A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-08-12 / 32. szám
PAGE 7. OLDAL KRISZTUS LEGENDÁK Irta: LAGERLÖF ZELMA MI URUNK ÉS SZENT PÉTER Az egész végtelen sötét sziklasivatag volt. Éles hegyes sziklák álltak ki a mélységből és közöttük sötét mocsarak fénylettek. Nem nőtt ott egy fűszál sem, egy fa sem, nyoma sem volt az életnek. Mindenféle a hegyes sziklákra elkárhozottak kapaszkodtak. Ott voltak a sziklák csúcsain, hova abban a *re:ményben kúsztak fel, hogy kiszabadulhatnak ebből a mélységből, de mikor látták, hogy sehova sem juthatnak, ott maradtak mintegy megkövesülve a kétségbeeséstől. Szent Péter látta, hogy néhányan ott hevernek kitárt karokkal, tele végtelen vágyódással és tekintetük folytonosan felfelé van irányozva. Mások kezükkel takarják el arcukat, hogy megszabaduljanak a reménytelen borzalomtól maguk körül. Valamennyien mozdulatlanok voltak, mintha egy tagjukat sem tudták volna megmozdítani. Némelyek a pocsolyákban hevertek és még arra sem volt erejük, hogy felkapaszkodjanak. A legborzasztóbb az volt, hogy végtelen volt az elkárhozottak száma. Mintha a mélység alja csupa testekből és fejekből állott volna. Szent Pétert újra elfogta a nyugtalanság. Meglátod, hogy nem fogja megtalálni őt — mondta Mi Urunknak. Mi Urunk ugyanazzal az elszomorodott tekintettel nézett rá, mint az előbb. Jól tudta, hogy Szent Péternek igazán nem kell ^z angyal miatt nyugtalankodnia. De Szent Péternek még mindig úgy tetszett, hogy az angyal nem tudja megtalálni az anyját az elkárhozottak nagy tömegében. Kiterjesztett szárnyakkal lebegett ide-oda a mélységben, mialatt kereste. Egyszer csak az elkárhozott szerencsétlenek egyike meglátta az angyalt a mélységben. Felugrott és kiterjesztett karokkal kiáltotta felé: Vigy magaddal, vigy magaddal! Erre felelevenedett az egész tömeg. Az a sok-sok milliónyi tömeg, mely lent a pokolban szenvedett, egy pillanat alatt felugrott és kiterjesztett karokkal kiabált az angyal felé, hogy vigye őket is magával a paradicsomba. Kiáltásuk felhallatszott Mi Urunkhoz és Szent Péterhez cs azivük megremegett a bánattól, mikor meghallották. Az angyal tovább is ott lebegett az elkárhozottak felett, de amint ideoda repült, hogy megtalálja, akit keres, az elkárhozottak valamennyien utána rohantak és az egész úgy látszott, mintha valami forgószél ragadta volna meg őket. Végre az angyal meglátta, akit keresett. Összecsukta szárnyait és mint a villám csapott le. És Szent Péter felkiáltott az örömtől, midőn meglátta, hogy átkarolja az anyját és magával emeli. — Áldott légy, aki elhozza édes anyámat ide! — mondta. Mi Urunk csendesen rátette kezét Szent Péter vállára, mintha figyelmeztetni akarná, hogy ne örüljön nagyon korán. Szent Péter pedig majdnem sirt az örömtől, hogy édes anyja megmenekült. Most már igazán nem tudta elképzelni, hogy mi választhatná el tőle. Öröme csak fokozódott, midőn látta, hogy milyen gyorsan emelte fel az angyal, de mégis sikerült néhány elkárhozottnak belé kapaszkodni, hogy ők is üdvözölhessenek, mikor vele együtt feljuthatnak a paradicsomba. Körülbelül tizenketten lehettek, akik az öregasszonyba kapaszkodtak és Szent Péter úgy gondolta, hogy az nagy tisztesség az-anyjára nézve, hogy ennyi szerencsétlent menthet meg az elkárhozástól. Az angyal nem is akadályozta meg őt ebben. Úgy látszik, nem is volt neki nehéz ez a teher, mert úgy szállt fölfelé, hogy alig mozgatta a szárnyát nagyobb erővel, mintha csak egy holt madárkát vinne fel a mennyországba. De ekkor meglátta Szent Péter, hogy az anyja szabadulni akar az elkárhozottaktól, akik beléje kapaszkodtak. Megfogta a kezüket és kirántotta a fogásukat, úgy hogy egyik a másik után zuhant alá a pokolba. Szent Péter hallhatta, hogyan könyörögtek neki, de az öregaszony nem akarta eltűrni, hogy más is üdvözöljön, csak ő maga. így lassankint mind többet és többet tépett le magáró! és hagyta őket az örök kárhozatba zuhanni. Mikor ezek lefelé zuhantak, az egész mélységet megtöltötték jajgatásukkal és átkozódásukkal. Ekkor Szent Péter odakiáltott és kérte az anyját, hogy legyen könyörülettel, de az nem akart ráhallgatni, hanem csak úgy tett, mint az előbb. Szent Péter pedig észrevette, hogy az angyal annál lassabban és lassabban repül, minél könnyebb lett a terhe. Szent Pétert ekkor olyan ijedtség szállta meg, hogy a lába megcsuklott és térdre kellett hullania. Végül már csak egyetlen egy elkárhozott függött Szent Péter anyján. Fiatal asszony volt, aki a nyakát tartotta átölelve és úgy kiáltott és könyörgött egészen közel a füléhez, hogy engedje meg, hogy követhesse az áldott mennyországba. Ekkor az angyal már olyan közel jutott fel a terhével, hogy Szent Péter kinyújtotta a karját, hogy fogadhassa az anyját. Úgy látta, hogy az angyalnak csak egy-két szárnycsapást kell tenni, hogy feljusson a hegyre. De ekkor az angyal hirtelen beszüntette a repülését és az arca elsötétült, mint az éjszaka. Ugyanis az öregasszony hátranyuj tóttá a kezét és megragadta annak a karját, aki a nyakába kapaszkodott és addig húzta, tépte, mig sikerült neki szétválasztani az összekulcsolt kezeket és igy megszabadult az utolsótól is. Mikor ez az elkár-A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD hozott is leesett, az angyal is több öllel sülyedt lefelé és úgy látszott, mintha nem bírná tovább mozgatni a szárnyát. Szomorú arccal nézett az öregasszonyra, majd lassan elengedte és hagyta, hogy lezuhanjon, mintha most már nagyon is nehéz teher lett volna, mióta egyedül maradt. Azután egyetlen szárnycsapással a paradicsomban termett. De Szent Péter még jó sokáig ott maradt azon a helyen és úgy zokogott, Mi Urunk pedig csendesen állott mellette. — Szent Péter, — mondta Mi Urunk végül — sohasem gondoltam volna, hogy ily nagyon fogsz sirni, mióta a mennyországba jöttél. Erre felemelte fejét az Urnák öreg szolgája és igy szólt: Minő mennyország ez, ahol hallom kedveseimnek a jajgatását és látom felebarátaimnak a szenvedését! Mi Urynk arculatja azonban elsötétedett a bánattól. Ugyan mit szeretnék jobban, mint egy olyan mennyországot késziteni számotokra, ahol csak derűs boldogság van? — mondta. — Nem érted, hogy csak azért szálltam alá az emberekhez és tanítottam őket, hogy szeressék felebarátaikat, mint önmagukat? Mig azonban ezt nem cselekszik, addig nem lesz olyan hely sem a mennyországban, sem a földön, hová a fájdalom és a kétségbeesés hangja el ne jusson. A GYERTYALÁNG Nagyon sok évvel ezelőtt, mikor Firenze éppen .köztársaság lett, élt ott egy férfiú, akit Raniero di Raniero-nak hivtak. Fegyverkovácsnak volt a fia és maga is kitanulta apja mesterségét, de nem nagy kedvvel űzte. Ez a Raniero a város legerősebb embere volt. Azt beszélték róla, hogy a legnehezebb páncélzatot is olyan könnyedén viselte, mint más ember a selyeminget. Még fiatalember volt, de máris sok próbáját adta erejének. Egyszer egy olyan házban tartózkodott, ahol gabonát raktak fel a padlásra. Azonban nagyon is sok gabonát gyűjtöttek össze, úgy hogy mialatt Raniero a házban tartózkodott, az egyik padlásgerenda összeroppant és az egész padlás ledöléssel fenyegetett. Valamennyien kiszaladtak, kivéve Ranierot. Felemelte mind a két karját és úgy tartotta az egész tetőt, mig az emberek gerendákat és állványokat hoztak elő és alátámaszthatták. Azt is beszélték Ranieróról, hogy ő volt a legvitézebb ember, aki csak valaha Firenzében élt és hogy sohasem tudott eleget verekedni. Alig hogy zajt hallott az utcán, azonnal kirohant a műhelyből abban a reményben, hogy verekedés támad, melyben azután ő is belekeveredhetik. Az azután kihúzhatta a kardját, éppen olyan szivesen verekedett egyszerű paraszttal, mint páncélos lovaggal. Akkor aztán úgy verekedett, mint egy őrült, anélkül, hogy törődött volna ellenfelei számával. Abban az időben Firenze nem volt éppen hatalmas. A lakosság legnagyobb része gyapjuszövő és takács volt és ezek nem kivántak jobbat, csakhogy békében dolgozhassanak. Volt néhány derék legény is, de ezek nem voltak nagyon harciasak és csak arra voltak büszkék, hogy az ő városkájukban nagyobb a rend, mint másutt. Raniero sokszor panaszkodott, hogy nem olyan országban született, ahol király van, aki maga köré gyűjti a vitézeket és sokszor mondta, hogy ő akkor nagy tisztességhez és dicsőséghez jutna . Raniero bőbeszédű és nagyhangú volt, kegyetlen az állatokkal szemben, durva a feleségével szemben, ügy hogy nem volt könnyű dolog vele élni. Szép ember lett volna, ha az arcát nem szántotta volna fel több mély sebhely, mely nagyon elrutitotta. Gyorsan tudott határozni és még gyorsabban cselekedni, de nem egyszer erőszakosan. Raniero feleségét Franceskának hivták és a bölcs és hatalmas Jacopo degli Ubertinek volt a leánya. Jacopo nem szivesen adta a leányát olyan nagy verekdőhöz, mint Raniero és ameddig lehetett, ellenszegült ennek a házasságnak. Franceska végül is kényszeritette, hogy engedjen, mert azt mondta, hogy sohasem fog máshoz menni. Mikor végre Jacopo beleegyezett, azt mondta Ranieronak: Már nem egyszer láttam, hogy olyan férfiak mint te, könnyebben tudják elnyerni, mint megtartani a nők szerelmét, azért azt kivánom tőled, Ígérd meg, hogyha a leányomnak olyan nehéz lesz a sorsa nálad, hogy vissza akar térni hozzám, akkor nem fogod megakadályozni. Franceska azt mondta, hogy igazán nincsen szükség ilyen ígéretre, mert ő annyira szereti Ranierót, hogy senki és semmi sem tudja majd tőle elválasztani. Raniero azonban mégis azonnal ígéreteit tett. Biztos lehetsz arról Jacopo — mondta — hogy sohasem fogok egy asszonyt sem visszatartani, ha menekülni akar tőlem. Így költözött Franceska Raniero házába és eleinte minden jól volt közöttük. Mikor már néhány hetes házasok voltak, Ranieronak eszébe jutott, hogy a céllövésben fogja magát gyakorolni. Néhány napig célba lőtt a falon függő céltáblába. Hamarosan olyan ügyes lövő lett, hogy mindig cél talált. Végül agy gondolta, hogy megpróbál nehezebb célt eltalálni. Körülnézett valami alkalmas cél után, de nem talált egyebet, mint ;gy fűrjét, mely kalitkában függött a kertajtó felett. A madár J'ranceskáé volt, aki nagyon szerette azt, de Raneiro mégis megparancsolta az egyik inasnak, hogy nyissa fel a kalitkát és előtte a fűrjét, amint az a levegőben repdesett. Úgy gondolta, hogy ez már jó lövés volt és mindenki előtt ^dicsekedett vele. Mikor Franceska megtudta, hogy Raniero lelőtte a maiarát, egészen elsápadt és kérdően nézett fel reá. Azon csodálkozott, hogy azért csinált talán ilyesmit, hogy megszomoritsa Je azért mindjárt megbocsátott, neki és éppen úgy szerette, mint azelőtt. Egy darabig minden jól is ment. Raniero apósa vászonszövő volt. Nagy műhelyt tartott, hol ;okan dolgoztak. Raniero egyszer úgy találta, hogy kendert kevertek a len közé Jacopo műhelyében és ezt nem tartotta meg nagában,/ hanem itt-ott elbeszélte a városban. Végre Jacopo s meghallotta ezt a pletykát és azonnal végét akarta vetni, víegkért tehát néhány lenvászonszövőt, hogy vizsgálják át a onalait és a vásznait és azok úgy találták, hogy minden a leginomabb lenből készült. Csak egyetlen csomagban, mely nem irenzeiek számára készült, találtak egy kis keverést. Jacopo kkor azt mondta, hogy a csalást valamelyik segéde az ő tudta is akarata nélkül követhette el. De rögtön megértette, hogy a lép ezt nehezen fogja elhinni. Eddig mindig nagy hire volt a lecsületességének és azért nehezen viselte el, hogy folt esett a becsületén. Raniero ellenben mindenfelé azt hiresztelte, hogy sikerült neki a csalást lelepleznie és ezzel még Franceska füle hallatára is dicsekedett. (Folytatjuk) Uj emberfajtát gyárt a szovjet Az orosz dijbirkózó és labdarugó lesz a jövő férfi-ideálja Moszkvából megint szenzációs újság jön. Nem arról van most szó, hogy az oroszok találtak fel mindent, a betűvetéstől a televízióig,nem a múltba tekintenek vissza, hanem a jövőbe néznek és “ötéves tervet” dolgoztak ki egy uj emberfajta megteremtésére. Ez az emberfajta — könnyű kitalálni — a kommunista szupermen lesz. Az élen, mint tanítók és példaképek, a szovjet sportolók fognak masírozni. Az uj orosz sport, a jövő sportja, természetesen egészen más lesz, mint a reakciós kapitalistáknak, az imperialista amerikánusoknak a sportja. A polgári, reakciós sportember arra fekteti a fősulyt, hogy akár footballmeccsen, akár boxoló vagy birkózó versenyen győzzön. Ez erkölcstelen, mondja a Szovjet Sport című lap, amely a Testi Kultúra és Sport Össz-Union Bizottságának hivatalos közlönye. KÉTDOLLÁROS BANKÓK már alig vannak forgalomban. Itt látható 202 darab. I\EW BRUNSWICK * KÖRNYÉKE Horváth Vilmos, 2 Maple St., New Brunswick, N. J. DUNÁNTÚLI NAP NEW BRUNSWICKON New Brunswick és vidékének magyarsága évenkint nagyszerű összejövetelt szokott tartani a Szent László egyházközség Dunántúli Napján. Erre a piknikre közelről és távolról igen nagy számban szokott a magyarság összejönni. Az idén augusztus 21-én vasárnap tartják a Dunántúli Naoot, a görög katolikusok Szent József Grove piknik helyén Plainfield Ave.) A new brusvicki közönség számára, déltől cezdve ingyen autóbuszjárat áll 'endelkezésre a Szent László iskolától. A pikniken a magyar jenét a Kára Testvérek kedvelt, lires rádió-zenekara szolgáltatja. Finom enni és innivalóról a társulatok asszonyai, férfiai gondoskodnak. A Dunántúli Nap főrendezői Fischer János és Gavin Alajos trösztik. New Brunswick és környékének magyarsága lelkesedéssel készül ere a nagy magyar összejövetelre, mert az úgy él lelkében, mint a magyarságnak évenkinti emlékezetes találkozója, A szovjet labdarugók, boxolók, stb. nem arra törekednek, hogy mindenáron győzzenek s elvigyék a pálmát, hanem arra, hogy megnyerjék a nézőközönség tiszteletét. Ezért a legnagyobb súlyt arra helyezik, hogy játékuk erényes legyen. Hogy fest az erényes játék? Ezt legjobban egy példával lehet megvilágítani. Footballmérkőzésnél az erkölcsös átékos, ha * labdát kap a lába alá, nem siet azt belőni az ellencsapat kapujába, ha azt látja, hogy van a közelben egy társa, akinek ha átrugja a labdát, könnyebb lenne egy gólt elérni. Más szóval: ellentétben az amerikai és más, önző és erkölcstelen footballistától, az orosz labdarugó önzetlenül játszik. Átengedi a dicsőséget másnak, ha a közösségnek, vagyis csapatának érdeke ezt igy kívánja. Jól jegyezzük meg: az orosz ideális sportember ezt nem a játékfegyelem okából teszi, hanem magasabb erkölcsi parancsra. Ez a magasabb erkölcsi szempont — igy fejezi be elmélkedését Donszkoj sportszerkesztő, például fog szolgálni minden szovjet polgárnak — nemcsak sportolónak, hanem egyáltalán mindenkinek és ha, mint remélni lehet, a példán mindenki okul, ki fog alakulni egy uj erkölcstan és egy uj embertípus, amely toronymagasságban áll a reakciós, polgári emberfajta felett. A Szovjet Sport egy másik cikke felvilágosit arról, hogy a boxolásnak nem kell okvetlenül olyan ellenséges hangulatban lefolyni, ahogy ez a reakciós Amerikában szokás. A szovj et-boxoló — írja Puskin sportmester — mosolyogva áll ki ellenfele ellen és boxolás közben odasugja neki a verekedési technika titkait, ha úgy látja, hogy az ellenfél egyetmást nem tud. Jellemző a szovjet boxolók erkölcsi magasabbrendüségére, hogy egy boxoló, Hírek Pittsburgh és környékéről ____________________________ — TÓTH J. JÁNOS, a Jó Pásztor Pittsburgh és vidéki irodavezetője, 75 Oust St., P. O. B. 5589, Tel.: HA 2760, Pittsburgh, Pa. UJ PLÉBÁNOS McKEESPORT, Penna. — Ivancho Dániel görög katolikus püspök a Ft. Rácz Péter halálával elárvult itteni Urunk Színváltozása és a duquesnei Szűz Mária gör. kát. hitközségek élére Ft. Dr. Bobák Jánost nevezte ki, aki már el is foglalta állását. Ft. Dr. Bobák János Magyarországon született, gimnáziumi tanulmányait Mezőkövesden, papi tanulmányainak javarészét Rómában végezte különféle egyetemeken és doktori képesítését egyházjogból nyerte. A kiváló képzettségű pap 1948-ben érkezett az Egyesült Államokba. Első beosztása Detroitban volt, az ottani magyar gör. kát. hitközségben, mig 1948 szeptemberétől mostanáig Lislie, Ill.-an szolgált, az ottani papképző intézetben tanított. KIS KUTYA, NAGY KUTYA Selyemszőrü pincsikutya bizalmasan közeledik a him komondorhoz. De ezt nem hatja meg Fifi maga-kelletése. — Nem kellesz nekem, Fifike. Mit gondolsz, tudok én 120 forint úri kutyaadót fizetni érted? aki akaratlanul megsebesítette ellenfelét a balszeme felett, e baleset után egyetlenegyszer sem ütött a sebzett helyre. Amerikai reakciós boxolónak az ilyen gyengédség ismeretlen. Mindezek a badarságok nem a “Krokodilus” cimü moszkvai vicclapban jelentek meg, hanem a szovjet hivatalos központi sportközlönyében. f, — === Rugós Ágybetétek $12.75 Az Ön saját gyapotmatracából készítjük. Párnák újjáalakítása 98c Paplant az ön tollából készítünk Pearl Bedding Co. 2611 W. 25 St. PR 3197-■ ■■■ *J Auto Radiator Service Teljes radiator core készlet, minden gyártmányú autók, truckok számára. KLEIN'S 5016-18 Lorain ave — WO. 826f> Harry Badger Szakszerű cipő javítás és átalakítás — A magyarok barátja. 4315 Lorain Ave. — ME. 5924 LOVASZY IMRE házi készítésű kolbászok Stand F-2, West Side Market Moravec Bakery Lakodalmakra, keresztelőkre a legfinomabb torták, sütemények, fűszeráruk 11510 BUCKEYE 210AD Cleveland, Ohio BUCKEYE JEWELERS * BRILIÁNSOK — ÓRAK — ÉKSZEREK | EZÜST e KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS I 11611 Buckeye Rd.—RA 0584 g Cleveland 20, O§ Gyógyszer recepteket a leglelkiismeretesebben elkészítünk K. N. Bannon R. W. McLeod BOulevard 2200 THE KURTZ DRUG CO. 14715 Detroit Avenue Lakewood, Ohio JOSEPH F. KRIZEK Engedéllyel bíró ingatlan ügynök. Teljes ingatlanforgalmi szolgálat COMMUNITY CENTER 3769 East 131 St. — Tel: SK 0494 Cleveland, Ohio KATOLIKUS* CÉG/ A South Norwalkl magyarok TEMETKEZÉSÉT legjutányosabb áron végsli A. J. COLLINS CO. temetkező és bálnám eső North Main St., Sooth Norwalk BÚTOROK ÉS LAKÁS. BERENDEZÉSEK. VICTROLÁK ÉS LEMEZEK Telefonsaim) 747 Nagy választék paplanokban, s elsőrendű blmnkettekbeu Is Havass György KÖZJEGYZŐ A Jó Pásztort is képviseli
