A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-11-04 / 44. szám

PAGE 8. OLDAL

A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD

Hitéleti Rovat

^äiiiiiiiaiiiiiiiiiiiic]iiimiiiiiic3(iiiiiiiiiiicjiiiiiiiiiiiic2iiiiiiiiii!ic3!iiiiiiiiii!aiMiiiiiiiiic3iiiiiiiiiiiiaiiii!iiiiiiiaiiiuiiiiiiiaiiiiiiiiiiiic2iiiiiiitiiiig

Pünkösd után 22. vasárnap

*

Szent Máté 22. fejezet, 15—21. szakasz

Jv’angéliÚm'

I UJ NAPTAB KESZ1JL

I Husvét és pünkösd állandó dátumot kapna az uj naptárban

Az időben elmenvén a farizeusok, tanácsot tártának, hogy megfogják Jézust beszédében. S hozzája küldték tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, mondván: Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanitod és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? . . . Tudván pedig Jézus az ő álnokságukat, mondá: Mit kisértetek, ti képmutatók? Mutassátok meg nekem az adópénzt. Azok pedig hozának néki egy dénárt. És mondá nekik Jézus: Kié ez a kép és ez a felirás? Mondák neki: A császáré. <Vkkor mondá nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené.

BESZÉD

Az emberek manapság nem egy Ízben és nem egy dologban épen úgy járnak el a vallásbeli kérdésekkel, mint ahogyan a mai szent evangélium szavai szerint a farizeusok jártak el magával az Ur Jézussal szemben. Kérdést intéztek az illetékesekhez, sőt hangoztatják még azt is, amit a farizeusok mondottak Krisztusnak “Mester, tudjuk azt, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanitod, és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét” s mégis — sajnos, de igaz — sokan nem azért kérdezik az illetékeseket, hogy megtudják, mit kell cselekedniök, hogy azután azt jó lélekkel kövessék is, mint ahogy a farizeusok sem azért kérdezték Krisztust, hogy Őt kövessék, hanem azért, hogy kisértsék.

Az igazság keresése minden dologban, de kivált az istenes dolgokban az embernek és pedig minden embernek a legnagyobb ég legszentebb kötelessége.

Minden igazságban van azonban egy általános érvényességű eív, amelyet mindenkinek el kell fogadnia és ez az elv az, hogy adjuk meg mindenkinek azt, ami őt megilleti. Ezt hangoztatja az Ur Krisztus is az igazságot kereső farizeusoknak, amikor azt mondja: “Adjátok meg, ami a császáré, a császárnak és ami Istené, az Istennek.” Ezt kell hangoztatniok a ma igazságot keresőknek is.

Ennek igy kell lenni a családi életben és a munkásviszonyban, valamint a társadalmi életben is; másszóval mindenütt az egész vonalon, ahol az emberek egymással érintkeznek, ahol ember emberrel áll szemben.

Elsősorban a családban ... A gyermeket megilleti a szülei részéről az, hogy eltartsák, de viszont a szülők jogos igénye az, hogy a gyermek engedelmeskedjék. A férj megkövetelheti feleségétől a hűséget, de ugyanakkor a férjnek sincsen jogcíme arra, hogy feleségét bármiben is megcsalja. A feleség megkívánhatja azt, hogy megbecsüljék, de csakis akkor, ha maga is megbecsüli önmagát. Sem a férjnek, sem a feleségnek nincs arra joga, hogy a másikától egyszerűen eltartassa magát, hanem igen is: kölcsönösen az a kötelességük, hogy egymást mindenben segitsék.

Másodsorban a munkásviszonyban. A munkásnak joga van az igazságos bérre, a jó bánásmódra, de viszont kötelessége is a becsületes dolgozás. Avagy forditva, amint a munkaadónak joga van arra, hogy becsületes munkát kapjon, ép úgy kötelessége, hogy a munkással — méltányosan bánjon. Úgy a méltánytalan bérmegvonás, mint az úgynevezett “időhúzás” igazságtalanság, sőt az Egyház szerint égbekiáltó bűn. És ebben és itt köszönhet épen a munkás sokat az Egyháznak. Az Egyház szabadította fel ugyanis a rabszolgákat, az Egyház hangoztatta a felebaráti szeretetek az Egyház emeltetett elsősorban kórházakat, árvaházakat, menhelyeket.

És a társadalmi életben! . . . Ha viselem tisztemet, teljesítenem kell az azzal járó kötelességeiket is . . . Ha mástól jó pénzt várok, jó anyagot is kell azért adnom. Ha elvárom, hogy

más tőlem bocsánatot kérjen, meg kell neki bocsátanom.

*

Ez röviden az igazság a családban, a munkásviszonyban és a társadalomban. Iparkodjunk és legyünk becsülettel azon, hogy igazságunk ilyen legyen, mert csak az igazság vezet megelégedésre a földön és a boldogságra a fényes mennyben. Amen.

A napóleoni rövidéletü naptárreform ó a a múlt század közepe táján történt az első komoly kísérlet a naptár megreformálására és az akkor kidolgozott tervet, amely Mastrojini Márk olasz katolikus pap müve-, most az Egyesült Nemzetek Kulturbizottsága valóban éle be is kívánja léptetni. Ennek az uj naptárnak lényege az, hogy az évet négy egyforma negyedre osztja fel; mindegyikben két 80 napos és egy 31 napos hónap van s e hónapon belül a hét napjai min dig ugyanarra a dátumra esnek. Minden évnegyed vasárnappal kezdődik s az év továbbra is 12 hónapból, 364 napból áll. December 30 után egy dátum nélküli nap következik, amely nem esik a hét egyik napjára sem, tehát utána mindig vasárnap következik. Szökőévben junius 30. után lesz még egy ilyen névtelen nap; mindke'tő munkaszünet és nemzetközi ünnep, például a béke napja.

: Ezt a tervet 15 ország elv-1 ben el is fogadta s az Egyesült Nemzetek Kulturbizottsága 1950 január 1-én akarja meghirdetni, de az áttérés könynyebb végrehajtása végett csak 1956-ban alkalmaznák a gyakorlatban. Ebben a nap árj ban Husvét és Pünkösd is ál! landó időpontot kapna a csat| lakozó ünnepekkel együtt. Az Egyház X. Pius pápa kedvező állásfoglalása óta több ízben készségét nyilvánította e terv elfogadására.

Világi szempontból az uj naptárnak elsősorban gazdasági értéke volna, mert azo-A pápa jóváhagyta a cseh papok hüségesküjét

A Vatikán nyilatkozata szerint a csehszlovákiai római katolikus egyház teljesen megóvta cselekvési szabadságát annak ellenére, hogy a püspöki kar határozata értelmében a papok leteszik az állam iránti hüségesküt. Az egyház szabadsága ezzel nem szenvedett sértelmet, mert az esküt a papok azzal a feltétellel teszik le, hogy a kommunista kormány nem. követel tőlük semmiféle oly cselekvést, ami az isteni törvénnyel ellenkeznék.

JAPÁNBAN EGYRE

TÖBB A KATOLIKUS

A kyotoi apostoli prefektura jelentése szerint 1948-ban a japán katolikusok száma 27 százalékkal emelkedett. Ugyanilyen arányban * szaporodik az újonnan megtörök száma is.

SZENTÉVI

ZARÁNDOKLÁS

A szentévi központi bizottság legutóbbi jelentése szerint eddig már háromnegyed milliónál több zarándok jelentkezett. Olaszország után Franciaország, majd Ausztria jelentette be a legnagyobb számú résztvevőt. A Szentévvel kapcsolatban katolikus film-kongresszust is rendeznek Rómában. a

. nos időegységekkel való számi ást tesz lehetővé, lévén például minden negyedév 91 napos.

Amikor a mostani naptár megszületett, a világ lakóinak többsége még mezőgazdasági foglalkozású volt, s a mezőgazdaság nem hónapokban, hanem évszakokban gondolkozott és számolt s igy nem jelentett zavaá’t a hóna■ pok és az ünnepek szabálytalansága. Amióta azonban a világ többsége iparból és kereskedelemből él. a szabálytalan naptár egyre több nehézséget okoz.

