzol­­ni a térképen. És a jelentést el A Jó Pásztor Verses Krónikája írja: SZÉKELY GÓBÉ GÁBOR MIT SZÓL A SORS BÍRÓ? JÓ MAGYAR TESTVÉREK: itt az uj esztendő: ki tudja, mi lészen ebben eljövendő? Jobb lesz-e a gúnyánk? Több lesz-e a pénzünk, több lesz-e örömünk s boldogabb uj évünk? Hervadtak leszünk-e vagy bátor erősök, bölcsebbek leszünk-e vagy csak eszelősök? Fogunk-e szeretni? S szeretnek-e minket? ki gyógyítja csókkal sebzett sziveinket? Ki fog férjhez menni és ki fog elválni, avagy más pénzével ki fog tovább állni? Kire száll majd áldás? Kire száll az átok? Kire vár sirkeriben az örök mély árok? EMLÉKSZEM NAGYON JÓL a múlt esztendőre: akkor is igy törtem fejemet — előre. Szilveszter este bár, pezsgős durrogásban, csupa kérdőjelet láttam a világban. A világ sorsának mily sorsot szán Sztálin? Mily terveket rajzol vörös asztalain? Ki marad majd alul, ha jön az óra? Készen vagyunk-e a nagy leszámolóra? Ki fog megmaradni, ki fog elvérezni? Mához esztendőre hány nép fog elveszni? De, ami legjobban a lelkemben éget: fájó aggódásom Magyarország végett! OLYKOR MAGAMRA IS gondolok egy párszor s jól elszontyolodom aztán egynéhányszor. Hallani vélem, hogy igy szól a Sors-Biró: "Méri is akar élni, aki magyar iró?" "Hogy feledkezhet meg ember igy magárul? Méri nem cipői sarkal, méri nem kolbászt árul? Méri nem megy cowboynak, hajcsár-lóköiőnek? Mi a fészkes szösznek megy inkább költőnek?" — De én igy feleltem a nagy Sors-Bírónak: "Azéri mentem inkább köliőnek-irónak: mertha sáros földön helyem nem is lelem, vérző lelkem szárnyán az Eget verdesem!" dern konyhaköltészet tö­­kéletessége és nem hiá­­nyozhatik egy magyar otthonból sem. BOLDOG ÚJÉVET kíván e lap olvasóinak és általában a magyarságnak Paula Néni. kell küldeni Harvardba, sok száz már megfigyelő előtt, aki szintén látta. — És mi történik akkor? — Rólam nevezik el az üstö­­kost. A nagy pillanat A következő hat évet Leslie úgyszólván a csillagvizsgáló tor­­nyában töltötte. Nappal egy gyárban dolgozott, de ha haza­­került, nyomban felkuszott a to­­ronyba, ott töltötte éjszakáit, sőt ott is evett. A tél nem tartót­­ta vissza. Sőt, egy hideg téli éj­­szakán — 1925 november 13-án — történt a nagy fordulat. Leslie épen elvette fáradt sze­­mét a etleszkóptól, mikor utólag gondolatban áttekintetet a csil­­lagtérképet. Úgy tűnt neki, hogy az Orion meghosszabbitá­­sában, a Betelguese közelében valami homályos foltot lát. Sze­­mét ismét a teleszkóphoz illesz­­tette — igen, a folt ott volt. Elő­­ző éjjel nem volt ott. Leslie dobogó szívvel megfor­­gáttá a lencsét. A homályos folt nem forgott vele. Ez jellemző volt áé üstökösökre. Leslie első ösztöne az volt, hogy a telefon­­hoz rohan. De előbb meg akart bizonyosodni. Egy óra elég lesz, hogy megállapítsa, vájjon vala­­mi ismeretlen ,légköri zavarból származó foltról, vagy igazi üs­­tökösről van szó. És egy óra múlva a kis álmos farmvároska postahivatala kapcsolta a Har­­várd csillagvizsgálót. És Leslie­­nek megvolt a “saját üstököse.” A legnagyobb műkedvelő csillagász Ez a rendkívüli siker, amely­­re akárhány tudós büszke lenne, nem jelentette Leslie Peltier tu­­dományos pályafutásának vé­­gét. A következő évtizedeket szakadatlan tanulással és meg­­figyeléssel töltötte. Most már több tudása és jobb felszerelése is volt. Nap közben egy bútor­­gyáriban dolgozott, mint térve­­ző. De az éjszakáit a csillagok­­nak és üstökösöknek szentelte. Barátai azt hiszik róla, hogy ő alszik a legkevesebbet az Egye­­sült Államokban. Leslie Peltier több üstököst fedezett fel, de legnagyobb síké­­rét 1936-ban aratta. Május 15-én jelezte egy uj üstökös közeledé­­sét — hetekkel előbb, hogy az látható volt a csupasz szem ré­­szére. És julius Lén feltűnt az üstökös — a legragyogóbb a Hal­­ley üstökös óta — mindössze 16 millió mérföldre haladva el a föld mellett. Ezt nevezik ma is Peltier üstökösnek. 1947-ben a Harvard egyetem BRIDGEPORT! SZÖVETSÉG igazgatóságának, tisztikarának és tagságának a nevében szeretettel köszöntjük !az amerikai ma­­gyarságot az ünnepek alkalmával és kérjük őket az érdemes magyar ügyek további felkarolására. AMERICAN LIFE INSURANCE ASSOCIATION 1412 State Street . . . hogy a munkás méh át­­lagos élettartama hat hét. . . . hogy Kínában vannak csa­­ládok, amelyek ősidők hagyomá­­nya szerint kizárólag koldulás­­ból élnek. Vannak családok, me­­lyek ezer évre visszamenőleg ki tudják mutatni, hogy az ősök­­nek koldulás volt egyedüli fog­­lalkozásuk. . . . hogy Amerikában az első színházépület Williamsburg, Va.