A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-07-06 / 27. szám
The GOOD SHEPHERD u the largest Hungarian Weekly Newspaper in America ÁZ AMERIKAI MÜNKÁ* MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! A JÓ PÁSZTOR Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS j Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesiiő lapot! VOL. 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O., péntek, julius 6. 1951 EGYES SZÁM 10 CENT No. 27. SZÁM Mi történt a héten • • • A NAGY VIr é, GB AN Amerika közvetítés ,**án az olajválság elsimítására. Eddig kérle % *fa A mutatkozott Irán 75 éves miniszterelnöke, aki hal. AZ . akart arról, hogy bárki is beleszóljon a dolgába. Most, gy az angolok, számszerint háromezren, megkezdték az olajmezőkről való kivonulást és nincs szakember, aki a bonyolult gépeket kezek je, úgy hogy a szivattyúkat le kellett zárni és így elapadt ä termelés — Irán ott maradt egyedül az egybilliós vállalattal. Legjobb esetben az oroszoktól remélhetnek segítséget, de ez úgyszólván azt jelenti, hogy a szovjet, ha egyszer beteszi a lábát Iránba, algha fog onnan többé eltávozni. Acheson külügyminiszter éles hangon ítélte el az iráni !kormány magatar■tását. Az amerikai olajtársaságok viszont kijelentették, hogy ha az iráni olajtermelés “befagy” és a nyugateurópai országoknak nem lesz utánpótlásuk, ellátják ezeket az államokat amerikai olajjal és gazolinnal. Truman elnök hir szerint hajlandó a békeközvetitésre. Azt kívánja azonban Irántól, hogy méltányos egyezséget kössön Angliával. Irak sietett követni az iráni példát és megszakította az olajtárgyalásokat Angliával. Mint ismeretes, itt is angolok fúrták az olaj kutakat és az iraki kormány csak zsebrevágja az 50 százalékos részesedést a tiszta haszonból. Most vérszemet kaptak a szomszéd zsarolási sikerén és egyre többet követelnek. Nem kap többé maláji gumit a •szovjetunió, Kina és a vörös csatlóshad. Anglia betiltotta a további szállítmányokat, melyek Kína és Oroszország felé irányultak Élesen tiltakozott a magyar kormány előtt Izrael, amelynek kormánya minisztertanácsot tartott a magyarországi zsidók deportálása miatt. A külügyminisztérium diplomáciai utón követelte a deportálások beszüntetését. Tilos birálni Peron argentin diktátort, aki nagyzási tébolyában már odáig ment, hogy “a nemzet félisten jótevőjének” nevezteti magát. Dr. Ricardo Balbin, a radikális párt népszerű vezére gúnyosan beszélt Peronról és a feleségéről, a hirtelenszőke Evitáról, akik kisajátították az országot és királyi párként uralkodnak. Ahol csak beszélt dr. Balbin, a közönség lelkesen tapsolt és helyeseit és ez keserítette el annyira Peront, hogy elrendelte Balbin letartóztatását. A vád: “tiszteletlenség.” Balbin hónapokát töltött börtönben és csak nemrég szabadult ki. Peron “bocsá-natot” adott neki. De mert Balbin nem hódolt be, ismét megfosztották szabadságától. A magyar katonaszökevényeken úgy állanak bosszút, hogy családtagjaikat tartóztatják le és öt. évi börtönbüntetéssel sújtják őket. Hat évet töltött egy beomlott varsói raktár romjai alatt, a pincében egy német katona, mig hat társa időközben öngyilkosságot követett el. A katonát kórházba vitték, ahol egy heti szenvedés után meghalt. Amnesztiát kapnak a jugoszláv politikai foglyok. Amerikai befolyásra enyhíti szigorát Tito kormánya. Majdnem lezuhant egy angol utasszállító repülőgép az Alpok fölött. 35 perces vergődés után azonban sikerült földet érnie a lyoni repülőtéren. Az utasok között volt Red Skelton ismert amerikai filmkomikus is, aki a megrémült utasokat, közöttük tizenegy angoi gyermeket, akik Iránból jöttek, tréfás jelenetekkel szór'akoztatta, hogy igy terelje el a figyelmüket a halálveszélytői. Tizenhárom halottja van a Casablancái repülőszerencsétlenségnek. Egy francia katonai repülőgép zuhant 13 Port Lyautey közelében. Tizenhárom francia katona vesztette életét. Szerencse csillag ragyogott fel Pusan délkoreai város fölött és a babonás korea־' nép jó jelnek tekinti a csillagnak világos nappal történt felbukkanását. Délután négy órakor jelent meg az égbolton a csillag és Pusanban bizonyosra veszi, hogy ez a közeli béke hírnöke. Mi történt a héten * • • A M E It IMÁBAN EZ AZ AMERIKAI tüzérség legnehezebb kaliberű ágyúja, egy 8 inches tarack, amely most a koreai fronton működik. Koreában fe^versziineíi tárgyalásra feszülnek Az észak-koreai és a kínai kÄimunistak megelégelték a hiábavaló hákferuskodást Remélni lehet, hogy Koreaban nemsokára, egy év és néhány hét után, elül a fegyve- ' rek zaja s a katonaság helyett a diplomaták a tanácskozóasztálnál próbálják helyreállítani a tartós békét ebben a feldúlt országban. Néhány nappal az után, hogy Malik orosz U. N. delegátus a békés megoldás lehetőségéről beszélt, Ridgway ( tábornok, a koreai U. N. had-l erők főparancsnoka azt üzen-' te az észak-koreai és a kinai kommunisták parancsnokainak, hogy hajlandó velük a׳ hadműveletek befejezéséről ( tárgyalni s ajánlja, hogy a tár-: gyalásokat egy Wonsan észak-1 koreai kikötőben levő dán ha-' jó fedélzetén tartsák. Egy és fél nap után egymásután érkeztek meg a feleletek, előbb a i pekingi rádiótól, aztán a' pyongyangi észak-koreai rá- j diótól: úgy az észak-koreai ! hadseregnek, mint a kinai “ön-' kénteseknek” főparancsnokai, hajlandók tárgyalni a “hadmü-l veletek abbahagyásáról és a béke helyreállításról,” de azt kívánják, hogy e tárgyalás ( színhelye ne a dán hajó legyen, hanem Kaesong városa, az időpont pedig julius 10 és 15 közt.’ Ezek nem lényeges kikötések s semmi kétsék, hogy most már megindulnak 1a fegyverszüneti tárgyal ás61^ Kaesongot a kommunistái^■! tségtelenül azért választ®^■ mert ez a.z egyetlen vár'^^^p. szélesai területen, atré'lym most ők tartanak megszállva. Ez a város egyébként régebben Koreá fővárosa volt. Harminckilenc óra telt el Ridgway üzenete és a kommunista válasz közt s ez idő alatt az orosz Maliinak influenzája volt, még pedig amolyan diplomáciai hülés, amelynek célja volt, hogy a szovjet a fegyverszüneti kísérletnél a háttérben maradhasson. De ez a diplomáciai nátha nem homályosithatja el a tényt, hogy a koreai háborúban az ellenséges olda- Ion Szovjet-Oroszország a főszereplő. Az oroszok indítótták meg a háborút s most véget akarnak vetni annak, mert kiderült, hogy a célt, a szövetséges hadaknak a tengerbe kergetését és egész Korea szovjetizálását a kinai kommunista tömegek éppoly kevéssé tudják megvalósítani, mint ahogy erre képtelenek voltak az észak-koreai kommunisták, holőtt egyik hadseregnek is, má-A LEIKIMET SZAVA 35 évvel ezelőtt lopott — “hangot hallott” és fizetett A lelkiismeret szava kissé ké- SŐn szólalt meg egy clevelandi polgárban, akinek nevét nem közlik a lapok, de aki levelet irt George Durham, a Wheeling and Lake Erie vasúttársaság elnőkének, megvallva, hogy 35 év- Vél ezelőtt, kisfiú korában külonböző dolgokat lopott el a vasüti teherkocsikból. Jobb későn, mint soha — a névtelen tolvaj egy napon hangokat hallott, melyek felszólitották, hogy tegye jóvá bűnét. Megkérdezte a “hangot” hogy mennyivel tartozik és a hang azt felelte, hogy hetven dollárral. A tolvaj, aki időközben derék emberré serdült és jósorba került,. kiállított egy csekket 70 dollárról és azt elküldte Durhamnak. Egy magaslatról elűzték katonáink a kinai kommunista "önkénteseket," egy fa törzsére felvonták a csillagsávos lobogói. síknak is bőségesen adtak az oroszok fegyvereket. A fegyverszüneti kilátás igazolja az amerikai és U. N. politika helyességét. Minden jel arra vall és minden remény megvan arra, hogy a koreai konfliktust meg lehet valamiképpen oldani anélkül, hogy Amerikának teljes erejét harcba kellene vetnie Kina ellen, ami esetleg világháborúra vezethetne. Még nem hallgattak el az ágyuk a koreai fronton és a harc tovább fog folyni még akkor is, amikor a katonai parancsnokok alukudoznak; a “Tüzet szüntess!” hadiparancsőt majd akkor adják ki, ha sikerül a megegyezés. És ha sikerül fegyverszünetre nézve megállapodni, az Egyesült Nemzetek szervezetére vár a nehéz feladat, hogy a kusza keletázsiai helyzetben valamelyes békés rendezést elérjen. Két súlyos probléma áll az előtérben : a kinai kommunista kormány elismerésének és az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételének kérdése és Formosa sziget sorsa. Vasárnap, amikor a kommunista válaszok megjöttek, Koreában a szembenálló hadseregek csak kisebb csatározásokat folytattak, de az amerikai légierő hevesen bombázott két észak-koreai repülőteret. Elrabolták a sziámi miniszterelnököt A thailandi (sziámi) U. S. kö׳vétség jelentette Washingtonba, hogy egy sziámi tengerészkatona csapat elfogta és egy kis hadihajón fogva tartja Phibun miniszterelnököt. Valószínű, hogy kommunisták azok a katonák, mert ismeretes, hogy a miniszterelnök határozottan kommunistaellenes. HELYREIGAZÍTÁS Az amerikai biztonsági tanács legutóbbi jelentésében felsorolta azokat az országokat, amelyek az Egyesült Államoktól hitelt vagy más gazdasági segítséget kapnak. Hume Wrong, Kanadia washingtoni nagykövete ezt kifogásolja és ezért arra kérte a külügyminisztert, hogy igazitsa helyre ezt a téves közlést. Kanada, mondotta, sem Amerikától, sem máshonnan nem kap segítséget és nincsen is segítségre utalva. A honvédelem problémái háttérbe szorulnak, amikor a kongresszusban a nagy olajtársaságok szivós harcot folytatnak uralmuknak a tenger mélyébe való kitérjesztéséért. Milliós, talán billiós üzleti lehetőségekről és nyereségekről van szó s minthogy az olvasók e harcról nincsenek, nem is lehetnek kellőképpen informálva, igyekszünk röviden megismertetni ezt a nagyfontosságu országos ügyet. California, Texas, Louisiana és Florida államok partjai mentén a tenger alatt óriási olajforrásokra bukkantak. Felmerült a kérdés: ezek a szárazföldtől három mérföldnyire, Texas esetében tiz mérföldnyire levő tengeralatti olajforrások a parti államnak vagy pedig az Egyesült Államoknak tulajdonában vannak-e. Az olajforrások kiaknázása egyik esetben is, másik esetben is a privát olajtársaságok dolga lenne, az állam vagy az országos kormány csak jutalékokat kapna. Amikor tehát az államok és a washingtoni kormány közt a nézeteltérés felmerült, a felszínen úgy tetszett,‘ hogy itt arról van szó, hogy a jutalékokat ki kapja. De ez neip a dolog lényege. Ha a tengeralatti olajforrások nemzeti tulajdont képeznek is, a kormány a parti államokat megfelelően reszesitheti a jutalékokban. A vita és harc hátterében az olajtársaságok állnak. Azoknak nagy érdekük, hogy a tengeralatti források feletti rendelkezés állami határkörben legyen, mert köztudomásu, hogy állami képviseletekkel r sokkal könnyebben lehet alkudozni, mint az országos kormánnyal és az országos kongresszussal, ן amelyeknek minden ténykedése az egész nemzet közvéleményének szine előtt játszódik le és az országos közvélemény kritikájának van alávetve. Egyszerűbben szólva: az állami képviselőktői és szenátoroktól több előnyt lehet kicsikarni, mint a kongresszustól. Végeredményben tehát a vita és a harc lényege ez: a tengeralatti olajforrások hozamából, jövedelméből mennyi, jusson a privát olaj társaságoknak és mennyi a köznek, a nemzetnek. Aki az amerikai politikai életben kiismeri magát, tudja, hogy ilyen esetekben is, amikor privát érdekekről van szó״ a vita mindig a közügyek szinterén folyik. Tehát: “A parti államok vagy az országos kormány?” — volt a vitás kérdés. Az országos kormány a Legfelsőbb Biróság elé vitte a vitás kérdést és a Legfelsőbb Biróság úgy döntött, hogy a partmenti tengeralatti olajforrások a nemzet tulajdonát képezik és ennélfogva az olaj társaságok a haszonrészesedési jutalékokat az országos kormánynak kell hogy juttassák, nem pedig a parti államoknak. Tudvalévőén a Legfelsőbb Biróság — mint már a neve is mutatja — utolsó fokon, végleg dönt el vitás kérdéseket, döntéseibe a vitázó feleknek bele kell nyugodniok. A tengeralatti olaj források dolgában azonban (ahol, mint mondottuk, milliós és billiós nyereségekről van szó) másképp történt. A olajtársaságok a Legfelsőbb Biróság döntése ellen “fellebbeztek” a kongresszushoz: pártfogóik a képviselőházban és a szenátus^ ban törvényjavaslatot nyújtottak be, amely kimondaná a tengeralatti olajforrások állami tulajdonát s ezzel automatikusan hatálytalanítaná a Legfelső Biróság döntését, amely a jelenlegi alkotmányos és törvényi alapon nyugodott. Az olaj társaságok érdekeinek szószólói a kongresszusban persze az olaj társaságok érdekét nem is említik, ők csak “az állami jogokat védik a központi kormány túlsúlya ellen.” Hátsógondolatuk az, hogy ha megnyerik a csatát az állami jogok védelmének jelszavával, ezzel egyszersmindenkorra biztosítva lesz az olaj társaságok jövő sokmilliós haszna, merthiszen az egyes megállapodásokat majd az állami törvényhozásokkal kell kialkudni s tapasztalás szerint azokkal könnyű alkudni. Ennek az olajháboruságnak első csatáját a privát olaj érdekeltségek öt évvel ezelőtt megnyerték: a korigresszus megszavazta az államok elsőszülöttségi jogát. De Truman elnök vétó utján megakadályozta a törvényjavaslatnak törvénnyé válását. Azóta a kulisszák mögött folyt az ádáz- haro a millió meg millió dollárokért, amik a tenger mélyében kihalászásra várnak s most az olaj érdekeltségek megindították a második hadjáratot. A képviselőházban Walter pennsylhaniaj demokrata képviselő vezeti az ugyancsak demokrata Truman és kormánya elleni harcot. Ö nyújtotta be ismét az öt év felőtti jaÁ vaslatot és a képviselőház igazságügyi bizottsága 18 szavazattal 6 ellen jóváhagyta azt. De Celler new yorki demokrata képviselő, a bizottság elnöke, haragosan felkiáltott, hogy ezzel a bizottság elherdálja Uncle Sam örökségét és figyelmeztette törvényhozó kollégáit, hogy hiába erőlködnek, az elnök megint csak! !vétót emelme ilyen törvényjaVaslat ellen s akkor a képviselő-, ház talán leszavazza ezt a vétót, de a szenátus végül is meg fo^ ja védeni a nemzet érdekét a helyi és privát érdekekkel szemben. Celler képviselőnek ez az utóbbi megjegyzése rávilágít á probléma lényegére: !Mindössze négy államnak vannak közös érdekei az olajtársaságokkal, amennyiben e négy állam kapná az összes haszonrészesedéseket; nem hihető tehát, hogy a többi negyvennégy állam szenátorai a nemzeti érdek fölé helyezik e négy állam érdekét. Hogy mégis miért akad sok kongresszusi, képviselő és szenátor ez állami jogok melletti kardoskodásra? Ennek magyarázata egyfelől az, hogy a gazdag olajtársaságoknak igen nagy a financiális erejük és politikai befolyásuk, másrészt az, hogy a demokrata párton belül vannak, különösen a Dél államaiban, képviselők és szenátorok, akik ... minden adott alkalommal Truman ellen szavaznak az “állami jogok védelme” jelszavával És még valámi: A Dél képviselői és szenátorai kedvezmények osztogatásánál mindig együtt szavaznak más államok képviselőivel hallgatólagos megállapodás alapján, amely szerint viszontszolgálatképpen más államok képviselői támogatni fogják a Dél államait, ka ezek külön helyi és privát érdekekért kelnek sikra.
