A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-10-12 / 41. szám

A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 3. OLDAL A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Védelem az atombomba ellen Uj lövedékek, sugarak által vezetve, “üldözik״ és elpusztítják az atombombát hordozó repülőt Hervadnak a levelek — őszülnek az emberek Nemcsak külső hasonlatosságban, de lényegükben is csak- 1em azonos folyamatok: a nagytermészet ősze és a mi parányi em­­>eri életünk ősze, hervadása. A levelek sárgulása, fakulása és lullása sokban emlékeztet a haj őszülésére és megfogyatkozásá- 1a. Noha festékanyagtermelésünk nem kizárólag a kortól függ, Hiszen megőszülnek sokan fiatalon, sőt gyermekkorban is, ha rendellenes, kóros folyamat gátolja a haj természetes festését, mégis csak szabály, hogy az őszülés általában bizonyos koron túl kezdődik és sohasem az ifjúságra jellemző. A nagytermészet őszének minden tünete: a virágok sima bőrének ráncosodása, a növényzet zsugorodása erősen emlékeztet­­nek az öregség tüneteire. Az emberi élet ősze is ráncokkal, szá­­radással, szövetkeményedéssel jár. De tudjuk•, hogy az ősz hosz­­szu lehet és a mai tudomány, amely hadat üzent a korai örege­­désnek, megváltostatja az emberi természetet, már csak “hosz­­szu öregség”-et ismer. A 45—50 éves korában őszülni kezdő ember még ugyanennyi ívet élhet. Az ősz aránytalanul meghosszabbodott ifjúi erőkkel oővült. Sőt: az ősz, az emberi élet ősze a legvonzóbb életkorrá /ált. Negyvenen túl kezdődik a teljes, érett tapasztalatokkal te- Litett, színesebb, gazdagabb élet. Régen, amikor az ember átla­­>os életkora csak 30—40 között ■mozgott, érthető «volt a 40—50 éve­­>ek besorolása az öregebbek közé. Ma ez már időszerűtlenné vált. Via, hatvan éves korig mindenki fiatal . . . Az őszülés ma inkább az érettség, mint az öregedés jele. Az őszülő ember Ítélőképességében, lehiggadtságában, meg­­illapodottságában a legmegbízhatóbb vezető, szervező, tudós és nüvész, író és példakép. A fejünk lombja tehát őszi sárgulásában ,ajánlólevél” is lehet. A tudományok és művészek történelme gazolja, hogy a legérettebb és legnagyobb alkotásaik negyvenen ul láttak napvilágot. Ez korántsem az ifjúság lebecsülését je­­enti, hanem a meghosszabbodott érett ifjúságot, a “tavaszt az iszben.” Az emberi fej “lombozatának” őszülését a sötét pigment negfogyatkozása okozza és levegőnek, léghólyagocskáknak a be­­utása a friss haj szövetbe. A korai őszülésr ugyan öröklődik bizo- 5yos mértékben, de a mai élettan ezt a tételt nem gyanakvással ogadhatja, hiszen sok adat szót a mellett, hogy külső életkörül­­nények nagyban hozzájárulhatnak az őszülés megindulásához, gy például a tifusz és más fertőző betegségek, valamint a vörös re, az arc- és fejbőr bizonyos betegségei erősen zavarják a haj estékanyagcseréjét és korai őszülésre vezetnek. A gondoktól ’aló megőszülés ugyancsak ideghatás utján képzelhető el, noha :bben sok a legendás elem. üsak a megálJapödás alapján hajlandó egyesülni a Bridgsporti Szövetség a Rákóczi Egyesülettel A Bridgeport! Szövetség második ,rendes félévi igazgatósági gyűlésén I az alábbi igazgatósági határozat