-ban épült. . . . hogy New York államban 59,400 gyár és műhely van. . . . hogy körülbelül százezer’ mozi van a világon. Legtöbb per­­sze Amerikában. . . . hogy az első idegennyel­­vü lapot Amerikában a nagy amerikai hazafi, Benjamin Franklin alapította. Németnyel­­vü volt az a lap s 1732-ben jelent meg, amikor Pennsylvaniában gyakoribb volt a német beszéd, mint az angol. . . . hogy az első nyomtatott könyv a biblia volt — Guten­­berg Biblia. . . . hogy Virginia államot nem egy Virginia nevű hölgyről ne­­vezték el, hanem Erzsébet angol királynőről, akinek korában minden idők legnagyobb drá­érdemrenddel tüntette ki. Ö volt az első műkedvelő csilagász, aki ezt az érdemrendet megkapta. Azóta több egyetem tiszteletbe­­li tagja és tudományos körökben a “legnagyobb műkedvelő csil­­lagásznak” nevezik az egykori ohioi farmergyereket, akinek sohasem volt tudományos kikép­­zése a csillagászat terén. Bridgeport 5, Conn. mairója, Shakespeare élt. Erzsé­­hetet alattvalói szűz királynő­­nek( virgin queen) nevezték, mert nem vett magához férjet. . . . hogy a philadelphiai kor­­mányépületben levő Szabadság Harang akkor repedt meg, 1835 julius 8-án, amikor John Mar­­shall halála alkalmából megkon­­gatták. Marshall a Legfelsőbb Biróság főbirája volt s elsőnek döntött úgy, hogy a Legfelsőbb Biróság jogosítva van alkot­­mányellenesség okából érvény­­telennek nyilvánítani kongresz­­szusi törvényt. Ez a főbirósági döntés azóta az amerikai köz­­jognak alapvető elve s akár­­hányszor megesik, hogy orszá­­gos törvényt a főbiróság meg­­semmisít, ha úgy találja, hogy a törvény áthágta az alkotmány korlátáit. Például a jövedelmi adóról szóló törvényt egyideig alkotmányellenesnek tartotta a főbiróság és soká tartott, mig nézetét megváltoztatta s a jő­­védelmi adó életbeléphetett 1913-ban. - -----­. . . hogy.Szent Valentin, aki­­ről a Valentine Day van eine­­vezve, keresztény mártír volt, körülbelül másfélezer évvel ez­­előtt, halt vértanúhalált. . . . hogy Benjamin Harrison volt az utolsó az amerikai elnö­­kök közt, aki szakállt viselt. . . . hogy a higany a legnehe­­zebb folyadék. . . . HOGY az eső azért ter­­mékenyiti meg a földet, mert nitrogént tartalmaz. Egy-egy aker földbe évente átlag öt font nitrogén jut az esővízzel. . . . HOGY a föld, amelyre évenkint csak 10 inch vagy még kevesebb eső esik, nem alkal­­más megművelésre. I KARÁCSONYI ÜDVÖZLET! | g Cloak & Suit Workers | Local No. 200 § Albert Buckeye g 1957 E. 59th St. EN 1-2980 £ Sí Cleveland, Ohio a Sf M Uj esztendő A "Szakácskönyvek Királynője* Paula Néni Szakácskönyve HATÁROZOTTAN különb az ál­­talános szakácskönyveknéL Min­­den lapja ontja a konyhamüvé­­szét titkait. — A modern könyvek csodája. * ÖRÖM ÉV lesz ott,'ahol a háziasszony az ünnepi étrendjénél, suté s-fözés ,művészeténél a leg^hiva­­tottabb irányitója és ta­­tiácsadója “Paula Néni Könyve” MONDJA AZ UJ ÉS RÉGI AMERIKAI MAGYAR TÁRSADALOM: Ez a könyv nemcsak Amerika leghíresebb, legjobb, legmodernebb SZAKÁCSKÖNYVE jobbnál-jobb magyar eredeti sütés-főzés reci­­pékkel, étlapokkal, báritalkeverés titkaival, stb (Amerikai mérték­­egységre megírva), HANEM: egészség és szépségápolás, hizás elleni védekezés, gyér­­mek lelki és egyéni nevelés, stb., VÉGÜL pedig ÁLMOSKÖNYV IS — a leghíresebb álomfejtők ta­­pasztalatai szerint megírva; kellemes és izgalmas szórakozást bizto­­sít mindenkinek.—Ehhez hasonló még nem jelent meg Amerikában. Nélkülözhetetlen minden háznál. Saját érdeke, hogy tulajdonában legyen. — Ne tegye félre ezt a rendelő-lapot, hanem RENDELJE MEG AZONNAL! o u MATHILDE P. MISEK DE LUXE KIADÁST — hófehér mosható bőrutánzatu fedéllel, szerző aláírásával .................... RENDES KIADÁST, aranysárga, *y g mosható bőrutánzatu fedéllel • O Pénz mellékelve Utánvétellel Canadába és külföldre külön 25 cent pésta­­kltségre. Utánvéttel nem küldünk. CANADÁBÓL VAGY KÜLFÖLDRŐL 2828 EAST 125th STREET CLEVELAND 20, O. Kérem azonnal megküldeni “PAULA NÉNI” SZAKÁCS ÉS ÁLMOSKÖNYVÉT NÉV: CÍM: VAROS.־ .......................................... . ÁLLAM: ................................................................................ AMERIKAI KÉSZPÉNZ VAGY MONEY ORDER KÜLDENDŐ. Telefon: SK 12591־

Next

/
Thumbnails
Contents