A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-11-12 / 46. szám
A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 5. OLDAL CZINKA EREDETI REGÉNY i(19-ik folytatás) Olyan szívhez szólóan, olyan bánatosan énekelte a nótákat Minka, hogy a falubeliek közül még sokkal többen állottak meg az ablaka előtt, mint máskor. A jámbor falusiak nem értették ugyan, hogy mit dalol Minka, mert hiszen magyarul énekelt, de a gyönyörű hang, a szívhez szóló dallam minden arramenőt lenyűgözött, sőt még a falu másik végéről is sokan eljöttek a kicsi falusi ház elé. A hallgatók annyira elmerültek a dalok szépségiében, hogy észre sem vették azt a két idegent, aki lassan odalopódzott soraik közé és figyelmesen hallgatta az éneket. Az egész hallgatóság között csak ez a két idegep értette meg a dal szövegét. A két idegen közül az egyik meglett, magas, izmos, villogószemü, feketehaj u férfi volt, míg a másik fiatalabb, a suhanckoron alig túl levő, ugyancsak feketehaju és villogó feketeszemü ifjú. ‘Mindketten merően figyelték és nem tudtak hova lenni a csodálkozástól: messze idegenben, távol Thüringiában, magyar szó, magyar dal fogadja őket. A kisebbik megszólalt: — Hát ehhez mit 'szólsz, Péró?... Hogyan kerülhettek ezek ide? — Bizony, ezen magam is csodálkozom — hangzott a felelet. — Csak cigány lehet, aki igy tud magyar nótát hegedülni... —• Igazad van, Marci! Igazad van... És ez a hang olyan ismerős, mintha már hallottam volna, valamikor .. . régen ... éppen úgy cseng.. . Gyere, gyere közelebb, hogy belássunk az ablakon, látni akarom, ki énekel... És a két feketeképü legény a falusiak között mind előbbre furakodott. Péró, a nagyobbik legény már egészen ott volt a kerítésnél s éppen úgy állt, hogy beláthatott a nyitott ablakon, Ahogy betekintett a meglepetéstől egészn megrázkódott, azután megragadta a mellette álló társa kezét és elfojtott kiálás szakadt ki belőle. — Istenemre, ez ő... Mínka! —* Mit beszélsz? _ ... ., ; — Gyere csak, egyre utánam.. . Látnóm kell, beszélnem kell vele és ... Különben hagyjuk a többit...-P-éró megindult s valósággal vonszolta maga után a kisebbik legényt. Óvatosan, figyelve mégkerülték a házat, azután á kerten keresztül bejutottak az udvarra ... — Mit akarsz?"— érdeklődött Marci. — Ne törődj veié, csak jöjj utánam! — válaszolta Péro s már ott állt a szobába vezető ajtó előtt. i, »4*4*» M H仫**« * * * Útjuk hosszú ideig tartott, hiszen minden helyiségben töltöttek néhány napot, s ez idő alatt a férfiak üstöket foltoztak, az asszonyok minden hiszékeny léleknek kártyát vetettek és jövendőt mondottak, a gyerekek pedig cigánykerekeket vetve, szemtelenül végigkoldulták a falut. Közben nagy vargabetűket csináltak, ha valahonnan azt a hirt kapták, hogy portyázó török, vagy német csapatok járnak útjukban. A németek és a törökök, háborúskodásuk dacára úgy gondolták, sőt ebben a kétfelől, sanyargatott magyarok is egyettértettek velük, hogy a cigányok felesleges istenteremtései és éppen ezért, hacsak szerét ejthették, kiméltlenül nemcsak üldözték, de irtották is Fáraó ivadékait. így hát a Marino-törs vajdája is csak óvatosan haladt kitűzött célja felé. Alig érték el Bécs városának határát, jóformán még ki sem csodálkozhatták magukat az István-templom tornyának elképesztő magasságán, amihez fogható építményt még soha nem láttak, máris a nyakukon voltak a császári darabontok és kikergették őket a város falai közül. A vajda igen kellemetlenül vette tudomásul, hogy Bécset el kell hagyniuk, mert úgy számította, hogy legalább is háromnégy hónapot tölthetnek az osztrákok fővárosában. A császári város szigorú elöljárói azonban keresztülhúzták a vajda számításait és akármilyen kellemetlen is volt újra vándorútra keltek. Bécsből északnyugati irányban haladtak, bekalandozták Cseh- és Morvaországok egész területét, majd pedig Szászországon lés a bajor földön keresztül kóboroltak össze-vissza, hogy vándorlásuk harmadik végében végre Thüringiába kerüljenek és éppen abba a faluba, ahol Wolhfahrt Jeromos háza volt, ahol Minka élt, Minka, aki közülük szakadt ebbe a roppant messzeségbe. A vándorló cigányoknak az volt a szokásuk, hogy előbb átvonultak a falun és minden helységnek azon a végén ütöttek tábort, amelyik ütjük folytatásának irányába esett. Ennek a rendszernek megvolt az az előnye, hogyha valahonnan menekülniök kellett, mindig arrafelé mehettek, amerre úgyis szándzkukban volt és nem kellett visszafordulniok, ami viszont azlért volt hasznos, mert nem egészen kellemes emlékeket hagytak maguk mögött azokbap a községekben és városokban, amelyekben hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak. így történt most is, hogy Wohlfahrt falujára érve, a cigányok szekerei előbb keresztülhaladtak a községben, amelynek másik végén tábort vertek, s azután kettesével, hármasával elszóródtak mindenfelé, hogy a faluban kitapasztalják a viszonyokat. Péró, a derék, szép szál cigánylegény is kémszemlére indult Vinczédi Marci társaságában. Péró még mindig nem felejtette el Minkát, akit egyszer, hosszú évek előtt, az emlékezetes török támadás alkalmával vesztett el a törzs is, meg ő maga is. Idővel természetesen elmosódtak fájdalmas emlékei, a seb lassan-lassan behegedt szivén, de megvigasztalódni nem tudott sohasem. Arra azonban egyetlen percig sem gondolt, hogy éppen ebben az eldugott, istenháta mögötti thüringiai kis falucskában látja viszont azt, aki egykor oly kedves- volt szivének. Mialatt óvatosan behatoltak a házba, Minka újabb nótába kezdett. Ez még talán az előbbinél is fájdalmasabb, szomorúbb volt: Most van a nap lemenőbe. Kimegyek a temetőbe. A holdvilágtól megkérdezem. Látta-e az én kedvesem? Azt feleli, látta, látta Egy mély sir magába zárta El van zárva a világtól. Mint rab madár a párjától. ' »'.í ■ 1; Lenyugszik már a holdvilág Ébred már a fii, fa, virág Minden bokor újra éled Mért csak nékem bus az élet? Csak az én kedvesem hallgat Magáról hirt sohsem hallat Mire a nap lemenőbe Kivisznek a temetőbe ... Minka egészen nekibusulva énekelt és észre sem vette, hogy az ajtó lassan-lassan kinyílt és Péró állt előtte. — Minkám — kiáltotta vadul a legény — hát mégis jól sejtettem, hát mégis te vagy az? Végre megtaláltalak! — Péró — suttogta halálravált arccal Minka, akinek ebben a pillanatban eszébe jutott az egész régi élete, mindaz, amiről úgy hitte, hogy soha többé nem fog róla hallani, mindaz, amit, úgy gondolta, már örökre eltemetett. Márci elbiivöltén állt Péró háta mögött. A kóbor legény nem Minkát nézte, hanem Emíliát, aki talán még soha nem volt olyan, szép, mint azon az estén. Néma csodálkozással bámulta a gyönyörű fiatal leányt. Péró törte meg a csendet: — Minka, hát hogy kerültél ide, az eldugott kis fészekbe, ahol még a madár se jár? Hát beszélj már valamit! Vagy nem ismersz meg? Nem akarsz megismerni? Beszélj hát! — Megismertelek, Péró — felelte Minka - kérlek, nagyon kérlek, hagyd el minél előbb házamat. ^ elek már évek óta békességben, régi életemet egészf ..éledtem. Ne akarj hát most nyugalmamból felrázni, ne aka-u, hogy az elmúlt dolgokra való emlékezés feldúlja nyugodt életemet. Kérlek, menj Isten hírével. — Mit, hogy én most, amikor végre rád akadtam, elmenjek? Hogy most, amikor a kezeim között vagy, galambocskám, most itthagyjalak? Most, annyi év után megint elszakadják tőled? Azt hiszem, ezt magad sem gondolod komolyan! Vagy olyan embernek ismered Pérót, aki könnyén le tud mondani arról, akit szeret? Elmegyek, galambocskám, de ha elmegyek, akkor te is velem, jössz! ; , ' . .1 , — Nekem még ez a kisebbik csibe lesz éppen fogamra váló -— mondta szemtelen röhögéssel Marci. — Irgalom atyja ne hagyj el! — kiáltotta /'kétségbeese Minka. Emilia az első pillanatban jóformán ggt ém tiídj^hogy mi történik tulajdonképpen és e3ak arra esziSy anyját is megragadják durva'' ükéZ&IS kifelé a szobából. . . ujiyaKra értsek,, n(iagához tért és nyomban segítségért kjáltott. E^kor már Minka, is, tudatára ébredt helyzetének és Ő is 'kiáltozni‘kezdett teljes erejéből. . ■ a ' A- jámbor falusiak* i ákík néhány pillanattal előbb Minka énekében gyönyörködtek, nem tudták elképzelni, miért, maradt abba olyan hirtelen az ének, miért hallgatott el egyszerre a hegedüszó és fel nem tudták fogni, miért kiáltoznak olyan kétségbeesetten segítségért. A falusiak csodálkozása azonban csak néhány pillanatig tartott. A következő percben már többen a ház kapuja felé siettek, de az udvarra nem léphettek be, mert Péró pisztolyt rántva igy kiáltott: — Állj! Aki még egy lépést tesz, a halál fia! Marci is követte Péró példáját. Egyik kezében pisztolyt tartott, a másikkal pedig erősen szorította Emíliát, majd maga után vonszolva, a kert felé igyekezett zsákmányával. Ugyanígy tett Péró is, aki Minkát cipelte. k 1 Már-már úgy látszott, hogy a két vakmerő támadó elmenekül zsákmányával, amikor váratlan esemény sietett a szerencsétlen nők segítségére. y Abban a pillanatban, amikor a cigányok már-már elérték a kert kerítését, trombitaharsogás és vidám nótaszó hallatszott az utcáról. á — Katonák! — kiáltották a falusiak. A trombitaszó és ez a kiáltás uj erőt adott a már teljesén kimerült nőknek, akik végső erőfeszítéssel, minden erejüket összeszedve, fordultak támadóik ellen. A katonák közeledése a falusiakba is bátorságot öntött lés most már akadt néhány legény, aki nem törődött a fenyegető pisztolyokkal és a cigányok ellen indult. A cigányok megérezték a veszedelmet, hirtelen átvetették magukat a kerítésen és az éj leple alatt eltűntek. Hamarosan fellármázták a tábort, úgyhogy néhány óra múlva már az egész cigányság vágtatva megindult, hogy minél hamarább elkerüljenek a falu közeléből, mert tudták, hogy bármilyen katonaság érkezett is a faluba, őket üldözőbe veszik. A falusiak mindig örültek a katonaságnak, mert egyhangú életükre az átvonuló katonák egy kis változatosságot hoztak, azonban most a cigányok miatt még jobban örültek megérkezésükön. , Akkor lett azonban csak teljes a boldogságuk, amikor megtudták, hogy éppen a falujukbeli legények, a thüringiai gránátosok egy ezrede érkezett meg. Minka, amint ijedtségéből némileg magához tért. Emíliával nyomban az érkező katonák felé indult. Amikor megtudta, hogy ugyanaz az ezred érkezett meg, amelyikben férje is szolgál, kérdezősködni kezdett,' hogy milyen handnagyok vannak a csapattal. Férje nevét azonban nem említették, amint persze, nagyon elszomorodott. — Menjünk az ezredparancsnokhoz — mondta anyjának Emilia, — az ezredes biztosan tud majd felvilágosítással szolgálni apáról. — Hol az ezredes ur? — kérdezte Minka ez egyik gránátostól. — Hat láb mélyen a földben! Két hét előtt temettük el a legutolsó ütközetünk után — adta meg a felvilágosítást a katona. — Akkor hát ki a parancsnok? INNEN-ONNAN JAKAB ANDRÁS a Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson St, Johnstown, Pa. Tel.: 37-8395 GYÁSZJELENTÉS Alulirbttak szomorúan jelentjük, hogy a hőn szeretett férj, drága jó édesapa, vő, nagyapa, dédnagyapa, rokon a Borsod megyei Mesze községből származott CSABAI MIHÁLY NEW BRUNSWICK, N. J. Kelemep János köztiszteletben állt magyar hosszas betegeskedés után 111 Louis St.-tn levő .lakásán elhunyt 53 éves korában, A Woodmen of the World egyesületnek, a Szent László egyháznak és a Szent Név Társulatnak tevékeny tagja volt. Temetése november 2-án ment végbe a Szent László templomból a magyarság nagy részvéte mellett. Gyászolják: özvegye, fia Jenő és családja, leánya Teréz és férje, Varga Vilmos és gyermekei, kiterjedt rokonsága, jó barátai és az összmagyarság. A Szent Erzsébet' Nő'i Egylet november 13-án, szombaton este tartja szokásos évi kabaré-estjét a Szent László teremben. A Kára testvérek zenekara játszik. Minden kilátás megván, hogy a szokásos évi mulatság nagysikerű lesz. HOMESTEAD, PA. Az Első Magyar Önépzőkör hét év után október 21-én újra megalakitotta Női Osztályát. Az alakuló gyűlésen mint alapitó tagok a következők vettek részt: Elizabeth Bárány, Ladányi Gáborné, DeBoth Olga, Finelstein Jolán, Gazdag Sándorné, Jean Hilliard, Kipela Jánosné, Ocskay Jennie, Koczka Elizabeth, Kuhn Elizabeth, Pukács- Barbara, Püspöki Margit, Smoley Helen, Stepko Mária,. Takács Anna, Thomka- Anna, Tóth Héjén és Tóth Jánosné. A; gyűlés az 'alábbi .tisztviselőket’. választotta meg: BlnöknŐ DeBoth Olga ; .alelnökriő Kipela Jánosnéj Titkárnő. Srnoléy Helen; pénztárnokn.ő Thomka Anna; vigalmi bizottság tagjai: Pukáes Barbara, -Koczka Elizabeth;' Püspöki Margit és Jean Hilliard. A gyűlés lelkes:1 tagjai elhatározták, hogy a volt Női Osztály nagy sikereit tartva szem előtt, igyekezni fognak az önképzőkör további sikereit fenntartani. Az újonnan alakult Női Osztály minden hónap első csütörtök estéjén 8 órakor tartja gyűlését ideiglenes helyiségében, 707 McClure St. November 21-én rövid rendkívüli gyűlés lesz, melyen a november 28-án. megtartandó teaestélyt beszélik meg. Pittsburgh vidéke magyarságának pártfogását kérik. CORAOPOLIS, PA. Hirtelen meghalt özv. Simon Józsefné, Szakács Ágnes, Otthonában, 782 Penn Ave., halva találták meg szomszédai. Simon Józsefnét a szive ölte meg és vitte a korai halálba. Nem tudott belenyugodni a férje halálával ránehezedő egyedüllétbe, buskomor volt, kerülte az embereket és csak elhunyt férje emlékének élt. Temetése a coraopolisi magyarság általános részvéte mellett ment végbe. WINDBER, PA. Spisák János és neje, szül. Izsók Anna a napokban ünnepelték meg 25-ik házassági évfordulójukat, mely alkalomból sok jó barát és ismerős kívánt nekik sok szerencsét és tartós boldog életet. Tokay András és neje bájos leánya, Erzsébet a napokban esküdött örök hűséget szive választottjának, Melvin H. Crumnak, a Scalp Level-i templomban. Az esketési szertartást Rev. C. H. Rosenberger végezte. Meghalt Balogh András öreg magyar bányász 74 éves sagamorei lakos október 4-én 78 éves korában, 52 évi boldog házasság után elhunyt. Drága halottunk temetése október 8-án ment végbe. A sagamorei Szent Szív templomban Rév. Joseph Malinak által tartott gyászszertartás végeztével az egyház temetőjében helyeztük örök nyugalomra. Az örök világosság fényeskedjék neki. A gyászoló család: özvegye sz. Dobos Mária, gyermekei: József és családja, István és cs., Lajos és cs., (Sagamore, Pa.), Ilona és férje Kis Lajos (Clymer Pa.), Teréz és férje Tajnai József (Racine, Wis.), Mária és férje Tömöri István (Szendrő, Magyarország), 22 unokája, két dédunokája. köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazon jó embereknek, akik a gyász szomorú óráiban bánatunkat részvétük nyilvánításával enyhíteni igyekeztek ,akik drága halottunk ravatalára virágot helyeztek vagy misét szolgáltattak, köszönjük a temetésen megjelent nőknek a megható magyar imát és éneket. Rural Valley, Pa., R. D. 1. 1948 november 10. GYÁSZJELENTÉS Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a jó testvér, sógornő, nagynéni és rokon, az Udvarhely megyéből, Betfalváról való ÖZV. SIMON JÓZSEFNÉ szül. SZAKÁCS ÁGNES életének 57-ik évében november elsején saját otthonában nagy bánatunkra váratlanul elhunyt. Drága halottunkat a Troxell Funeral Home, 867 Fifth Ave. temetkezési intézet kápolnájában ravataloztuk fel, ahol november 3-án, szerdán délelőtt Nt. Varga Lajos pittsburghi református lelkész a temetési szertartást végezte és mondott lélekemelő gyászbeszédet is, mely után a koporsót gyászautóba helyezték és a temetőbe kisértük, ahol 5 éve elhunyt forrón szeretett férje mellé helyeztük örök nyugalomra. LEGYEN AZ ELHUNYT ÁLMA CSENDES! AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK NEKI! Coraopolis, Pa.; 1948, november 11. Gyászolják: Egyetlen testvére, Szakács Lajos és családja, valamint az óhazában unokatestvérei: Szécsi Lajos és családja és Szécsi András és családja és sok jó barát úgy itt, mint az óhazában. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk szivből jövő hálás köszönetét mindazoknak, akik a gyász szomorú óráiban mellettünk álltak és akik bármiben is segítségünkre voltak és nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, valamint azoknak is, akik megboldogult drága halottunk koporsójára virágot helyeztek, a temetésen megjelentek. A gyászolók nevében, SZAKÁCS LAJOS GYÁSZJELENTÉS Alulírottak fájdalomtól megtört sziwel de a jó Isten szent akaratában megnyugodva jelentjük hogy a legjobb hitves szeretett férj, apa, nagyapa, testvér, __sóg.o_r, koma és rokon, a Veszprém megyei bakonysági illetőségű KELEMEN JÁNOS életének 5’3rik, boldog házasságának 34dk évében, október 29-én, pénteken reggel hosszabb betegség után a 111 Louis St. lakásán visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése november 2-án, kedden ment végbe, reggel 10_ órakor lakásáról, fél 11 órakor a Szent László római kát. templomból. Kedves halottunk földi maradványát a Szent Péter temetőben helyeztük örök nyugalomra. Gyászolják: bánatos özvegye, szül. Réfi Valéria, fia Kelemen Jenő és családja, leánya Teréz, férj. Varga Vilmosné és családja, fivérei: Kelemen György és cs. Phonixvile, Pa.), az óhazában Ke.lemeh Viktor és Kelemen Vince, családjaikkal, valamint unoka- í öccsei, komái, kiterjedt rokonsága, ismerősei, jóbarátai, tagtársai , és az összmagyarság. ■ , KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 1 Mélységes gyászunkban sem akarunk megfeledkezni, hogy köszönetét ne mondjunk azoknak akik gyászunk nehéz óráiban vigasztalásunkra siettek kedves halottunk ravatalát virágokkal díszítették, szentmisét szolgáltattak. Köszönjük Gleason temetésrendezőnek a tapintatos szolgálatot. Fogadják hálás köszönetünket a Woodmen of the World egyesület tagjai, a Szent Név Társulat tagjai, akik kedves halottunk ravatalánál a közös imát végezték, és akik a halottvivői tisztséget betöltötték: Dobra Mihály, Zámbó Vilmos, ifj. Kádi Péter, Szabó Bálint, Simon Ádám és Nemes Ferenc. Külön köszönjük Dobra Mihály, Marosics József és Hutter Istvánnak, hogy családjukkal együtt naponta meglátogatták és vigasztalták betegsége alatt. Végül fogadják hálás köszönetünket mindazok, akik autóikkal rendelkezésünkre álltak és mindazok, akik kedves halottunkat utolsó útjára elkísérték. Legyen álma csendes és emléke maradandó. 1948 november 5. New Brunswick, N. J. Özv. KELEMEN JÁNOSNÉ ÉS GYERMEKEI iSHWH korában hosszas betegeskedés után. Temetése nagy részvét mellett folyt le. Gyászolják: fia István és családja, leányai: Mária Anna családjaikkal. es HOOVERSVILLE, PA. Balog János" bányász, aki évek óta az öreg amerikás magyar magányos életét éli ezen a hegyek közé szorított kis bányatelepén, egyedül ünnepelte 76-ik születésnapját. E sorok írója kívánt neki sok sok születésnapot elérni erőben, egészségben. HARRISBURG, PA Meghalt Markos Lajosné, Szüli Júlia, aki éveken keresztül képtelen volt elhagyni lakását, . betegsége tolószékhez kötötte és csak a férje szerető és gondos ápolása és a “Jó Pásztor” volt egyetlen szórakozása. 22 évi szenvedés utáji elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyt le a Paxton, Pa.-i R. K. temetőben. Gyászolják férje és nővére Mária, férj. Szeles Jánosné és családja. SMOCK, PA. Mrs. Elizabeth Pataki a napokban ünnepelte 63-ik születési évfordulóját őzük családi körben. Gyermekei, unokái sok szép ajándékkal halmozták el. PARKVIEW BAKERY ízletes sütemények — Lakodalmi és születésnapi torta a különlegességünk 3213 EAST 93rd St. • BR. 1585 Proprietor J. Paradise AZ ÖN GENERAL ELECTRIC ÁRUSA : • Refrigeratorok, főzőkályhák, mosógépek, fagyasz- J tók, vasalók, rádiók, televíziók és villanyeszközök I főraktára • TATAR RADIO & REFRIGERATION j Buckeyehoz közel • 2868 East 116th St. — GA. 2242 NYITVA ESTE Cleveland, O. • •• PANNA A FEJEDELEM CSALOGÁNYA