Egyházi szempontból csak addig volt indokolt Husvét , ünnepének a tavaszi napéj; egyenlőséghez való rögzítése,

1 amig katolikusok csak ott éltek, ahol a naptári időpont ! valóban megfelel a csillagá| szati időpontnak. Amióta azonban a déli félgömbön és a sarkok közelében is élnek katolikusok, ez az időmeghatározás elvesztette eredeti jelentőségét.

Az általános rendezés egyelőre még csak tervezet. A katolikus Egyház álláspontja az, hogy a maga részéről szívesen hozzájárul, ha az államok egységesen elfogadják.

A Mindszenty ügy a világ itélőszéke előtt

Az Egyesült Nemzetek Szervezete — dühös orosz és csatlós ellenzéssel dacolva — 47 szavazattal 5 ell^n úgy határozott, hogy a Nemzetközi Bíróság elé viszi a magyarországi, romániai és bulgáriai egyházüldözés ügyét és döntést kér, hogy ezeknek az országoknak kommunista kormányai megsértették-e Mindszenty hercegprímásnak Magyarországon, 15 protestáns papnak Bulgáriában és az összes püspököknek Romániában való bebörtönzésével a békeszerződéseknek azt a rendelkezését, hogy az egyén és a vallás szabadságát tiszteletben kell tartaniok. A határozat ellen öt kormány szavazott: az orosz és a csatlós kormányok. A nem-keresztény tagállamok képviselői tartózkodtak a szavazástól.

A lakásínség ellen

XII. Pius páp|^28,000 lírát ajánlott fel célra, hogy

a szentév alkalmával épített szállodákat az ünnepségek bezárása után kislakásokká alakítsák át.

Milano érseke, Schuster kardinális, két héttel ezelőtt pásztorlevelet bocsátott ki, amelyben gyűjtést indított a milánói lakásinség leküzdésére. A gyűjtés két hét alatt 1 milliárd lírát, eredményezett.

NÉGER PAPOK

Hatvan néger pap működik már francia Kamerunban. Ez a szám a bensziilött-szeminárium 25 évi működésének eredménye. A szeminárium 1923- ban nyílt meg. Azóta 298 növendéke volt.

Gyermeknyaraltatás

Az idei nyáron Olaszország területén 800,000 gyermek vett részt ingyenes nyaraltatásban a különböző katolikus segélyakciók támogatásából.

A pápa munkarendje

Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy a Szentatya Castel- Gandolfoban tölti a nyarat. XII. Pius pápa mindennap fél 7 órakor kel, azután misézik, majd 9 órától kezdve délután 1 óráig kihallgatásokat tart. Délután fél 2-kor elfogyasztja két fogásból álló egyszerű ebédjét, majd 3 órakor munkához lát. Kevés megszakítással este 8 óráig szobájában dolgozik s utána gyümölcsből álló vacsoráját fogyasztja el. Este 9 órakor ismét visszatér dolgozószobájába, ahol egész éjfélig Íróasztala mellett foglalatoskodik. Éjfélkor kápolnájába vonul, majd hajnali Ívűkor nyugalomra tér.

KARMELITÁK

ANGLIÁBAN

A karmelita szerzetesek visszatérnek első angliai kolostorukba, amelyet a tizenharmadik században Szent Simon alapított a kenti grófság területén, Aylesfordban. A kolostort VIII. Henrik angol király kobozta el, a karmelitákat kiűzte az országból, az épületet pedig Boleyn Annának adományozta, akit, egyébként, később lefejeztetett.

Nagy és fontos állomás az első gyónás! A gyermek bimbózó értelme itt tekint először tudatosan önmagába: számot kell adnia gondolatairól és tetteiről, botladozó kis énjét a Végtelenhez kell viszonyítania.

Ami pedig a bünbocsánat és feloldozás után következik, még nágyobb, még szentebb élmény: a gyermek leikébe fogadja a hozzá lehajló Krisztust, az ő misztikus testével, az Eucharistiával kapcsolódik egybe. Először villan fél előtte a földöntúli világ fényessége. Csodálatos esemény, mélységesen megrázó és felejthetetlen.

Nem szabad, nem lehet készületlenül közelíteni hozzá. Komoly elmélyedésre van szükség, a legnagyobbra, amire tiz éven aluli lélek képes. Ez pedig nagy és komoly munkát követel azoktól, akiknek hat-kilenc esztendős gyermekeknek- kell a bünbánat é§ Oltáriszentség lényegét elmagyaráznok. A hitoktató munkáját otthon a szülőknek kell kiegésziteniök.

A keresztségi fogadalom megújítását csengő gyermekhangjukon mondják el, csillogó tekintetükben izgalom és elfogultság reszket, hisz oly nagy pillanat előtt állanak — Krisztus látogatását várják. Áldoztatáskor megindulnak az apró fiuk és leányok az áldoztatórács felé, a karinges papok lehajolnak hozzájuk s néhány perc múlva már jönnek vissza, egyeseknek a megindultságtól sápadt, másoknak az izgalomtól piros az arcuk, kis kezüket összekulcsolva tartják.

A gyermekek serege után a szülők áldoznak. Mikor napnyugtakor kiárad a templomból a hívők tömege, utánuk szállnak a miséző pap szavai: édesanyák, édesapák, gyertek el mindig gyermeketekkel az áldoztató rácshoz . . .

EVANGÉLIUM

Szent Lukács 16. rész, 83. szakasz

Mondá az Ur e példabeszédet: Vala egy gazdag ember, bársonyba és bíborba öltözködő, és mindennap fényesen lakmározó. És vala egy Lázár nevű koldus, ki annak ajtaja előtt feküvék, rakva fekélyekkel, s kívánva jóllakni csak a morzsalékokból, melyek a gazdagnak asztaláról hullottak; még az ebek is élj övének, nyalván az ő fekélyeit. Lön pedig, hogy meghala a koldus,és az angyalok által Ábrahám kebelébe viteték. Meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. Pokolban pedig felemelvén szemeit, midőn a kínokban vala, látá Ábrahámot távolról, és Lázárt az ő kebelében; és kiálván, mondá: Atyám Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy vízbe mártván ujjahegyét, enyhítse meg az én nyelvemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrahám: Fiam, jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlóképen a rosszakat; most pedig itt vigasztaltatok, és te gyötörtetel. És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, sem onnan ide át ne jöhessenek. És mondá: kérlek tehát, atyám, küldd el őt atyám házába; mert öt atyámfia van, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is ^ kínok helyére. És mondá neki Ábrahám: Van Mózesok, és vannak prófétáik, hallgassák azokat. Amaz pedig mondá: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a holtak közül hozzájok menend, bünbánatot tartanak. Mondá pedig neki: Ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül feltámad, annak sem hisznek.

SZENTBESZÉD

Isten a hatodik parancsban igy szól: “Ne paráználkodjál”. Ezen parancs megbeszélése nehéz és kényes feladat a lelkipásztorra. És talán sokkal könnyebb volna ezen úgy könnyedén átsiklani. De vájjon jobb lenne-e ez igy? Jobb lenne, ha elnéznők, hogy erről a témáról mindenki beszél, persze nem az Isten gon* dolata szerint? Beszél a mozi, a színház, a regény, az újság, a társaság, a festészet, a kirakat és csak épen a lelkek gondozója ne beszéljen róla?

Hallgassunk, mikor hangosan kiabál a bűn? Kiabál a törvénytelen bölcsőkből, fogházakból kórházakból, őrültek házából, és akkor csak a kér. kát. egyház hallgasson, mikor ma mindenütt ezernyi alakban tör az emberre az érzéki kisértés, mikor mindenfelé száll az erkölcstelenség lélekrontó pora? Szabad-e akkor némán hallgatni a lelkek gondozójának? Mikor a pokol csatlósa ördögi ravaszsággal igyekszik az embereket bemártani az erkölcstelenség bűnébe, mert tudja, hogy ezzel lehet a legtöbbet a kárhozatba dönteni, akkor nem szabad az Isten szolgájának hallgatni.

A teremtő Istennek csodálatos terve szerint “ember” mint elvont fogalom nincs a földön, hanem van férfi és nő, akik lényegileg egymásra vannak utalva és igy kiegészítik egymást és a kettő együtt valósítja meg az ember egész fogalmát.

A teremtő Istennek micsoda fenséges eszméje, hogy az emberiség pótlására az embert teremtő erővel ruházta fel. Mily kimondhatatlan szeretet volt Istentől, hogy Ő csak az első férfit, első nőt teremtette, de ennek a kettőnek és utódainak átadott isteni teremtő, életetadó erejéből egy részt, hogy a többi embereknek már ők adjanak testi életet. Ő csak a lélek teremtését tartotta fen közvetlenül Magának. Mily megtisztelő és megrendítő bizalom, hogy az emberiség folytonos megújulásának a munkájában Isten részt engedett az embernek, de akkor épp oly óriási a felelősség is, hogy az ember ezt az erőt az Isten által rendelt keretben a törvényes házasságban gyakorolja.

Nem terv nélkül helyezte az Ur az ötödik parancs után a hatodikat. Az ötödik igy szól: “Ne ölj”, azaz vért ne onts. A hatodik pedig azt mondja “ne paráználkodjál”, azaz vért ne ronts, ne fertőzz. És amint az ötödik parancsolat nem enged kárt tenni más életében, de a magaméban sem, úgy a hatodik parancsolat nem engedi, hogy az ember akár máson, akár magán megszentségtelenitő tettekkel vagy vágyakkal zavarja meg az élet forrását.

A hatodik parancs a házasélet tisztaságát védi és ezért nemcsak a külső erkölcstelen tetteket tiltja, hanem a gondolatot, kívánságot és ezért mondja a kilencedik parancsolatban, “felebarátod feleségét bűnre ne kívánd”. A hatodik parancsolat mindenféle tiszteletlen szót tilt. Ezért mondja Szent Pál" apóstól: paráznaság és semmiféle tisztátlanság vagy kapzsiság szóba se jöjjön közietek. Hasonlókép ocsmányság sem, sem pedig ostoba vagy pedig kétértelmű beszéd ami illetlen.” Már pedig ha minden tisztátlanság bűn, akkor bűn mindaz, ami erre vezet.

Az ötödik parancsolat tiltja a haragot, mert az gyilkosságra vezet, ép igy a hatodik parancsolat tiltja mindazt, ami a tisztátlanság bűnéhez vezethet, legyen az szó, gondolat, olvasmány, tekintet vagy bármi más veszedelem. Mert sehol se igazolódik be oly biztosan a szentirás szava: “aki szereti a veszedelmet, elvész abban.”

íme, mily fenséges Isten terve a hatodik parancsolattal, de ezzel szemben mily ijesztő a világ felfogása, mely azt hirdeti, hogy a férfinek és a nőnek joga van még a családi élet előtt, fejletlen korban és később is, családalapítás nélkül is akár egyedül magában, akár mással együtt megszerezni azt a testi örömöt, melyet a Teremtő terve szerint egyedül a családi életben volna szabad megismernie.

Nem állítom, hogy az erkölcstelenség, a testiség bűnét csak a mai kor ismeri, mert ez nem volna igaz. Az emberi vágyak ugyanis régebben is tudtak győzni az isteni törvények felett. De a régi ember erkölcsi bukása és a maié között nagy a külömbség. Ha a régi embernél győzött a test a lélek felett, akkor az bünszámba ment, amely miatt szégyenkezett. Régen az erkölcstelenséget bűnnek bélyegezte a társadalom, ma álszenteskedésnek, 'elmaradottságnak bélyegezik. A mai ember kérkedve, okoskodva vétkezik és tagadja, hogy a testiség bűn volna. Ma már nem a lélek vereségét látja a testiség bűnében, hanem a testet megillető jogot.

iimiHumimiiiiiuimiiiiiiiiuiuiimiiiiuiiimmiiiMiiiiiiiimiuiiiimiimnillUII

Pünkösd uián 22. vasárnap Szent Lukács, 16. szak., 83

AZ ELSŐ GYÓNÁS

A South Bend, Ind,-i Magyarok Nagyasszonya r. k. Egyházközség most épülő templom;