A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-12-02 / 49. szám
A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 7. OLD AE ZENT ATALIN S0DÁJA szienai legenda Irta: IJJAS ANTAL Bartók és Kodály Hazelwoudon Irta: FAY FISHER ANDOR Az elmúlt vasárnap este meghallgattam a Szent Anna római katolikus magyar hitközség énekkarának hangversenyét Hazelwoodon, Pittsburgh magyar negyedében.. Feledhetetlen szép élmény volt. És tudd meg, hogy épen küldötted érkezése előtt való napon jött hozzám mostani uram, Brescia kardinális, hogy a pápa Ö szentsége zsoldjába szólitson, amit el is fogadtam és már fel is esküdtem Szent Péter zászlajára és érette fogok verekedni a jövő husvétig e karddal, amely bárminő gonosz dolgokat müveit is eddig, mégis kiérdemelte Krisztus földi helytartójának figyelmét, így mindabból, amit Írtál, semmi sem lehet. De ha kifejezést lehet adnom a tiszteletnek, amit leveled keltett bennem Katalin, ezt a hirt küldöm neked: Skóciai Tamás, egyik kapitányom, aki nem akar azért a zsoldért harcolni, amit Brescia ajánlott fel, háromszáz ijjásszal indult a sziénai terület rablására és lehet, hogy a város alatt megszáll. Azt akarom, hogy minél előbb értesülj erről a dologról és hogy akár városod tanácsának értesitésével, akár valamilyen más módon, szállj szembevele és fordítsd el őt onnan. Tiszteletemet küldöm neked és békességet kívánok neked, Annak nevében, Akinek nevében te is írtál!” így hangzottak az angol levelének vakmerő és acélos mondatai, nyers és otromba Írással Írva, szinte rákarcolva a pergamentre. Fra Simone azt mondta, hogy a rablónak egyik zsoldosa az íródeákja; ez valamikor bolognai diák volt de megölte egyik társát és az Egyetem tanácsától pallos alá Ítélve az utolsó pillanatban tudott csak megszökni a cimborák segítségével. Már éveli óta verekedve az angol mellett, ujjai eldurvultak a kardmarkolat miatt és elszoktak az írástól. Hanem a hir, amit az angoTküldött, valóban fontos volt háromszáz német zsoldos készülődött Sziéna felé, ami azt jelentette, hogy a falvakat kirabolják, az utakat bizonytalanokká teszik s a városi kereskedelem épen a legfontosabb szállítások idején bénul meg. Amikor Katalin körüljáratta szemeit a körülötte ülőkön, mindnyájan tudták, mi az, amire gondol: hogy ez a veszély, talán megelőzi a városban készülő pártharcot, vagy legalább is elodázza. — Menj a hírrel a podestához! — ajánlotta neki Alessia néni. Katalin, bólintott:' — Jó! — és azzal a gyorsasággal, amellyel elhatározását végre szokta hajtani, azonnal felállott és köpenyéhez nyúlt. — Te menj haza! szólt Isottához parancsolóan — és mielőtt nem szólok külön, ne említsd meg Taddeo urnák mindazt, amit itt hallottál. Kisérd őt haza Alessia és ha szükség lesz rá, mentsd ki őt apja előtt, azért, hogy kérő szóval és barátsággal járt közben a Lazzareschi fiúért. Azonban erre nem volt szükség. Az öreg Tagliacci alig törődött valamit a dologgal, annyira el volt foglalva pártfeleinek összehozásával és a készülődő támadás és harc terveivel. A város pedig tele volt zsongásával a két eseménynek, a fiata. Lazzareschi csodálatos meggyógyulásával és azzal a hadüzenettel, amit Tosti és Isotta eljegyzése az uralmon lévő párt számára jelentett. A Lazzareschi-ház azzal az ürüggyel, hogy a fiatal Carlonak még nyugalomra van szüksége tökéletesen elzárkózott minden látogatás elől, csak cselédek révén szivárgott ki egy és más. Amint mondták, az arab orvos mindvégig azt állította, hogy a fiatal Lazzareschi még nem haldokolt, ő állandóan figyelte lélegzetét és érverését s aszerint erősítette, hogy pusztán Betegsége volt a forduló ponton. De elismerte azt is, hogy a betegség fordulhatott volna rosszabbra is, megtörténhetett volna, hogy a beteg délre meghal, anélkül, hogy csak egy pillanatra is visszanyerte volna eszméletét. így a csoda félelme és bűvölete sugárzott Katalin körül, amikor kopott fekete köpenyében a Signoria felé haladt és a bejáratnál, ahol a magyar zsoldosok őrködtek, le is térdeltek előtte úgy, hogy feltartóztatás nélkül haladt fel a lépcsőkön, ahol a Köztársaság titkárával Ser Cristofano di Ganoval találkozott. Az épen^ azért sietett lefelé, hogy valamelyik zsoldost hírrel küldjön valahova, de mikor Katalint megpillantotta, azonnal sugárzó arccal állt meg. A fáradt, koravén csúnya kis embernek Katalin szerzett feleséget, mert Ser Cristofano sokkal félénkebb volt, semhogy meg merte volna kérni annak a leánynak a kezét, akit szeretett. Amint megtudta, hogy Katalin miért jött, elfelejtett minden mást és a dologzószobájában folyó tanácskozásról hívta ki számára a podestát. Az öreg Salvani nem szerette a Benincasákat, mert úgy tudta, hogy a dominikánusokkal együtt inkább az ellenpárthoz húznak. De ismerte Katalin hatalmát és szinte zavartan sietett ki hozzá a folyosóra. Készségesen és udvariasan hallgatta meg a valóban meglepő híradást, hogy Giovanni Acuto rettegett seregének egy töredéke a város ellen vonul, a város ellen, amely ime, a falai közt kitörni készülő pártháboruval kell hogy fogadja a német zsoldos sereget. Ijesztő és zavaró volt ez mindnyájuk számára és a podesta fakó arccal bámult ki az ablakrács vastag, rozsdás vasrudjain át az udvarra, amelynek mélyéből az odanyuló lóistállók szúrós szaga áradt fel. Ujjai, mint mindig, mikor gondolko dott, szórakozottan simagatták lapos aranyláncát, végül bólintod. Ha rossz, is a hir, köszönöm, hogy hoztad! bős szűk utcákon . .. Egyszerre látta magakörül az otthoni domj bokát, zöld és hűvös erdőt, az óriási bükkösökben zöldelő tisztá; sokat és az alkonyat violaszinü hamvát a hegytetőn. Amikor eltűntek ezek ismét ott találta magát az idegen városban a siró harangzúgás alatt, tolongó sokaságban. — Min búsulsz annyira kicsiny urunk — kérdezte tőle az öreg András magyarul. Csak ő és János voltak Miklós ur apjának jobbágyai, de utánuk az egész magyar csapat kis uruknak szólította Miklóst és nem, mint vezérüknek szolgáltak neki, hanem, mint uruknak. — Jó volna hazamenni! — mondta neki Miklós, mire mind 'elsóhajtottak. Andráson és Jánoson kívül ott volt még a három testvér is, akik Bihar földjéről vetődtek el vad véletleneken át ?obe a valószínűtlen és embertelen messzeségbe, kövekből épült degen városba: Ananiás, Azariás és Mikhál. Rettentő erejű mmök legények voltak és ők vágyakoztak legjobban hazamenni Keresztül lovagolni vagy akár keresztül gyalogolni a mészfehéren kígyózó olasz országutakon, idegen hegyeken, folyókon és ■zárosokon de — az olyan messze van, hogy talán nincs is már! Nem volt ritka dolog, hogy igy felriadt a honvágy a harcok hosszú szüneteiben a városban való üres és céltalan csatangolások közt, valamennyiekben, a dunántúliakban, duna-tiszaköziekben, bihariakban egyaránt: a távoli haza képe, az otthoni mezők a nyári ég alatt, a király urnák, az apátságnak, vagy földesuruknak birtokán, vagy a maguk szabad földjén ... s a helyett, hogy ott jártak volna, nagy kockavetések estek, borszagu, fülledt pince-ivókban, őrködések idegen bástyákon, őrjárat az utcák zeg-zugos szövedékében, a végén- mindennek felcsillanó beszélgetések uj nagy harcokról és zsákmányolásokról, amik felvillantották előttük a kincsek mesés és tündöklő délibábját — és nem tudták, hogy ugyan azon vágy vonaglik bennük távoli ég, távoli városok és még távolibb mesés prédák után, mint őseikben, akik szintén idáig és még tovább csatangoltak négy századdal ezelőtt ugyan ezen a földön ... A külső-világ előtt mindig Ananiás képviselte a három testvért, sőt gyakran az egész csapatot is, mert meggondolt volt és aiggadt beszédű, és Ananiás most előállott: — Vezess haza bennünket árvákat, Miklós ur; a szentjobbi monostor felszabadult jobbágyai vagyunk, magunknak szolgáltunk csak, senki másnak. De ha hazavezetsz, a te jobbágyaid leszünk majd a te földeiden . .. Amire Azariás és Mikhál rábiccentettek ^ fejükkel, mert, amit Ananiás mondott, azt mondják ők is. Miklós ur ismét felnézett a vakítóan szürke forró égre a féjüTr'felett, a hőségtől elernyedt kövekre körös-körül, s ugyancsak az idegen emberekre. A signoria hátsó udvarára gondolt, a sivár, sötét és magas aknára, amelyre a zsoldosok ablakai nyílnak, s amely tele van a lóistállók szúrós szagával, arra gondolt, hogy mint hurcolja őt magával esténkint mulatozásaiban Messer Federigo az öreg Salvaninak vele egykorú fia — és döntött: — Bizonnyal hazamegyünk testvérek, és ha jöttök, vezetem az egész fehér csapatot. Há lejár ez a zsold, indulunk! A nagy szó végre elhangzott! Ezen az estén nem kockáznak és nem duhajkodnak, sőt nem is fognak énekelni; az útról beszélnek, mely hegyeken, völgyeken, vizeken és idegen városokon át visz, és amerre Miklós urfi fogja vinni csapatát. Csak az öreg Andrásban dobbant fen valami ősi babona. Kardja hegyével keresztet vont a földre és hozzádörmögte Miklós urfi szavához: — Ha addig élünk! Az esküvő-utáni sokadalom tolongásán nyers kiáltásokkal gázolt át egy lovascsapat. A fiatal Salvani és barátai toltak, ünnepi díszben, mint akik valamelyikük apjának szőllejébe mennek pünkösdi dáridót csapni. A fiatal Salvani nevetve intett le Miklósnak és aranyfüggői vidáman lengtek fürtjei mellett, kiáltott neki valamit, amit nem lehetett hallani a zajongáson át, ezután ellovagolt a többiekkel együtt, vörös köpenyében. A Tanács tagjain kívül senkisem tudta, hova mennek. Skóciai Tamás elé mentek, hogy a külső és belső ellenségeket egymással ellensúlyozzák; az ifjú Salvaninak meg kellett nyernie a támadásra készülő zsoldosokat annak, hogy álljanak a város szogálatába. így a Salvani-pártnak velük meggyarapodott ereje fölénybe került a Tagliacciak és a Tostiak felett. Pünkösd másodnapjának délutánján be is vonultak a skót zsoldosok s még ugyanezen az estén litánia után letették az esküt Sziéna lobogói előtt az öreg Salvani kezébe. Taddeo Tagliacci, az öreg Salvani, Bernardo Tosti és Niccolo il Ungherese mellett tehát uj szereplője bukkant fel a játéknak, amelynek kibontakozását lázassá feszült izgalommal leste Sziéna, a pünkösddel együtt megérkezett rettenetes kánikula olvasztó, ájult hőségében, amely alatt roskadoztak a házak és készülődtek az események. Készülődött a Tagliacciak támadása, Isotta Tagliacci esküvője, a Salvaniak védelkezése, — Katalin pedig meg irta és Alessiável elküldte levelét Isottának, pünkösd második napjának délutánján: “Katalin szeretetét küldi és békét kíván Isotta Tagliaccinak akinek kezében a város békéje van. Isotta Tagliacci, bizonyára tudod, hogy a kapuk tornyaiba bevonultak a zsoldosok. Bármi történjék az események bármelyike is kerüljön tehozzád, tedd tanácskérés nélkül azt, amit a te szived gondol, mert tudom, hogy igy tevén, a békességet fogják szőni kezeid, nem pedig a gyászt és a viszályt. Imádkozzál és imádkozni fogok éretted magam is!” í Isotta gyertyákat hozatott be szobájába. Meggyujtatta őket í Isten hatalmas Anyjának méltóságos, komor bizánci képe mellett és behajtva ablakának fatábláit, egész éjjel imádkozott a gyér-! tyafény vörös és arany sugárzása közt, mig a fatáblának nyilá- j saiban kékké, és zölddé nem változott az éjszaka. Ezen az éjsza-j kán — a Szent Szűznek gonddal és fájdalommal megterhelt arca1 és az arany mezőben sugárzó acélos arcú arkangyalok előtt — változott Isotta Tagliacci szive acéllá, mely kivezette Sziénát a körötte felidéződött gyászos zűrzavarból. . . (Folytatjuk! Mikor a terembe értem, sem én, sem a nagyszámú közönség nem sejtette, hogy egy igazán a szó százszázalékos értelmében kulturversenyen veszünk részt. Fájdalom, magyar Amerikában olyan sokszor visszaélnek azzal, hogy eseményeket, intézményeket is, összekapcsolnak a magyar kultúrával, amihez azonban semmi közük, hogy az ember félve Írja le erről az igazi kultureseményröl is, hogy az volt, mert attól tart, hogy egy kalap alá veszik az álkultureseményekkel. Az énekkar az emelvényen foglalt helyet és aztán eléjük állt egy fiatal, magas, sovány katolikus pap. Üdvözölte a megjelenteket és megijesztette őket. Azt mondta, magyar dalokat, igazi népdalokat énekel majd a kar, de azok olyanok lesznek, hogy — a jelenlevők ezelőtt még soha nem hallották. És gratulálni kell a hitköz-1 ség plébánosának, Dizmachek Ferencnek, aki a közönség! előtt köszönte meg az ének- j kart összehozó segédlelkésznek, a zongorakiséretet ellátó Klimkó Elemérnek és az énekkar minden tagjának a nagyszerű teljesítményt. Csak egyet sajnáltam egész | este. Hogy a hangversenyt ; csak a Szent Anna Hitközség kis eseményének tervezték, a hazelwoodi magyarság széles körei nem tudtak arról — és igy csak a hitközség tagjai voltak jelen, azok részesülhettek abban a lelki gyönyörűségben, amit a Pittsburgh Hazelwood nevű városrészében szerényen, csendben rendezett első teljes estét betöltő Bartók-Kodály hangverseny jelentett. A megjelentek arcán látni lehetett, hitetlenkedve fogadták a bejelentést. Hogy magyar dalokat, népdalokat hallanak, melyeket ők nem ismernek! De aztán a fiatal, hallatlanul kedvesen előadó pap megfogadta azt is, hogy e dalok, amiket énekelni fognak, j nagyon régiek, soknak eredete még talán az ázsiai őshazába nyúlik vissza, de sokat közülük a nép már elfelejtett. Bemutatta előadásában Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akik fáradságot nem ismerve járták a magyar falvakat és gramofonlemez fölvevő gépet vivén magukkal, pásztoroktól, öreg magyaroktól dalolt nótákat vettek lemezre és azokból készültek a gyönyörű dalok, amiket énekkara bemutat. És sorra énekeltette Bartók és Kodály gyűjteményének legszebb dalait, a tizenegyedik század magyar dalától a székely tréfás gyűjteményig. A dalok szövegét felolvasta Ft. Hoffer Lipót — ez a neve annak a kitűnő, lelkes fiatal papnak, aki az énekkart szervezte és hét próba után kiállította a közönség elé, — magyarázta is, valami elmondhatatlan kedvességgel, ötletességgel, bájjal, ügyesen csoportosítva. a komolyabbakat a vígakkal. Az első dalok után fergeteges taps jelezte, hogy a közönség, amely egészen biztosan azon az estén hallott először Bartók és Kodály dalokat, megszerette azokat. Jöttek a nehezebbek is: a Csitári hegyek között cimü remek nógrádi dal, a Tiszán innen, Dunán túl, a Háry János cimü operába illesztett gyönyörű dal pompás, pontos előadásban és a közönség akkor is tombolt, annyira megnyerte tetszésüket. Ft. Hoffer megmondta a bevezetésében, hogy azért hozta a Bartók és Kodály dalokat a közönség elé, hogy ismerjenek meg végre más magyar, igazán népdalokat is, mint Sárbogárdról és Dombóvárról, meg a Kanyargó Tiszapartról szóló operett énekeket és azért minden elismerés kijár neki. Az énekkar idősebb férfiakból — csak két fiatalember tagja van — és fiatal aszszonyokból és lányokból áll — de remélni lehet, hogy a november 20-iki nagy siker arra buzdítja majd a hazelwoodi katolikus magyar szülőket, hogy buzdítsák gyermekeiket, csatlakozzanak ehhez a rövid fennállás után példátlan teljesítményt nyújtott énekkarhoz. Bevallom, engem nagyon boldoggá tett ei a vasárnap esti hangverseny. Sok-sok szép emléket idézett bennem. Visz-J szávitt egy boldogabb időbe, j amikor szerelmese lettem a, modern magyar muzsikának. í Amikor 1934-beíf a debreceni kollégium udvarán a TTáry Já- | Hiszem azonban, hogy amikor a kitűnő énekkar, sőt talán megerősödve még több taggal, újra kiáll majd a közönség elé, — azt hírül adják a magyar kolóniának, hogy felekezeti különbség nélkül megismerhessék az itteni magyarok Bartók Béla és Kodály Zoltán pompás magyar dalait. Gyönyörű élmény volt számomra a Szent Anna róm. kát. magyar hitközség énekkarának Bartók-Kodály estje, az első teljes estét betöltő Bartók-Kodály énekkari verseny Magyar Amerikában. Ft, Hoffer Lipót, aki, mint mondta, voltaképpen nem is muzsikus ember, nagyon büsz-JOSEPH F. KRIZEK Engedéllyel bíró Ingatlan ügynök. Teljes ingatlanforgalmi szolgálat COMMUNITY CENTER 3769 East 131 St. — Tel: SK 0194 Cleveland. Ohio Az Orvosi Tudomány ] GLibMERI a uiéhfullánk mérgének hatását rheumatiku» esetekben. A “MUSCULAIDf’ az egész világon az egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfullánk mérget tartalmaz. Enyhitöleg hat arthritis, rheum a. viszketegség, csípő és derékfájás, viszértágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérjen INGYENES bővebb értesítést és győződjön * meg a valóságról. Cím: John Tóth, 1143 Hillcrest Road, South Bend 17, Ind. SZENZÁCIÓS AZ ÉRDEKLŐDÉS Minden évben nagy az érdeklődés, hogy ez évben milyen lesz a Vörös Kereszt Patika díszes falinaptára? Lesz-e oly szép mint a múltban volt, vagy még szebb? Hiszen számtalan család oly kedvesen fogadja ezeket a naptárakat és évről évre beránmázva megörökítik, mert mindig hires festményeknek a másolata az és dísze az otthonnak. Ebben az évben nagyobb az érdeklődés, mint volt valaha. Minden vevőnek INGYEN ADJÁK ezeket a csodaszép naptárakat hűséges pártolásukért. Ezzel fejezi ki háláját ez a 48 év óta fennálló és tiszteletre méltó Vörös Kereszt Patika és laboratórium úgy amerikai, mint kanadai vevői iránt. , Szokásuk szerint minden rendeléssel, amely KÉT dollár vagy azonfelüli, INGYEN küldik az 1950-re szóló diszes, nagyszerű fali naptárt. Fontos tehát, hogy a vevők neve minél előbb rá kerüljön az előjegyzés könyvébe, máskülönben SEMMI PÉNZÉRT SEM KAPHATÓ A NAPTÁRr Ajánlatos mindjárt megrendelni és ha nincs rendelő-ive, írjon és postafordultával megkapja. Nincs olyan család, amelynek ne volna szüksége általános háziszerekre, mint például sósborszesz, szemviz, Purgaret gyomor tisztitó cukorka, villany kenőcs, mell balzsam hülés ellen, vagy a hires kárpáti mell tea, stb. Írj oil még MA és szerezze meg ezt a rendkívül szép és művészies falinaptárt, Választhat világit vagy vallásost. Vörös Kereszt Patika 11824 P. Buckeye Rd. Cleveland 20, O. OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemészének előírását gondosan és pontosan teljesítjük. — Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. Eltört üveget megfelelővel pótolunk PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. L. V. PROHASKA 9915 Euclid Ave CE 4961-2 A JO PÁSZTOR OLVASÓIHOZ! Nem mondott mást, ezzel bocsátotta útnak a Benincasalányt es három zsoldost küldött ki azonnal, hogy hozzanak híradást a dologról. Azután megtette az ügyről előterjesztését a Tanácsnak. Hosszú és szenvedélyes vita következett, de a végén az öreg Salvani győzött. Ő mindig győzött és Sziéna urai komoran oszlottak szét a pünkösdi kora-délután vakító és olvasztó hőségében. Amikor hüvösödni kezdett, az egész város megbámulta Ercole Doccio esküvőjét a kis Palmiera Albizzivel. Valóban pompázatos esküvő volt a dómban. A kis mennyasszony Isotta ruhája után csináltatott magának esküvői köintöst és meg is bámulták, amint a szertartás után ő és a férje s az egész násznép, levonultak a lépcsőn a szolgálatukban álló fegyveresek kivont és Ívként föléjük hajtott kardpengéinek boltozata alatt. A szertartást megnézte Isotta is, mert elvitte őt Alessia néni, hogy tudja miképen viselkedjék a maga esküvőjén. A sokaságban a nézelődők közt ott volt Miklós is néhány emberével. Amikor meglátta Isottát, el akart fordulni, mert nem akarta őt üdvözölni, de a lány meglátta őt és mosolyogva intett feléje, Miklós visszaintett, azután nagyon mogorva és rosszkedvű lett. Egyszerre fájdalmasnak és unottnak tűnt fel előtte a hőségtől krétafehérre fakult olasz ég, a napfénytől és a hőségtől szikrázó vörös cseréptetők, a megfeketült falak, az ácsorgás a szürke kőkockákon. Minek? Pénzért tespedni itt valami érthetetlen visznlykodásra várva s pénzért harcolni, majd ezeken a közöm A legszebb karácsonyi ajándék Munkácsy Mihálynak, a legnagyobb magyar festőművésznek Krisztus-képe. Ezt a remek művészi képet ingyen kapja minden olvasónk, aki a lapnak barátai,ismerősei körében egy uj előfizetőt szerez, és persze megkapja az uj olvasó is, egy szép magyar daloskönyvvel együtt, Csak 4 dollár az előfizetési ára a Jó Pásztornak, a legjobb, legelterjedtebb amerikai magyar hetilapnak. , Kedves magyar testvéreim! Csak egy-egy előfizetést kérek önöktől 35 éves ujságoskodásom évfordulójára. JAKAB ANDRÁS, 234 Wilson St., Johnstown, Pa. ke lehet arra, hogy ö rendezte. Az énekszámok között Fábián József Tompa Mihály “A gólyához” cimü versét szavalta és saját elbeszélését olvasta fel. ____\________ . / "• ifes cimü Kodály Zoltán ope-, rút bemutattuk. . . Életem egyik felejthetetlen szakasza] az az operaelőadás — és aj Szent Anna Hitközség énekka- j j ra ezt elevenítette föl, amikor ] ! a Tiszán innen, Dunán tűit, az j opera egyik legszebb számát j énekelte.
