A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-09-09 / 36. szám
PAGE 8. OLDAL Ä JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6. fej., 24 33. Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy az egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy az egyiket tűrni fogja, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. — Azért mondom nektek: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, sem testetekről,. hogy mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél s a test az öltözetnél? Nézzétek az ég madarait, hogy nem vetnek és nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek, es a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Neim értek-e ti többet azoknál? JCi adhat pedig közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit? És a ruházatról mit aggódtok? Nézzétek meg a mezők liliomait, mint növekednek, nem dolgoznak és nem fonnak, pedig mondom nektek, hogy Salamon király minden dicsőségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, mely ma vagyon és holnap kemencébe vetik, az Isten is ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek. ■ ■' ni . í 1 ■1 SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban egy igen nagy igazságot jelent ki tanitványai előtt: “Senki két urnák nem szolgálhat”, majd igy folytatja, hogy a dolog még világosabban álljon szemeink előtt: “Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak”, vagyis nem szolgálhattok Istennek és a pénznek, a világnak. Az emberre nézve földi életben két ur szokott szerepelni: jó Isten és a világ. Az embert vagy az Isten vezeti, vagy a világ. A vallásos ember mindenben vallásos meggyőződése szerint iparkodik ^eljárni, életét, annak minden napját, nemcsak cselekedeteit és szavait, de még gondolatait is az Isten törvénye szerint irányítja, vagyis nem tesz, nem beszél, -de még csak nem is gondol olyasmit, ami az Isten parancsolataival ellenkezik, és ha talán mégis tett, beszélt, vagy gondolt rosszat, azt megbánja s iparkodik jóvátenni. Az ilyen ember az Istennek szolgák A világi ember ellenben mindent a saját, vagy az emberek meggyőződése szerint szeret tenni. Életét, gondolatait, szavait és cselekedeteit csak önmaga vagy az emberek irányítják . . . Mindent emberi szempontból, emberi tekintetből tesz. A világi emberre nézve nem az az'irányító, hogy mit mond, vagy mit ir elő az isteni törvény, hanem hogy mit mondok én, hogy mit mondanak az emberek . . . És ha valami tette balul ütött ki, azt nem azért bánja, mert azzal ellenkezésbe jutott az Isten parancsaival, hanem azért, mert amiatt valamiféle kárt, szégyent kellett elszenvednie az emberek részéről. z Erre a két hatalomra, erre a két erőre mondja az Ur: “Senki két urnák nem szolgálhat; nem szolgálhattok az Istennek és a világnak!” Két különböző ut ez; az első jobbra, a másik balra vezet. Más a szava az Istennek és más a szava a világnak, azért nem követhetem egyszerre az Istent és a világot. Ha valahol és valamiben igaz a “vagy”, akkor igaz ebben. Vagy az Istennek szolgálok, vagy a világnak. Nem mondhatom azt, hogy ifjúságomban szolgálok a világnak, majd öregségemben szolgálok az Istennek . . . Nem mondhatom, hogy például ezen a héten az Isten parancsait követem, a másik héten pedig a vilák szerint élek, aminthogy a gyerek se mondhatja jogosan: ezen a héten szót fogadok, a jövő héten azt csinálok, amit akarok . , . Nem mondhatom becsületesen szemedbe, hogy jó barátod vagyok, a hátad mögött ellenséged. ., És mégis valahogy úgy vagyunk, hogy szeretjük magunkat megosztani az Isten s a világ közöít. Az Istennek is akarunk szolgálni, de azért a világot sem akarjuk elhagyni. Valahogy úgy akarnánk eljárni, hogy a kecske is jólakjon, de káposzta is megmaradjon. Az Ur kedvében akarunk járni, de hát azért néhanapján, — mint mondják — az ördögnek is gyújtunk gyertyát. Hát mindez megalkuvás, kétszínűség. És ilyen a mai ember ... Ilyen a templomban, sőt ilyen még a családban is. Tudja, hogy mindenhol és mindenben mit kell tennie és mégis nem mer úgy teni, hanem ötven percentre megalkuszik, látszólag, nehogy másikat megsértse, voltaképpen pedig azért, mert gyáva. S az ilyesmi előbb-utóbb megbosszuja magát, már az ,emberek előtt is, de még inkább az Isten előtt, mert az ilyenről mondja Szent János: “Mivel se meleg, se hideg nem vagy, ■ elkezdtek kivetni számból”. Legyünk tehát jellemesek, álljunk határozottan földi életünkben Krisztus mellé, hogy egykoron Krisztus megvalljon bennünket az ő mennyei Atyja előtt. Hitéleti Rovat KOMA ÉS KOMAASSZÓXY Az egyház életében azok a hanyatlás évtizedei, mikor külsőséggé üzllenek vagy szürkülnek a keresztény élet formái, megnyilatkozásai és megnyilvánulásai. Az elmúlt század embere aránylagos kényelemben élt, a könnyebb részt kereste mindenben. így züllött le a megtestesülés titkát hordozó karácsony fenyőfaünnepséggé és ajándékosztássá, a számvetés éjjele, az Ujgv hajnala ivássá, a husvét sonkaevéssé. SZENT IMRE PLÉBÁNIA New York keleti oldalán két hatalmas lakóházcsoportban családok ezrei találtak hajlékot. A katolikusok lelki gondozásának ellátására Spellman érsek egy uj plébániát alapított s azt a magyarok első királyának fiatalon elhunyt fiáról, Szent Imréről nevezte el. A napokban volt az uj plébánia és a hozzá tartozó kápolna kapavágási ünnepélye, mely alkalommal Spellman érsek utalt arra, hogy amikor a plébániát magyar szentről nevezte el, ezzel egyben Mindszenty József mártír kardinálist óhajtotta megtisztelni. Szabadítsák ki Mindszenty bíborost! Mindszenty bíboros kiszabadítása érdekében számos katolikus szervezet megalakította a United Catholic Organizations for the Freeing of Cardinal Mindszenty bizottságot, amelynek elnöke Frederick L. Vorbeck és főhadiszállása 110-93 85th Avenue, Richmond Hill, New York. A bizottság kéri az Egyesült Államok külügyminisztériumát, hogy a Titonak nyújtandó segit- I ségről folyó tárgyalások során ! minden lehetőt elkövessen Stepinac zágrábi érsek kiszabadítása érdekében is. A FATIMÁI SZŰZ ANYA (G. S.) Távol legyen tőlem, hogy ez a kis irás könyvbirálat akarjon lenni. Éppen csak elmélkedés arról, hogy miért kell nekünk, magyaroknak, ilyesmiért idegenbe mennünk? Egyik érdemes amerikai magyar katolikus papunk, Ft. Győrfy Géza, könyvet irt a Fatimái Szűz Anya felől, amelynek megvásárlását minden magyar katolikusnak igaz szívvel ajánlom. Zamatos magyarsággal, erőteljes tollal, tömören irt ez a könyv, megéri,a pénzt. Vallomást kell azonban tegyek a magam gyengesége felől. Hét évtizednél hosszabb időt éltem a földön, de soha Fatima felől nem hallottam. Most se tudom biztosan, hogy Fatima falu spanyol vagy portugál földön van-e és á lexicon is csak annyit mond a Fatima szóról: 1.) Fatima volt a török próféta, Mohamed kedvenc leánya. 2. ) Az ezeregy éjszkka egyik meséjében van egy ilyen szereplő. 3. ) A húsz feleséget megölt francia kékszakáll utolsó néje, akit azonban már nem tudott meggyilkolni. Öt esztendő előtt még senki amerikai hírét se hallotta a. Fatimái Szűz Anya legendájának. Saját derék amerikai magyar katolikus papjaink se hallottak felőle, amig egyszerre, egészen váratlanul, amerikai kifejezéssel élve, elkezdték nagyra építeni. Ki kezdte a munkát, nem tudom, de pálcát nem törhetek felette, mert egyet biztosan tudok: A pápa és a bíborosok alapos, nagyon ' hosszú évekig tartó, minden részletre kiható vizsgálat nélkül egyetlen hasonló eseményt se ismernek el hitelesnek. De a fatimai esetre réáütötte a Vatikán a maga nagy pecsétjét. Mint magyar eredetű pápistának éppen csak az fáj, hogy a mi egykori apostoli királyságunk területéről kerültek szentek, de azokat sohase lehetett vikágÁonatkozásban nagyra nevelni. Kezdhetem Szent Istvánom, az első magyar királyon, iiki -a pogány magyarokat a krisztusi hitre téritette, és bátran. mondhatom, hogy egy millif) amerikai katolikus közül egyetlenegy se tud felőle. Hírét se hallották soha. Amerikai — nem magyar — papok sokat tudnak, de Szent István neve ismeretlen előttük. Az egyik clevelandi amerikai pap meg is mondta: — Annyi szent között ugyan ki vehetne tudomást egy magyarról? Talán nekünk magyaroknak se ártana, ha valami könyv-féle ismertetné a mi saját külön szentjeinket. Népünk az első magyar király felől még tud, de Szent Margit, Szent László és a többiek felől soha nem hallott. Ránk nézve pedig lenne ez oly fontos, mint az idegen legendák, ámbár azok is nagyon szépek és a Vatikán szerint hitelesek is. Irta: SINKÓ FERENC így lett olyan ősi keresztény intézményből, mint a keresztszülő és a bérmaszülő, merő ajándékmasina. Gondoljunk csak rá, milyen szellemben tárgyalták — és nem egy helyen tárgyalják még napjainkban is — szükebb vagy tágabb családi környezetünkben a keresztszülőválasztás ügyét szülők és rokonok, vagy hogyan fogadták, ha valaki kereszt-, illetve bérmaszülőnek hívta meg őket. Igen sokszor merő anyagi, társasági, társadalmi, világi szempontok döntöttek a meghívónál s a meghívottnál egyformán. Ha jelentett valami előnyt a viszony, örültek neki, ha nem, a szájukat húzogatták miatta. A kereszt- és bérmaszülő első és legfontosabb kötelességének látszott, hogy ezüstórát, aranyláncot adjon lelki gyermekének és átadja a kötelező ajándékot karácsonykor vagy más ünnepnek nevezett ajándékosztás alkalmával. Eszébe sem jutott sok szülőnek, kereszt- és bérmaszülőnek utánanézni, mit is akar az Egyház ezzel az intézménnyel. Éppen ezért, most, hogy mindenfelé oly nagy a hívők érdeklődése a bérmálás iránt, nagyon hasznos egy pillantást vetni a kereszt- és bérmaszülők ősi intézményére. Kezes és ajánló ■ ! : ! Valóban, ősi intézfhéhy: az őskeresztény időktől megvan az Egyházban. A katakombák korában éppen ugV fontos és jelentős; minUKoj^antin után, á szabadság első századaiban. Ebben az időben legnagyobbrészt felnőtt-korban vették fel az emberek a keresztséget, s a keresztséggél egyszerre a bérmálást is. (Ezért is a Kereszt- és a bérmaszülő egV személy volt ebben az időben.)» Az egyik korabeli keresztény forrás igy foglalja össze a lelkiszülő kötelességeit: ‘A keresztségbe beavatandót, azok, akik odavezetik majd őket, jó bizonyítvánnyal ajánlják. Tanúsítsák, hogy abban az időben, mikor mint újoncok tanulták a hitet, betegeket látogattak, nyomorultakat támogattak, minden szemérmetlen beszédtől tartózkodtak, dicséreteket énekeltek. Bizonyítsák, vájjon, gyülölték-e a hiú dicsőséget, vájjon megvetették-e a gőgöt és vájjon az alázatosságot választótták-e ma» guknak? Kezes és ajánló volt tehát a lelkiszülő ebben á korban. Kezeskedett, hogy az újonnan felvett hivő nem hoz az Egyházra szégyent és nem okoz ott botrányt. A lelkiszülő maga adta rá védencére a keresztelés és bérmálás szent, nagy titokzatossággal körülvett éjszakáján a hitujoncok fehér ruháját. A középkorban, mikor a gyermek- és csecsemőkeresztelés kezdődik, a lelkiszülők szerepe módosul, de nem csökken fontosságában. Alcuin, a frank kereszténység nagy megalapozója, a kereszt- és bérmaszülők rendes. kötelességévé teszi, hogy ők tanítsák meg a gyermeket a legfontosabb imádságokra, a Miatyánkra, az Üdvözlégyre, a Hiszekegyre, ők magyarázzák meg az alapigazságokat, az erényeket és a bűnök mibenlétét. Ebben a korban alakul ki a lelki rokonságnak az a foka és formája, amelyet legtöbb helyen a magyar nép mindmáig igen szépen őriz. Hogy mit jelent a család életében a kereszt- I és bérmaszülő, a koma, azt valóban azokon a magyar tájakon le(het legjobban látni, ahol a népszokások nem tűntek még el. Lelket váltani Kereszt- és bérimaszülőnek, komának a magyar földműves legjobb és legkomolyabb barátját hívja meg. Ezért igen gyakran a komaság mélyebb és zavartalanabb viszony a két család között, mint a vérrokonság. Öregeket nem hívnak komának, hanem csak egykorúakat, nagyon helyes ösztönnel választván ki a lelki rokont ebből a szempontból is: az egykorú jobban megérti az egykorút. A koma, komaasszony hallja meg először a bajokat, ők békitik a veszekedő szülőket, — lelki gyereküket Védik, ezzel is, — a keresztanya viszi ' M a meghalt csecsemő kis koporsóját a temetőbe, á bérmaapák kisérik a paphoz a jégyeseket; á keresztanya és béfmanya ajándékai házásságnál, ujmisénél áz élet felsőbb kapcsolataira utalnak, lakodalomban a kebeszt- és bérmaszülők közvetlen a szülők mellett ülnek, tehát a vérrokonok előtt, az ifjú menyecskét a bérmaanya kiséri avatásra a templomba. Hogy mennyire mélyen, szinte az őskereszténység szelleméig visszanyúló módon szemléli népünk a lelkiszülő szerepét, néprajzi irodalmunkból számos idézettel lehetne bemutatni. Csak egyet iktatunk ide a sok közül, álhit Luby Margit ir ; a szabolcsi pásztorokkal kapcsolatban: “A parasztságnál a ‘ komaság a legmélyebb barátság jéle. A komát lelket váltani hívták, mert az menti meg a gyermeket az ördög karmaiból és vezeti be a keresztény Egyház kötelékébe. Vállalja a felelősséget a gyermeki lélekért. A komáságot/Viszszautasitani a legnagyobb bűn. Az ilyen megérdemli, hogy “ződ fűbe ha áll, az is elszáradják ‘alatta’,’! Van olyan eset is, amikor a kereszt- és bérmaszülőre védettjük teljes lelki gondozása hárul. Erre vonatkozólag idézzük az Esztergomi Szertartáskönyv megrendítő szavait, amelyeket a pap a kereszteléskor mond el a keresztszülőknek: “Ti pedig, kedves hívek, akik ma a kis lélek lelki szüleivé lettetek, ha vér Szerint való szülei meghalnának, vagy vallásos nevelését elhanyagolnák,' ti tanítsátok szent hitünkre, hogy szerinte éljen és Jézus kegyelmével eljusson az örök életre.” Ez abból a Szoros viszonyból folyik, ami megkeresztelt, vagy megb'érmált és keresztszülő, il- Tetvé bérmaszülő között fennáll. Ezeket gondolja ímeg az, aki lelkiszülőt választ gyermekének, és az is, akit lelkiszülőnek választ meg valaki. Az ajándékmasina felfogás hazugság, megalkuvás, kibúvó. A kereszt- és bérmaszülői intézményt vissza kell iktatnunk eredeti magasztos mivoltába. Az amerikai egyházaknak közel 80 millió tagjuk van A külömböjő vallásfelekezetek múlt évi kimutatásai szerint áz Egyesült Államok lakosságának 60 százaléka protestáns, 33 százalék római katoilikus, 6 százalék zsidó, spiritualista, budhista, stb. Az összes egyházak tagjainak száma a múlt évben 79,576,352 volt. A 222 protestáns felekezet tagjainak ■száma összesen 47,557, 203 volt,' a római katolikusoké 28,075,697. A két nagy vallásfelekezet hívőinek arányszáma nem változott lényegesen a3 év folyamán. Pünkösd után 14-ik vasárnap ■ twhikíiy.M •> ■ , EVANGÉLIUM ■ /• r Gpj, .v t»N ’ *-Szent Máté 22. rész, 89. Az időben mondá az Ur e példabeszédet: Hasonló menyek országa egy királyemberhez,! aki jnenyegzőt szerze fiának. Éa elküldé szolgáit, hogy a hivatalosakat hívják meg a menyegzőre, de nem akarának eljönni. Ismét más szolgákat külde, mondván: Mondjátok meg a hivatalosaknak, hogy Íme, elkészítettem ebédemet, tulkaim s . hizlalt állataim meg vannak ölve és minden '5 kész, jöjjetek a menyegzőre. Azok pedig elmulasztván, elmeimnek, némelyik majorjába, némelyik pedig keresete után. A többiek pedig megfogák az ő szolgáit és szidalmakkal illetvén, megölék. Hallván ezt a kirány, megharaguvék, és elküldvén hadait s elveszté ama gyilkosokat, és azok városát felgyujtá. Akkor C mondá szolgáinak: A menyegző kész ugyan, de a hivatalosak1 í~ nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélekre és akiket találtok, azt, (mind. hívjátok a menyegzőre. És kimen vén szolgán az utakra, összegyűlték mind, akiket találtak rosszakat és jókat és betelék a menyegzős ház letelepültekkel. Beméne pedig a király, hogy lássa a letelepülteket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhábá öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél be ide, menyegzős ruhád nem lévén? Amaz pedig élné-,. mula. Akkor mondá a király a szolgáknak: Megkötözvén a kezeit és lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása . . . Mept sokan vannak a hivatalosak, de ké»' vesen a választottak. SZENTBESZÉD Ma roppant nagy gondot fordítanak a gyermekekre. Van tömérdek iskola, gyermekotthon, nevelő intézetek, gyermekvédelmi törvények, játszóterek, fürdőházak, szóval mindenben van gondoskodva a gyermekekről. Ezért ezt a századot a gyer: mekek századának mondhatjuk. És mégis ez a század az, amelyben észrevétlenül gyilkos háború folyik a gyermekek ellen. Milliószámra szedi áldozatait a fehér halál, ami súlyos vétek az ötödik parancs ellen, mely azt mondja: ne ölj. Ma, sajnos;sok családnál nem a város szélén, de a családi tűzhelynél kezdődik a temető. Ma azt a kort éljük, amelyben a nő nem szívesen hallja a gyermeksirást, mert nem birják.az idegei., Rettenetes, égbekiáltó bűn, hogy a már az életre indult emberpalánta ne jöhessen a világrá. Hadd mondjak egy példát: Van neked, kedves hallgatóm, csacsogó kis gyermeked, akit te magadhoz veszel és térdedre, ültesz. Ó mily szeretettel ölel -az— meg téged, mily szeretettel ragaszkodik hozzád. Te szemeibe fogsz nézni és azokból az ártatlanság és az Isténi' teremtés szépségét fogod kiolvasni. És most menj te, anya vagy atya, fogj egy konyhakést és ennek az édes csöppségnek vágd el a nyakát, taszisd ki áz életből. Azt fogod mondani: ez elképzelhetetlen gonosztett.' Pedig ezren és ezren járnak közöttünk, akiknek lelkét ez a herodesi bűn terheli. Sőt sokan nyíltan helyeslik ezt a bűnt és akadnak anyák, akik házasság előtt erre tanítják leányaikat. Ez a gyermektől való irtózás a :keresztény világnézet ellen van és jelenti a pogányság diadalát. A gyermeket a pogányság nem igen értékelte, viszont a kereszténység egy gyermek bölcsőjéből indul ki és legkedvesebb képe a Szüzanya karján a kis Jézussal. Melyek a mai gyermekiszonynak az okai? Egy tudományos színezettel támogatott irányzat, mely az emberiséget az éhenhalástól félti. Vigyázat, máris sok az ember. A megélhetési javak nem állanak arányban az emberek szaporodásával és igy előbb-utóbb éhínség fog beállani, hacsak nem korlátozzuk a születéseket. Megborzadva olvassuk, hogy egyes országokban a születések korlátozását büntetlenné akarják tenni. De akárhány esetben látjuk, hogy nem a gazdasági helyzet az oka a gyermektől való félelemnek, mert a szegény emberek otthona hangos,. a gyex;meklárihától és kacagástól, mig a gazdagok házai némák. A gyermektől való huzódozásnak sok esetben oka az egyéni kényelem, a könnyebb élet, a társadalmi szereplés, az élvezetvágy, a vallástalanság. A vallástalansággal, a tulvilági életnek és az Isten előtti felelősségnek tagadásával együtt jár a viági élvezetek őajhászása, aminek persze útjában van a gyermek. Oka továbbá az a döbbenetes pogány felfogás, hogy valakit kinevetnek azért,, mert áldott állapotban van. Okai a gyermekáldástól való tartózkodásnak sok esetben a nehéz kereseti viszonyok is. Ilyen esetekben az egyház is elismeri a gyermekáldás ellepi védekezésnek a jogosságát, de nem bűnös utón. Ilyen, esetre szólnak Szent Pál apostol szavai: “Akiknek feleségeik vannak, legyenek mintha nem volna”. Kor. 1. 7. 29.) A gyermek elleni védekezés egyetlen megengedett módja a házas ember önmegtartóztató élete. A kér. kát. egyház tanítása szerint minden más védekezés a gyermek ellen súlyos bűn. Az egyház a magzatelhajtást, vagy annak fogamzását akadályozó cselédeteket súlyos bűnnek tartja és ennek megtartásában hajthatatlan. Nem változtathat ezen .törvényen, melyet Isten hozott, mert akkor árulója volna isteni alapítójának. \ . Munkások és munkaadók Labor Dáy alkalmából a National Catholic Welfare Conference szociális osztálya, kiadta szokásos kiáltványát,- amely á munkások és munkaadók méltányos keresztényi szellemű összhangja, testvéri együttműködése mellett foglal állást a nemzet és a világ jóléte érdekében. Felhívja azokat, akik ily szellemben működnek, segítsenek oly esetekben, ahol e téren még hiányok, elfogultságok mutatkoznak.
