A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-08-12 / 32. szám

Ä Jő PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 5. OlUAI. CZINKA PANNA A FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY (57-i'k folytatás) NEGYVENHARMADIK FEJEZETT. Idők viharában. Miután a császári hadak által felajánlott, ravaszul kitervelt békekötés Bercsényi okos előrelátásán meghiúsult, tovább folyt a háborúskodás a császári hadak és a kuruc csapatok között. A kurucok most ellenállhatlan fergetegként támadtak a császáriakra és egyik nagyszerű diadalt a másik után aratták. Ha most elegendő katonával rendelkeznek, akár döntő vereséget is mérhettek volna a császáriakra, igy azonban meg kellett elégedniök egyes diadalokkal. Rákóczi a szabadságharc teljes sikere érdekében uj és uj csapatokat szólitott a zászlaja alá. A szervezkedés különösen a Dunántúl folyt nagyszerű mederben, a félszerü Bottyán, akit csak Vak Bottyánnak neveztek, ország­szerte faluról-falura járt és hivó szavára minden fegyverfog­ható férfi megmozdult. A nagy kuruc diadalok azonban nem tudtak zavartalanul örömöt okozni Rákóczinak. A fejedelem nehéz gondokkal küz­dött, a csapatok élelmezése, fegyverzése rettentő pénzt emész­tett fel és a francia király a beígért nagy segitség helyett csak morzsákat juttatott a nagyszerűen verekedő kuruc csapatoknak. Rákóczi egyre-másra küldözgette a leveleket a francia ki­rálynak szép szóval, erélyesen kérte a komoly segítséget, amely azonban nem akart megérkezni. A kurucok szerencsétlenségére közben a rajnai fronton is változott a helyet. A franciák, mintha egyidőre beszüntették vol­na az ellenségeskedést s a császári csapatok, miután nagyszerű állásokat foglaltak el, néhány ezredet a legnagyobb titokban el tudtak küldeni a felsőmagyarországi hadszíntérre. A császáriak a váratlan megerősödés után mindjárt támadásba kezdtek és 1704 junius 13-án Hiester generálisnak sikerült is Koroncónál szétugrasztania a Forgách Simon vezérlete alatt álló kuruc sere­get. Ez a vereség főleg azért volt nagyon súlyos, mert az ütközet­ben résztvett a teljes kuruc gyalogság és Heister lovasezredei három helyen is elszakították egymástól a sereget s azután sza­­naszéjjel verték, úgy hogy a csapat megmaradt részeit falvak, városok választották el egymástól. Bercsényi, amikor megtudta a súlyos vereséget, kétségbe­esetten csak azon igyekezett, hogy megmenthesse azt, ami meg­menthető. A fővezér, jóllehet erről kitűnő kémjelentései sem tud­tak számot adni, mindjárt tudta, hogy a császári csapatok erő­sítést kaptak s e^ért bátorodtak fel a támadásra. Bercsényi azt is tudta, hogy ez a támadás rövidesen megismétlődik, mert a császáriaknak is az az elvük, addig kell ütni a vasat, amig meleg, addig kell tehát megismételni a támadást, amig az ellenfél az első vereség izgalmait és meglepetését még nem heverte ki. Bercsényi tehát azt igyekezett elérni, hogy a szétszórt se­réget annyira, amennyire lehet, összegyűjtse s azután hátrább vonulva biztosabb fedezékben várják a császári csapatok máso­dik támadását. A koroncai vereség nem vette el a kuruc vitézek jókedvét és hangulatát, hiszen tudták, hogy az a háború, hogy egyszer az egyik győz, egyszer a másik. Sokkal jobban érezték azonban azt az ínséget, ami a hiányos ellátás következtében rájuk szakadt. Hiába volt Rákóczi legjobb igyekezete és teljes önfeláldozása, a hadseregét nem tudta ellátni, ahogyan szerette volna. XIV. Lajos segítségére még mindig késett' és Rákóczi úgy vélt segíteni a helyzeten, hogy az ellátási lehetőségek megköny­­nyitése céljából rézpénzt veretett, amelyet érvényessé tett azon a területen, amely a kuruc fennhatóság alá tartozott és a kuruc seregek zsoldját is ezzel fizette. Pro libertate — volt az uj pénz körmondata és a nép hama­rosan megtalálta a nevét: libertásnak nevezték el. A libertás lett a kurucok fizetési eszköze, igy egyelőre elsimultak az anyagi nehézségek, bár Rákóczi továbbra is változatlanul sür­gette a franciák megígért segítségét, sőt érintkezésbe lépett a törökök szultánnal is, hogy támogassa a magyar szabadságharc törekvéseit. Egyelőre azonban csak újabb és újabb ígérteket kapott, igazi segítséget annál kevesebbet... Ezekben az időkben nehéz gond ereszkedett a kuruc vezé­rekre. A császáriak folyton hátrább szorították a megvert kuruc sereget és az újra elfoglalt területeken kegyetlen bosszút álltak mindazokon, akik felesküdtek Rákóczi zászlaja alá és akármilyen minőségben is résztvettek a szabadságharcban. Tüzzel-vassal pusztítottak mindent, ami az utjukba akadt, nem ismertek kíméletet az aszonyokkal és a gyermekekkel szem­ben sem. A császáriak kegyetlensége nyomán nőttön nőtt az elége­detlenkedés és a kegyetlenkedéseknek a hire szállt faluról-falura, városról-városra. Ahová még nem jutott el az előrenyomuló csá­szári had, ott fázósan bújtak egymáshoz az emberek: mi lesz, ha ide is eljönnek! Remegve gondoltak arra, hogy majd ők is része­sei lesznek a kegyetlenkedésnek, ők is érezni fogják a legyő­zőitek szánandó szomorú sorsát. .. És ekkor fellobbant bennük az ellenállás! Minden erővel szembe kell szállni a császáriakkal, meg kell törni a hatalmukat... És Kollonich politikája megint megbukott. Hirtelen, egyszerre, vad erőszakkal akarta megtörni az el­foglalt területek lakosságát s ezen vesztett rajta. Mindazok, akik kelekóstoltak a császári uralom alatti álla­potokba, riadtan menekültek és egyre többen, nem várt tömegek jelentkeztek Rákóczi zászlaja alá. Nem kellett biztatás, nem kellett csalogatás, jöttek csapa­tostul, önszántukból az emberek. Rákóczi serege napok alatt megszaporodott úgy, hogy ismét nagy, félelmetes haderőt képviselt. Az emberekre átragadt a láz, öregek, akiknek karja még izmos volt, fiatalok, akik éppen hogy átlépték a gyerekkor határát, férfiak, akik a gyermekük és otthonuk védelméért indultak harcba, egymásután felcsap­tak a Szűz Máriás fehér lobogó alá. Már százezernél is több embere volt Rákóczinak és a kuruc sereg ekkor már nem hátrált a császáriak elől, hanem felvette i harcot és megindult a régi diadalok folytatása ... Újra fény koszoruzta Rákóczi nevét, a lobogó ismét maga ;an lengett és a nyert csaták után zengett mindenfelé a kato­nák ajkán az egyik az egyik legvitézebb kurucvezért, Béri Balogh Ádám nótája: A császáriak számára élőiről kezdődött a régi nóta: vereség­­'vereség után. A koronczai győzelemtől, meg az ezt követő kisebb csetepatékban aratott diadaloktól megkótyaskodtak s azt hitték, 'ezentúl már csupa győzelem lesz az ütjük. Annál fájdalmasabban hatott a kiábrándulás s nem egyszer azért tudott ellenük győzni a kisebb számban levő kuruc sereg, mert a császáriak állítólagos fölényük tudatában túlságosan elbizakodottak voltak. A császári katonák a hadszíntéren még valahogy elviselték a vereséget, sokkal borzalmasabban érintette azonban a soroza­tos vereségről szóló hir a kamarillát, elsősorban Kollonich-ot, aki akárcsak a generálisai, szintén abban a hiszemben volt, hogy egy­szer s mindenkorra sikerült leszámolniok a kuruc :: lázadással”, ahogy Rákóczi szabadságharcát a bécsi Burgban nevezték. A Burgban különben is nagy volt az izgalom az utóbbi idő­ben a császár betegsége miatt. Lipót már hosszabb ideig gyengélkedett, az utóbbi időben azonban rohamosan rosszabbodott az állapota, úgy hogy kör­nyezete állandó aggodalom élt. Hiába hozatták el betegágyához a legkiválóbb bécsi és külföldi tudós professzorokat, a császár egészsége csak nem akart visszatérni. S most mindehhez a magyarországi kudarc, ami a császárt is súlyosan érintette. Amikor a Heister parancsnoksága alatt álló hadtest újabb vereségéről érkezett hir, Lipót császár egyenes kívánságára Kollonich fontos tanácskozásra hívta össze a csá­szári ház tagjait, a kamarilla irányitóit és a hadsereg legfőbb vezéreit. A tanácskozáson maga a beteg császár elnökölt. Bevitette magát a díszes tanácskozóterembe s egy hatalmas fotelben pár­nák között, takarók alatt foglalt helyet. Az arca ísárga volt, mint a pergamen. A kamarillát Kollonich bíboros képviselte, a császári ház tagjai közül József főherceg, a császári trón várományosa és Annunziata főhercegnő, a császár húga voltak jelen, a hadve­zérek közül pedig Heister és Rittschán tábornokok jöttek fel a nagyfontosságu ülésre. — A birodalom súlyos időket él — kezdte nagyon halkan, közbe-közbe hevesen köhécselve a császár. — Itt az ideje, hogy mindnyájan összefogva gondolkozzunk azon, hogyan lehetne a számunkra kínos és kellemetlen helyzetet megoldani... A ma­gyar rebellisek lázadása sokkal komolyabb méreteket öltött, mint ahogy gondoltuk volna s az az körülmény, hogy a Rajna partján a franciákkal szemben lekötve áll a hadseregünk nagy része, le­hetetlenné teszi, hogy a lázadókkal szemben leszámoljunk.. . Ez a kétfelé való háborúskodás, már eddig is rengeteg áldozatot követelt úgy emberben, mint pénzben. Legjobb katonáink el­véreztek, az állampénztár kiürült s előttünk a fenyegető jövő, amely további áldozatokat követel. .. Mit tegyünk, — erre vo­natkozólag hivattam most össze mindazokat, akiktől tanácsokat várhatunk ... A beszédtől egész kifáradtan hanyatlott vissza párnái közé a császár. Most József főherceg, a trón örököse vette át a szót. József álmodozó, szelíd ember volt, aki nem titkolta el a véleményét már régebben sem, hogy a magyarokkal szemben más politikát kellene követni. Kollonich emiatt nem szívelte a főherceget s rettegve gondolt arra az időre, amikor majd József lép a trónra s ezzel elveszíti mostani nagyhatalmát, mert ko­rántsem remélhette, hogy olyan hatalommal és egyedülállón kormányozhatja majd a birodalom ügyeit, ha Lipótot József váltja fel a trónon. — Véleményem szerint — jelentette ki a trónörökös, — va­lamilyen módon meg kellene egyezni a magyarokkal. Ha a ma­gyaroknak bizonyos kedvezményeket adunk, úgy hiszem, szíve­sen lesznek a császári ház támaszai és talán még arra is készek lesznek, hogy a rajnai hadszíntéren segítségünkre legyenek, íiszen kémjelentéseink szerint a francia király cserbenhagyta Rákóczit és az Ígért segítségnek csak nagyon kis, mondhatni je­lentéktelen részét küldte el... — Szövetségre lépni a magyarokkal^— kiáltott fel Annun­ziata főhercegnő, aki a császári ház tagjai közül a legádázab­ban gyűlölte a magyarokat s éppen ezért Kollonich különös, tisztelettel övezte a matrónát — ez minden képzeletet felülmúl 3 mondhatom, nagy csúfság lenné a császári házra, ha ez meg­történhetnék ... ' — Pedig e terv felett nein lehet egyszerűen elsiklani — szó­lalt most meg Lotharingiai Károly, az agg hadvezér, akit Savoyai Jenővel, a törökök ellen viselt hadjárat másik hősévei szintén neg-hivott a császár a tanácskozásra, hogy katonai szempontból szolgáljanak tanáccsal. — Gondolja, hercegem? — kérdezte cseppnyi gúnnyal a lángjában, Kollonich. — A múlt példái és tapasztalatai alapján, bíboros ur — folytatta Lotharingiai Károly. — Ne feledjük el, hogy nem is ilyan régen még együtt harcoltunk a törökök ellen és ebben a íarcban a magyarok kitűnő katonáknak bizonyultak ... Együtt /ezéreztek velünk egy célért küzdöttünk ... Kollonich felnevetett. PÉNZÉRT NEM SZÜLNEK A NŐK Hiába küld szét a kanadai kormány sokmülió gyermek —bonusz csekket—a gyermekek száma nem emelkedik A kanadai országos kormány 1945-ben elhatározta, hogy va­lamilyen módon meggyorsítja a népesség szaporodását. Bonuszt ígért az anyáknak, ha több gye­rekkel ajándékozzák meg a nem­zetet, és megnyitotta kikötőit az európai hontalanok előtt. Eredmény: hontalanok jöttek, de bébik nem jöttek. A kanadai családokban ma átlag ugyanany­­nyi gyermek van, mint volt az­előtt. A szülők a bonusz-csekke­ket elfogadják, a pénzt gyerme­keik táplálásra, nevelésére köl­tik, de — a családot nem sza­porítják a pár dollárért, amit Ottawából hoz a postás. A gyermek-bonusz havi 5 dől-1 lár minden egyes gyermek ré­szére 6 éves korig és 8 dollárra emelkedik 16 éves korig; azon­túl nem jár bonusz. Ez az ál­lamsegély nem buzdította a ka­nadai anyákat ‘többtermelésre.” 1947-ben egy-egy család átlagos létszáma 3.7 személy volt, 1848- ban 3.8 személy — alig mutatko­zik tejhát gyarapodás. Legna­gyobbak a családok Quebec tar­tományban, ahol a lakosság nagy része francia és katolikus; ott 4.3, illetőleg 4.4 tagból állt egy­­egy család az utolsó két eszten­dőben. Ezekben a számokban benn vannak a szülők és a gyerme­kek. Minthogy sok esetben a szülők közül egyik vagy másik hiányzik, ezek a számok nem ad­nak teljes képet a gyermekek számáról. Ezért fel kell jegyez­ni, hogy az utolsó két évben a születések száma nem csak nem emelkedett, hanem még csök­kent is. 1947-ben '(amikor az or­szágnak 12 és fél millió lakosa volt) havonta 29,942 gyermek született, a múlt évben pedig (amikor a lakosság száma 300 ezerrel több volt) mindössze 28,807. Amióta gyermekbónuszt kap­nak a kanadai anyák, a kormány összesen egyezer millió dollár bonuszt osztott szét. A bonusz­­rendszer a fentiek szerint cső­­dött mondott, mert nem fokoz­ta a gyermekáldást. De csődről, vagyis sikertelenségről mégsem szabad beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a kanádai nők pénz­ért nem hajlandók szülni, de igaz az is, hogy azok az 5 és 8 dollárok nagyon nagy segítséget jelentenek a gyermekek felne­velésénél, különösen a szegé­nyebb rétegek körében. Nem ki­dobott pénz az, amit gyermekek kapnak. SZENT CSALÁD oktató, inua-éneke8 könyv, bővített kiadás­ban, vörös szegélyű vászon-kötésben $3.50. Aranyszegélyes, bőrkötésben $5.00 Arany­szegélyes, párnázott bőrkötésben $6.00. Megrendelési cim: VERY REV. MSGR. NYÍRI 435—10th Avenue — MUNHALU PA. Bármely alkalomra értékes ajándék! Kis kutya, nagy kutya hiába ugat A magyar kormány rendele­tet bocsátott ki, amely szociális igazságot teremt a kutyák tár­sadalmában. Megszünteti a ku­tyák jogegyenlőségét, amely igazságtalan s éppen megfordí­tott ja a kommunista ideálnak: az emberi egyenjogúságnak. A régi reakciós világban, mondja a kormányrendelet indokolása, az ebadó egyenlő volt a proletár kutyánál, a dolgozó, hasznos ku­tyánál és a naplopó arisztokrata kutyánál. Az igazságtalan osz­tálytörvényhozás jellemző pél­dája volt ez; a fényűzést szolgá­ló kutyáért nem kellett több adót fizetni, mint a hasznos és szükséges állatokért. De ennek a bűnös régi rendnek vége, ezen­túl igazságos lesz az ebadó-rend­­szer. A rendelet külömbséget tesz a házat, nyájat, mezőt őrző, továbbá a különleges képzett­séggel biró kutyák közt, aminők a rendőrkutyák, a vadászkutyák* a vakokat vezető kutyák, stb. és a semmiféle hasznos társadalmi szerepet be nem töltő ölebek és egyéb luxus-kutyák közt. Az első csoportba tartozó kutyák adó­ja 12 forint, a második csoport­os tartozóké 120 forint. Kis kutya, nagy kutya hiába ugat: ez most már igy lesz. Egyébként, jelentik a magyar­­országi lapok, az arisztokrata kutyatársadalom már kihalófél­ben van. A luxuskutyák egyrg fogynak, egyrészt azért, mert osztálytudatos dolgozó nem tar! és nem nevel henyélő állatokat., másrészt azért is, mert a régi reakciós világ levitézlett hölgyei és urai kedvenc kutyáikat mii­­gukkal vitték az emigrációba. Senkisem sir a foxterrierek és ä pincsik kihalása miatt, mert ezek egyáltalán nem illenek á mai rendszer keretébe. WOLOVITS j ÉKSZER ÜZLETÉBEN Legjutányosabb árban megvá- ■ sárolhatja ékszereit, úgyszintén J óra és ékszer javitások garancia i mellett. 4, 11818 BUCKEYE ROAD JÓ ENNIVALÓK JÓ KISZOLGÁLÁS JÓ BOR — LIKŐRÖK BELLE GRILLE 808 PROSPECT 20 MAGYARNYELVŰ, SZÍNES ÉS MŰVÉSZI KIVITELŰ 20 karácsonyi köszöntő kártya húsz minden alkalomra, köszöntök, esküvői, évfordulói, névnapi, születésnapi, gyógyulást kívánó, baráti üdvözlet, részvétkifejezés, pénzibeküldés ellenében ........................................................................... • • $L00 Kérje ezeket a köszőntőkártyákat elsősorban lakóhelyének kártya­­üzletében, és ha ott nem áll rendelkezésére, úgy küldjön be egy dollárt az alanti vállalat címére és mi postafordultával elküldjük a rendelést. Tegyen az óhazába küldött csomagokba egy-egy dobozzal, örömet szerez velük. Amerikai rokonainak és ismerőseinek címére is kül­dünk, ha cimét és egy dollárt beküld. Vállalatunknál kaphatók angol, német, olasz, spanyol, lengyel és tót nyelvű köszöntőkártyák is, ugyanolyan feltételek mellett. VISZONTELADÓKNAK, EGYHAZAKNAK ÉS EGYLETEKNEK KEDVEZMÉNYES ÁRAT ADUNK! Hungarian & American Greeting Card Publishing Company 118 No. EIGHT STREET ALLENTOWN, PA. BARTUNEKS CLOTHES $27.50 felj. — 3 üzlet — Nyitva kedd, csütörtök, szombat este 8-ig Kevesen tudják ma, hogy Wooster, a kis ohioi község, va­lamikor egy nagy terület fővá­rosa volt. Wayne megyének volt székhelye és ez a Wayne megye másfél évszázad előtt magában foglalta a mai Ohio állam északnyugati részét, északi Indianát és Illinoist, Wisconsin keleti felét és az egész Michigan államot. Ezt az óriási “megyét” St. Cair tá­bornok, a Northwest Territory kormányzója, alapította. 1796- ban Wooster hires város lett. Indián vándorutak voltak persze akkor mindenfelé ezen a vidéken, de az első rendes országutat csak 1811-ben épi­­ették meg a hires Wooster vá­rostól az Erie tóig — a mai Lo­vain városig. Az egész ország­út mentén akkor a lakosság ?gy személyből állott. Ez a ma­gányos lélek becsületes nevén lohn Chapman volt. De becsü­letes nevét senkisem tudta. Mindenki csak Johnny Apple­­seed néven ismerte, amit Al­mamag Jancsit jelent. Azért Mohican State Forest nevezték igy, mert almamago­kat vetett el az országút men­tén s az almacsemeték eladá­sából élt. Az első telepesek Almamag Jancsitól vásárolták a csemetéket s ezzel kezdődött a vidéken a gyümölcsöskert­­gazdálkodás. A hálás utókor Ashlandban és Mansfieldben emlékművek felállításával tisztelte meg Almamag Jancsit. De nemcsak almacsemeté­iről volt nevezetes Jancsi, ha­nem arról is, hogy amikor el­lenséges indiánok megtámadni készültek a mansfieldi erődöt, ő idejében értesítette a helyőr­séget s sikerült is az indiánok támadását visszaverni. Route 3, a Three-C ország­út, Woostertól délre Ohio ál­lam legszebb, festői vidékein vezet keresztül s ezért állandó­an felkeresik turisták. Legne­vezetesebbek: a Mohican State Forest Park, a Savannah ta­vak Ashlandtól északra és a Charles Mill reservoir Mans­­fieldtől keletre. A Firelands Museum Norwalkban tele van érdekes d okumentumokkal, amelyek ennek a régi pionér időknek emlékeit elevenítik meg. Amherstben van a hires kőbánya, amelynek köveiből épült az északi államok és Ka­nada számos középülete. Courtesy, the Standard Oil Go. Ohio Piros bársony süvegem, Most élem gyöngyélelem, Balogh Ádám a nevem. Ha vitéz vagy, jer velem! Zsindelyes hi, Eszleház, Ég a kunyhó, ég a ház. Nem is egy ház, — háromszáz. Meri a kuruc olt lanyáz! NEGYVENEGYEDIK FEJEZÉT A bécsi tanácskozás. EARLY CANALS "ÄND ROADS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents