A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-12-24 / 52. szám
PAGE 8. OLDAL A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Hitéleti Rovat A magasságok rádiói a Az égnek már az idők kezdetétől fogva volt televíziós rádiója, melyen egyrészt Isten szakadatlanul üzent az embereknek, másrészt pedig hírül adta az égnek mindazt, ami a földön történt. De Isten üzenetét csak a kiválasztottak tudták felfogni és megérteni (Sz. L.) Sokan azt hitték, sőt hiszik még ma is, hogy a tudomány és találmányok eltávolítják az embert Istentől. Pedighát a gondolkozó embert még soha semmi sem vihette közelebb Istenhez és hithez, mint a rádió. A rádió felfedezése előtt ugyanis pislogó értelmű, áltudományos tudósok gyakran fejtegették, hogy az emberi imának semmi értelme nincs, mert egyrészt a hang bizonyos távolságban elenyészik, sőt már a templom menyezetén sem képes áthatolni — hogyan érhetne tehát el az égbe Isten trónusa elé? De ha a hang terjedését ne'm is akadályozná meg semmi —fejtegették tovább — a hang egy másodperc alatt álig valamivel halad tovább 350 yardnál, már pedig vannak távoli csillagvilágok, ahova ezredévek alatt sem érhetne el a hang. Hány millió vagy billió év kellene tehát ahhoz, hogy az égbe érjen? No már most — folytatják tovább szemforgató fontoskodással — ha millió vagy billió esztendő alatt el is érne az ima hangja Istenig, addigra, mig a hang odaér, már a tízezredik unokája is régen porrá vállott annak, aki az imát elmondta és annak meghallgatását kérte. Minek tehát imádkozni? Hiába hirdette a vallás, hogy Isten mindent lát, mindent hall és a világmindenségben egy sóhajtás sem veszhet el az ő tudta nélkül: félmüveit tudákos kishitűség csak fölényesen mosolygott ezen és a hitetlen^ ség egyre jobban terjedt. Állítsuk be lelki rádiónkat égi hosszra Ám néhány évtizeddel ezelőtt az ember egyszerre csak feltalálta a rádiót: ezt az egyszerű és mégis titokzatos valamit, aminek a működését látjuk, halljuk, észleljük, de mibenlétét alig vagyunk képesek felfogni. A rádió mindenekelőtt megtanította a cammogó hangot villámgyorsan repülni. Mert ugyanaz a hang, amely rádió nélkül csak 350 yardot halad másodpercenként, a rádió szárnyain már 200 ezer mértföldet villámol át ugyanennyi idő alatt. Vagyis a hang, a rádió szárnyain át, egy másodperc alatt, vagyis egy percnek a hatvanad része alatt, jó'párszor meg tudja kerülni a földet. De ha az embernek már ilyen csodálatos rádiója van néhány évtized óta, milyen csodálatos, minden emberi képzeletet felülmúló rádiója lehet Istennek millió és billió év óta? Hátha még elképzeljük, hogy a televíziós, vagyis távolbalátó rádióval már nemcsak a hangot halljuk meg pillanatok alatt bármily távolságból, hanem a hang hordozóját is látjuk, akár ember, akár állat, akár gép legyen az, akkor önkéntelenül fel kell vetnünk a kérdést: milyen mérhetetlenül tökéletesebb és nagyobb távolságokat befogó lehet Isten rádiója! A legnagyobb földi rádióállomás, amelyet eddig építettek, mintegy 120 ezer wattos kisugárzású lehet. A kisugárzási watt számától függ az a távolság, ameddig a földi rádió a hangot elvinni és onnét visszahozni képes. De ki tudná még csak sejteni is, hány billió wattos Isten televíziós égi rádiója, mely mindent pontosan hírül ad neki, a világegyetemen történik? A földi rádiónak ugynevevolbalátó rádiója van, akkor az írásnak a füszálda vonatkozó szavain már egyáltalában nem szabad hitetlenkednünk. Mert egy ilyen Égi Rádión bizonyára tisztán meg lehet látni vagy hallani akár egy elrejtett fűszál növését is! Isten bizonyára látja a jólétben és bőségben úszó gazdagokat is. Éppen úgy, ahogy látja a szegénynek bajjal és nyomorúsággal való küzködését is. És most megint nincs semmi csodálkozni valónk az írás szavain, hogy Isten országában majd a földi elsők lesznek az utolsók és a földi utolsók az elsők. Mert hiszen az Egek Rádiója pontosan számon tudja tartani a földi történéseket. Könnyebb átbújni a tevének a tü fokán, semmint a gazdagnak bejutni a mennyeknek országába — mondotta Jézus. Mert Jézus már ismerte az Egek Rádióját és tudta, hogy az égben pontosan számon tudják tartani úgy a gazdagok kényelmes, legtöbbször I szívtelen és önző életét, mint | a szegények küzdelmes, sokszor nélkülözéses földi útját. Karácsony ünnepére EVANGÉLIUM Szent Mátétól, 2. r. 1—12. v. 3. szakasz. Mikor Jézus Juda Betlehemében született, Heródes király napjaiban, ime bölcsek jövének napkeletről Jeruzsálembe, mondván- :Hol vagyon, aki született, a zsidók királya? mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk imádni őt. Hallván pedig ezt Haródes király, megháborodék, és vele egész Jeruzsálem. És összegyüjtvén mind a papi fejedelmeket és a nép Írástudóit, tu dakozódik vala tőlök: hol kell születnie a Krisztusnak? Azok pedig mondák neki: Juda Betlehemében; mert igy van megírva a próféta által: És te Betlehem, Juda földe! épen nem vagy legcsekélyebb Juda főbbjei között; minthogy belőled származik a vezér, ki népemet, Izraelt kormányozni fogja. Akkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmasan megtudá tőlök a nekik megjelent csillag idejét. És elküldvén őket Betlehembe, mondá: Menjetek, kérdezkedjetek szorgalmasan a gyermek felől; és ha megtaláljátok, üzenjétek meg nekem, hogy én is elmenvén, imádjam őt. Kik meghallgatván a királyt, elmenének. És ime a csillag, melyet láttak vala napkeleten, előttök méné; mígnem oda eljutván, megállapodék a hely fölött, hol a gyermek vala. Meglátván pedig a csillagot, örülének igen nagy örömmel. És bemenvén a házba, megtalálák a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulván, imádák őt. És megnyitván kincseiket, ajándékokat adának neki, aranyat tömjént és mirhát. És feleletet vévén álmukban, hogy vissza ne menjenek Heródeshez, más utón térének vissza tartományukba. SZENTBESZÉD Karácsony ünnepe az évnek azon időszaka, amikor megpihen az emberi törtetés, szünetet tart a gyűlölködés; a szeretet és béke hangulata tölti el az emberek szivét és, ha egyetlen napra is, a kis Jézusra való megemlékezés jobbá teszi a rossz emberekeket is. Karácsony ünnepén az élet viharaitól, szenvedéseitől meggyötört emberek gyermékké lesznek, elfelejtik a tegnap szenvedéseit és nem gondolnak a holnap reájok váró további életküzdelmekre. Honnét van ez a boldog karácsonyi hangulat? A kis Jézus parancsának egyetlen napon való betartásából fakad, mely azt mondja: .szeressük egymást. És ha Jézus parancsának egyetlen napon való betartása ily boldogságot ad, milyen lenne akkor az élet, ha Jézus parancsait mindenki mindenkoron 'betartaná! Akkor embertársunk nem ellenségünk, vetélytársunk lenne a földi boldogulásunk keresésében, hanem igazi felebarátunk, kivel megosztanánk örömünket, kenyerünket és ő is megosztaná velünk bánatunkat. Ha az emberek úgy értelmeznék a karácsonyi est csodálatos titkát, hogy az Istenfia nem azért jött közénk, hogy csak ezen a napon énekeljünk neki dicsőséget, hanem azért, hogy a szeretetet, békességet plántálja be sziveinkbe Akkor nem volna osztályharc, nem törne a munkásság munkaadója ellen, az emberek nem volnának bizalmatlanok egymással szemben, a gazdagnak nem kellene féltenie vagyonát és a szegénynek nem kellene irigykednie arra, akinek többje van, mert élne az emberek szivében a megértés, irgalom érzete, mely ételt adna az éhezőnek, felruházná a mezítelent és letörölné a könnyeket. Akkor nem volna faji, nemzetiségi gyűlölet, nem torzsalkodnának a nemzetek és nem a fegyverre alapoznák a közbiztonságot. Akkor puha fészek volna a szegény hajlék is, mert ilyenné tenné azt a megértés, szeretet! Akkor igazán az a béke édesítené meg az emberiség életét, melyről oly szépen énekelték az első karácsony éjszakáján az angyalok: “Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratu embereknek.” De viszont ne felejtsük el azt a másik igazságot, hogy a bethlehemi csillag fénye kialudt, az angyalok dicsőítő éneke elhallgatott és a kisded Jézus élete ellen törők bosszukiáltásától lett hangos Bethlehem és környéke, mert az égből leszálló angyalok egyike magával hozta a keresztet is. így hát meg tudjuk érteni, miért nem állandó a karácsonyi hangulat. Azért, mert a bethlehemi csillag mellett, mely a világmindenséget betöltő békesség és szeretet jelvénye, ott van a kereszt is, mely az emberi gyarlóság, gonoszság jelvénye is. A bethlehemi istálló csak első lépés volt Jézus életeutján a Golgota felé, mert már Bethlehemből is menekülnie kellett. Az emberi gonoszság nem is nyugodott addig, amíg a keresztre nem vitte. Most is keresztre kívánják Jézust, csak az üldözők mások. Van ugyanis egy áramlat, mely ki akarja az emberek szivéből tépni Jézust, meg akarja fosztani az embereket a karácsonyi est boldogságától. Jézust egy országban üldözhetik, tanítását pellengérre állíthatják, de értsük meg, hogy a karácsony éjszakáján földreszállott Istenfia közöttünk van és az emberiséggel lesz. mindörökké. Szülőhazánk a jelenben az az ország, ahol a hatalom lévők Krisztus igazságait tönkre akarják tenni. Kérjük az édes Jézust, adjon otthoni testvéreinknek erőt, hogy sikeresen vívják meg harcukat a krisztusi igazságokat tönkretenni akarókkal, mert, a magyar nép lelktiletét Szent István honalapító királyunk szelleme éltette és Krisztus igazságainak a megbecsülése, amelyek védelmében századokon keresztül súlyos vér- és anyagi áldozatot hozott. Amen. SZABADSÁG OROSZ FÖLDÖN Kenneth Royall hadügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatok szerint' Sztálin birodalmában tizenhárom millió ember él, raboskodik, szenved koncentrációs táborokban. A halálozási arányszám oly nagy, hogy a szovjet nyugodtan eltörölhette — propaganda céljára — a halálbüntetést. Minek megölni az embereket, ha amugyis hullnak mint a legyek? Karácsony ünnepére EVANGÉLIUM Szent János 1. fej., 1—14. szakasz Kezdetben volt az' Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige. Ez volt kezdetben az Istennél. — Mindenek ő általa lettek és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt és az élet volt az emberek világossága. És a világosság a sötétségben világit, de a sötétség azt föl nem fogta. Vala egy ember, Istentől küldve, kinek neve János volt. Ez tanulságul jőve, hogy tanúskodjék a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. Nem volt ő világosság, hanem hogy tanúságot tegyen a világosságról. Az igazi világosság volt, amely megvilágosit minden világra jövő embert. A világban vala és a világ őáltala lett és a világ őt meg nem ismeré. Tulajdonába jőve, de övéi őt be nem fogadták. Mindazoknak pedig, kik befogadták, hatalmat ada, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azóknak, kik hisznek az ő nevében, a kik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi indulatából, hanem Istentől születtek... És az Ige testté lön és miköztünk lakozék és látók az ő dicsőségét, mint az Atya szülöttének dicsőségét, aki tele volt malaszttal és igazsággal. Amikor az idők teljessége betelt, amikor a próféták által megjövendölt idő elérkezett, amikor a föld népei sóhajtoztak és sóvárogtak szabadulás, a megváltás után, akkor az Ige testté lön, akkor az Isten lektildé egyszülött Fiát a földre, akkor megszületett az Ur Jézus. Éjszaka volt, mikor a világra jött, sötét, hideg, fagyos decemberi éjszaka, aminthogy sötét, hideg és fagyos volt az a világ is, amelyre jött. Erre a.sötét, hideg, fagyos világra jött az isteni Kisded, hogy világosságot, melegséget és forróságot hozzon a földre, világosságot az elmékbe, melegséget a keblekbe és forróságot a szivekbe. És az isteni Kisded, csakugyan lehozta az égből a hitnek a világosságát, a reménynek a melegségét és a szeretetnek a forróságát. Akkor megmozdultak a keblek és szeretni tanultak a szivek*.*.*. Először csak az egyszerű pásztorok indultak útnak, hogy felkeressék az Urat és imádják az Ur Krisztust, de csakhamar nyomukba léptek a napkeleti bölcsek, a három királyok, hogy mint földi királyok hódoljanak az ég és föld királya előtt. Mintha valahogy úgy lenne, hogy ma már nem ragyog az a bethlehemi gßillag olyan fényesen. Pedig dehogy nem. Az a csillag ma is oly istenien ragyog, az a barlang ma is annyi világosságot, melegséget s forróságot áraszt szét a világban, mint egykor, régen. Nem azok változtak meg, de mi változtunk meg. Azt hisszük, hogy a Karácsony csak gyermekeknek való, azt hisszük, hogy a kis Jézuska nekünk már nem kell. Magunkat csaljuk meg és senki mást. Nemcsak akkor volt fagyos, hanem fagyos ma is az emberi szív, az Isten s az _ emberek iránt egyformán, mert önzők vagyunk, csak magunkra van gondunk és nem hozunk áldozatot Istennek és nem gyakorolunk irgalmasságot az emberekkel szemben. Hát mindez nem jól van és mindez nem karácsonyi hangulat. A Karácsony nemcsak a gyermekeknek kell, a kis Jézust nem csak a kicsinyeknek kell imádniok. Kell a Karácsony nekünk, felnőtteknek is. Maga Krisztus Urunk kívánja meg ezt tőlünk, amikor igy szól: “ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyeknek országába.”' A ma született isteni gyermek kedvéért legyünk mi is gyermekek; higyjünk, reméljünk, szeressünk és imádkozzunk újra úgy, mint amikor még gyermekek voltunk és akkor majd az isteni Kisded megáld bennünket és éreztetni fogja velünk a Karácsonynak minden szépségét. KEMÉNY GYÖRGY: CSORDAPÁSZTOROK Csordapásztovok kisded Bethlehemben Csodára leltek egy szegény kisdedben; aranyat, tömjént és myrrhát nem vittek, de vittek ahelyett csodálatos Hitet. Bethlehemi jászol csodás szülötte Szeretet magját szórta a Földre, hogy abból majd lelki virág fakadjon s a bolygó ember árva ne maradjon. Csordapáaztoi ok csodás Bethlehembe manapság már nagyon ritkán térnek be, mivel az embervért szagoló csordák a virágokat végig letiporták. Virágtalan im rad a sirc Lélek; Szeretetről már ritkán szól az ének; csordapásztorok csodálatos Hitét a véres viharok végleg elvitték. Csordapásztorok most már Bethlehemben könyet legeltetnek siró szemekben; mert lelki mezőn nem virít Szeretet és magol csupán a gyűlölet vethet. Vér öntözi ma is azt a földet, a Szent Földet, ahol 1948 esztendővel ezelőtt uj csillag tűnt fel az égen, hogy egyszerű mezei pásztorokat és napkeleti királyokat a bethleh^ö^^koljász.la elé vezessen. Abban a jászolban születet^ a földön élő emberiség Megváltója, aki harminchárom évvel később a golgothai keresztfán pecsételte meg tanítását. Csaktieril kétezer évvel később millió és millió földi lélek kérdi aggódva: , — Jön-e uj bethlehemi csillag, hogy békét hozzon az emberiségre? Megfogamzik-e valaha a nagy tanítás, amelyet Szent Karácsony napján a bethlehemi jászol szülötte a hegyen tartott beszédében hirdetett ekként: — ^boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. — boldogok a szelídek, boldogok; akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot; boldogok az irgalmasok; boldogok a békességre törekvők . A Megváltó születése óta elmúlt századok során a nagy tanítás nem vert gyökeret az emberek lelkében. Hányán vagyunk földi halandók, akik követjük a Megváltó parancsát: — Légy jóakarója a te felebarátodnak! . . . Szeresd ellenségeidet; áldjad azokat, akik téged átkoznak, jót tegyél azokkal, akik téged gyűlölnek, imádkozz azokért, akik kergetnek és üldöznek. Hol az ember közöttünk, aki Szent Karácsony napján, az Ur házában felállani merne és élő hittel, hangos szóval nyilvánítaná: — Megtettem mindazt, amit a bethlehemi jászol szülötte tanitott üdvösségemre. De vájjon, ha feltűnnék újra a bethlehemi csillag ás hirdetné, hogy eljött közénk ismét az igazság hirdetője, a Megváltó, volna-e tanításának most már foganatja? Őszinte lélek és igazmondó száj szivének szomorúságával csak azt mondhatná: — Ma hamarább jutna a keresztfára! Ember embernek, nemzet nemzetnek ma is ellensége. A vér ma is olyan olcsó a föld hátán, mint akkor volt, mikor az uj csillag Szent Karácsony napján a Megváltó születését hirdette a keveseknek, akik az égi jelben hittek. Ma még kevesebb hinne annak. Uj Keresztelő Szent János ma hasztalan hirdetné az embereknek: — Térjetek meg, mert elközeleg a mennyeknek országa. Az örök békesség országa. A felebaráti szereteté. A kölcsönös megértés és megbocsátás korszaka. A türelem, a könyörületesség ideje. A nap, az év, a század, mikor emjber az emberben testvért lát. Messze, nagyon inessze vagyunk attól, hogy mindez reánk köszöntsön. De e. reményt ne adjuk fel soha. Bizw zunk benne, hogy reánk köszönt egyszer teljes valóságában az igaz szabadság, egyenlőség, testvériség korszaka. És hogy ez a boldog idő reánk köszöntsön, Szent Karácsony estéjén ábitatos lélekkel ismételjük az egyedüli fohászt: — Miatyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétettek és ne vigy minket kísérletbe, de szabadíts meg a gonosztol. Ámen. Bizony mondom: aki a nagy imát Szent Karácsony estéjén igaz lélekkel, szivbeli hittel rebegi, közelebb jut az örök boldogság országához. SZENTBESZÉD JÖN-E UJ BETHLEHEMI CSILLAG? zett diaiját állítjuk be bizonyos állomásokra az onnét érkező hangokat, üzeneteket, e 1 ő adásokat meghallgathassuk. Viszont az Égi Rádió üzeneteit is bárki meghallgathatja, ha hivő lelke van és ezt a hivő lelket beállítja égi hosszra. Mert a hivő lélek és Isten között mindig meg volt egy bizonyos láthatatlan kapcsolat, amelyet csak a hitetlenség és tagadás homályositottak el. Az írás szavaival szólva... Az írás azt mondja, hogy Isten tudta nélkül egy fűszál nem nőhet vagy meg nem görbülhet a földön. Emberi észszel ezt eddig nem leheteti elhinni, csak emberi hittel Most azonban, ha a földi technika vívmányain keresztül az égi technika vívmányaira gondolunk, akkor már nemcsak í hitünkkel, hanem az eszünkkel is tudjuk ezt hini! Mert ha emberi értelmünkéi a mai kornak megfelelően az égi technika vívmányaira iga zitjuk be és jogosan feltételezhetjük, hogy az égnek sok millió vagy billió wattos tá
