A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-10-29 / 44. szám
PAGE 8. OLDAL A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 18. fejezet, 33-37 szakasz Az időben bemenvén Pilátus a törvényházba: előszólitván Jézust, kérdé őt: Te vagy a zsidók királya? Feleié Jézus: Magadtól mondod-e ezt, vagy mások beszélték neked énfelőlem? Mondá Pilátus: Hát zsidó vagyok-e én? A saját nemzeted és a főpapok adtak téged kezembe, mit miveltél? Feleié Jézus: az én országom nem e világból való. Ha e világból volna az én országom, harcra kelnének szolgáim, hogy kezébe ne adassam a zsidóknak. Valójában az én országom nem innét való. Mondá erre neki Pilátus: Tehát király vagy te? Feleié Jézus: Te mondod, hogy lén király vagyok. Én arra születtem és ezért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra. Hitéleti Rovat Szent Antal — a nép szentje Egy szent, aki a világ mindín országában egyaránt népszerű a szegény katolikus hivők között SZENT BESZÉD Ma van a Pünkösd utáni utolsó vasárnap. A mai nappal lezárul a pünkösdi ünnepkör, s ezzel együtt lezárul az egyházi év. Az egyházi év utolsó vasárnapján Egyházunk egy végtelenül komoly evangéliumi részletet olvastat fel nekünk . . . Szól ez az evangéliumi részlet közelebbről Jeruzsálemnek, a szent városnak pusztulásáról ami nem első Ízben történik az azzal kapcsolatos utolsó Ítéletről. Jeruzsálem a szent város, amely fölött az Ur Jézus siránkozva panaszkodott egykoron: “Jeruzsálem, Jeruzsálem, amely megölöd a prófétákat lés akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyüjteni fiaidat, mint ahogyan a tyuk egybegyűjti csirkéit s te nem akartad”, — mondom, ez a Jeruzsálem, a keresztények szent városa, a régi, a krisztusi Jeruzsálem, régen elpusztult, de pusztul a mai modern Jeruzsálem is. Amint azt ugyancsak Krisztus előre megmondotta: “és földig lerontanak téged és fiaidat, akik benne vannak és nem hagynak benned követ kövön, mivelhogy nem ismerted meg a te látogatásod idejét.” Jeruzsálem pusztulása erős bizonyság, komoly intő szózat arra nézve, hogy egykoron a világ pusztulása is be fog következni és azután pedig következik a nagy világitélet, mert amint Krisztus mondta: “Ég iás föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.” Pusztul körülöttünk a föld is. Egy-egy árvíz messze vidékeken elmossa a termést, egy-egy földrengés vagy tengerrengés leszakaszt hegyeket és elnyel szigeteket, félszigeteket ... És mennyi pusztítást visz végbe a földön egy-egy tűzvész, egy-egy elemi csapás, egy-egy háború, pláne a világháború! És mennyi utálatosság van mindezek mögött! De még ez sem minden! Mennyi pusztulás van körlöttünk a szellemi téren! Hány szellem megy tönkre, mennyi nagy elme, hány nagy szív bukik el nap-nap után a tülekedő mindennapi (életben, a kenyérért való harcban, az irigység és a rosszakarat által előidézett átkos küzdelemben. Az anyagnak lassú pusztulása csak előjátéka a világ pusztulásának. Egyszer ugyanis eljön az idő, midőn a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak és az ég erői megindulnak és akkor vége lesz a világnak. Az lesz a legnagyobb anyagi pusztulás, amelyről maga az Ur Jézus mondja: “Nagy szorongatás lészen akkor, minő nem volt a világ kezdetétől mindeddig és nem is lészen. És ha meg nem rövidittetnének azok a napok, egy ember sem szabadulna meg, de a választottakért — megrövidittetnek ama napok.” Ha visszataszító mindenféle pusztulás, ha borzasztó minden megsemmisülés, akkor mindenesetre legvisszataszitóbb a lélek megsemmisülése, a léleknek az Isten kegyelmiéből való kiesése és az örök pusztulás helyére jutása, a pokolban való elkárhozása . • • Még gondolatnak is szörnyű ez Oh, utáljunk meg tehát minden pusztulást, utáljuk meg a bűnt és rázzuk le azt magunkról, azután pedig ragadjuk meg az isteni irgalmasság mentő kezét, mert hiszen maga az Ur mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen lés éljen” Igen, Uram, én meg akarok térni és szakítani akarok mindennel, ami eddig Tőled elszakított. Adj Uram erőt és én élni fogok. Amen. Szent István egyházközség South Bend, Indiana Ft. Horváth József, plébános Október 24-én százesztendős évfordulót ünnepelnek szomszéd városunkban Mishawakán a katolikus Szent József egyházközségben. Szent István egyházközségünk híveinek minden szeretetével gratulálunk az ünneplő Egyházközségnek és volt plébánosunk az ő mostani plébánosuk Fr. Suelzer A. Kíonrádnak. Imádságos lélekkel kérjük az egek Urát, adja szent áldását mindazokra, akik száz esztendő óta hűséges alapitói, hívei és lelki vezetői voltak e gyönyörű és nagyon tevékeny Egyházközségnek. Évi bazárunk az idén november 20, 21, 22 és 23-án lesz. Miként az Anyaszentegyház az október hónapot a rózsafüzér hónapjának szenteli, éppen úgy a november hónapot a szenvedő lelkekért ajánlji fel. Az Anyaszentegyház nagyon jól tudja és tanítja azt, hogy a szenvedő lelkek önmagukon már nem segíthetnek és ezért hívja fel élő gyermekeinek figyelmét arra, hogy emlékezzenek a megholt hívekre. Mi még benne vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy szeretetünkkel, imáinkkal és jócselekedeteinkkel segíthetünk a ourgatóriumban szenvedőkön. Különösen segíthetünk és megmenthetjük őket az értük felajánlott szentmise iáíjtal. A szentmise felajánlásával talán egy-egy jóbarátunkkal több lesz a Mennyben, egyegy jóbaráttal, akit mi mentettünk meg a Purgatórium ''szenvedéseiből. Éppen igy a temetéseken felajánlott szentmiseáldozat elkíséri a megholtat az örökkévalóságba, mig a virágok csak a sir széléig érnek el. November hónapjában gondoljunk meghaltainkra mentő kegyelettel. Olvassuk, hogy az európai katolikus országokban az újjáépített templomok közül egyre többet szentelnek Szent Antal emlékének. A szentnek ez a hirtelen támadt népszerűsége nem meglepő — Szent Antal mindig is a nép egyszerű gyermekének szentje volt a világ minden országában a katolikus hívek között. S miután a nép maga egyre fontosabb szerepet játszik ma Európában, kedves szentje is előtérbe kerül. Ezért érde>mes életét röviden feleleveníteni. A franciskánus barát A katolikus egyház szentjei közül egyik sem örvend olyan népszerűségnek, mint Padovai Szent Antal. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy Magyarországon minden templomnak és kápolnának van Szent Antal szobra, a hagyományos persellyel, amelybe a hálás hi vek bedobják filléreiket. Érdekes, hogy Szent Antal mint olasz szent él a köztudatban, holott Portugáliában született, Lissabonban, 1195- ben. 15 éves korában belépett az ágostonrendi szerzetbe és egyetemi tanulmányai után szentelték pappá. De amikor értesült Assisi Szent Ferenc rendjének marokkói térítéseiről, olyan lelkesedés fogta el, hogy belépett a franciskánusokhoz és ekkor vette fel az Antonio nevet az eddigi Fernando helyett. Mint a szaracénok térítője nagyszerű munkát végzett, de az olasz nép Szent Antalban sohasem a térítőt, hanem a nagy csodatevőt és az egyszerű nép tanítómesterét tisztelte. Szent Antal csodatevései A budapesti Bazilika főoltárának egyik festménye is Szent Antal egyik csodatevését örökíti me. Egy egyszerű asszony megszidta fiát, aki erre belerúgott anyjába. Szent Antal — ekkor még csak Antal barát — erre megkorholta a fiút, aki bünbánatában levágta lábát. Az anya ekkor könyörögni kezdett fiáért és imp a csoda megtörtént: Szent Antal visszaforrasztotta a fiú levágott lábát. Más alkalommal Szent Antal észrevette!, hogy az emberek nem tisztelik kellően az Oltári Szentséget. Erre hasonlatként azt mondta a népnek, hogy még a szamár is tudja, mit kell tenni az Oltári Szentség láttán. Erre a hitetlenkedők bevezettek egy szamarat és íme az oktalan állat térdre ereszkedett a Szent Ostya előtt. Donatello olasz szobrász márványban örökítette meg a jelenetet. A gazdag ember szive Szent Antal azt tanította a nép között, hogy minden embernek ott van a vagyona, ahol a szive. És megtörtént, hogy Velencében meghalt egy gazdag és kőszívű ember és szivét a pénzesládájában találták meg, szive helyén pedig kődarab volt. Legismertebb a halak csodája, amelyet Veronese festett meg. Egy napon Szent Antal a gazdagoknak prédikált, de azok nem hallgattak szavára. Erre kivitte őket a tengerpartra, mondván, hogy még a halak is figyelni fognak szavára. És valóban, azok seregestül úsztak partra és nyújtogatták fejüket a, vizből a ssent szavak hallatára. A gazdagok pedig térdreestek a cíoda láttára. Legszivsebben a nép körében tarózkodott. Nem volt tudós szert és értett a nép nyelvén. Imi, olvasni tanította a szegélyeket, tanácsokat adott bajáikra, vigasszal és erősítéssel «szolgált. A gazdagok közöl;. nem volt olyan népszerű, dnert gyakran korholta őkéi; Állítólag Magyarországon S) járt, de ez nincs bizonyítva] Szent Arfal megkisérístése Szent ^ntal csinos, megnyerő külsejű fiatalember volt és egy énekes velencei néphit ezzelyan kapcsolatban. Egyszer rtndje megbízásából Velencében» járt egy gazdag ember pálcájában, és nagyon megtetszett a palotában lakó hölgyeknek, barna szerzetesi kámzsája ellenére. Mikor Szent Antal ezt észrevette, bezárkózott a palota egyik termébe. Hogy a kisértésnek ellenálljon, bűnös gondolatait azzal terelte el, hogy megfestette a saját önarcképét. Majd hálából, hogy megmenekült a kisértéstől, a képet a palota hölgyeinek aján- i dékozta. Ez a kép . most ott 1 függ Velence egyik kis templomának oltára felett, de a szakértők egy része azt hiszi, hogy nem maga Szent Antal festette. De Velence népe nem hagyja magát megfosztani egy bájos legendától. Népszerűségének egyik magyarázata az, hogy nemcsak j a szegények barátja és tanácsadója volt, hanem a legemberibb szentek egyike s alakja körül több legenda J szövődött bármely más szentnél. Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szt. Lukácstól VIII. rész 39. szakasz Azon időben: Egy Jarius nevű ember jőve Jézushoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábaihoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába; mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történők, midőn ment, a sereg szorongató őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyonát és egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul járula, és illető az ő ruhája szegélyét, és azonnal megálla az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valónak: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketvén el éj öve és leborula lábai előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előtt és mimódon gyógyult meg azonnal...... pedig mondá neki: Bízzál leányom, a te hited meggyógyított téged; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelméhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a leányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem engedő meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanem csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjának lés anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt. Ő pedig kiküldvén mindnyájokat, megfogó kezét, kiálta, mondván: Leányzó, kelj fel. És visszatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyó, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsoló, hogy senkinek se mondják, ami történt. A PAI^ESZTINAI HARCOK ÁLDOZATA — Oie Helge Bakk6| az Egyesült Nemzetek fegyverszüneti bizottságának) őrszolgálatos katonája, júliusban a jeruzsálemi harcok során lesipuskás golyójának áldozata lett. Holttestét most hazahozták és a Brooklyn, N. Y.-i norvég Seam^’s Churchben ravatalozták fel. Ez a házasság! A kenyér!#resés a férj feladata — *z asszonynak otth >n a helye Politikai világnézet, gazdasági, kilturális stb. kérdésekkel fc jlalkozó könyvek, röpiratok óriási számban jelennek m4g. Legtöbbjük sás kahadként sötétíti be az örök emberi értékek egét. Csak í) házasság válságával nem foglalkozik komolyan egyik sem Kicsi, vékony füzet jelent meg Kalocsán, cimer “Ez a házasság.” Külseje igénytelen, mintha cgfk jelképezni akarná, hogy ilyen szerény burokban is lehet nagy és változhatatlan igazságokat hirdetni. / kis füzet könnyű, érthető modorban, úgy, hogy “még az általános iskola magasabb osztályaiba járó gyermekek is megérthessék,” súlyos igazságokat, a katolikus egyház törvényeit ismerteti XI. Pius “Casti connubii” kezdetű — a keresztény házasságról 1930- ban kiadott apostoli körlevele alapján. Olyan egyszerű és világos az egész: a házasság és vele s család válságának egyedül' ellenszere a katolikus tanitá sokhoz való visszatérés. Visz szaállitani a házasság szentsé gét, mint Isten rendelte álla pótnak a méltóságát. Elfogadni, hogy legfőbb java: a gyér mek, a hűség és a szentség Megtartani a tanítást, hogy a gyermeket szeretettel kell fogadni, jöttét gátolni nem szabad, jelentkező életét kiirta ni bűn. Mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy Isten és a természet egyaránt előírja: e gyermeknevelés joga és köte lessége a szülőket illeti. El kell fogadni a házassági kötelék felbonthatatlanságát. Ha nem ezt’ teszik, időleges, emberi szerződéssé züllik, ami nem adhatja meg sem a benső; biztonságot és nyugalmat — ami éppen a gyermekek megszületése és helyes nevelése szempontjából elengedhetetlen —, sem a bizalomnak és méltóságnak légkörét, amely nemcsak az egyénnek, ha nem a kiegyensúlyozott álla mi életnek is legerősebb zálo, ga. A társadalmi bajok orvosa:' nyúljanak már egyszer az evangéliumi törvényeken alapult katolikus tanítások gyógyszeréhez. Tegyék például lehetővé — gazdasági alapon — az anyák visszatérését gyermekeik neveléséhez azzal hogy “minden családapa a maga, felesége és gyermekei tisztességes eltartásához szükséges bért megkereshesse... tilos alacsony béreket megállapítani, amelyek a mindenkor' viszonyok közt elégtelenek a SZENTBESZED Jézus amerre járt, mindenütt csodákat müveit, nemcsak azokat a csodákat, amelyek le vannak Írva a szentirásban, hanem amint János evangélista mondja, Jézus oly sok csodát müveit, hogy azokat mind Írásba foglalni nem lehetett. A csodákban nekünk hinnünk kell, mert az hitigazság, ezért mondta ki a vatikáni zsinat, hogyha valaki azt állítja, hogy a csodák nem lehetségesek és hogy a szentirásban foglalt csodák is csak mesék, átok alatt legyen. Csodának nevezünk minden olyan rendkívüli eseményeket, amelyek a természeti erő segélyével nem jöhetnek létre, hanem csupán felsőbb erőtől származnak. Isten megállapította a természet rendjét ős a természet törvényei a legnagyobb pontossággal működnek. De Isten, a természet törvényeinek az alkotója, sokszor felfüggeszti a természet törvényét és ilyenkor előáll a csoda. A csodák lehetnek nagyok és egyszerüék. Nagy csoda a halott feltámasztása, egyszerű csoda a beteg meggyógyitása. Lehetnek látszólagos csodák, mint például a bűvészek mutatványai, amelyek csak érzékeinket vakítják el. Minden hivatalos iratot pecséttel szoktak ellátni, hogy igazolja az okmány hitelességét, így van Istennek is pecsétje, melylyel igazolja, hogy valami tőle származik. Ezen pecsét pedig az ő csodái. Jézus azért cselekedett csodákat, hogy bebizonyítsa istenségét. Egyedül a keresztény katolikus egyház az, ahol csodák történnek, igy hát ebben az egyházban őrzik Jézus hamisítatlan igaz tanítását. Katolikus egyházzal szemben lévő más egyházak alapítóitól kérdezzük meg, vájjon cselekedtek-e csodákat, vájjon keresztre voltak-e feszítve lés vajjori halottaikból harmadnapon dicsőségesen feltámadtak-e? Ha igen, akkor elhisszük, hogy isteni alapítású az ő egyházuk. Aki nem hisz a csodákban és azoknak lehetőségét kétségbe vonja, az Isten ellen cselekszik, mert kétségbe vonja Isten mindenható erejét. Ha elvetjük a csodákat, elvetjük a szentirás hitelességét is, mert hiszen az tele van csodákkal. Elvetjük a keresztény katolikus egyháznak isteni eredttét, elvetjük a szentekben való hitet és tiszteletet, mert hiszen Isten, úgy a keresztény katolikus egyházat, mint a szenteket csodákkal tüntette ki. A csodákban való hitre int a saját emberi természetünjk. Ha például baj éri az embert, érzése Istenhez vezeti és buzgó szívvel imádkozik, könyörög, hogy segítse meg az Isten, mert hite azt mondja neki, hogy Isten meg tudja akasztani a dolgok rendes menetét. Mi ez? Nem más, mint a csoda lehetőségének az elismerése. Ha betegért imádkozunk, miért tesszük ezt? Azért, mert erős a hitünk, hogy Isten képes a halálos beteget természetfeletti módon meggyógyítani. A kér. hit terjedésének idejében a gyakori csodákra szükség volt, hogy a pogányok és zsidók lássák a keresztény hit isteni eredetét. Mi kiváncsi elm'ével ne kívánkozzunk csodákat látni, hanem tartsuk magunkat Jézus Krisztus szavaihoz, melyeket Tamás apostolnak mondott: Boldogok, akik nem láttak és hisznek. Amen. család eltartására.” (XI. Pius.) Ne a válások megkönnyítésével próbáljanak a házassági bajokon segíteni, hanem segítsenek az Egyháznak a háztartási kötelességek és felelősség tudatositásában. “Ha az államhatalom" az Anyaszent-! egyházzal barátságosan együtt működik, ennek mindkét hatalom okvetlenül igen nagy hasznát látja. Az államnak megnövekedik a tekintélye,1 uralma a vallás irányítása meL lett igazságos lesz, viszont az Egyház segítséget és védelmet nyer, ami végső eredményeben a hívek lelki javát mozJ ditja elő.” (XI. Pius.) A kis füzet ezzel a mondattal végződik: állítsuk vissza a' házasságot az Isten terve szerint őt megillető helyre.
