A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-10-14 / 41. szám

PAGE 8. OLDAL' A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 1—14 szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szol­gáit, hogy hivják meg a hivatalosakat, de azok nem akartak el­jönni. Ismét más szolgákat külde, üzenvén nekik: Mondjátok meg a hivatalosaknak: íme elkészítettem ebédemet, tulkaim és hizlalt állataim le vannak ölve és minden kész, jöjjetek a me­nyegzőre. De azok nem törődvén vele, elmenének, egyik major­jába, másik meg üzlete után. A többiek pedig megfogván szol­gáit, bántalmazák őket s megölék. Midőn a király ezt hallotta, megharaguvék s elkiildvén hadait, elveszité ama gyilkosokat és városukat fölégeté. Akkor mondá ismét szolgáinak: a menyeg­ző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélre és akit csak találtok, hivjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket talál­tak, rosszakat és jókat és betelék a lakodalmas ház vendégek­kel. Beméne pedig a király, hogy megnézze a letelepülteket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél ide be menyegzői ruha nél­kül? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szolgáinak: Megkötözvén kezeit s lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása. Mert sokan vannak a hiva­talosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD Amidő.n Krisztus Urunk az apostolait szétkülte a nagy mun­kára, az evangéliumnak, az Ő szent tanításának hirdetésére, azt mondotta nekik “Elmenvén az egész világra, tanítsatok min­den népet, megkeresztelvén őket— az Atyának és Fiúnak és Szentiéleknek nevében, tanitván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek. S ime, én veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.” Krisztus— Urunk tehát apostolait az egész világra és min­den nép tanítására küldötte. Nem vett ki egy országot se, nem mellőzött egy népet sem, minden ország és minden nép számá­ra küldötte apostolait, minden országot és minden népet meghí­vott az Ő egyházába és épen ezért mondjuk, hogy Krisztus Urunk egyháza egyetemes, általános, vagy más ■ szóval kifejez­ve: katolikus. Fényes bizonysága ennek a mai szent evangé­liumban hallott példabeszéd is, amidőn Krisztus Urunk szavai szerint a királyi embert a hivatalosak után szolgáit kiküldi az utakra és az utszélekre is, hogy akiket ott találnak, azokat mind hivják be az Ő egyházába. Ezért mondja azután a példa­beszéd végén — jogosan — az Ur Krisztus: “sokan vannak a hivatalosak.” De nemcsak sokan vannak, hanem igazán szólva, áz emberek mindnyájan hivatalosak. Hivatalosak vagyunk manapság is mindnyájan és pedig első­sorban azok, akik katolikus keresztények vagyunk . . . De hiva­talosak a -tévhitüek is, akik sokszor talán a saját hibájukon kivül vannak távol Krisztus igazi egyházától, és hivatalosak még azok is, akik talán gyöngeségből, vagy más földi szem­pontból terelődtek el Krisztus földi nyájától. —- Hivatalosak a hitetlenek is, akik akár a saját hibájukból, akár más, idegen körülmények folytán élnek a hitetlenség sötétségében. Hiva­talosak a büfiösök is, mert maga a Szentirás mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen s éljen.” És a hivatalosakban a legnagyobb és leggyakoribb hiba, hogy elhanyagolják az isteni hivást, elhanyagolják az istenes életet és csakis a földi élettel törődnek . . . Ne áldozd fel a célt az eszközért, kedves olvasóm, ne ál­dozd fel lelkedet az anyagért! Lelked, szived az Istenhez vá­gyódik, mint azt Szent Ágoston oly szépen Írja: “Nyugtalan az ember szive, amig meg nem nyugszik Benned, Istenem . . .” Hivatalos vagy, tedd tehát magad választottá. Amen. HitéSeti Rovat A pápa nem politizál A vatikáni diplomácia a világ minden részében a lelkek meghóditására törekszik. EVANGÉLIUM Evangélium Szí. Lukácstól. VI. rész, 26. szakasz. Mondá az Ur: Amint akarjátok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is hasonlóképen cselekedjenek nekik. Mert ha azokat szeretitek, kik titeket szeretnek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket kedvelik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót cselekszenek, minő hálát érdemietek? Hiszen a bűnösök is adnák kölcsön a bűnösöknek, hogy viszont annyit nyerjenek. Szeressétek tehát ellenségeiteket; jót tegyetek és kölcsönözzetek semmit vissza nem várván; mert nagy jutalmatok leszen, és a Magasságbelinek fiai lesztek; mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszakhoz is. Legyetek tehát ir­­galmasak, mint a ti Atyátok is irgalmas. SZENTBESZÉD t Alig pár ember volt még csak a földön és az egyik már a gyilkossá, testvérgyilkossá lett. Ott áll Káin megölt testvérének holtteteménél. Az Isten kérdőre vonja: “Hol Van a testvéred?” Káin azonban dacosan mondja: “Nem tudom. Vájjon őrzője va­gyok-e testvéremnek?” Káin szörnyű tette tömérdekszer ismétlődött meg az emberi­ség történetében. Megismétlődött, amikor ember embertársát, testvér testvérét, gyermek szülejét megölte és ez még ma is bün­­íeetendő szörnyűség. De megismétlődik ezerszer úgy, hogy egyik ember a másiknak lelkét öli meg, és ezt a törvény nem sújtja. Nem öltem, mondja az ember magáról. De vájjon elmondhatja-e azt lelki értelemben is, mert az embernek nemcsak teste, de lel­ke is van. Nemcsak a testet lehet megölni, hanem a lelket is. A testet tőrrel, késsel, golyóval, a lelket botránkoztató rossz példá­val. És ha nagy bűn Isten előtt a testi élet kioltása, hasonló a lé­lek gyilkolás is. Mert igenis őrzői vagyunk testvéreinknek, felelő­sek, ha őket botránkoztatjuk. Az Ur Jézus azt mondja az elátkozott Luciferről, hogy “kez­det óta gyilkos”. (Ján. 8.44.) Pedig ő nem ölt meg senkit, de bűn­be vitt milliókat. Ez az ördögi foglalkozás ma itt körülöttünk mindenütt pusztít. Családi, társadalmi életünk telítve van olyan szokásokkal, olyan eseményekkel, melyek botránkoztatják, gyil­kolják az ember lelkét. Lelkeket, akikért az Ur Jézus életét adta. Lelkeket ronthatnak a meggondolatlan szülők. Hát lehetsé­ges ez, hogy szülők, akik életet adnak a gyermeknek, éjjel-nappal aggódva ápolják, lehetnek gyermekeiknek megrontói? Szülők, vegyétek vizsgálat alá, amit egymás között beszéltek, mint visel­kedtek egymással szemben! Ne ejtsetek ki egyetlen szót sem, ami a gyermek lelkét sérthetné. Ne mondjátok, hogy még kicsi, nem érti. Egy gondolkodás nélkül kiejtett szót elkap a gyermek esze és azt a szót nem felejti el. Ha otthon a vallásos életnek nyomát sem látja, sőt az egy­háznak és intézményeinek könyelmü kritikáját hallja, csoda-e, ha vallástalan lesz? Ha odahaza erkölcstelen a társalgás, ha er­kölcstelen viseletét lát, lehet-e azon csodálkozni, ha ő is hasonló, vagy talán még rosszabb életet fog élni? A gyermekeknek nyúj­tott rossz példáért rettenetes a felelősség. Gyermekeik lelkének megrontói a vétkes szülők. A gyermek és a szülők közt mily feltűnő hasonlatosság van nemcsak külsőre, hanem gyakran lelkitulajdonságokban is. A régiek ezt igy fejez­ték ki, hogy “az alma nem esik messze fájától”. Ma pedig igy mondjuk: az átöröklés törvénye alapján”. Régen azt gondoltuk, hogy a szülők felelőssége a gyermek születésétől kezdődik. Ma azonban tudjuk, hogy a felelősség már jóval a gyermek születése előtt kezdődik, már a szülők fiatal korában. Mily megrendítő csak elgondolni is, hogy az emberek a még meg sem született gyer­mekeik lelkének is gyilkosai lehetnek az által, ha fiatalkorú ki­csapongó életük miatt terhelt, beteges* örökösen nyavalyákkal küzdő, testileg betegségre s lelkileg bűnre hajlandó gyermekeik lógnak születni. Az ötödik parancsolat erejét: “ne Ölj” ide is ki kell terjeszteni. Vannak egyszerű falusi apák, akik büszkélkedve emlegetik, hogy az ő fiuk már káromkodni is tud. Vannak tanult, intelligens szülők, akik gyermekeiket viszik gyanús mozikba, kétes mulató­helyekre. Ezekhez nincs más szavunk, mint az Ur Jézus szavai: “Aki megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, kik énbennem hisz­nek, jobb volna annak, hogyha malomkövet kötnének nyakára és a tenger mélységébe merítenék.” (Máté 18.6.) SOHASEM KÉSŐ Kern Benedek cisztercita szerzetes a németországi frei­­burgi cisztercita templomban most mutatta be első szentmi­seáldozatát. Az ujmisés cisz­tercita nemrégiben töltötte be 68-ik életévét. Kern az első vi­lágháborúban katonatiszt volt, majd kereskedő lett. Szerzete­si hivatást érezvén magában, belépett a cisztercita rendbe s mint annak teológusát most szentelték pappá. A keleteurópai országok sajtó­jában gyakran látnak napvilá­got cikkek, melyeknek egész tartalma, okoskodása elárulja, hogy akik Írták — nem értik a pápát. Egy svájci lap felveti a kér­dést: mi hát a pápa “politikája”? Mit akar tulajdonképpen a Vati­kán, hogy sem itt, sem ott nem értik meg azok, akik kizárólag politikai fogalmakban tudnak csa kgondolkodni? * Ezek előtt természetszerűen érthetetlenné válik olyan hatalomnak a maga­tartása, amelyik soha meg nem szűnik szellemi-erkölcsi voltát, békés megoldások felé való tö­rekvését és a politika területén való teljes pártatlanságát hang­súlyozni, — bármelyik oldalról legyen is szó. A Vatikánnak egyes államok­kal szemben való magatartását kizárólagosan vallási szempon­tok határozzák meg. Amennyi­ben egy állam tiszteletben tart­ja az emberi személyiség elide­geníthetetlen jogait, könnyű bé­kés viszonyban lennie Rómával. Ha azonban valamely állam az egyénben politikai és gazdasági célj ainak keresztülvitelére al­kalmas eszközt lát csupán, a megegyezés a Vatikánnal szinte lehetetlen. Vallásüldözések s az Egyház támadása pedig szükség­szerűen súlyos feszültséget idéz­nek fel az illető állam és a Szent szék között. Ezen túlmenően hiába eszelik ki a legkülönbözőbb híresztelé­seket arra vonatkozóan, hogy ki­vel, melyik állammal, mely po­litikai célból folytat a pápa tit­kos tárgyalásokat, az ilyen fel­tevések csak tapogatódzások. Ezért mondotta XII. Pius egy diplomatának: “Miután tudatá­ban vagyunk főpásztori köteles­ségeinknek, soha nem fogjuk cselekvéseinket — melyek min­dig a lelkek üdvösségének biz­tosítására irányulnak — pusz­tán ideig-óráig tartó vitáknak, államok területi követeléseinek elintézésére irányitani”. Minden olyan magatartás, mely a pápát egy bizonyos állam vagy hatalmi csoportosulás szö­vetségébe vonná, az Egyháznak s igy a népek nagy családjának kárára volna. Ez rövidlátó poli­­erkölcsi hatalmú Egyház célja­­tikája lenne, de ne mszolgálna Rómában az Aventinus he­gyének drágagyöngye Szent Szabina ókeresztény baziliká­ja. 1919-ben állították helyre az ősrégi templomot, mely ere­detileg egy Szabina nevű öz­vegy háza volt, amelyben az üldözések idején gyűltek ösz­­sze a keresztények istentiszte­letre, Védőszentje azonban 250 év múlva egy másik Sza­bina lett, aki Hadrianus csá­szár idején élt (117-138) Umbria tájain. Férje halála után szolgálója, Szerapia nyerte őt meg az Evangélium­iak. . Szerapia hitét vértanúhalál­ai koszoruzta meg. Úrnője tisztességgel eltemetette és ez­ért felelősségre vonták. Sza­bina megvallotta Jézus hitét, amiért halálra ítélték, mint a birodalom isteneinek megVe­­tőjét. Holttestét a kereszté­nyek az umbriai Vindena kö­zelében ugyanabba a sírba te­mették, ahol volt szolgálója nyugodott. Innen vitték át tes­tét a hetedik század vége felé a már készen álló Szabina­­templomba. A templom bucsunapja a legrégibb római helyi ünnepek közé tartozik. A márványban tündöklő bazilika Szent Elek a messzire tekintő, szellemi és it és érdekeit. Mily csodálnivaló ennek a Szá­zadokban és ezredévekben szá­moló gondolkodásnak minden újabb megnyilatkozása! Nézzük például az Egyház álláspontját a gyarmati missziósterületeket illetően. Vájjon milyen utasítás­sal küldték oda a pápák a misz­­szióspapokat? Szigorúan meg­hagyták, hogy kizárólag az evan­géliumot hirdessék és soha egyetlen propaganda mondatot sem, szülőhazájuk érdekében. V. Pius azt akarKaaéíseke-XV. Benedek és XI. Pius azt akarták, hogy kínaiak, japánok, hinduk, négerek a katolicizmus­ban ne Európa, Amerika, ne a fehérember vallását lássák, ha­nem a világ összes népeire — fajra, színre való tekintet nél­kül — érvényes isteni tanítást. Kát holland misszionárius uj fejvadász-törzset fedezett fel Uj-Guineában. A rendkí­vül alacsonyrendii törzs nem él családi életet és legfeljebb néhány hónapig tartózkodik egy telepen. Főeledele a pál­mákon élősködő egyik féreg, néhány növény és az emberi hús, A hithirdetők, akik szá­mos filmfelvétel.t készítettek, a törzs életéről, ^■ku^góharmoni­­ka zenéjével és tánccal férkőz­tek a bennszülöttek bizalmá­ba. ELTEMETTÉK A GYÉMÁNTMISÉS PAPOT Nagy í’észvét mellett temet­ték el Egerben a főkáptalan legidősebb tagját, 83 éves ko­rában elhunyt Venczeli Ede prelátus, prépostkanonokot. A requiemet Czapik Gyula érsek mondotta, a temetést pedig Kriston Endre segédpüspök, nagyprépost végezte.' Venczel prelátus ez év .júniusában mu­tatta be gyémántmiséjét. Éve­ken át volt az érseki jogakadé­mia és a Szent József interná­­tus igazgatója. A Hortobágy­­széli Tiszacsege község szép templomát köszöni az elhunyt prelátusnak. és Bonifác kolostora közelé­ben áll és igy szivéhez nőtt an­nak a 12 szerzetesnek, akik Szent István király idején Csehországon keresztül Ma­gyarországra kerültek mint té­rítők. Szent Elek tiszteletével egy időben Szent Szabina kultusza is kivirágzott Magyarorszá­gon. A tizenegyedik század­ban épült budai Kamara-erdő tetején, Diósd mellett egy ki­csi templom, melynek romjai mai napig megvannak. Szent Gelléi't Nagyobb Legendájá­ban olvassuk, hogy ő itt mond­ta életének utolsó miséjét és társait megáldoztatva megjö­vendölte nekik, hogy aznap vértanúhalált halnak. A kamaraerdei romok köve­it a magyarság nagy apostolá­nak lába taposta. Szerény ma­gyar szentélye örökké elvá­laszthatatlan első vértanunk emlékétől. Szent Szabina ősi magyar kultusza napjainkban újra fellendült: az ő tisztele­tére épült másfél évtizede a Kelenvölgyben, a romokat rej­tő hegy lábánál, Szent Szabina uj temploma, hogy az uj szen­télyt felkereső számos zarán­doknak az őskeresztény lelki­séget sugározza. r. p. Ezért pártolták és támogatják a bennszülött papság fejleszté­sét, ezért nevez ki a pápa nem­csak egyszerű lelkészeket, ha­nem püspököket, érsekeket, bí­borosokat közülök. Az eredménye ennek a maga­tartásnak az, hogy mig Ázsi­ában az európai államok tekin­télye a második világháború alatt és után erősen hanyatlott, a katolikus Egyházé megnöve­kedett. Ázsia eddig soha nem tapasz­talt mértékben tárja ki kapuit a katolikus Egyház előtt és mind több ázsiai ország lép diplomá­ciai