A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)

1949-03-11 / 10. szám

PAGE%2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József — Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 5030 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ........................„..$4.00 One Year...........................$4.00 Fél évre .............................2.00 Half Year ______________ 2.00 Magyarországra: egy évre $5.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. MÁRCIUS 15. j A fenti dátum a magyar nemzet történelmében soha el nem múló jelentőséggel bir. Kormányok és rendszerek változhat­nak, de március 15 emléke örökké friss marad azok tudatában, akik magyarul beszélnek és gondolkodnak, éljenek bár a Duna- Tisza közén vagy távol idegenben. Március 15 egy korszakot jelent, egy fordulót, amelynek küszöbén a magyar nemzet megkísérelte, hogy hozzáidomuljon a változó világ változó szükségleteihez. Máig is tragédiája a magyar népnek, hogy Kossuth és társainak próbálkozása elbu­kott. Ha nagy kísérletük sikerült volna és végrehajtják azokat a társadalmi reformokat, amelyeket terveztek, az átalakulás, amely ma rengeti a magyar földet, nem kellett volna, hogy olyan embertelen és könyörtelen legyen. A múltat visszahozni többé nem lehet, de 1948 március 15 mégis nagy nyeresége marad a magyar történelemnek. A világ olyan csodát látott, amilyennek alig van mása a történelemben: egy maroknyi nép, amelyet uj gondolatok és uj vezérek felráz­tak tespedéséből, több mint egy évig állt ellen a világ akkori legnagyobb katonai hatalmának, az osztrák császári seregnek. Kossuth honvédéi győzelmet győzelemre halmoztak s csak az orosz cári hadsereg behívásával sikerült a fegyvert kicsavarni a diadalmas honvédhadsereg kezéből. Március 15 az a dátum, amelyen a magyar nép végleg el­jegyezte magát a nyugati haladószellemü gondolattal. S ha a nagy próbálkozás meddő is maradt, a világ tudomásul vette, mi­lyen eszmények hajtják a magyar népet, mily roppant életerő s elszánás lakozik benne. Ezen a napon lett a magyar nép iga­zán tagja a nagy haladószellemü népek családjának — és az is marad, bárha idegen szellem mai vezetői mindent elkövetnek, hogy kitépjék belőle. A NŐKET IS BESOROZZÁK A kommunisták nem ismernek különbséget a nemek kö­zött — ha arról van szó, hogy haderejüket kell növelni; Csehszlovákiában, Bulgáriában, Jugoszláviában és Romániá­ban mindenütt nyíltan sorozzák a nőket. Nemcsak frontmögötti szolgálatra, ápolónőknek, vagy irodai munkára, de fegyverfor­gatásra képezik ki a serdülő hajadonokat. A legjobban képzett női hadserege Oroszország után Csehszlovákiának van. A cseh­szlovák lányok közül nem egy felvitte az ezredesi rangig, fő­leg a női pilóták között. Ezek a nők persze orosz kiképzésben és oktatásban részesülnek. Képzelhetjük, hogy miféle egyoldalú nevelést kaptak és kapnak a félrevezetett teremtések. Fanatizálják őket, gyűlöletet és megvetést oltanak a lel­kűkbe saját szüleik és a régi nemzeti ideálok, valamint a de­mokrácia ellen. A vallás-oktatás ismeretlen fogalom a női had­seregben, csakúgy mint a rendes hadseregben, ahol a férfiakat uszítják az egyházak ellen. A kommunista katona-lányok szabad életet élnek, nincs fölöttük hatalma a szülőnek és panasz, tiltakozás hiábavaló, akár a falra hányt borsó. Pontosan olyan szabados életet folytatnak, mint a hírhedt Hitler Jugend lányai, akiknek elvadult erköl­cseiről annak idején beszámolt a világsajtó. CSÖBÖRBŐL VEDERBE Egy amerikai magyar gyáros, budapesti látogatásáról visz­­szatérve, azt mesélte new yorki kommunista barátjának, hogy a romok eltakarítása, az épületek, és a dunai hidak helyreállí­tása csodálattal töltötte el. Az újjáépítés tempója minden dicsé­retet megérdemel. Csak egy hiba történt valahol: az üzletek teli vannak minden földi jóval, de az emberek a finom porté­kákat nem tudják megvenni. Hiba, hogy csak a munkateljesít­ményt emelték, mig a munkabérek a régi, alacsony színvonalon maradtak. így beszélt az amerikai kapitalista. Lapunk első oldalán pedig talál az olvasó egy beszámolót arról, hogy a magyarországi kommunisták közül azok, akik ma­gukat “igazi kommunistáknak” vallják, uj kizsákmányolásról beszélnek. Azzal vádolják Rákosiékat, hogy rabszolgahajcsárok­kal többtermelésre szorítják a munkásságot s amit a magyar munkás verejtékes munkájával termel, azt mindjárt vonatra rakják és viszik Oroszországba. Rákosi Magyarországa nem más, mint Sztálin Oroszországának kizsákmányolt gyarmata. Régi szólásmód szerint: ha ketten ugyanazt mondják, az nem mindig ugyanaz. De ebben az esetben az amerikai kapi­talista és a magyar kommunista ugyanazt mondta és mind a kettő egy és ugyanazon igazságot mondta: hogy a magyar mun­kás csöbörből vödörbe jutott. Csak kizsákmányolói változtak meg. A PARÓKA Stuart Mária skót királynő a börtönben naponta imás és más parókát hordott, sőt a ki­végzésére is külön parókát ké­szíttetett. & — Claudius római császár fe­lesége, Messalina, éjjeli kirán­dulásaira vörös parókát öltött. A paróka a régi Rómában a rosszhirü nők jelképe lett, s a kétes erkölcsű nőket később Messalináknak nevezték. A régi Görögországban az öz­vegyek gyászuk kifejezésére hajukat levágták. A gyermek megérzi, hogy a jó etn bér Donovan atya, aki nemcsak pap, de egyben okleveles orvos is, mostanság könyvet irt a gye­rekek felől és annak jeligéjéül Máté evangélista könyvéből vette ezt a részt: — Mondom nektek, ha nem lesztek olyanok, mint ezek a kisdedek, nem juttok be me­nyeknek országába. Az orvos- pap sok világot járt be és kedvencei mindig a kis gyerekek voltak. Érdekes meg­figyelései alapján többek közt ezt mondja: — A gyermek ösztönszerüleg érzi, hogy ki jó ember és ki rossz. A jó emberhez hívás nél­kül is odamegy, a rosszhoz ak­kor se, ha cukorral csalogatják. Dél-Afrikában egyszer azt ta­pasztalta, hogy a kis fekete gye­rekek soha nem mennek arra a mezőre játszani, amelynek gazdája egy mindig mosolygó, nyájas szavú tűnt ez Doni mikor kérded hogy miért kj zőf, éppen csfl tak és azt ill «jazda volt. Fel- Ban atyának, de ■ a gyerekeket, ■ülik a szép me­­r annyit válaszol­óéi ve: y — Csak kerüljük. Pár nappáf'később elmondta ezt a jeles pap á kerületi rend­­őrparancsnokaak, akivel jó ba­rátságban élt és aki nyomban megsúgta neli: Mi azt sí embert évek óta állandó megfigyelés alatt tart­juk gyilkosság gyanúja miatt, de bizonyitélot eddig nem ta­láltunk ellei^ Valamivel később a kis fe­kete kölykök jegy labdát úgy hajítottak el, hogy az éppen az óvatosan keiült mezőre esett. Az egyik gyedek a labda után ment, de éppjan csak annak kö­zelébe ért, mikor a ház hátsó ablakán kere:ztül a gazda reá­lőtt. Szerencsére nem találta és a fiúcska eszeveszetten elsza­ladt. Hírét vette ennek a kerü­leti rendőrparancsnok és maga elé idézte a lövöldöző embert. Amig a kihallgatás tartott, ad­dig két rendőr a mezőre ment és nemcsak a labdát találta meg, hanem azt is, hogy ott egy sir van. Kibontották a sirt és két eltűnt ember hulláját ta­lálták meg benne. Donovan atya ezt igy magya­rázza: — A kis fekete gyerekek a gyilkosságról semmitse tudtak, de ösztönük megsúgta nekik, hogy a gazda nem jó ember. Donovan atya arra inti a fel­nőtteket, hogy fordítsanak nagy figyelmet a gyermekekre, akik a legtöbb esetben még nem ismerik a jó és rossz közti kü­­lömbséget, mégis ösztönszerü­leg a jót cselekszik. Erzsók levele Juli lenihez! Kedves Ángyikám, Juli! Tudatom veled, egészséggel hogy szerencsésen bekvártéj óz­tam magam ebbe a Pestbe, ahol nagyon tetszett nekem minden, csak az asszonyok között talál­tam sok olyat, akinek a félcédu­la is kevés lenne, olyan kis agy­velő van a fejiben. Ezt csak azért irom, merthogy divatbe­mutatón voltam a háziasszo­nyom lányával, a Marosával, ki pesti lány és ért a divathoz. Hát én annyit mondok, hogy amikor ez a Marcsa lány fel­próbált a fejire egy lámpaer­nyőt, oszt abban járt körbe a szobában, hát azt hittem, hogy rámszakad a sötét mennybolto­zat. Most az ilyet viselik kalap helyett, állítólag vannak olyan szépségápolók, avagy kozmeti­­kások, akik az ilyen lámpaer­­nyőJkalaphoz villanykörtét is szerelnek a nők orrára és ha azt felgyújtják, akkor világit a fejük a kalap alatt. Képzelt, ez a Marcsa mennyasszony, hogy fog örülni a kedves vőlegénye, hogy ha hosszú téli estéken ül majd a felesége mellett, oszt annak az orra fog világítani, nem. a petróleumlámpa. . _ Láttam az;án egy szoknyát, amit forgószél-szoknyának hív­nak, csupa csavarintás, meg szemberánc, ahogy itt nevezik. Hát láttam is egy nőt, olyan vén volt, mint minálunk az or­szágút, aztán annak vót a sze­mébe ránc annyi, mint nyáron a szagos helyeken a hangya és mégis felvett egy hupilila ilyen szoknyát, azt^n abban ment el. De aztán láttam egy másik­­fajta ruhát is, amit üvegből ké­szítenek. Nem azért mondom neked, édesBjmgyom, Juli, de aki felveszi,» úgy néz majd ki, mint m indáink odahaza a dunsztos, amit eltettünk télire. Hát ilyet, hogy ezek a puccos fehércselédek itt Pesten miket találnak ki. Egy jó ebben az üvegruhában, hogyha a színházban nagy, ma­gas, kövér nő ül eléd hát , át­látsz rajta és láthatod a színész­nőket . . . Hallom aztán azt is, hogy na­gyon divatos az ősz haj, csak-A Jó Pásztor Verses Krónikája írja: SZÉKELY GÓBÉ GÁBOR DAL A MEDVÉRŐL FÉSZKELŐDIK, DÖRMÖG a nagy orosz medve: Atlanti Paktumtól ment el úgy a kedve. Szimatol, vért szagol, s morog úgy orronion: "Ellenem a Nyugat egy fél világ-fronton. Az Atlanti Falat hogy törhetem által? Láthatatlan, mégis, nagyon erős várfal Háttérben a U. S., de nem értem félre. Az Atlanti Falnak U. S a. vezére . . . Mit i^ tegyek, hát most? Az alkalmat várom s mig ez eljön, béke zsoltároz a számon. U. S. primadonna táncol most a fagyon. De a táncért egyszer megfizet majd nagyon . . ." hogy aztat kicsit kékebbé köll tenni. Hát, mondok, ez nem nagy dolog, de azért szeretném, hogy a János sógornak, a te kedves férjedurának, Isten tart­sa meg göthösen, amig lehet, be­­kékitenéd a haját. A nagy mo­sáskor vegyél több kékitőt, sőt, ha akarod, ki is keményítheted, de nagyon vigyázz, hogy szárí­tásnál hogyan akasztod fel a száritókötélre. De én azon a fránya divatbe­mutatón olyat láttam, hogy majd belekékültem magam is. Bemegyek, osztán látom ott a népeket és az egyik felemeli a kezét, hogy a Marosának int­sen, hát nem véres a körme... Elsikitottam magam, hogy en­nek a nőnek- folyik az uj jóból a vér, hát nem azt látom, hogy a többieknek is véres a karmuk. A Marcsa nagyon szégyelte ma­gát, hogy ilyen hangos voltam, szidott is, hogy nem haladok a korral, merthogy ez a divat. Hát ettől aztán ki sem nyitot­tam a számat, mert féltem, hogy egyik véreskörmü kika­parja a szememet és meg se lát­szik majd a körmén, mer már úgyis véres . . . Hát ezekhez hasonló jókat kí­vánok, üdvözlöm a férjedet, a disznót, a tehenet, a Bodri ku­tyát és maradok szerető ángyod Erzsók JÓ FELESÉG? ROSSZ FELESÉG? Asszonyom, ön jó feleség-e vagy rossz feleség? Feleljen a következő kérdésekre és Ítélkezzék önmaga felett. Kitérő feleletek nem számítanak. Igen vagy nem — nincs harmadik! 1. Ha férje valami uj tervéről beszél, ellenzi? 2. Utálja a konyhát? 3. Munkából fáradtan hazatérő férje kénytelen várni a va­csorára? 4. Távozó vagy hazaérkező férjét csak félvállról üdvözli? 5. Ha férje elmesél valamit, unott arcot vág? 6. Ha férje más nővel — esetleg szebbel — beszél, félté­keny? Kifejezést ad érzelmeinek? 7. Rendez férjének félténységi jeleneteket? 8. Mások jelenlétében bírálja férje cselekedeteit? 9. Panaszkodik neki, mert nem ad pénzt valami uj ruha­darabra? 10. Fütyül arra, hogy uj ruhája tetszik-e a férjének, vagy sem? 11. Ha férje újságot vagy könyvet olvas, vagy levelet ir, zavarja felesleges és oda nem tartozó kérdésekkel? 12. Rosszat beszél férje szüleiről, testvéreiről, vagy roko­nairól? 13‘ Vég nélkül kínozza, mert kevés pénzt ad a háztartásra? 14. Minden centet számon kér tőle és szemrehányásokat tesz neki, hogyha valamit magára is költ? 15. Szokott titokban‘a férje zsebében turkálni? 16. Mások előtt nevetségessé teszi túlzott anyáskodásával? 17. Kívánja, hogy minden nőről azt mondja, hogy csúnya és sértve érzi-e magát, ha férje egy nőt szépnek talál? 18. Szeret kacérkodni? 19. Ha férjével van, unott arcot vág? Vagy pedig annyit beszél, hogy szinte elönti szóáradatával? 20. Gyanakvással üldözi a féjét? Igen vagy nem: ez a kérdés, asszonyom! Apor bácsi hazament Apor bácsi, a régi jó béke­időkből való' öreg-amerikás, fel­szedte a sátorfáját és hazament a szülőhazába. Azért ment el Apor, mert Apor a neve. Apor bácsi vendéglőt nyitott Jersey City egyik csendes utcá­jában. Kitette a cégtáblát, hogy Joe Apor’s Restaurant. De hiá­ba irta ki, hogy ő Apor, a ven­dégei csak Epornak szólitgat­­ták. Haragra gerjedve, megvál­toztatta a cégtáblát: Joe Epor’s Restaurant. Azóta a vendégei is másképp szólították: Hello, Mr. Ipor! No, most kiteszek ezeken a huncut amerikánusokon, /mond­ta magában a haragos Apor; kiírom, hogy Ipor a nevem — ezen aztán nem tudnak csavar­ni, békén fogják hagyni a ne­vemet! . Meg is csinálta az utolsó, dön­tő változtatást. Ipor lett a neve véglegesen. De a huncut ame­­rikánusok ezúttal is túljártak az eszén. Egy se szólította más­képp, mint: Mr. Ájpor. Erre dühösen az asztalra csa­pott Apor bácsi, aztán bedo­bott egy nickelt a telefonauto­matába, hajójegyet rendelt és búcsút mondott ennek a bolon­dos Amerikának, ahol az em­berek még annyit sem tudnak, hogy aki Apor, az Apor. KÉT HŐS * / Pesten, a Podmaniczky-utcában lakik egy Ganz-gyári mun­kás. Már a hatvanadik éve felé ballag. Közel három évtizedet dolgozott a tatai szénmedencében mint bányász. Most segéd­munkás és viceházmester. Marosán bácsinak nevezik a környé­ken. Egyébként kora ifjúsága óta részt vesz a munkásmozga­lomban. Csendes, nyugodt hangon beszéli nekem: — Sok sztrájkban, munkáskizárásban vettem részt. Hajtot­tak a csendőrök. Fogságban is ültem ezért nem egyszer. De sohase fájt az üldözés, a kenyértelenség. Tudtam, hogy harc, lemondás nélkül nem következhet be a munkásosztály felsza­badulása. És tessék elhinni, hogy elsősorban nem azért koc­káztattam folyton a mindennapi kis kenyeret, hogy én és a fele­ségem nagyobb falathoz jussunk, hanem hogy a bányásztest­véreim, akiknek nagy családjuk volt, akik nálunk is jobban nyomorognak, jussanak jobb sorsra. — Azóta megöregedtem. Ma már mások és egészen más kö­rülmények között folytatják a küzdelmet. Én beérem azzal, hogy a magam kis életkörében emberségesen viselkedjem, em­bertársaimmal szemben. Egészen kis pont vagyok odakünn a gyárban és odahaza a bérházban. De tőlem telhetőleg igyek­szem segíteni mindenkin. Sok jót nem tehetek, mert kicsi va­gyok ahhoz, hogy sok jót tehessek, de rosszat nem teszek. Nerf sbántok senkit, nem sértek meg senkit. Nem vagyok rossz senki­hez. zh ' Szekszárdon megismerkedtem özv. Gosztonyi Jánosné ot­tani lakossal. Pirospozsgás arcú öregasszony, 77 éves. A nép­­számlálásról beszélgetünk. Egészen kikel magából, mikor rátér a népszámláló-biztosnak arra a kérdésére, hogy ki tartja el öreg­ségére? — Már hogy engem eltartson valaki?! — pattog Gosztonyi mama. — Tisztességes özvegyasszony vagyok már jó 10 éve. Nem kell senkinek sem eltartani engem. Van egy hold szőlőm a faluhely dűlőben. Eltart az engem, ameddig élek. — Egy hold nem sok —.vetem közbe. — És úgy tudom, jó néhány kilométerre esik innen. — Na és! Van nekem egészséges két lábam, hogy kigyalo­goljak és van két munkabíró karom, hogy megműveljem azt a szőlőt. Inkább gyalogolok és dolgozok 77 éves koromban is, sem­hogy valaki engem eltartson, még ha a saját gyerekemről lenne is szó. ®y. PESTI NÓTA Itt lehetne a legjobban élni, Csak — megélni lehetne. •v: .J i ■ Mim;aí*ÉHBÉ A new yorki St. Patrick’s katedrális két temetőjében, a queensi Calvary és a hawihornei Gate of Heaven temetőben 240 sirásó és kertész sztrájkba állt mert nem teljesítették követelésüket, hogy ezentúl.heti öt napi munkáért megkapják a mostani heti­bért. A sztrájk január 13 óta folyik s minthogy még mindig nin­csen kilátás a megegyezésre és már 700 koporsó vár elföldelés­­re, Spellman érsek száz szemináriumi diákot kért fel sirgödrök kiásására. Mindjárt meg is kezdődött a munka az érsek felügye­lete mellett. A katedrális bírói parancs kibocsátását kérte a sztrájkot elrendelő CIO-union ellen. A Jó PÁSZTOR ~ HE GOOD SHEPHERD DE AKÁR HÍZELEG, fenyeget, vagy sérti, a medve a U. S.-t nagyon félreérti. Bár a U. S. kész a harcra is halálig. Szivével, leikével a békére vágyik. S azért építette az Atlanti Falat, hogy ne legyen kis nép könnyű muszka falat. Atlanti Szövetség . . . Marshall terv vagy egyéb: Merész sas a U. S., nem csipogó veréb. S tudja meg a medve, ha nem is akarja: mindenhová elér a U. S.-nek karja. Mert hazánk a U. S. azért szökött élre: az egész világnak ő most a vezére! MI TAGADÁS? — NAGYON komor most a helyzet: a korcs politika csak korcs békét nemzett. Nem csinálták bölcsen, nem csinálták ésszel: tele van a béke ezer repedéssel. Kis népeket dobtak oda áldozatul; S mit csinált a medve? Rájuk tiport gazul! S mivel evés közben jött meg az étvágya, eltiporni még több népet lett a vágya. Nem jutalmat kell az ördögnek kitűzni, hanem tömjénfüsttel kell pokolba űzni. Későn tanultunk meg felmászni a fára s könnyen uj háború lesz ennek az ára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents