A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-09 / 36. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! izgalmas napok következnek a ' ^ mezeit munkásság számára. Hamarosan eldől, hogy a háború óta negyedik bérjavitási akció­nak lesz-e, és milyen mértékben sikere. Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet bizonytalan és a visszaesés a termelésben ép­pen úgy mint a munkanélküliség aggasztó méreteket öltött, a szervezett munkásság negyedízben is követelésekkel állt elő — azzal a meggondolással, hogy a helyzet rosszabbodása nem le­het ok a munkásság érdekeinek elhanyagolására, hiszen a vásár­lóképesség megtartása, sőt növelése a helyzet meg javulásának kulcsa. A harmincas évek válságának tanulságaiból okulni kell, mondják a unionok szó­szólói: akkor a megriadt tőke a bérek levágásával próbált megol­dást találni a gazdasági élet betegségére s ez az orvosság rossz­nak bizonyult. Azóta az általános felfogás, a nemzeti politika is megváltozott: ma már nem hisznek abban, hogy rossz üz­letmenet esetében a munkabérek leszáilitása es olcsóbb terme-’ lés a kivezető ut. Igen, olcsóbb termelés, olcsóbb árak kellenek hogy feléledjen a vásárlókedv; de az olcsóbbodásnak a tökéle­tesebb, fejlettebb, gazdaságosabb termelésből kell folynia, nem pedig bérleszállitásokból. Tizenhat millió szervezett munkás felfogását juttatta kifejezésre az acélmunkások egymilliós union­­jának az a követelése, hogy óránkinti 30 cent javitást kapjanak — a munkabérek felemelésének, biztosításnak és nyugdíjnak for­májában. A többi nagy unionok (autó, bánya) a várakozás állás­pontjára helyezkednek surra számítanak, hogy az acéliparban történő megoldás példa lesz minden más ipar számára. Az acél­ipari munkásság ugyan már julius közepén sztrájkhatározatot hozott, mert a munkaadók megtagadták a követelések teljesi­­tésé't, de azután elfogadták Truman elnök békéltető ajánlatát, l'tÖgy^iá'röffltágü bizottság Vizsgálja meg a tényeket, amelyek a bérkövetelés mellett, illetőleg az ellen szólnak. A vizsgálóbizottság óriási munkás végett. Meghalgatta a unionnak és a munkaadók­nak szószólóit és mindkét csoport bőségesen élt az alkalommal, hogy a maga igazát hangoztassa. Az elhangzott véleményekről felvett jegyzőkönyv 3850 oldal terjedelmű s még 150 nyomta­tott és illusztrált melléklet is bőviti az anyagot. Ez a nyers­anyag, amelyből a bizottságnak ki kell hámoznia a tényeket s megszerkesztenie a véleményét. Most szombaton, szeptember 10-én terjeszti a bizottság Truman elé ajánlásait amelyek azonban egyik félre sem kötelezők. A bizottság mind­össze leszögezi azt, hogy mit tart helyesnek, indokoltnak, mél­tányosnak. Persze, ha nem is kötelező, amit a bizottság mondani fog: nagy súlya lesz annak s egyik fél sem teheti túl magát könnyedén a gondos vizsgálat után helyesnek talált megoldási módozaton. A döntő kérdés ez, hogy igaz-e, amit az acélipari munkaadók állitanak: hogy béremelés okvetlen áremelést vonna maga után s ez nem csak az acéliparban, hanem minden más iparban, amely acélt dolgoz fel, a termelés csökkenését és mun­kanélküliség fokozódását vonná maga után. A union álláspontja, (hogy az ipar rekord profitot csinál, tehát az árak emelése nélkül emelheti a béreket. A minimális munkabér kérdése foglalkoztatta ugyanakkor a kongresszust és már ideig­lenes megoldás jött létre. Truman elnökpek a választási kampány során egyik fő követelése, illetőleg Ígérete volt a minimális mun­kabérnek a mostani 40 centről 75 centre való felemelése és ugyanakkor a magasabb minimális bér hatályának további mun­káscsoportokra való kiterjesztése, hogy minél többen élvezhes­sék ennek a törvénynek áldásait. Fél győzelmet ért el az elnök. A képviselőház elfogadta ugyan a 75 centre való felemelést, de ugyanakkor nemhogy felemelte volna a részesedő munkáscsoportok számát, hanem, ellenkezőleg, megszükitette a kört egy millióval, főleg a déli-demokraták sürgetésére, akik amúgy is sokallják a 75 cent órabért, mert a Délen az ipar fejlet­lenebb és a megélhetési költségek alacsonyabbak. A