A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-08-03 / 31. szám
PAGE 4 ־ OLDAb À JÓ PÁSZTOR - THE GOOD SHEPHERD Élet a vasfüggöny mögött St. Louisbol, nem a túlvilágról, levelet kapott egy aggódó anya Tudományok tudománya A magyar kormány rendeletet bocsátott ki, amely szerint az ősszel kezdődő uj tanévben a budapesti egyetemen, a bölcsészeti karon, a marxizmust, leninizmust fogják tanítani. A tanfolyam négyéves lesz és célja az, hogy tudós agitátorokat szolgáltasson a tanfolyamra. A marxisták-leninisták tanulni fogják a magyar történelmet és irodalmat is. A történelmet elferdítik sztalini értelemben, az irodalmat pedig megkoppasztva fogják élvezni, mert tudvalevő, hogy a “burzsuj irodalmat” a kormány lomtárba, máglyára vetette. Tudni kell és hinni muszáj — ez lesz a tanfolyam jelmondata. Minden jó, ha rossz is a vége HONG KONG י־ — A kommunista Kínában erőteljesen meg-Ezért is lelkesednek Aki magyarországi lapokat olvas, nem győz csodálkozni azon, hogy mi mindenért lelkesednek manapság a magyar dolgozók: burját táncosokért, turkesztáni énekesekért, cirill betűkért és orosz irodalomért, no meg Rákosi Mátyásért. Folyton újabb és újabb lelkesedéseket parancsolnak a szerencsétlen, agyondolgoztatott magyar munkásokra. Maholnap több lesz a levonás, mint a fizetség s a munkások levegőből fognak élni . . . Mostanság a szerencsétlen koreai népért lelkesednek, amely népre Sztálin tavaly júniusban rászabadította a háború furiáját. Az agyonadóztatott magyar népen kegyes adományokat hajtanak be a koreai gyermekek részére. (A gyermek a legjobb propagandaanyag, mondja már a sánta ördög, a Dr. Göbbels). Az emendesz, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, lelkes elvtárshölgyei házról-házra járnak gyűjteni és jaj annak, aki azt találja mondani, hogy “az én gyerekemre is ráférne egy kis adomány.” A nagy üzemekben taktusra történnek a megajánlások, aminek ékesen szóló külső jele az, hogy kerek összegek gyűlnek össze. Például a Standard gyár munkásai önkéntes adományok címén 50,000 forint adót fizettek a koreai gyermekek segítő alapjára. Amikor valamelyik nagyfejü elvtárs ezt az összeget keveselte, újabb parancsszóra még 3000 forintot adományoztak, hasonló önkéntességgel. Jancsi és Juliska — Szovjeimagyarországi kulturkép — Jancsi és Juliska együtt dolgoztak az egyik pesti nagyüzemben. Együtt járták a pártnapot, a szemináriumot, a kötelező mozi-, és színházi előadásokat, tehát a napnak úgyszólván minden óráját együtt töltötték. Semmi sem szólt tehát az ellen, hogy megházasodj anak. Jancsi ébbeli szándékát bejelentette a Pártnak, a vállalatvezetőnek, a helyi csoport párttitkárának, az üzemi háromszög felelősének, a brigádvezetőnek a Szabad Nép megbízottnak és hála a bürokrácia elleni hatásos küzdelemnek alig néhány hónap alatt be is szerezte a szükséges papírokat és engedélyeket és boldogsága éppen ma hágott a tetőfokára, mert mára ígérték az orvosi bizonyítvány kiadását, s ezzel vége az irat-beszerzésnek, akár holnap is az anyakönyvezető elé állhat Juliskájával. Juliska szive is repes a boldogságtól, mert ő is tudja, hogy Jancsi minden pillanatban megérkezhet az orvosi bizonyítványnyal és nem is csalódik, mert ime, lépések közelednek, kopognak az ajtón és Juliska már csimpaszkodik is Jancsi nyakába, aki kezében lobogtatja az orvosi bizonyítványt, az utolsó iratot. — Na, végre ez is meg van! ... — mondja Jancsi nevetve. ■H- Az orvos külön gratulált és azt mondta, hogy olyan egészséges vagyok, mint a makk! Juliska túláradó szívvel kapja ki Jancsi kezéből a cédulát, de. a következő pillanatban halálsáppadtan mered a papírlapra. ■ ■ — Jesszusom! — sikolt fel a kislány. — Jancsi! Te beteg vagy! . - ■ Teneked . . . Jaj, Istenem . . . Hiszen itt három kereszt áll! . . . — Megőrültél?! ... — kapja ki Juliska kezéből a papirt. — Mutasd! Nem . . . hát ez lehetetlen ... Az orvos külön gratalált ... De ez a három kereszt! Hát ez csak tévedés lehet! — Ugyan nem igaz? — zokog Juliska. — Ugye nincsen háromkeresztes betegséged? — Biztos, hogy tévedés! Nyugodj meg Juliskám . . . Mindjárt vissza is megyek és beszélek az orvossal! Na . . . nyugodj meg szépen. י. ... és Jancsi elrohan, Juliska pedig kétségek közt gyötrődve számolja a perceket és szeméből csak úgy patakzik a szomoruság keserű könnye. Ám alig telik bele egy félóra, Jancsi lélekszakadva rohan vissza és már az ajtóból kiabál:-— Juliska! Ugye megmondtam, hogy egészséges vagyok? . . . Ugye megmondtam, hogy nem lesz semmi baj? . . . Juliska a könnyein keresztül ugyan már látja a szivárványt, de azért félénken kérdi: — Na és ... és a három . . . kereszt? . . . U Jancsi a szerelemtől csordultig telt szívvel súgja a fülébe: . ,— Te kis csacsi . . . Hiszen az csak a kórház uj szovjet főor- i jósának az aláírása. (Szabad Száj) &--------------,_____________________________________________ GYÁSZJELENTÉS ALULÍROTTAK szomorúan jelentjük, hogy a szeretett édesapa, após, nagyapa és rokon, a gömörmegyei születésű BORSODI JÓZSEF krokeri (Pa.) lakos julius 11-én, szerdán, rövid szenvedés után 71 éves korában meghalt. Drága halottunkat Connellsville, Pa.• ban Mrs. Spisák kápolnájálból, ahol ravatalon nyugodott, julius 15-én, vasárnap délután 3 órakor a connellsvillei Szent Imre templomba, majd rövid szertartás után a Szent Imre temetőbe kisértük. Lejkiüdvéért hétfőn reggel volt gyászmise a Szent Imre templomban. NYUGODJÉK BÉKÉBEN! Az Örök Világosság fényeskedjék neki ! Kroker, Pa., 1951, julius 31. Gyászoló gyermekei: Erzsébet, férj. Tóth Istvánná és cs. (Cleveland, O.), József (Kroker, Pa.), Margit, férj. Povirk Pálné és 1 s. (Cleveland, O.), Ferenc, Camp Tickett, Virginia, Boriska, férj. Nagy Fjerencné és férje, Cleveland, O., valamint kiterjedt rokonsága. FOGADJA hálás köszönetünket Ft. Stefurosky Gyula a gyászszertartás és búcsúztató, valamint a gyászmise végzéséért, Mrs. Spisák a temetés figyelmes és kegyeletes rendezéséért, valamint a halottvivők, az autójukat rendelkezésünkre bocsájtók s azok is, akik ravatalra virágot helyeztek vagy drága halottunk lelkiüdvéért szentmisét szolgáltattak. Mississippi államban történt... Robert McKinney eltűnt, n^ pokon keresztül nem adott életjelt. Biztosan gyilkosság áldozata lett, rebesgették Indianolában. Valaki azt a hirt hozta az aggódó anyának, hogy fia a folyóba fulladt; de ez csak amolyan híresztelés volt, minden bizonyiték nélkül. Biztosan megölték a fiút . . . Vájjon kik lehettek a gyilkosok? Talán az a három néger, akiknek társaságában utoljára látták Róbertét. A névben valami titokzatos jel van, mondták a régi rómaiak. Az egyik indianolai négernek vészjósló neve van, mondogatták a falubeliek. Jesse James a neve — a múlt század hírhedt haramiájának neve . . . Sunflower megye sheriff] e nem tudta, mitévő legyen. A haramianevü néger ellen éppoly kevés gyanuok merült fel, mint a másik két ártalmatlan nevű néger ellen. És még egy baj volt: a sheriffi hivatalban mind a hivatalnokok nyakig úsztak elintézetlen akták tengerében, senkisem ért rá, hogy foglalkozzék ezzel a titokzatos eltűnéssel és ezekkel a négerekkel. Mégis, valamit tenni kell, mondta George Marshall, a sheriff. Felfogadott egy privát detektivet, nyomozzon. Hogy a nyomozás mégis hivatalos jelleget kapjon, a privát detektív mellé beosztott a sheriff egy újoncot, aki még csak pár hónap óta szolgált a sheriff hivatálában. A pinkerton és az újonc behozták Jesse Jamest és barátait és kihallgatták őket. A kihallgatás kora reggeltől a kisértetjárás órájáig folyt, amikor is Jesse James és barátai elunták a mókát és kórusban vallottak: “Igen, urak, mink öltük meg, fej bevágtuk.” Nős? Ki? Én? Michael Wayne detroiti lakos válópert inditott felesége ellen, aki Krakóban él. Válóokul azt adta elő keresetében, hogy a felesége sohasem volt a felesége, így esett meg ez a különös eset, irta Mike a keresetében: “A háború végéig, 1945-ig Krakában éltem. Ott megismerkedtem Irénnel. Ö rábeszélt engem, hogy lépjek be az egyházba, amelyhez ő tartozik. Rendben van, mondtam és együtt elmentünk a templomba és én ott alá- Írtam egy formulát, amit elémbe tettek, de amit én nem olvastam, hiába is olvastam volna, mert nem tudok lengyelül. “Ez régen volt, mint emlitettem, 1945-ben. Azóta sok minden történt életemben, sok mindent elfelejtettem Irént is. Tavaly októberben aztán ez történt: beleszerettem Jane Jednac kisasszonyba, aki szintén lengyei nő, mint Irén, feleségül akartam venni, de az egyházi hatóság nyomozást inditott és kiderítette, hogy én nős vagyok, az Irén férje. Legnagyobb meg■ lepetésemre ekkor derült ki hogy én annakidején, 1945-ben amikor a krakói templomban azt a formulárét aláírtam, nem az egyházba való belépésemel jelentettem be, hanem feleségül vettem Irént. Az egész idő alati sejtelmem sem volt arról, hogy én az Irén férje vagyok.” Kijózanodott John Agar hires filmszínész akinek első felsége Shirley Temple hires gyerekszinésznc volt, most másodízben megnő sült, miután kijózanodott. Úgy történt a dolog, hogy Las Vega! nevadai városban szokása szé rint tökrészekre itta magát, az tán, ugyancsak szokása szerint felhajtott pár csésze feketeká vét és, gondolván, hogy mos׳ már minden rendben van, el ment az anyakönyvi hivat^lbí házassági engedélyért. Ott azon ban azt mondták neki, hogy há zassági engedélyt csak teljesei józan embereknek adnak ki Agár nem tehetett egyebet újabb és kiadósabb feketekávé kúrának vetette alá magát. Aïni kor aztán teljesen kijózanodott este hét órakor, megkapta a: engedélyt. Hurrá, levizsgáztam ! New York Columbia egyete mén, a fogászati szakon, letett( a vizsgáit a 27 éves Richan Mivelhogy most nyár van és az eset színhelye a Dél, alig pár órával a kisértetjárás órája után felkelt a Nap. És alig pár órával napfelkelte után jött az aggódó mama és reszkető kézében egy papírlapot lobogtatva, örömkönnyekkel a szemében, jelentette az álmos sheriffnek, hogy levél jött — tőle. St. Louisból jött a levél. Hogy mi van benne? Nem fontos, a fő dolog az, hogy nem a túlvilágról jött, hanem St. Louisból! Hogy a pinkerton és az újonc milyen különleges eszközzel, varázsvesszővel vagy valami hasonlóval csalták ki a haramianevüből és becsületesnevü barátaiból az “Igen, urak”-at, arra nézve a sheriff, George Marshall, csak hézagos felvilágositást ad, mondván, hogy féltévése szerint bőrszíjjal történt a kikérdezés; továbbá azt mondja, hogy a három közül csak egyet kellett kórházba szállítani, a másik kettőnek elég lesz gondos otthoni kezelés. És még valamit, nagyon érdékését mondott George Marshall: “Semmi okot sem látok arra, hogy vizsgálatot indítsak a pinkerton és az újonc ellen.” Mississippiben minden jó, ha rossz is a vége. indult a sztahanovista mozgalom, vagyis a munkahajsza. A vasúti szolgálatban bevezették a darabbért. A hivatalos propaganda szerint ez az uj rend fokozni fogja a vasúti alkalmazottak teljesitményeit. (Ami !bizonyos.) És fokozni fogja a keresetüket is. (Ami kevésbbé valószinü, a vasfüggöny mögöttit munkások helyzetét ismerve.) A hivatalos propaganda máris eredményekre hivatkozik: a pekingi vasúti javítóműhelyben júniusban a munkások háromszor annyit produkáltak, mint azelőtt, még pedig rövidebb idő alatt érték el a háromszoros teljesítményt. Ugyanakkor egy mukdeni, mandzsuriai, kínai újság panaszkodik, hogy az ottani munkásszervezetek még nem értették meg az uj idők szellemét és béremeléseket követelnek, a nyomorúságosán alacsony életszínvonal megjavítására törekednek, figyelmen kívül hagyva a közérdeket, amely fokozott erőfeszítést, fokozott termelést követel meg. < NEW DELHI, India — Az amerikai gabonasegély jelentőségét ismertető indiai újságcikkek rámutatnak arra, hogy a búza és rozs, amit az amerikai kongresszus által megszavazott 190 miilió dollár hitel révén India kap, két millió tonna, amerikai mérték szerint hetvenöt millió bushelnek felel meg. Átszámítva kenyérre, ez a segítség azt jelenti, hogy India népe négyezer miilió egyfontog kenyeret kap. Ennek az amerikai segítségnek méltánylásához tudni kell, hogy az éhínség már arra kénys^eritette India szegény és koldus millióit, hogy élelmüket füvekből, gyökerekből, sáskákból, dudvából állítsák össze. A világháború idéjén, 1943-ban, Bengáliában a rizshiány miatt, amelyet Burma elvesztése okozott, több mint három millió indiai éhenhalt. Ilyen tömegkatasztrófát vagy még nagyobb, még általánosabbat előzött meg Amerika azzal, hogy bőséges gabonasegitséget nyújtott India népének. Az amerikai segítségnek még egy jelentősége van: megtanítja az indiaikat kenyérevésre. Évezredek óta India népe rizsen élt s kenyérmagvakat csak a Pundzsab síkságain termesztettek. Most lassankint megtanulják azt is, hogy miképpen kell lisztből kenyeret sütni. Mostanig a legtöbben a buzamagvakat főzték és az igy nyert pépet ették. BUENOS AIRES — Az Evita Perón védnöksége alatt álló Szociális Segély Alapítvány minden hónapban perli az elkobzott liberális újságot, a Prensát, hogy utólag megállapított fizetéseket folyósítani tudjon. Eddig 38 millió peso (körülbelül két és fél millió dollár) az Evita követelése. Ha sikerül behajtani a követelt pénzeket a Erensa. elkergetett kiadóitól, minden ottmaradt vagyonuk elkobzásával, nem lesz többé gondja Evitának: övé lesz az újság. Ugyanis az argentínai főbiróság, amikor az ellenzéki lap kisajátítását jóváhagyta, egyben 18 millió pesöban állapította meg a kártérítési összeget, amelyet az Evita alapitványa fizetni köteles a lap tulajdonjogáért. Evita behajt a régi! tulajdonosokon 38 milliót, abból fizet nekik 18 milliót —- marad mint tiszta (?) haszon húsz millió peso. •i LONDON—A parlamentben nagy vita volt Margaret hercegnő zsebpénzéről. Margaret a jövő hónapban nagykorú lesz, 21 éves, és születésnapjától kezdve igénye van zsebpénzre. A kormány évi 18,000 dollárt javasolt, a skót képviselők egy óra hosszat hadak óztak ez esztelen, pazarlás ellen és a zsebpénzt felére akarták levágni, de végül mégis a kormány győzött — és, Margaret. Másfél ezer dollár lesz havi zsebpénze, elkölthet naponta ötven dollárt. KOPENHÁGA — Fagyási lázban ég Dánia. Az egész nemzet fogyókúrát tart. Az epidémia akkor tört ki, amikor megjelent egy hires f utballj átékos könyve: “Egyél, igyál és maradj karcsu!” Ebben a könyvben azt fejtegette a labdázó iró, hogy a dánők a legkövérebb emberek a világon, 11 százalékkal kövérebbek, mint más népek és elhizottságuk miatt idő előtt mindenki éhezik, pecsenye helyett zöldséget esznek az emberek. A húsfogyasztás 60 százalékkal csökkent, a zöldség- és gyümölcskereskedők meggazdagodnak. A sajtó veri a dobot. Az egyik lap mindennap közli egy sportember napi diétáját, amelyben zöldség az előétel, a főétel és az utóétel. A vendéglőkben a husporciók madáradagra vannak levágva, fő fogás a zöldség — és minden étel mellett ott az ára és a kalóriája. GUANTANAMO cubai kikötővárosból, ahol Amerikának flot• tabázisa van, azt jelentik, hogy Miami felé útban van egy idősebb német házaspár, Bruno Paul és a felesége. Paul és felesége 1949 auggusztusában keltek útra Hamburg kikötőjéből húszonnyolc láb hosszú vitorláscsónakon. Első állomásuk a Kanári-szigetek egyike volt, ahol több hónapig vesztegelni voltak kénytelenek, mert kifogyott a pénzük és ezzel az elemózsiájuk is. Amikor aztán hazulról friss pénzt kaptak, újra kifeszitették a vitorlákat és azdn az utón, amelyet egykor Columbus követett, hatvan nap után elértek Cuba közelébe. Itt, tizenöt mérföldnyire Guantanamotól, baj érte őket. A vitorláik rongyokra szakadtak, nem lehetett többé azokból ép vitorlákat összevarrni. A tenger hullámai ide-oda hányták a kis csónakot. Napokon át viaskodtak a hullámokkal és a szelekkel, de erőfeszítésük hasztalan volt, nem tudták megközelíteni a cubai partot. Véletlenül észrevette őket a Putman amerikai torpedóromboló és segítségükre siétett.A két nap óta minden élelem hijján volt utasokat megvendégelték és csónakjukat bevonszolták a hadikikötőbe. Ott kireparálták a vitorlákat és a házaspár folytatta útját Miami felé. Üticéljuk Boulder coloradói város, ahol rokonaik élnek. Miamiban majd meg fogják kérdezni őket, hogy van-e vizumuk. Banfield. Hurra, vége a tanulásiák, következik a foghúzás ! De mielőtt még régi jó szó<ás és hagyomány szerint elíezdte volna a jó fogak kihuzá>át rossz fogak helyett, nagy vhisky és gin murit rendezett 3ajfásaival egyetemben, aztán !gyedül e^allagott egy nagy rulaüzleü^^fc^n az volt a szánúrhoz . י■ átölelte az összes elai^Kitólányokat és min!egyiknek egy hatalmas csókot mppantott a festett szájára, agy hogy a végén az ő szája lett különböző színárnyalatú lipsztikéktől ékes. Az egyiK lecsókolt lány rendőrt hívott, mindjárt jött egy rendőr, vitte a csókos doktor urat. De alighogy kitessékelte az utcára, a doktor ur öklével olyan hatalmasat csapott a rendőr arcára, hogy az állkapcsa eltörött. A rendőrbíróságon egyelőre részegséggel mentegette magát a csókos fogorvos, de az utolsó1 szó még nem hangzott el ebben az ügyben. I A csók nem bűn . . . Nem bűn a csók, mégis megbüntették Lewis P. Cyr detroiti háztulajdonost, mert egyik fiatalasszony lakójától csókot kért. “Tudja mit”, súgta az 53 éves, pocakos, pápaszemes háziúr a 19 éves Betty fülébe, “egy puszi, két puszi nem a világ, és ami a lakbért illeti, hát ami a pontos fizetést illeti, arra׳ én nem helyezek súlyt.” Betty azt felelte, hogy az ő csókja nem eladó. Ezzel már be is fejeződött volna ez a kis szerelmi história, ha Betty hallgatni tud. De Betty nem tudott hallgatni. Azon melegében elmesélte csóktalan kalandját férjének, a 21 éves Jimmynek. Jimmy módfelett felháborodott, elkezdett szitkozódni és fenyegetőzni, de aztán lehiggadt és a törvény kezére adta a tolakodó háziurat. Murphy biró 25 dollár pénzbüntetésre Ítélte Mr. Cyrt. Kánikula Atlanta georgiai városban a forró júliusi napokban egyremásra behoztak a rendőrségre férjeket, akik megverték a feleségüket. A rendőrfőnök nézete szerint az elviselhetetlen forróság az oka annak, hogy az asszonyok férjüktől verést kapnak. I . . . hogy Portsmouth northcarolinai városbán több a ház, mint az ember. A község lakossága 1000-ről 18-ra csökkent. . . . hogy nemcsak Nevadában, hanem Idaho államban is szabad a szerencsejáték és zavartalanul működhetnek éjjelnappal a játékbarlangok. . . . hogy a porterhouse steak neve Sandusky, O.-ból származik, amelynek Porter House nevü szállodáját Dickens, a híres angol regényíró tette ismretté amerikai körútja alkalmával, 1847-ben. . . . hogy Amerikában tizen-j két millió 25 és 65 közti nőtlen ' 1 férfi van. I ... hogy a hires Mezzofanti bíboros, aki a tizennyolcadik században élt, 114 nyelvet és táj szólást tudott. Még magyarul is tudott beszélni, mégpedig debreceni tájszólással. . . . hogy a disznó megeszi a kígyót, feltéve, hogy a kígyó nem harapja meg először. A földművelésügyi minisztérium állítja ezt, tehát biztosan igaz. . . . hogy a bungalow szó indiai eredetű. Bengáli indiai tartomány neve hindu nyelven banga: innen a bungalow, melynek kiejtése bangaló. . . . hogy a felhőkarcolókat még sohasem tettek mérlegre, mégis súlyúkat ki lehet számitani. Például a new yorki Woolworth Building súlyát 206 millió fontra becsülik. . . . hogy minden élőlény azonnal úszik, mihelyt vízbe ér — kivéve az embert és a majmot. Az embernek az úszást tanulnia kell, a majmot úszásra idomitani kell. . . . hogy Nathan Hale new yorki szobra nem Nathan Halét ábrázolj a. Az amerikai független ség mártírja élethü mását nem lehetett volna márványba mintázni. Nathan Hale a függetlenségi háborúban angol fogságba ■ került s mint kémet halálra Ítél• ték, kivégezték. . . . hogy az autó szél-ellenző• jét tisztára lehet törülni egy 1 szelet hagymával, felfelé és le: felé törülgetve az üveglapot. Az • ellenző azután tiszta marad esőben és ködben. . I. KESSLER FREIGHT SALVAGE Rendkívül olcsó árakon kaphatók fűszerek, bútorok, festékek, vasáru, szinkek és ágyneműk VESSE EL A MAGAS ÁRAK GONDJÁT NÁLUNK 8802 BUCKEYE ROAD CE 1-6245 Cleveland, O. hallotta már? íj AZOK A FÉRFIAK