lett elfogadva a Rákóczi Egyesülettel va­­ló egyesítési ügyben. .HATÁROZAT l Alulírottak, mint az Amerikai Élet Biztosító Szövetség (Bridgeport! Sző­­retség) igazgatóságának a tagjai , a ,elenlegi félévi igazgatósági gyülé­­ünkön egybegyülve, megfontolás árgyává tettük a Rákóczi Segélyző Egyesület 1951 junius havában meg• ártott konvenciójának a két Egye­­jület egyesítése ügyében hozott dön­­esét és pedig abban a formában, hogyan azt a Rákóczi Szemlében kö­­aített konvenciói jegyzőkönyv tártál­­nazza, valamint a Rákóczi Egylet jogtanácsosa közölte egyletünk igaz­­gítósági tanácsának az elnökével. Nagyon alapos és beható tárgyalás u:án megállapítjuk a következőket: 1. Hivatkozunk a két Egyesület által kiküldött hat tagú előkészítő bi­­zottságnak 1951 április 3-án keltezett “Megállapodás”-ban foglaltak 13-ik pontjára, amely szerint: “Az egyesítési bizottság által el­­készített és a két Egyesület igazgató­­sága által helybenhagyott alapszabá­­lyok, amelyek jelen megállapodáshoz csatoltatnak és “A” mellékletnek ne­­veztetnek, fogják képezni az Ameri­­kai Jótékony Egyesület alapszabálya­­it.” Megállapítjuk, hogy ez az alapsza­­bály, amelyet a hatos bizottság elké­­szitett az egyesítendő egyletek száma- 1׳a és amelyet azután a két egyesület teljes i; azgat Ósága a központi tiszt­­viselők résztvételével a legrészlete­­sebben megtárgyalt és kellő módosi­­tások után kötelezőleg elfogadott, hogy ez az alapszabály még csak fel sem olvastatott a Rákóczi Egylet konvencióján. Ehelyett azonban a konvención letárgyalták a Rákóczi Egylet uj alap szabályait és kimon­­dották azt, hogy a Rákóczi Egylet ál­­tál elfogadott uj al: pizabály legyen a két egyesület e־׳■ esitése utáni 3 évre az eg. isitett intézetek alapszabálya is. 2. A hivatkozott “Megállapodás’ 11-ik pontjában le van fektetve az hogy a két egylet egyesítésének ér• vénybe lépte idejében milyen tisztsé gek maradjanak meg úgy az egyik mint a másik egyesület részéről és hogy mi történjék azokkal a tisztvise• lökkel és igazgatósági tagokkal, akik az egyesítés következtében tisztségü­­két továbbra be nem tölthetik. Ez a megoldás különösen nagyon fontos volt, mert ezáltal elkerülhető lett vol­­na az egyesítés következtében előáll­­ható minden zökkenés és súrlódás és a takarékossági szempont is figyel­­embe vétetett eképen. A “Rákóczi Egylet” konvenciója a “Megállapodás”• nak ezt a pontját is figyelmen kívül hagyta és olyan ja vaslattal áll most elő, hogy az egyesi­­tést követő három évre, azaz 1955 junius haváig az egyesítendő két egy­­letnek két elnöke, két titkára, két pénztárnoka és két számvevője le gyen. Rámutatunk arra, hogy ez az újabb javaslat nemcsak megoldhatatlannak látszik, hanem olyan előrelátható sur• lódást, zavart egyenetlenséget és ká­­rókát okozhatna az egyesitett egyle­­teknek arra a három évi időtartamra is, amely az intézetek tagságára a leg­­súlyosabb veszteségeket jelentené. Ez alkalommal rá akarunk mutat ni arra, hogy amikor a Rákóczi Egy let igazgatóságának a kezdeménye­­zésére magunkévá tettük a két egye sülét egyesítésének tervét és gondola­­tát,- szem előtt tartottuk Connecticut állam biztosítási törvényét és annak 6233.szakaszában azon követelményt, amely szerint ahoz, hogy a két ipté­­zet egyesüljön, mindenek előtt szűk­­séges egy közösen megállapított “Megállapodás”, amely az egyesülés összes feltételét magába foglalja ír­­ásban és amelyet az egyes egyletek konvenciójának két-harmad többsége el kell, hogy fogadjon. Ennek a törvénynek a szem előtt tartásával, mi a magunk részéről egy ilyen írásbeli “Megállapodás”-t kő­­töttünk meg a Rákóczi Egylet igaz­­gatóságával és alávetettük magunkat annak, hogy amennyiben ezt a közö­­sen előre elfogadott “Megállapo• dás”-t a Rákóczi konvenció két-har■ mad szótöbbséggel elfogadja, úgy mi is elő fogjuk azt terjeszteni a mi egye­­sületünk konvenciója elé elfogadás céljából.■ Sajnálattal kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez a “Megállapo­­dás”, amelyet a két Egyesület igaz­­gatósága kidolgozott és hiteles alái­­!■ásókkal megerősített, a Rákocz: Egyesület konvenciója által elfogadvs nem lett, hanem ehelyett egy meg• Időnkint kiszivárognak hírek uj “csodafegyverekről”, ame­­lyek azonban teljes sötétségben hagyják a közönséget. A kor-| mány, ha néha ki is ad valami száraz, semmitmondó jelentést,! természetesen nem mondhat túl i sokat. Másrészt, nincs értelme tagadni bizonyos tényeket, ame­­lyekről úgyis suttogás folyik és amelyeknek gyártásában sok- ( ezer ember vesz részt. A kor­­mány úgy igyekszik megfogal-! mazni jelentéseit, hogy a kö-i zönség némi bepillantást nyer­­jen, hogy mi készül, de ugyan­­akkor az ellenség ne vegye sem­­mi hasznát a technikai részlet­­nek. 10 közül 7 áttör . . . Annyit minden esetre ki lehet hámozni a rengeteg közszájon forgó hírből, hogy az atombom­­ba elleni védekezés terén lénye­­ges eredményeket értünk el. Mint ismeretes, szakértőink ed­­dig azt hangoztatták, hogy az atombomba ellen nincs védeke­­zés és hogy 10 támadó bombá­­zógép közül 7 át fog törni a vé­­delmen. Ez a vélemény ma már meg­­változott. A hadvezetőség elő­­szőr is teljesen kizártnak tartja, hogy az országot meglepetés­­ként érhetné egy légitámadás — egy lehetőség, amely az atom­­bomba korában és Pearl Harbor­­ral a nemzet emlékeiben lid-érc­­nyomásnak tűnt. Ma már meg­­lehetősen fejlettek azok a ké­­szülékek, amelyek egy közeledő támadást hírül adnak. És a ka­­fonák sem hiszik, hogy 10 bőm­­bázó közül 7 át tud törni a vé­­delmen. Bizonyos mennyiség szükségszerűen át tud törni, de a számtani valószínűség szerint nem biztos, hogy atombombát visz. Egy támadó légirajnak ugyanis nem minden tagja visz atombombát és talán épen az a gép tud a célponthoz jutni, mely nincs atombombával felszerel­­ve. Persze, még igy is kárt okoz­­hat, de nem olyan végzeteset, mint az atombomba. Nagy kü­­változott feltételekkel ellátott uj egyesítési .tervezet szavaztatott meg és tétetett át hozzánk. Kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezt az uj egyesítési javaslatot el nem fogadhatjuk, mert ez lényeges megváltoztatása az általunk elözete­­sen elfogadott “Megállapodás”-ban foglalt feltételeknek és mert azok el­­fogadását nem tartjuk egyesületünk tagságára nézve előnyősnek. Kijelentjük azonban azt, hogy mi a magunk részéről ma is álljuk az ál­­tálunk Írásban lefektetett“Megálla­­podás” minden egyes pontját és sza­­vát. Legyen szabad rámutatnunk ar­­ra, hogy a Rákóczi egylet konvenci­­ója meghatalmazást adott az igaz­­gatóságnak arra vonatkozólag, hogy az egyesülést, amennyiben szükséges­­nek mutatkozik, minden tőle telhető eszközzel továbbra egyengesse és tető alá hozza. Amennyiben akár ennek a határozatnak, akár egyéb rendelke­­zésre álló eszközöknek igénybevéte­­lével a Rákóczi Egyesület velünk 1952 évi március 1-ig közölné azt, hogy a hivatkozott “Megállapodás”­­ban foglaltakat a Rákóczi Egyesület törvényszerűen magára nézve min­­den változtatás nélkül kötelezőnek tartja, úgy mi a magunk részéről ugyancsak kötelezvleg kijelentjük, hogy vállalt hivatásunknak megfele­­löen mi is előterjesztjük a “Megái­­lapodás”-t az 1952 június havában Egyletünk által megtartandó konven­­ció elé megfelelő elfogadás végett. Ezen határozatunkat a Rákóczi Egylet igazgatóságának elnökével kő­­zölni rendeljük és egyben elrendel­­jük, hogy ezen elhatározásunk úgy a hivatalos közlönyünkben, mint az illetékes magyar nyelvű napi és heti lapokban közzététessék annak tisz tázására, hogy a magunk részéről to­­vábbra is ki akarunk tartani a két Egyesület egyesítése mellett és ele­­get akarunk tenni annak a kötelezett• ségünknek, amelyet írásban vállal­­tunk a Rákóczi Egyesület igazgatósá­­gával az 1951 április 3-án megkötött “Megállapodás”-ban foglaltak sze­­rint. Kelt Bridgeport, Conn., 1951 szép­­tember 21-én. Albert B. Mark, Louis Janik, John Silvasy, Joseph Nagy, Peter Suto, Frank Antal, Michael Chanti, Sig­­mnnH Knf׳zianpr np■?« Snmno’vvíirv. lömség, hogy egy ipari közpon­­tot 2 —3 atomboma vagy “közön­­séges” bomba ért. Az üldöző lövedék A magasan szálló bombázó gé­­pék elleni védekezés eddig azért volt nehéz, mert a vadászgépek­­nek nehéz megtalálni a 35140,000 láb magasságban közeledő bőm­­bázót a felhők között. Ha nem sikerült egy bizonyos időn belül megtalálni az ellenséget, a rö­­vid röptávolságu vadászgépnek vissza kell térni kiinduló pont­­jára, mert elfogy a hajtóanya­­ga. És ha késlekedik — néha csak perceket is — esetleg egy álcázó támadó raj ellen fordul­­va, nem tudja feladatát telj esi­­teni: a bombázógép már ledobta halálos terhét. Még ha utólag le­­lövi is, a végzetes kár megtör­­tént. Egy újfajta lövedék változtat ezen az állapoton. Helyesebben nem is egy, hanem több újfajta lövedék van, amely nem úgy működik, mint a tüzérség. Ezzel a lövedékkel nem szükséges a célpontot eltalálni — a lövedék maga üldözi a repülőgépet. Ad­­dig, amig a repülőgép motorja dolgozik, vagyis magnetikus kapcsolás létezik, ez a lövedék üldözni fogja a célpontot. Sugárral irányított lövedék A másik lövedék is ehhez ha­­sonló, de itt már emberi beavat­­kozásra van szükség. A támadó repülőgép, noha szemmel nem látható, megjelenik egy radar­­függönyön. A “radar tüzérség” ezután egy lövedéket bocsát fel, ilyen tipusu készülék már hadi­­hajókon fel van szerelve. Ilyen csodálatos lövedékek bárhonnan indíthatók: földről, repülőgépről, haj óról. Ha tehát repülőgépeink, hadihajóink már a tengeren fogadhatják a köze­­ledő ellenséges légirajokat, jó esély van arra, hogy az atom­­bombát hordozó bombázógépet elpusztíthatják. Még a száraz­­föld felett is lelőhető. Attól nem kell tartani, hogy az atombom­­ba felrobban, ha a repülőgéppel lezuhant. Az atombomba felrob­­bantása elég bonyolult. Pusztán ütődésre nem robban. A radar hálózat Mindez természetesen csak akkor ér valamit, ha megfele­­lő radar hálózat veszi körül az országot. Mert ha a támadó gép átsurran a határon, anélkül, hogy a védelem működésbe lép­­ne, a legcsodálatosabb fegyve­­rek sem érnek célt. A kormány azonban szép csen­­desen egy kitűnő radar hálószat­­tál vette körül az ország hatá­­rait. A hálózatnak 24 központja van és számos kis mellékállomá­­sa. A légi erőnek 25,000 főnyi személyzete figyeli a hálózatot a napnak 24 órájában. A hálózat hatótávolsága 150 mérföld, va­­gyis ilyen távolságról jelzi a kö­­zeledő repülőgépet. Ha feltesz­­szűk, hogy egy bombázó gép 600 mérföldes óránkinti sebességgel halad — ami egy bombázónál igen nagy — akkor 150 mérföld­­hoz 15 percre van szüksége. Ennyi ideje van tehát a véde­­lemnek mozgósítani a vadászgé­­pékét, mielőtt azok a partra ér­­nek. A repültőterek természe­­tesen a radar központok közeié­­ben vannak. Talán itt érdemes megemlite- ( ni, hogy az autó elég jó fedezék az atombomba ellen, feltéve, ' hogy az nem robban közelebb, ' mint egy mérföld. Névadóban a legutóbbi kísérletek bebizonyi­­tották, hogy egy autóban át le­­hét vészelni az atombombát egy mérföldnél nagyobb távolság­­ból, szerencsés esetben még egy mérföldön belül is. Persze, ta­­nácsos, a robbanás után a Gam­­ma sugarakkal fertőzött terület­­ről sietve távozni. Ha a robba­­nás hőhatását kibírjuk is, még mindig súlyos, esetleg végzetes sérüléseket szenvedhetünk, ha két óránál hosszabb ideig va­­gyünk kitéve a sugaraknak. Az olcsó atomfegyverek Ezek az uj védelmi eszközök annál fontosabbak, mert az atomfegyverek gyártása az utób: bi időben lényegesen olcsóbb lett, mint eddig volt. Legutóbb McMahon szenátor sürgette a kongresszust, hogy fokozza I atomprogramját, “beleértve urá­­niumlövedékeket”, mert az I atomfegyverek gyártása vi- i szonylag olcsóbb, mint a kon­­; vencionális fegyvereké. Minden ן dollárral, amelyet atomfegyve­­ן rekre költünk — magyarázta a ן szenátor — öt dollárt takarítunk meg, ha ugyanazt a tűzerőt ha­­gyományos fegyverekkel akar­­nánk elérni. A kormány és hadvezetőség elintézett kérdésnek tekinti, hogy a szovjetnek is vannak ' atombombái és semmi okot nem lát kételkedni abban, hogy [ Moszkva is olcsóbban tudja már előállítani az atomfegyvere­­két. Más kérdés azonban, hogy el tudja-e szállítani azokat a cél­­ponthoz. Az uj amerikai védel­­mi fegyverek gondoskodnak ró­­la, hogy ezt a feladatát megne­­hezitsék. Szakértőink ma meg [ vannak győződve, hogy nem­­csak az atomfegyverek dolga­­ban, hanem az ellenük való vé­­dekezésben is Amerika döntő fölényben van a szovjettel szem­­ben. NINCS TÖBBE LEFIZETÉS! RÉGI HASZNÁLT KÁLYHÁJÁT BEVESSZÜK AZ ELSŐ LEFIZETÉSRE! 1« HÓNAPIG KÉNYELMESEN TÖRLESZTHETI MAGYAR TRAGÉDIA PARISBAN A francia főváros lapjai hasa-1 bős cikkekben számoltak be egy . 17 éves magyar fiú tragAdiájá­­ról. Vincenti Károly kalandos körülmények között szökött kij a vörös terror alatt nyögő Ma­­gyarországról és viszontagságos utazás során Párisba érkezett. Azt remélte, hogy ha sikerül el­­helyezkednie és közben folytat­­ni tanulmányait, szüleit is ma­­ga után hozatja. Ismert ügyvéd volt Budapes­­ten Vincenti Béla, a kis Károly édesapja. Városi tanácsos is volt, mielőtt a kommunisták kerül­­tek uralomra. A vörösök termé­­szetesen háttérbe szorították Vincentit. Károly Chantillybe ment és mert kitűnő urlovas volt, mint zsoké kapott állást a lóverseny­­istállók egyikében. “Legjobb barátaim a lovak”, — mondotta a kékszemü, min­­dig mosolygó arcú !gyerek zsoké társainak. Egy héttel ezelőtt levelet ka­­pott Károly az édesapjától. Vin­­centi elbúcsúzott a kicsempé­­szett levélben egyetlen fiától. • 4 — Deportáltak bennünket — irta az apa.—, ebben az életben már aligha látunk viszont, tud­­juk milyen sors vár ránk, las­­su sorvadás, éhhalál. Isten ve­­led, drága fiam . . . Amikor Károly elolvasta a le­­velet, szaladgált fühöz-fához, ha­­tóságokhoz, befolyásos ismerő­­sökhöz, könyörögve, hogy sza­­baditsák ki a szüleit. Persze mindez kilátástalan volt, mert a magyar kommunisták senkit sem engednek ki a karmaik,kö­­zül. * M Amikor látta, hogy nem ment­­heti meg a szüleit, elvesztette életkedvét. Legutóbb már nem jelent meg a munkahelyén és két napon át úgyszólván étien­­szomjan bolyongott Párisban. Aztán egy napon reggel 9 óra­­kor a Trocadero földalatti vas­­úti állomáson egy éppen bero­­bogó vonat elé vetette magát. A közeli korházba már csak holttestét szállították. Szülei, a vidéki deportációs táborban mit sem tudnak a tragédiáról. Egy megnyugvás számukra a hit. hogy gyermekük biztonságban él Párisban . . . Talán jobb is, ha sohasem tudják meg a való­­ságot . . . Vörösre festik a Holdat EXTRA GYORSASÁG ÉS KÉNYELEM A DUPLA SÜTŐVEL GÁZKÁLYIIA HA GRAND FÖZÖKÁLYHÁJA van, nem kell többé aggódnia a gyerekek miatt a konyhában. GRAND kizárólagos S AFE-TEE-KEE- je távoltartja kezüket, nehogy megégessék. Csak fordítsa “ off” helyzetbe 8 akkor a burnerek nem gyulladnak meg. Ez csak egyik ok a sok közül, hogy miért a Grand az. a Gas Range, amelyben minden van ! Két sütője azt jelenti, hogy teljes ebédet vagy vacso­­rát feleannyi idő alatt készíthet el. És várjon, amig megizleli a húsokat, amelyek a Charcol-atorban sültek! Itt egy valóban de luxe range ezen a potom áron . . . GRAND hires egész életi meg״ bizhatósága. Kezdő vagy jártas ön, tud majd főzni nagyszerűen ezen a GRAND GAS RANGEN. Jöjjön be minél előbb, nézz© meg ezeket a csodálatos Grand sajátságokat .................................................. liOHAXmil Öt tonna ágyúgolyói bocsátanak le Koreában ejtőernyővel ame­­rikai repülők. Tikonravov szovjet tudós be­­jelentette, hogy az oroszok lesz­­nek az elsők, akik villámrepü­­lőgéppel a Holdba utaznak — 10 vagy 15 éven belül. Hogy ez a jóslás be fog válni, abban nem lehet kételkedni, hiszen köztu­­domás szerint mindenben a szovjet vezet. Még az egyiptomi piramisokat is Sztálin építtette. FURNITURE CO. 8634 BUCKEYE RD. GA 1-9816

Next

/
Thumbnails
Contents