múlt héten a szenátus is elfogadta a 75 centes minimális bért, de a része­sülő munkások számát 200 ezerrel csökkentette. Mármost a kon­gresszus két házának együttes tanácskozást kell tartania, hogy a 1,000,000 és 200,000 közt középutat találjanak. ' Az elnök megnyugodott a fél győzelemben — egyelőre. Reméli, hogy a jövő évi választás jobb kongresszust fog eredményezni s akkor tovább folytathatja a demokrata párt a harcot a 75 cent minimális munkabérnek további milliókra való kiterjesztéséért. Az elnök még öt millió munkást akar bevonni a törvény keretébe. Félreértés és félre­magyarázás elkerülése végett megjegyzendő, hogy a törvény csakis oly ipari vállalatokra és üzletekre vonatkozik, amelyek saját államuk határán túl is működnek, az úgynevezett állam-A KOMMUNIZMUS ELLEN HARCBA HÍV A PÁPA “Csak az az ember szabad, aki Istenben hisz” A Gandolfo kastélyból, nyá­rilakjából, Pius pápa néhány óra lefolyása alatt három hatal­mas rádiószózatot intézett a né­met, olasz és a svájci katoliku­sokhoz — német, olasz és fran­cia nyelven — az egyház és a kommunizmus harcáról s az is­­tentagadó világmozgalmat, amely ellen tiz év óta a Vati­kánból hadakozott, most elsőiz­­ben nevezte nevén: “Kommuniz­mus.” Ez a három rádióbeszéd tehát valóságos hadüzenet volt egy uj, minden eddiginél erőtel jesebb akció bejelentése. A pápa egyben magyarázatát adta a kommunisták nemrég tör­tént kiközösítésének, mondván, hogy a kiközösítés egyházi bün­tetése csak az aktiv, harcos kom­munistákat sújtja. Ez a magya­rázat szükségéé vo\lt, merthi­­szen tudvalevő, hogy Olaszor­szágban és egyebütt milliókra megy azok száma, akik a kom­munista rezsimeket szolgálják ugyan, de nem tekinthetők a kommunista, istentagadó esz­mék harcosainak. XII. Pius pápa a kapitalistáit és a proletárok ér­dekellentétből fakadó vetélke­désébe; az egyháznak egyedüli célja a keresítény vallás meg-Az egyház ezzel nem szólt bele a szegények és a gazdagok, TITOISTA MOZGALMAK MWOENÜTT Szovjet-ellenes internacionálé alakúit meg Az oroszok kizsákmányoló, él­nyomó politikájával szemben az ellenállás egyik országról a má­sikra terjed át s amit titoizmus­­nak nevez a szovjet, az a moz­galom már olyan országokban is mutatkozik, amelyekre a szov­jet még nem tette rá a kezét, például Franciaországban és Olaszországban is. A titoizmus ilyen országokban abban nyilat­kozik meg, hogy a hivatalos, Moszkvára felesküdött kommu­nista párt mellett nemzeti kom­munista ellenpárt alakul. Nem­zeti kommunistáknak nevezik magukat azok, akik a kommu­nista elveket vallják, de nem hajlandók népüket az orosz, pánszláv imperializmusnak ki­szolgáltatni. Oroéz megszállás alatt levő or­szágok belsejében ez a mozga­lom “földalatti” — titkos — moz­golódás, aminő például Magyar­­országon a Rajk-féle csoportosu­lás; de szabadabban természete­sen az emigrációban hallatja hangját a kommunista ellenzék. Emigráns Magyar Kommunista Párt A Jó Pásztor már néhány hó­nappal ezelőtt jelentette, hogy Bécsben emigráns magyar ellen­zéki kommunisták (most már: Titoisták) lapot adtak kU“Sza­­bad Magyar Nép” címen. Ez a csoport azóta számban és je­lentőségben gyarapodott s most Magyar Kommunista Párt né­ven működik, hivatalos lapja pe­dig “Magyar Kommunista” cí­men jelenik meg. Első számában szenzációs hirt hoz ez a lap: A Rajk-féle összeesküvés több tag­jának sikerült Ausztriába mene­külni s ezek magukkal hozták a Rákosi-kormány magyarországi és külföldi kémjeinek névsorát. Nemzetközi szervezkedés A “Magyar Kommunista” je­lenti továbbá, hogy Póla jugo­szláviai városban megalakult a titóista kommunista pártok in­ternacionálé ja, vagyis nemzet­közi szervezete. Harmincegy nemzet képviselői voltak jelen az alapító ülésen, köztük az emi­gráns Magyar Kommunista Párt öt kiküldöttje. Az uj szervezet hivatalos neve francia nyel­ven —1- Fédération Mondiale Communiste, vagyis Kommunis­ta Világszövetség. Francia föl­dön héttagú vezérbizottság ve­zeti a nemzetközi szervezet köz­ponti irodáját. Megnehezitették az óhazába utazást A magyar kormány rendele­tet adott ki, amely szerint ezen­túl külföldön lakó magyar ál­lampolgároknak, úgyszintén kül­földieknek csak a magyar bel­ügyminiszter engedélyével le­het Magyarországba utazni. Hasonlóképpen miniszteri en­gedély szükséges az ország elha­gyásához. Akik engedély nélkül próbálnak kiszökni a magyar­­országi szovjet földről, több évi börtönbüntetést kapnak. közi forgalomban résztvesznek. Tisztára helyi jellegű üzemekre a törvény pem érvényes. Uj hazaárulási per indult meg Amerikában. A gyanúsított: John D. Provoo őrmes­ter, akit azzal vádolnak, hogy Corregidor ostroma alkalmával a japánok szolgálatába állott és rádió-propaganda utján igye­kezett az amerikai katonák harci készségét megpuhitani. A má­sodik világháború óta mindössze hat személy ellen indítottak hazaárulási pert; öt vádlottat bűnösnek találtak, a hetedik per. “Tokio Rózsája” ellen, még folyamatban van. védelmezése a marxizmus, va­gyis a szocializmus anyagias, istentagadó eszméivel szemben — mondotta a pápa. A pápa emlékeztetett arra, hogy a tiz évvel ezelőtt kitört világháború nem csak anyagi és hatalmi ellentétek összeütkö­zéséből támadt, hanem kezdete volt a nagy harcnak, amely most folyik az egyház és ellen­ségei közt. Annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy az 1950. Szent Év közelebb fogja hozni, a megbékülés szellemé­ben, a népeket és meghozza az egyedüli szabadságot, amit az ember élvezhet: hogy szaba­don szolgálhassa az igazi Istent. Harmadik cseh püspököt nevezett ki a pápa Miután a két címzetes püspök beiktatása Nagyszombaton ko­molyabb rendzavarás nélkül megtörtént, a pápa most egy hatrmadik címzetes püspököt nevezett ki, és pedig Gaetano Matousek pankráci plébánost, egyházmegye nélküli püspökké. Ilyen egyházi kinevezés érvé­nyességéhez nem szükséges a csehszlovák kormány hozzájáru­lása, Mert a címzetes püspöknek nincsenek egyházi igazgatási teendői — sem Csehszlovákiá­ban, Sem a nem-létező serige­­neni egyházmegyében. Éppen az­ért nevezi ki a pápa az ilyen püspököket nem-létező egyház­megyék élére, hogy kivonja őket a kormány befolyása alól. Az uj címzetes püspök Beran prágai érsek mellett fog kisegítő szolgálatot végezni. Ha ez okból felszentelését Prágában akar­nák megtartani, úgy hiszik, hogy a kommunista kormány be fog avatkozni. Gottwald miniszterelnök Zó­lyomban nagyszámú szlovák hallgatóság előtt kijelentette, hogy a kormány el fog nyomni minden tüntetést a kommunista kormányzat ellen,—- hallgatóla­gos tüntetést is. Oroszok képezik ki a magyar ejtőernyősöket A “Dunakurir” jelenti: A ma­gyar ejtőernyős kiképzésben, amely a szolnoki repülőtéren folyt egy régi ejtőernyős tiszt és szovjet felügyelők irányítása alatt, eddig csak 200 újonc vett részt. Most ejtőernyős hadosz­tály'kiképzésére kerül sor, s en­nek céljaira igény bevették a pá­pai renpülőteret is, ahonnan az orosz légierő Szombathely mel­lé, a söptei és váti repülőterek­re költözött át, de orosz repü­lőegységek tartózkodnak a győri és a két székesfehérvári repülő­téren, valamint a taszári repülő­téren is. Szervezkednek a német istentelenek Düsseldorf németországi vá­rosban a napokban megalakult az istentagadók és a szabadgon­dolkodók birodalmi szövetsége. A szövetségbe felvették az ösz­­szes oly mozgalmak képviselőit, amelyek Isten létét tagadják. Tízéves évforduló MOSZKVA — A szovjet a világháború tizedik évforduló­jának ünnepén azt harsogta az orosz rádió, hogy “Oroszország nyerte meg a világháborút, mert Japán csak akkor tette le a fegyvert, amikor a szovjet hadat üzent neki.” A csatlósállamok szolgai sajtókórusa odáig megy a hízelgésben, hogy lebecsmérli az atombomba hatását, amelynek szerintük “nem volt komoly szerepe a háború megnyerésében.” Amikor a fegyőr nem néz oda BERLIN — 42,000 német menekült át a keleti zónákból, amely orosz megszállás alatt áll, a nyugati zónába, mialatt az oroszok tüzijátékos ünnepségeket rendeztek és beszédeket tar­tottak. A tömeges menekülést az amerikai és angol határőrök nem akadályozták meg. “Úgy érezzük magunkat az orosz zóná­ban, mint valami fegyházban” mondották a menekülők. Megintették őket FRANKFURT — Az amerikai hatóságok nyomatékosan fi­gyelmeztették a német miniszterelnököt az amerikai és az angol zónákban, hogy a nyugati hatalmak figyelemmel kisérik a fel­éledt náci mozgalmat és azt nem fogják tűrni. Nagy kárt okoz­nak vele Németországnak, ha saját hatáskörükben maguk a né­met államok nem intézkednek és fojtják el csirájában a hitleris­ták propagandáját. Bremen elnöke azt felelte, hogy a nácitlanitó bíróságok hibája az egész, mert nem jártak el erélyesen a hábo­rús gonosztevőkkel szemben. Jórészüket futni hagyták. Most ezek a gonosztevők megpróbálnak ismét hatalomra kerülni. Mi történt v héten • • • iIMeA ikABAS .. Vy W\_ _ . .rt<VW«<HWV Muriké^ után Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN WWVWWHVWWWVWWWWVVWWWWWWVWWWWVWW Tito és Sztálin BELGRÁD — Tito azt mondotta egf amerikai delegáció előtt, hogy “nem fogok térden csúszkálni Sztálin előtt, mint a többi csatlósállamok vazallus miniszterelnökei és köztársasági elnö­kei.” Két kereskedelmi szerződését, melyeket’ még annak idején kötött Oroszországgal, felbontotta, mert azok “csak orosz ér­dekeket szolgáltak és Jugoszlávia kizsákmányolásához vezettek.” Az orosz-jugoszláv hajózási szerződés arra kellett Moszkvának, hogy ellenőrizhesse a dunai hajózást. A repülésügyi szerződés, pedig, hogy a jugoszláv repülőtereket' tartsa kézben. “Mi nem leszünk Oroszország gyarmata” mondotta a kereskedelmi mi­niszter mai rádiószózatában. Hadi készülődés Magyarországon BUDAPEST — A magyar határ mentén, Baján, Mohácson, Szegeden és Szabadka közelében, Szőregen 55,000 főnyi orosz hadsereg állomásozik. A közeli repülőtereken 500 bombázó vár­ja a hadparancsot. Állítólag szeptember 15-én rohanják meg Jugoszláviát az oroszok. Velük mennek majd magyar, román és bolgár csapatok. A csatlósországoknak részt Ígértek Jugo­szláviából. A románoknak a Bánátot, a magyaroknak a Bácskát ígérte Sztálin, ha “jól harcolnak a jugoszlávok ellen.” A magyar kommunisták igyekeznek feltüzelni a lakosság harci kedvét, ,de harci láz helyett, inkább pánik félelem lett úrrá a népen. Még élénken emlékeznek rá,, hogy mi történt, amikor hasonló mó­don Hitler ugratta a háborúba a magyarságot. Menekült ma­gyar kommunisták szerint a magyar katonák esze ágában sincs harcolni orosz érdekekért.” Arab rablóbandák LAKE SUCCESS — A közel és középkeleti államokban is­mét bizonytalanná vált a közlekedés a fegyveres arab rablóban­dák utonállásai miatt. Ezek a beduinok a háború alatt fegy­vert kaptak az angoloktól és Izrael ellen harcoltak. Most hogy pines háború, saját hitsorsosaik karavánjait fosztogatják. Visszaesett a magyar ipari termelés BUDAPEST — Magyországi és lengyelországi kommunista vezetőemberek ismételten jajveszékelnek mostanában a két or­szág ipari termelésének katasztrofális sülyedése miatt. A buda­pesti újságok vezetőhelyen figyelmeztetik a munkásságot — különösen azokat, akik a kommunista párthoz tartoznak — hogy jnukat megfeszítve ki kell emelniök a terrdelést a sülyedő irány­zatból. A lengyel sajtó pedig erőszakos rendszabályokat sürget annak leküzdésére, hogy a munkások távolmaradnak a sziléziai szénbányákból. Az erőszakkal fentartott rabszolga-termelés, úgy látszik, mindkét országban válságos helyzetbe került. Ennek megfelelően fokozódott a munkásság ellen használt terror is. Hitler hamis bankói LONDON — Annak idején, a háború alatt, a nácik úgy se­gítettek saját dollár-hiányukon, hogy — hamisították őket, nagy mennyiségben. Sokszázmillió hamis dollárt gyártottak és eb­ből az összeomlás után is jócskán maradt Németországban. Bár gz amerikai katonai hatóságok elkobozták a titkos készleteket, még igy is miliők kerültek forgalomba a háború után. Szegény menekültek egész vagyonukat fektették ezekbe a hamis dollá­rokba, mit sem sejtve, hogy Hitler készíttette azokat. Mint, a nyo­mozás megállapította, szökevény náci gyilkosok Spanyolország­ban, Portugáliában és Argentínában fényűző életet élnek a hamis bankókból.

Next

/
Thumbnails
Contents