A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)
1949-03-25 / 12. szám
................—...........................................MM,....,...,.......mMpiimiiiiiiiiHiHmuiiiixMiiMmiiiiiMiMiMniiHuiMiiiiiiiMuniiiiiuiMIIUliminMHIlKMMIIig Nagyböjt negyedik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 6. fejezet, 1—15 Az időben Jézus a galileai vagy másnéven tiberiási tengeren túlra méné. És nagy sokaság követé őt, mert látták a jeleket, melyeket a betegeken cselekszik vala. Fölméne tehát Jézus a hegyre s leüle ott tanitványaival. Közel vala pedig a husvét, a zsidók ünnepe . . . Fölemelvén tehát szemit Jézus és látván, mondá Fülöpnek: Honnan veszünk kenyeret, hogy ezek egyenek,? Ezt pedig azért imondá, hogy őt próbára tegye, mert hiszen ő maga tudta, mit akart cselekedni. Feleié neki Fülöp: Kétszáz dénár ára kenyér sem elég nékik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson. Mondá egyik tanítványai közül, András, Sirpon Péternek a testvére: Van itt egy fiú, akinek öt árpakenyere van és két hala, de mi ez ennyinek? Jézus mondá erre: Telepítsétek le az embereket. Ama helyen pedig sok fü vala. Letelepedőnek tehát a férfiak, számszerint mintegy ötezren. Jézus pedig vévé a kenyereket és hálát adván, elosztá ä letelépülteknek, hasonlóképen a halakból is adott, amenynyit akartak. Miután jóllaktak, így szólt tanítványainak: Szedjétek fel a megmaradt hulladékokat, hogy el ne vesszenek. Öszszeszedték tehát s tizenkét kosarat töltének meg az öt árpakenyér hulladékaiból, amelyek megmaradtak az étkezők után. Az emberek pedig, látván a jelt, melyet Jézus cselekedett, mondák, hogy ez bizonnyal az a próféta, ki e világra jövendő. Azért észrevevén Jézus, hogy készülnek jönni és megradadni őt, hogy királlyá tegyék, ismét a hegyre menekül© maga, egyedül. SZENTBESZÉD A mái vasárnapi szent evangélium azon nagy csodát állitja lelki szemeink elé, amidőn Krisztus Urunk öt árpakenyérrel és két hallal mintegy ötezer férfit megvendégelt, az asszonyokat és a gyermekeket nem is számítva. A csoda nagy és szemmel látható volt, azért teljesen érthető a csodát élvező azon emberek szándéka, hogy Krisztust királlyu tegyék. Krisztus Urunk azonban, mintegy nem földi királyság volt a célja, észrevevén ezt, a hegyre futott egyedül. A mai szent evangéliumban több kedves és szép jelenséget látunk, amelyből sok üdvös tanulságot vonhatunk el. Az első kedves dolog, ami figyelmünket megkapja és lényünket meghódítja, az a szorgos gondosság, melyet az Ur Jézus hallgatóinak nemcsak a lelki, hanem még a testi szükséglete iránt is tanúsít. Az a Jézus, aki magára vonatkozólag azt mondotta: “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából jő”, — íme most kenyeret ad az embereknek az Isten igéje után. Valóra váltotta ezúttal, amit máshol szóval hirdetett: “Keressétek először Isten országát és az Ő igazságát s a többiek majd megadatnak nektek.” Azok az emberek, akik Jézus után mentek, minden bizonnyal nem azért mentek, hogy nekik kenyeret adjon, hanem hogy hallgassák tanítását és lássák csodáit, Jézus azonban, minthogy lelkűk üdvösségét keresték, megadta nekik azt is, amire testüknek szüksége volt. Meg lehetünk írni is mindenkor győződve, hogyha nem hanyagoljuk el az Isten szolgálatát, akkor a jó Isten sem fog rólunk az anyagiakat illetőleg megfeledkezni. Hiszen Ő maga mondja oly szépen a hegyi beszédében: “Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, se testetekről, mibe öltözzetek . . . Tekintsétek az égi madarakat, ezek nem vetnek, neim aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becsesebbek.” A második megkapóan kedves és tanulságos jelenség az, hogy a'rnidodo Krisztus Urunk kezeibe vette a kenyeret, először hálát adott mennyei Atyjának. Aki a jó Isten ajándékát kezeibe veszi, annak első dolga a hálaadás. S mégis hány és hány ember él a föld hátán, ki erről nemcsak megfeledkezik, hanem Isten ajándékát, a kenyeret talán haraggal, méreggel, sőt káromkodással emeli ajkaihoz. Ezekre is el lehet mondani, amit Krisztus Urunk a keresztfán mondott: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” És talán jobb, ha nem tüdják, mert ha tudnák, mindenesetre nagyobb bűnük lenne. Tanuljuk meg tehát Krisztustól magától azt a szép szokást, hogyha kezünkbe vesszük a kenyeret, vagy Istennek bármilyen ajándékát, első szavunk a hála szava legyen. A hálával megmutatjuk a mi érdemes voltunkat és a jó Isten további kegyelmét biztosítjuk a magunk számára. Ezért figyelmeztet bennünket Szent Pál apostol is: “és hálaadók legyetek!’1» Amilyen szép a hála, ép olyan csúnya emberi tulajdonság a hálátlanság. A harmadik szép jelenség az, midőn Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak: “Szedjétek fel, ami morzsalékok megmaradtak, hogy el ne vesszenek”. Ezekkel a szavakkal Krisztus Urunk a jó Isten ajándékainak megbecsülésére tanit bennünket. Bántó és fájó dolog az, ha az ember az utcán vagy bárhol kenyérdarabokat lát eldobva. Hát ha kemény már az a kenyér, vagy ha már nem kell, vigye haza és adja oda a gyermek a kutyának, de ne dobja el. És ne taposson senki a kenyérre, mert ez Isten ajándékának a megvetése lenne. Tanitsa meg tehát minden apa és anya gyermekét a kenyér megbecsülésére! Ha igy cselekszünk, akkor nem kell aggódnunk, mert Az, aki a mezők liliomairól és az ég madarairól gondoskodik, majd gondoskodik mi rólunk is. Ä JÖ PÁSZTOR F- THE GOOD SHEPHERD Grősz József kalocsai érsek püspöki jubileuma XI. Pius pápa 1928-ban nevezte ki Grősz József, akkor még győri püspöki irodaigazgatót othosiai püspökké. 1929 február 24-én a győri szeminárium kápolnájában Serédi Jüsztinián hercegprímás szentelte püspökké. A püspökszentelés 20. évfordulója alkalmából nemcsak a kalocsai érseki főegyházmegyében, hanem az egész ország területén is őszinte szeretettel és hódolattal emlékeztek meg a kalocsai érsek püspöki jubéliumáról. Hitéleti Rovat "ADJ URAM BÉKÉI A MI NAPJAINKNAK!” XII Pius p ipa imája a Szentévre Mgr. Montini, a pápai államtitkárság h. vezetője, megküldte az 1950-es Szt. Évet előkészítő bizottságnak XII. Pius pápának a Szentévre sa.játkezüleg megirt imádságát, amelyet a földkerekség minden . templomában és kápolnájában imádkozni fognak. XII. Pius pápa szentévi imája igy hangzik: Mindenható és örök Isten, egész lelkűnkkel köszönetét mondunk Neked a Szentév nagy ajándékáért. — Ó, égi Atya, aki mindent látsz, aki kormányzód és vizsgálod az emberek szivét, tedd fogékonnyá azt, a kegyelemnek és az üdvösségnek ebben az idejében, a Te Fiad igéjére. — Add, hogy a Szentév mindenki számára a megtisztulásnak és a megszentelésnek, a belső életnek és a megj avulásnak éve, a nagy visszatérésnek és a nagy bocsánatnak esztendeje legyen. — Add azoknak, akik üldözést szenvednek a hitért, az erősség lelkét, hogy szétszaíkithatatlanul egyek legyenek Krisztussal és az Ő Egyházával. — Védelmezd meg, ó Uram, a Te Fiadnak helytartóját a földön, valamint a püspököket, áldozópapokat, szerzeteseket, híveket. Tedd azt, hogy mindnyájan, papok és világiak, serdülők, felnőttek és öregek, szoros egységet alkossanak gondolatban és érzésben, amelyen, mint eg} kemény szikla-szirten, megtöri! a Te ellenségeid haragja. A Te kegyelmed gyullassza fel a sze retet tüzét minden emberben a z annyi sok szerencsétlen iráni , akit a szegénység és a nyomc r emberhez méltatlan életkora mények közé sülylyeszt. - - Ébreszd fel azonban a lelkekben, akik Téged Atyjuknak neveznek, a szociális CSŐD ELŐTT ÁLL EGYIPTOM KAIRO — Az egyiptomi kormány cs< id előtt áll. Mig a világháború alatt rengeteget kerestek a szövetségeseken, akikkel mindent kétszeres áron fizettettek meg, most, a palesztinai hadjárat elapasztotta a kincstár készletét, A költségvetés deficitjét nem sikerült eltüntetni és a kormány kapkod, hogy egyensúlyba hozza az államháztartás kasszáját. A király adóreformot kiván, hogy végre a gazdagokat is jobban megadóztassák, ne csak a dolgozókat. KÍNAI közmondás Akiknek a szive becsületes, annak jelleme szép. Akinek jelleme szép, annak otthonábah megértés van. Ha az otthonokban megértés van, akkor rend van az országban és ha az országokban rend van, akkor béke van a földön. igazság és testvéri szeretet iránti éhséget és szomjúságot, hogy ez hassa át munkájukat és igazságukat-— “Adj, ó Uram, békét a mi napjainknak”, békét a lelkeknek, békét a családoknak, békét hazának, békét a nemzeteknek. Add, hogy a megbékélésnek és a kiengesztelődésnek a szivárványa fogja át és sugározza be derűjével a földet, amelyet a Te isteni Fiadnak élete és szenvedése megszentelt. Minden vigasztalás Istene! Mélységes a mi nyomorúságunk, súlyosak a mi bűneink, megszámlálhatatlanok a mi bajaink: de annál nagyobb a mi bizodalmunk Te Benned. Tudatában vagyunk a mi méltatlanságunknak, s gyermekileg helyezzük sorsunkat a Te kezedbe, egyesítse a mi gyarló könyörgéseinket a legdicsőségesebb Szűz Mária és az összes szentek közbenjárásával és érdemeivel. — Adj a betegeknek megnyugvást és egészséget, az ifjaknak add a hit erősségét, a leányoknak adj tisztaságot, az atyáknak a jólétet és a szentséget családjainkban, az anyáknak képességet, hogy megfelelhessenek nevelői hivatásuknak, az árváknak szerető hajlékot, a menekülteknek és foglyoknak hazát, s mindenkinek a Te kegyelmedet az örök égi boldogság előkészületéül és zálogául. Amen! XII. Pius, pápa KIÁLTVÁNY A KERESZTÉNYSÉGHEZ! Ma a világ olyan, mint egy megpiszkált méhkas. Zsongdong az emberiség. Kiket düh, kiket a részvét, kiket az igazságtalanság elleni felháborodás emészt, és akinek lelkében a hit lángja ég, megrendül a sok kegyetlenkedés felett, ami napjainkban történik. Ha valamikor, úgy ma nagy szükség van arra, hogy összefogjunk Imi keresztények, valláskülömbség nélkül, mert a kereszténység szent ügye forog kockán. A lélekkufárok már a pokol kapuját döngetik, hogy játszmájuk elnyerésére Lucifer hadának segítségével menjenek, becstelen céljuk elérésére. KÖNYÖRÖGJÜNK: Kérünk Téged Uram, hallgass meg minket. Hajtsd hozzánk füled mi szabaditónk, mert egyedül Te vagy a mi erős kőszálunk és fenntartónk. Nyisd meg az ártatlan rabok börtönének ajtaját. Szabadítsd ki őket a tőrből, melyet titkon rejtegettek nekik, hadd vigadjanak és örvendezzenek a Te jóvoltodból. Te látod az ő nyolmoruságukat és lelkűk szenvedéseit. Ne rekeszd őket az ellenség kezében, hanem könyörülj rajtuk, mert egyedül Te látod, hogyan hervadt el orcájuk a sok kíntól. Megfogyatkozott az ő életük a sok bánat és hamis vád miatt, melyek érték őket. Siess, Uram, segítségükre, hogy a hitetlenek ne gyalázhassák tovább őket. Büntesd meg, óh Uram, a hazug vádaskodókat, akik ellenük szóltak és fordítsd meg a sorsukat, hogy szégyenkezniük kelljen kevély ármánykodásaikért. Uram irtsd ki a lelkekből a pusztító gonosz indulatokat és engedd az igazságot és könyörületességet uralkodni nemzedékről-nemzedékre. Az Ur angyalai szabadítsák ki az ártatlanul fogva tartottakat, hogy érezzék azt, hogy él az erős Isten, él az Ur, aki nem hagyja elveszni azokat, akik őbenne bíznak, — mert azok örökké élni fognak. LESKÓ FERENCNÉ, Jerseyville, Onl, Canada KIS AUTÓ — NAGY AUTÓ — minden autót megáldanak a Santa Francesca római templom szalézi atyái a hagyományos ceremónia során. A legkelendőbb könyv felől Az angol irodalmi társulat erős vitába keveredett és alul maradt benne. Kiadtak ugyan is egy jelentést, amely nagyjában ezeket mondja: — A világ legkelendőbb könyvei Shakespeare, nagy színdarab iró kezéből kerültek ki. Több, mint negyven nyelvre' vannak ezek lefordítva és hét millió példányt adtak el belőlük. Ehhez hasonló : t más könyvek nem értek el. Kétségtelen, hogy ennek minden angol örvendett, amíg meg nem szólalt az angol Biblia Társulat és szerény hangon ezeket nem mondta: — Kétségtelen, hogy Shakespeare színdarabjai nagy kelendőségnek örvendenek ma is, de hadd jegyezhessük meg, hog ya Biblia nem hetven, hanem kétszázkét nylevre van lefordítva és eddig a külömböző Biblia Társulatok kétszáz millió példányt adtak el belőle, amit bizonyítani tudunk. Bizonyos azonban, hogy ennél több Biblia forog közkézen, amiről nem tudunk. A legkelendőbb könyv tehát a Biblia. Hozzászólt ehhez az amerikai Biblia Társulat is, tehát egy protestáns intézmény. Negyven esztendő alatt huszonhét millió Bibliát nyomtattak és adtak el úgy, hogy minden esztendőben újabb és újabb kiadásokat kell nyomatni. Azt kérdezi Huxley egyetemi tanár: — Mi ennek a kelendőségnek az oka? És mindjárt meg is mondja felőle a maga Ítéletét: — A Biblia minden ember részére érthető. A tiz éves gyerek ha nem is érti még meg a hegyi beszéd tanításait, de megérti a csodáikat. Gyönyörűséggel olvassa azt, mikor a Megváltó feltámasztja Jairus leányát és azt gondolja: — Ezt se az apám, se; a házi orvosunk, de még a tanítónk se tudná megcsinálni, tehát Jézus mindenkinél nagyobb volt. Nagyböjt negyedik vasárnapja EVANGÉLIUM Evangéliom sz. Márktól. IX. rész, 40. szakasz. Azon időben: Egy ember jőve Jézushoz, térdre esvén előtte és mondván: Mester, hozzád hoztam fiamat, kiben néma lélek vagyon. Akárhol megragadja őt, lecsapja, és tajtékzik, fogait csikorgatja és elszárad. És mondottam tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, de nem tehették. Ő pedig felelvén, mondá: Oh hitetlen nemzedék, meddig leszek nálatok? Meddig tűrlek titeket? Hozzátok őt hozzám. És elhozák. És amint meglátta őt, a lélek azonnal Imegháboritá; és a földre esvén, fetreng vala, tajtékozván. És kérdezé atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Amaz pedig mondá: Gyeremekségétől. És gyakorta vetette őt tüzbe és vízbe, hogy elveszítse. De ha valamit tehetsz, segíts minket, könyörülvén rajtunk. Jézus pedig mondá neki: Ha hihetsz, minden lehetséges a hívőnek. És azonnal felkiáltván a gyermek atyja, könnyhullatásokkal mondá: Hiszek Uram, segíts az én hitetlenségemen. És midőn látta Jézus az egybefutó sereget, megfenyegeté a tisztátalan lelket, mondván neki: Siket és néma lélek! Én parancsolom neked, menj ki belőle, és többé beléje ne menj. És felkiáltván és igen gyötörvén őt, kiméne belőle, és lön, mint a holt, úgy, hogy sokan mondák, hogy meghalt. Jézus pedig kézenfogva, felemeié őt, és fölkele. Midőn aztán bement a házba, tanítványai kérdék őt titkon: Miért nem Űzhettük mi ki azt? És mondá nekik: Ez a faj semmi által ki nem mehet, hanem csak imádság és böjtölés által. És onnan elindulván, átmenének Galileán; és nem akarta, hogy valaki tudja. Tanítja vala pedig tanítványait, és mondá nekik: Az ember fia az emberek kezeibe adatik, és megölik őt, de megöletvén, harmadnapra feltámad. SZENTBESZÉD Pilátus keresztreíeszitésre ítélte Jézust. Elővezetik Jézust és vállára teszik a nehéz keresztet, hogy vigye fel a Kálvária hegyére. Nagy és nehéz volt a ézus keresztje, de nemcsak azért volt nehéz, mert nagy volt, de súlyossá tetet azt, amit az irás mond, hogy “az Ur őrá tette mindnyájunk bűneit.” Hát hogyne lett volna nehéz az a kereszt, melyre az emberiség minden bűnei, szenvedései, bajai nehezedtek! A kereszt, melyet Jézus hordozott, az egész világ keresztje volt, melyet az ő isteni vállai könnyen elbírtak volna, de oly nehézzé és majdnem elviselhetetlenné az emberi türelmetlenség tette. A Megváltó ugyanis, a keresztet hordozva, az ő mindentudásával mintegy hallotta a panaszokat és zúgolódásokat, melyek között az emberek fögják hordozni az élet keresztjét, melyet az isteni gondviselés rájok mért. Előrelátta, mennyien fognak kislelküségükben az élet bajlódásai közben kétségbeesni, sőt előrelátta azt is, mennyien fogják a kereszttel együtt az életet is eldobni maguktól. Bárhová tekintsünk, mindenütt gonddal, bubánattal, szenvedésekkel találkozunk. Sírással kezdjük az életet és könnyhullatással fejezzük be. Tövises keresztut az élet, melyen ha vannak is rózsák, sokkal több a tövis. Vége, hossza se lenne, ha az ezerféle bajt elsorolni akarnám. De minek is! Hiszen ismerjük, érezzük azokat mindnyájan. Az öröm mellett kijut mindenkinek az örömből. Az egyiknek több és előbb, a másiknak kevesebb és később, de kereszt nélkül senki sincs. Azért mondotta ézus: “Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem”. A kereszthordozáshoz erőre, nagy lelkierőre van szükségünk. És ezt az erőt a türelem erénye adja meg, mely abban áll, hogy a látogatások idején fohászkodunk, hogy a mennyei Atya vegye el tőlünk a keserűség poharát, de mindig hozzá kell tennünk: “Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, úgy a földön is.” Tűrni tehát annyit tesz, mint az élet minden körülményei között Isten akaratában megnyugodni. És valóban a türelem vagy leveszi vállainkról a keresztet, vagy legalább kieszközli azt, hogy ne érezzük annyira annak nyomasztó terhét. Tövises az élet ltja, de ha Istenbe vetett bizalommal haladunk azon, a türelem letördeli a tövisek szúró végeit. Innét a közmondás: “Türelem rózsát terem.” Okosabbat külömben sem tehetünk, mint ha Istenbe vetett bizalommal, türelemmel viseljük az életben a bajokat, mert rövidlátásunkban bizony sokszor csalódunk, olyanok vagyunk, mint a gyermek. Sir, ha a gondos szülő nem teljesiti minden kívánságát, vagy mégis fenyiti, de később belátja, hogy a szülő csak javát akarta és megcsókolja azt a kezet, mely megfenyegette. Miután az emberek türelmetlensége, kislelküsége és kétségbeesése tette oly nehézzé Jézus keresztjét, megkérdezm magamtól, vájjon türelemmel viselem-e az én életem kersztjét, vájjon úgy imádkozom- én a szenvedések óráiban, mint Jézus imádkozott az olajfák hegyén: “Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, de legyen meg nem az én, hanem a te akaratod.” Ha talán szenvedéseinkben néha panaszkodunk, sírunk is, az Úristen nem veszi azt tőlünk rossz néven, mert az Ur Jézus is sirt Lázár barátja sírja felett. De méltán rossz néven veheti az Úristen, ha zúgolódunk, ha szemrehányást teszünk neki, mintha igazságtalanul bánt volna velünk. Valahányszor lelkiszemeinkkel az Ur Jézust kereszttel a vállán a Kálvária utón haladni és háromszor összeroskadni látjuk, fogadjuk meg, hogy a kereszt hordozásban Jézus nyomdokait fogjuk követni és türelmesek leszünk. És a türelemmel elviselt szenvedés, nemhogy megrendítené hitünket és elszakítana Jézustól, hanem lelkünket szebbé, nemesebbé, erősebbé teszi és közelebb visz Istenhez. Ezzel kezdődik a hit. Annak felismerésével, hogy az ember valami természetfelettivel áll szemben, de aki mégis úgy beszél, hogy a gyerek is megérti. Eiz a Biblia kelendőségének, kapós voltának titka. A mindenki könyve az, amelyhez nem kell nagy tanultság, sok magyarázat. Felemel bennünket és mégis leereszkedik hozzánk. Bangha Antal PAGE 8. OLDAL