kapcsolatba a Vatikánnal. Ez a Vatikán igazi “politiká­ja” — a földön élő minden nép lelki és erkölcsi javai fölött va­ló őrködés, anélkül, hogy bizo­nyos világi célok elérésére bár­­rhely állammal külön kapcsola­tot létesítene. Szent Anna Szent Anna életéről vajmi ke­veset tudunk; történetileg az sem biztos, valóban ez volt-e a npve, de hogy Máriának édes­anyja szent volt, azt a hagyo­mányon nyugvó csalhatatlan egyházi vélemény biztosítja. Mária szülőházát, amely a Bethesda tó közelében állott, ke­resztény őseink a negyedik szá­zadban templommá alakították át. Ennek a templomnak a fel­szentelését ünnepelték minden év julius 26-án; a búcsú napja lett Szent Anna ünnepe. Jeru­zsálemből az ünnep elkerült Bi­záncba, Justiniánus császár 550 körül tette ünneppé az évfordu­lót. Nyugaton azonban általában csak a 14—15-ik században kezd­ték tisztelni. Magyarországon már a 12-ik század végén, a Pray-kódexben miséje van. Ez az első mise, me­lyet Európában Szent Annáról latin nyelven mondtak. A szent igy Magyarországon -keresztül vonult be az európai" népek áhí­tatának közösségébe. Az ezt követő időben Magyar­­országon mindenütt megtalál­juk Szent Anna piros betűs ün­nepét. Az a nagy püspök, aki a mo­hácsi vész utáni időkben a csak­nem egészen protestánssá lett veszprémi egyházmegyét vissza­hódította a római Egyháznak Biró Márton, egyházmegyéjét a Magyarok Nagyasszonya édes anyjának, Szent Annának oltal ma alá helyezte. Szerte az or szágban rengeteg Szent Anna templom és kápolna hirdeti di cséretét. Még ott is, ahol 150 évig a tö­rök uralkodott, a Hódoltság val­lási középpontjában, a menekü lő katolikus magyar falvak né­péből alakult Szegeden és kör­nyékén is Szent Anna volt a ret­tegő nemzet fő-védőasszonya. Mindenhol Szegeden és • ta­­nyavilágában: Szőregen, Orosz­­lámoson, Ószentivánon és más­utt Szent Annát mint a “Kedd asszonyát” tisztelték. Még most is megvan a szokás, hogy a mag­talan asszony egymás után ki­lenc kedden bőjtöl kenyéren és vizen, hogy Mária anyjának se­gítségével anyává lehessen. Mária népe a latin szertartá­­su népek között először tisztelte szent anyját; az anyaság gondo­latát emelte igy trónusra, hogy Máriához és az égiekhez köze­lebb vigye árva nemzetét. Spellman érsek Rómában Francis Spellman bíboros, New York érseke, vatikáni tar­tózkodásának negyedik nap­ján misét celebrált a Szent Pé­ter bazilikában, Azután meg­tekintette a földalatti ürege­ket, temetkezési helyeket, hol nemrég — több évi kutatás után — ráakadtak Péter apos­tol sírhelyére. A pápa aranykeretes, színes fényképével és egy arany em­lékéremmel ajándékozta meg a new yorki érseket, aki vi­szont átnyújtotta a Knights of Columbus ajándékát, 50,000 dollárt, a Kisded Jézusról el­nevezett római kórház részére. Az érsek és a pápa végül megbeszélték Jeruzsálem nem­zetközi ellenőrzés alá helye­zésének problémáját, amely a közeljövőben az Egyesült Nemzetek szervezetét foglal­koztatni fogja. UJ INTERNÁLÓTÁBOR nyíregyháza MELLETT A “Dunakurir” jelenti: — Nyíregyháza mellett 40,000 személy befogadására alkal­mas internálótábort építenek. A tábort háború esetén kato­nai és munkaszolgálatra elkal­­matlan, de a rendszer szem­pontjából veszélyes elemekkel töltenék meg. A tábort úgy építették, hogy szükséges eset­ben könnyen legyen nagyob­­bitható. A Buda-Dél internálótábort Kistarcsára készülnek áthe­lyezni. SPELLMAN ÉRSEK RÓMÁBAN megtekinti az ujjáépi­­pités alatt levő Szent János és Szent Pál katedrálist, amelynek ő címzetes püspöke. Szent Szabina Magyarországon térítik az emberevőket “KEDD ASSZONYA”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents