A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-24 / 39. szám

PAGE 4. OLDAL A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD RIPORTÍ! a magyar faluból j j Cigánytemetés a faluszélen — A holtak is beszélnek ám I testvér. Egyik-másiknak a há­­— mondják nekem, mikor be-j tán kivájt teknő is volt s igy lépek a megyehidi temetőbe, j bandukoltak a falu felé. De közT Mindjárt egy parányi kig sírra! ben. Ferike kivágódik a sorból, találok, rajta csöppnyi már- elszalad messze, a kanyarban ványtábla e felírással: “Ferike.” megvadult lovak száguldanak Ferike arról nevezetes, hogy egy kis porfelhő, egy kis ka­­neki volt itten emberemlékezet varcdás, s a kerekek átmentek óta legnagyobb temetése. Ta- a kis purdé testén. Az anya Ián még a királyokat sem han- kétségbeesetten rohan a rajkó­tolták el ennyi zokogással, fáj- hoz, kezébe kapja, öleli-csókol­­dalommal és gyásszal.. Pedig ja, betapasztja a száját, ame­­csak pöttömnyi kétesztendős ci- lyen át csöpög a vér, és rohan­­gánygyerek volt. nak vele Ikervár felé. De mire A langymeleg augusztusi szél az orvoshoz érkeznének, a gye­­fujta a cigánykaravánt a sárvá-' rék heghal. Most megfordul a ri útról a falu felé. Gyönyörű menet, visszatérnek a faluba, menetben haladt a karaván, elől mennek megint a disznók, Elől vagy hat disznó* szépen, mögötte a kecskék, utána a zo­­szabályosan sorban, utána két kogó anya, aki a kis halottat kecske, azután pár ló, végül kö- tartja. Azután az apa és pompás vetkeztek a-cigányok, az apasszál tizenkét cigánylegény. Fe­­az anya, és legalább tizennégy rike testvérei. Mire az est le-K inesc^« JógiÓKKtur (Folytatás a 2-ik oldalról) És ki tudja, milyen más fordulatot vett volna akkor a ma­gyar történelem! Talán máig is nagy és független maradt volna. De a magyar főurak akkor már nagyrészben Ausztria zsold­­jába szegődtek és Ausztria járószalagján jártak. Elaludtak, elal­kudták és eladták Magyarország függetlenségét. Zrinyi, hátramaradt Írásaiban több Ízben feljajdul a ma­gyar urak rövidlátása, önzése, hiúsága, kicsinyessége és magyar­talansága ellen. Ez volt a háttere annak, hogy Magyarországon még Zrinyi: a nagy költő, államférfi és hadvezér sem tudott segíteni. ti ' .. n t . '■' -J I H . Vizsgánál nem fogsz akadozni, biró előtt értetlen bizonkodni, percet se habozzál hát, honfi, megment téged a BIZONFI. MINDEN HÁZBAN, ÜZLETBEN ÉS IRODÁ­BAN KINCSET ÉR A BIZONFI ANGOL-MAGYAR ÉS MAGYAR-ANGOL’ SZÓTÁR hajlik, az egész cigányság tud- ] ja: Ferike meghalt, estére már egész hadsereg cigány jelenik meg a községben. Szemfedőket szereznek sebtiben a fecskendő­ház mellett, mivel másutt nem akad hely, letáboroznak és meg csinálják a ravatalt. Gyönyörű ez a ravatal. Em­ber, állat gyászol Ferike fölött. Most is a disznók kerülnek elő­térbe, a kecskék se legelnek, a kutyák pedig bánatosan elfe­­küsznek. Az apa, aki nem bir könnyeivel, és az anya, aki a haját tépi gyötrelmében, hirte­len kiválik a sorból. Az egyik disznót csapják a kocsma felé, eladják a szálas cigánylegé­­nyek, és a növekvő rokonság nőtagjai pillanatok alatt végig­­száguldják a szatócsüzleteket, és ahány gyertyát csak talál­nak, mind megvásárolják. A férfiak pedig bort hoznak ro­­gyásig hordóban, kannában, aztán megkezdődik a gyász, a parádé, sírással és italozással. A falu egy fényesség, legalább ezer gyertya villog az éjszaká­ban, az asszonyok ruhájukat szaggatják, a férfiak hajukat té­pik üvöltve, s isszák a nehéz bort. Valami döbbenetes keleti jellege van az egésznek, a falu riadtan néz és akik bejönnek a községbe, messziről elkerülik e helyet, mert nem tudják, mi történt a fecskendőháznál. Egy rnokány százados is érkezik Ikervár felől, de ez sem mer tovább menni, mert ilyet ;még nem látott. Elkerül messze­­messze, be a szántóföldek felé. De a nehéz gyásznak még nem szakad vége. Hajnaltájt újra fel­verik a vendéglőt, újabb disz­nókat visznek és adnak el. És isznak, isznak egész nap. .j Délután a bápkódó apa felkej . esi a tanitókisasszonyt, és meg,­­kéri,1 hogy fényképezze le ha­lott kisfiát. A tanítónőnek a tér­de iá citeatáz, de a cigány ígér mindént, füt, fát, disznót. El kell mennie a ravatalhoz. VALÓRA VÁLT ROOSEVELT ÁLMA Látogatás Warm Springsben, a világ legnagyobb gyer­­mekparalizis-kórházában UJ KIADÁS! KÖZEL 1000 OLDAL Az angolul való tanuláshoz Az angolul való olvasáshoz Az angolul való Íráshoz Angolról magyarra és a Magyarról angolra való fordításhoz mindenkinek NELKULOZHE­TETLEN A két szótár egybefüzve s3.50ért rendelhető meg kiadóhivatalunkban. Ügynökeinknél Is kapható Rendelését, az. árat Money Orderen vagy kész­pénzben mellékelve igy címezze: SZABADSÁG 1736 East 22nd St., Cleveland 14, O. WARM SPRINGS, ’ Georgia- Georgia, a fiatal Amerika egyik legöregebb állama, igen sok tör­ténelmi emlékkel dicsekedhet. A legfrissebb és talán legérde­kesebb ilyen nevezetessége Warm Springs, Roosevelt elnök valóravált csodálatos álma. Mert Franklin Delano Roo­sevelt volt az a fiatalember, aki 1924-ben Georgiába utazott, hogy Warm Springs meleg for­rásában találjon gyógyulást a gyermekparalizis tragikus utó­hatására. És amikor örömmel tapasztalta, hogy béna végtag­jaiban uj élet tárnád a viz gyó­gyító hatására, agyában felme­rült a gondolat: itt tenni kell va­lamit. A monda szerint kezdetben a környéken harcoló indiánok hozták sebesültjeiket a meleg forráshoz, amikor már semmi segítséget nem találtak. A he­gyektől körülölelt romantikus völgyben a mai Warm Springst akkoriban Bullochville-nak hiv­­ták. Igénytelen kis falu volt ez, mindaddig, amig Roosevelt hal­latlan energiával és alkotóerő­vel hozzá nem látott, hogy meg­teremtse a mai hires, nagysze­rű alapítványt a gyermekpara­lizis utókezelésére és gyógyítá­sára. Harc p. gyermekparalizissel Az elmúlt napokban húszéves fennállását ünnepelte Warm Springs, ahol a betegek százai keresnek gyógyulást. Az elnök ottlétéről a mai kis alapítványi városig (saját tűzoltóságuk, üz­letük, mosodájuk, villanytele­pük, stb. van) hosszú volt az ut. Amerika népe lelkesen és ön­­feláldozóan járult hozzá fenn­tartásához és amikor az 1938- ben megalakult Amerikai Gyer­mekparalizis Alapítvány az el­nök születésnapján megrendez­te első nagyszabású gyűjtését, a közönség egymillió dollárral já­rult hozzá a küzdelemhez: együtt és egységesen a gyer­mekparalizis ellen. Az alapítványi kórház, ahol fizető- és szegénybetegek egy­forma gondos ellátásban része­sülnek, hatalmas parkban fek­szik. Ötvenkét épület szolgál ke­zelés, kórtermek és fürdő, s,tb. céljaira és 165 ágy várja a be-A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL HÁROMMILLIÓ LEPRÁS ÉL A FÖLDÖN tegeket, akik nemcsak Amerika valamennyi államából, hanem még külföldről is idejönnek. A forrás percenként 3600 liter me­legvizet ad és a gyógymedencé­ben a legkiválóbb szakértők ke­zelik a betegeket. Nincsen két egyforma eset, mindenki egészen egyéni keze­lést igényel. Ha nem is történ­nek csodák mindennap, az »or­vosok kiváló eredményeket ér­nek el. Az orvosi kar felfogása szerint a kezelés elsőrendű alap­ja a masszázs és az izmok ala­pos és tervszerű foglalkoztatá­sa. A főcél, hogy a beteget meg­tanítsák izmainak minél alkal­masabb és ügyesebb használa­tára.— A fürdő és masszázs mel­lett— külön gyakorlatok szol­gálnak a betegek tanítására, villanykapcsoló, fiók, kilincs, stb. használata. Minden azt a célt szolgálja, hogy a beteg tá­vozása után a lehető legtelje­sebb mértékben bele tudjon il­leszkedni a mindennapi életbe. Roosevelt szelleme A legcsodálatosabb ebben a kis közösségben Roosevelt ural­kodó szelleme. Mintha nem is kórház lenne, hanem üdülő. A park árnyas fái alatt kézzelhajt­ható tolókocsik mennek párosá­val, csoportosan. Itt gyermekek játszanak, ott két fiatalem­ber hallatlan ügyességgel ping­­pangmérkőzést viv. A hatalmas terrasz előtti térségen szabadté­ri hangversenyeket rendeznek. Szombat délután moziba kari­­káznak a betegek és egy alka­lommal saját müvüket mutat­ták be “Tolókocsi revü” cím­mel . A kórházi felszerelés teljesen modern. A központi épületben Amerika egyik legtökéletesebb A “Médícal News” érdekes cikket közült a lepra elleni küz­delem uj eredményéről. A lap munkatársa meglátogatta az Egyesült r Államok carwillei lep­rakórházát és beszélgetést foly­tatott Mer,vilié professzorral. — Akármilyen hihetetlennek látszik — mondta a tanár —, 1947-ben még mindig 3 millió leprás beteg élt a földön. Ez a szörnyű betegség főleg Kina* Bürmá, India, Afrika és a Csen­des-óceán déli Jzigetvilágábajn gyakori, de az Egyesült Álla­mokban sem ismeretlen. Főleg Californiában és Floridában ta­lálható. HAZAI RECEPTEKET Pontosan GYÓGYSZEREKET és gyorsan! PENICILLINT STREPTOMY CINT Szállítunk rokonai részére minden nehézségek néi­­• kill, méltányos árak mellett. — Küldje be v rendelését erre a címre: VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 P-S Buckeye Rd. Cleveland 20, Ohio kell.-:Ezt is percek alatt adják „el. Most már itt van az egész cigányrokonság, de a bámuló falu is, az asszonyok ölbeli csöppségeikét is elhozzák, azt mondják: “Lakodalom és' ci1 gánytemetés szerencsét jelent.” A papoT sírással, jajgatással fo­­' gadják. Az apának külön kíván­ságai vannak. Szeretné, ha az esperes teljes papi pompába ki­öltözve, minden egyházi ruhát magára venne és kihoznák a baldachint, hogy ezalatt temess Ferikét. Közben elájul az apa. A könnyei pedig csak egyre folynak. Ilyet még nem láttak ezen a tájon, pedig tizennégy gyereke van. Hol a papra csuk­lik a feje, hol a kántorra, a fiai pedig kezdetben poharakból ön­­tik rá a friss vizet, később azonban már az sem elég, kan­nát hoznak és bort öntenek rá, mert percenként elájul. így, va­lósággal csöpögve érkezik ki a temetőbe, ahol Ferikét elhantöl­­ják. A negyedik disznóból azon­ban még van valami, maradt még pár ezüstpénz. Ezt a gyász­­szertartás után, mielőtt a görön­gyök még ráhullanának a kis purdéra, beszórják a sirgödör­­be. Eddig volt. Még egy disznó­juk maradt. A temetőből vissza­felé már szomorúan ballagnak, csak a kecskék s kutyák baktat­nak a falu felé, még két napig isznak. Aztán eltűnnek, elviszi őket a szél, mint ahogyan hoz­ta. Aztán egyik éjszaka, hogy mikor senki sem tudja, mintha szellemkezek hozták volna, meg jelent a temetőben valaki, a sir­­ra helyezte a táblát, ezzel a fel­írással: “Ferike’—’. — Rendes cigányok voltak, — mondja János bácsi — derék emberek. Itt születtek valami­kor régen és teknőváj ásból él­nek. A környéken minden nyár­fát felvásároltak és sohasem loptak. Ez a kis sir maradt utá­nuk . . . Cséry Dezső — Minden ellenkező tévhittel szemben a leprás beteg legtöbb­ször még közvetlen környezeté­re sem veszélyes — jelentette ki a professzor. Az amerikai leprakórház orvosai és ápolói között, harminc év alatt egyet­lenegyszer fordult elő megbete­gedés, akkor is véletlen baleset következtében. A vizsgálatot végző orvos keze ugyanis meg­sérült és a fertőző csirák a se­ben keresztül hatoltak a szer­vezetbe. A Egyesült Államok­ban a leprás beteg már jelent­kezni sem köteles. Merville professzor nyilatko­zatának legérdekesebb része a gyógyászati eljárásokról szól. — A szuperpromin és a diaso­­ne néven használt gyógyszerék felfedezése forradalmat okozott a lepra gyógyításában. A szuperpromin főleg a meg­betegedett idegrendszert gyó­gyítja, rendbehozza a beteg ve­szendő látását, szaglását, hallá­sát. — 1941-ben közvetlen a pro­­min felfedezése után évente 8-9 gyógyult beteg hagyhatta el a kórházat. A szuperpromin hasz­nálata 1947 óta ezt az arányszá­mot 52-re emelte.. Az afrikai és távolkeleti hadjáratok alatt, számos amerikai és angol kato­na kapta meg a betegséget, me­lyet a kórokozók felfedezője, Gerhard Hansen norvég tudós után “Hansen” betegségnek ne­veztek el. Angliában 69, az Égyesült Államokban 902 bete­get tartanak nyilván, akik vala­mennyien a trópusi fronton kapták meg a leprát. A Hansen-betegség elnevezést a félelmet és iszonyatot keltő lepra szó helyett vezették be az orvosi világba. — Az Isten országa nem szem­­mellátbMtólag jön el. Az Isten or­szága ti bennetek van, emberek: Lukács ev. A vitaminok étvágygerjesztő zamatokat rejtenek magukban s az emésztés elősegítésével is fontos tényezői az egészségnek — állapították meg az Amerikai Vegyészeti Társaság ezévi kon­gresszusán. A C-vitamint kelle­mes, enyhén savanykás ize te­szi kívánatossá. A paprika, mely oly nagy szerepet játszik, több európai nép étrendjében, jelentékeny mennyiségű C-vita­mint tartalmaz. Az E-vitamin, a meddőség el­lentényezője, ugyahcsak kitű­nik jellegzetes izével. Ez a za­mat teszi ízletessé a kenyeret és a búzalisztből készült többi ételeket. A Bl-vitamint is kelle­mes zamata miatt fogadja oly szívesen magába a szervezet. Ezt az Ínycsiklandó vitamint főként a sertéshús, búzaliszt, dió és mogyoró szolgáltatják. A magyar paprika magas C- vitamin-tartalmával messze fe­lülmúlja külföldi versenytár­sait. ATOMHÁBORÚ A KOPASZSÁG ELLEN Londoni jelentés Szerint tu­dósok egy csoportja a legjobb utón halad ahhoz, hogy a ko­paszságot megszüntesse. A tu­dósok a kopaszság bizonyos faj­tájánál rádiumaktivitással kí­sérleteznek és pedig az úgyne­vezett Thorium X-szel. Ezt az anyagot pépszerü keverékbe te­szik és rákenik a fej kopasz fe­léletére. A Thorium által kibo­csátott rádióaktiv sugarak hir szerint az esetek húsz százalé­kában újra élesztették a haj nö­­nekedését. A kísérletezésnek kettős hasz­na van. Egyrészt reménységet nyújt a kopasz férfiak számára, másrészt az ideges természetüe­­ket megnyugtatja afelől, hogy az atomenergia sem mindenha­tó, ha még a haj növesztés oly egyszerűnek látszó problémáját sem tudja tökéletesen megolda­ni. ortopéd-kórháza van, ahol éven­te átlag 200 ímütétet hajtanak vére. Három vastüdő terpesz­kedik zordan, de segitséget­­nyujtóan az egyik teremben. Az alapítvány fiatal igazgató-főor­vosa, dr. Edwin Irwin — mint az egész orvosi és ápolói kar —, egyike taz Egyesült Államok legismertebb gyermekparalizis szakértőinek. Szobájában a fa­lon ott lóg Roosevelt utolsó fényképe, amit már reszkető kézzel, utoljára dedikált né­hány nappal halála előtt: “Ed Irwingnek öreg barátja: Frank­lint Delano Roosevelt.” “A Kis Fehér Ház” Itt minden Rooseveltre emlé­keztet. Az elnök 1924 óta min­den évben idejött kezelésre és élénk figyelemmel kisérte leg­kedvesebb ötletének kiterebé lyésedését. Otthona, a “Kis F* hér Ház” puritán egyszerűség­gel ragadja meg a látogatót. A hatszobás ház pontosan olyan, mint egy középosztálybeli ott­hon. Az emlékbizottság most múzeumot rendez be itt, ahol minden pontosan úgy van a he­lyén, ahogy Roosevelt elnök, — aki itt szeretett élni és itt halt meg —, 1945 április 12-én hagy­ta. Barátai — mert itt mindenki személyes jóbarátja — ezt mondják: Ha semmi mást nem tett vol­na életében Roosevelt, mint hogy megteremtette ezt az ala­pítványt, akkor sem távozott volna nyomtalanul. Nika Mária Harry Leon Wilson amerika iró int bennünket: — A remény kitűnő reggeli de nagyon sovány vacsora. RAPISARDA HAIR STYLING SALON ŐSZI KÜLÖNLEGESSÉG Diai Permanent Rendes ár $15 — MOST — 9 .50 KOMPLETT • SPIRAL PERMANENT KIVÉTELES AR ____ TO 2125 East 2nd St. - CH 0054 Néhány ajtóval a Prospect Ave.-tól délre. BIZTOS * CTS vezetők biztonsági rekordja 19C^_al jobb az idén, mint a múlt évi volt----amikor segítették Clevelandot az ország Legbiztonságosabb Nagy Városává tenni. Céljuk az, hogy még ennél is biztonságosabbá tegyék önökre nézve a Cleveland ac­­cáin való járást és kocsikázást. Studebaker tulajdonosoknak KÜLÖNLEGES AJÁNLAT: Közvetlenül a gyárból jövő uj motort beszerelünk Csak rövid ideig. Champion r^dellek 39-től 48-ig 919S.95 ÉS A RÉGI MOTOR MEEHAN MOTORS 10421 LORAIN AVE. ORchard 9000 11,000 NÉGYZETLÁB KISZOLGÁLÁSI TERÜLET Pontos kiszolgálás Studebaker-en és minden más kocsin — NYITVA EGÉSZ NAP SZOMBATON — $ I f&Y I VA\\ A ~ ■ és ön is az! VITAMINBAN GAZDAG A MAGYAR PAPRIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents