A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-03-26 / 13. szám

PAGE 2 OLDAL A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD MARCH 26, 1948 A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken * —---------------—---------------------------------------------------------------------Published every Friday Published by — Kiadó GÉZA PEREY PUBLISHING COMPANY, INC. Szerkesztő GÉZA PEREY Editor Társszerkesztő: LÁSZLÓ SZEGEDY Associate Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4. OHIO Telefon: CEdar 9141 >4 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre.............................$4.00 Fél évre..............t,............ 2.00 SUBSCRIPTION RATES One Yéar...........................$4.00 Half Year....;*..................... 2.00 Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. Örök Husvét . . . Örök Feltámadás! Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Keresztény Testvérem: olvasd a Bibliát, Hogyan fesziték meg Isten Ember fiát? . . . írom történetét Nagy hét Nagypéntekre: Kétezer esztendős zsoltáros énekre, írom a könny teli husvét Nagyszombatra: írom a szentséges dicső harmadnapra . . . írom a Múltakra, irom a JÖVŐRE: írom sok-sok újabb ezer esztendőre! Keresztény Testvérem: tekints vissza — hátra, Mikor jövetelét egész világ várta. Mikor az emberek már sejtve reméltek, Mikor reszketve várt megváltást a lélek. Ü volt a lelkeknek örök vetett ágya S benne öltött testet egész világ vágya. Keresztény Testvérem: eljött a Megváltó: Múltakat ismerő, — jövendőkbe látó. Eljött, hogy megváltson, — eljött, hogy buzdítson, Eljött, hogy szeretni és hinni tanítson. Vezérelt, világolt lelkének szent heve: Ember volt! — Isten volt! — Jézus volt a neve! Keresztény Testvérem: megérted-e lényét? Megérted-e földi s egyben égi éltét? . . . Ö vala az Élet, — az Ut és Igazság: íajutás. . ^Pilátus. . .Butaság. . .Hatalom: Szövetségre leptek e szörnyű gyásznapon. Keresztény Testvérem: tudod-e mit érzett, Mikor a Kereszten leikeinkért vérzett? . Hogy a nagy eszméket soha meg nem értik Es a megváltókat mindig megfeszítik! . . .Emberré formálva, hogyan érthetnék meg, Hogy Öt küldé Isten a megváltás végett...? Keresztény Testvérem: megtöretett teste, így csuklóit halálba Nagypénteken este. így dicsőült Égbe: igy révült halálba: — S Pilátus a kezét megmosta egy — Tálba. . . .Azóta is minden Pilátus ezt teszi, S nagy-nagy bűnök után kezét öblögeti. Keresztény Testvérem: Nagypéntek van még ma, Gyászol szív és lélek, — még a Hit is néma. De miként az •írás szentirásként írja: Hirtelen megrepedt az Egek kárpitja. . . .Ember eltemette. . .Ember megtagadta, De Isten hatalma újra visszaadta. Keresztény Testvérem: nézd a poroszlókat, Kik keresztre vonták dicső megváltónkat. . . .Nézd, hogy megrémültek! Hogy futnak a Sírtól, Mikor Jézus dicsőn feltámadt a Sírból! . . .S nézd: Keresztre mutat Égből Isten karja: “Közeleg már újra Jézus harmadnapjaV* Keresztény Testvérem: zeng az Alleluja, Zugnak a harangok, feltámad maid újra! Lelkében a Hittel, — kezében kereszttel: Jézus Téged újra tisztára keresztel. . . .Ha sírban volnál is: zengjen bizó ének: Nincs ott feltámadás, ahol nincs Nagypéntek! Keresztény Testvérem: jön majd az Uj Hajnal, Eget, Földet rázó villámló robajjal. .. .Magyarországról is uj Sors lészen írva, Felnyílik majd végre balvégzetes sir [a. —— Jövel szent Husvétunk, — jövel szent Hajnalunk: Jézus feltámadott: mi is feltámadunk! Amerika nem adja ki a Szentkoronát. .. A magyar kormány ismételten kérte az amerikai katonai hatóságokat, hogy adják ki a magyar Szentkoronát és az összes koronázási jelvényeket. E, célból Hahn Sándor fővárosi taná­csost is -kiküldték, aki egyben azonosította a szentkoronát és a jelvényeket. Megállapította, hogy csak egy ékkő tűnt el a koronából a nagy viszontagságok közben. Az amerikai ható­ságok azt válaszolták, hogy mivel Magyarországon most nincs királyság: a szentkorona kiadása egyelőre nem sürgős. (Miért nem? Lehet, hogy titokban Rákosi Mátyás akarja viselni . . .?) KOSSUTH, A PRÓFÉTA Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY III. New Englandban Kossuth nemcsak angol, de még német nyelvű hallgatóság előtt is szó­nokolt, saját anyanyelvükön, amit szintén kitünően beszélt. Említésre méltó, hogy a hozzá­juk intézett bostoni beszédében figyelmeztette őket azokra a kötelezettségekre, amikkel nem csak befogadó hazájukkal, de az egész szabadságra áhítozó világgal szemben tartoznak, — ha csak ki nem akarják záratni nemzetüket a szabad népek kö­zösségéből. Kossuth egyik-másik beszé­dének időtálló értékéről lehet­nek nagyon eltérők a vélemé­nyek, bizonyosnak látszik azon­ban az, hogy a legprófétaibb jellegű a concordi volt, ahol őt Ralph Waldo Emerson köszön­tötte többek között ezekkel a szavakkal is: "Ön a szabadság embere, egyben az elrendeltség embere is. Sorsát nem Ön választotta, hanem arra Isten rendelte Önt és lángeszét céljai szolgálatára. Ezért nem Önnek adózunk kö­szönettel. Mi Önben csak a szabadság angyalát látjuk, aki jár tengereken és túltengő ön­érzeteken keresztül-kasul, meg­osztván az embereket, ahol csak jár, és csak a jókat állítja ma­ga mellé ... A szabadság fő­iskoláján Ön első tudós lehet, aki megszerezte magának azt a jogot is, hogy nekünk ameri­kaiaknak a mi Washingtonun­kat tolmácsolja." Egykorú leírások szerint Kos­suthot rendkívül meghatotta a kor egyik legnagyobb ameri­kai emberének magasztaló üd­vözlése s arra adott válasz-be­szédének minden részletén ér­zik az a gondosság, mellyel mondanivalóit megfogalmazta, Ha valamelyiket, úgy ezt ,a be­szédet igazán érdemes át meg átolvasni annak, aki tisztában akar lenni a “szabadság angya­lának” prófétai erejével különö­sen abban a vonatkozásban, mely az Egyesült Államok jö­vőbeni szerepének pontos elő­relátásában nyilvánult meg. Szinte megdöbben az ember, amikor ilyeneket lát beszédé­ben: "Igen, Uraim, felteszem rá az élelemet, becsülelemet s min­den mást, ami egy emberi szív­nek drága, hogy vagy Ameri­kának kell vállalnia részi Euró­pa politikai regenerálásában, vagy be kell adnia saját derekát az európai politika romboló be­folyásának . . . nem lehet vég­zetesebb tévedést elkövetni an­nál, mint azt hinni, hogy nem törődve Európa politikai hely­zetével, Amerika érintetlen ma­radhat az európai helyzettől... hiszen Önök szinte naponta át­nyújtják kezüket Európa felé nemcsak kereskedelmi, de a (származás révén) úgy társa­dalmi, mint erkölcsi, szellemi és intellektuális vonatkozások­ban is, hogyan lehet akkor azt hinni, hogy Európának keze, amit Önök naponta szorongat­nak, piszkos maradhat, de Önök elkerülhetik kezük bemocsko­­lódását? Minél tisztább az Önök keze, az öreg Európa mocska annál inkább ragadni fog arra. Nincs más menekvés tehát a beszennyeződéstől, mint segíte­ni minket európaiakat abban, hogy megmossuk az ó-világ ke­zeit. Hallottak már Önök a struccról, mely homokba dugja fejét, azt hívén, hogy testét se látja meg ellensége, holott azt födeílen hagyta?! Ez a furcsa eltévelyedés érdemes arra, hogy felidézzük . . . Igen, Uraim, minden gondolatom! . . . tiéd az én éber óráimnak gondja, tiéd nyugtalan éjszakáimnak álmodása! . . . elfeledhetnélek csak egy pillanatra is? Soha, soha! Átkozott legyen az a pil­lanat s átkozott legyen én ma­gam abban a pillanatban, ami­kor megfeledkezem rólad! Le­­igáztak téged, óh én hazám! mert a keresztyénség elveit nem vitték még át a gyakor­latba; mert a keresztyénség nagy parancsainak nem enge­delmeskednek; mert nem a ke­­resztyénség törvényei szabá­lyozzák a nemzetek egymás kö­zötti viszonyát; mert számos is­tentelen kormányzat van a Az előtérben csak a magyar honvédtábor tisztje állanak. Ágaskodó lován a szakállas, hős Damjanich János tábornok látható. vagy Amerika szüli újjá az ó­­világot, vagy az zülleszti le az újat." Talán ennyi is elég e beszéd­ből arra, hogy világossá tegye előttünk Kossuth éleslátását. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen mérhetetlen tragédia származott az Egyesült Államok húzódozó és téfova külpolitiká­jából az első világháború után s mily retten^Ä^yiher-veszte­­séget credn^^Hft német heí>') meg­fékezésének elmulasztása s ép­pen napjainkban milyen ször­nyű nyomor kiséri szerte a vi­lágban az Egyesült Államoknak még mindig nem elég határo­zott vezetését a világ ügyeiben: könnyen felmérnető az az ér­ték, ami a magyar Kossuthnak amerikai beszédeiben tette ma­gát a legáltalánosabb vonatko­zásokban is cáfolhatatlan bi­zonysággal fénylővé. Végezetül meg kell említe­nünk azt is, hogy alig van egyetlen olyan amerikai beszé­de Kossuthnak, melynek vallá­sos, okos, egyenesen biblikus képei, idézetei vagy illúziói ne lettek volna. O ugyanis mélyen hivő ember is volt. A világ leg­nagyobb bajának azt tartotta, hogy a krisztusi elvek a nemze­tek egymás közötti érintkezésé­ben gyakorlatilag nem érvé­nyesülnek. Egyenesen megrázó, ahogyan ezt a new yorki Ta­­bernaculumban, 1852. junius 21.-én tartott utolsó előadásá­ban, a magyar haza sorsát ecse­telve kifejezte: "Óh én népem, szivemnek szi­ve, életemnek élete, feléd száll Jézus bevonulása Jeruzsálembe. krisztusi törvények sértésére, de egy sem akadt azok betöl­tésére. Elestél, hazám, mert a keresztyénség nem valósult még meg. (Isten országa) nem jött még el — sehová. Sehová e földön! ... Ti nemzetek e földön, büszkék pillanatnyi ha­talmatokra, büszkék szabadsá­gotokra, iparotokra, vagyono­­tokra, gazdaságtokra! Hatalma­tok hiábavaló, szabadságtok hi­ábavaló, iparotok, gazdaságtok mind mind hiábavaló. Mindez nem fog megmenteni bennete­ket az elbukástól. Mert csak egyedül a Krisztus törvénye, egyedül a keresztyénség kötele­zettségeinek teljesítése az, mely jövőtöket biztosíthatja s ugyan­akkor megmentheti az emberi­séget." Azt ígértük volt, hogy né­hány olyan idézetet adunk en­nek a rövid szemelvénynek ke­retében, amiből maga az olvasó győződhetik meg Kossuth lát­noki géniuszáról. Hogy ez meny­nyiben sikerülhetett, annak megítélése nem ránk tartozik. De mert magyarok olvassák e sorokat, akiket kétségtelenül nemcsak világ és befogadó Ame­rikánk sorsa érdekel, hanem szivük legbelsej ében ott ég az a kérdés is, hogy ma milyen magatartást tanúsítanak szár­mazásunk földjével, óhazánkkal szemben: ha nem is éppen a tárgyhoz illően, vesszük ma­gunknak a bátorságot befeje­zésül idemásolni a kossuthi idők hires amerikai külügymi­niszterének, Daniel Webster­­nek, a washingtoni kongresz­­szus két házának Kossuth tisz­teletére rendezett ünnepi ban­ketjén mondott beszéde záró szavait: "Magyarország népe felvilá­­gosodoti, szorgalmas, józan, jó­indulatú nemzet . . . nagyon örülnék én is, ha visszanyerve fügegllenségét, azt a kormány­formát fogadná el, melyet mi a legjobbnak tartunk. Mi örül­ni fogunk, ha az amerikai min­tát látjuk az alsó Dunánál és Magyarország hegyein. De nem ez az első dolog . . . Első imád­ságunk az, hogy Magyarország független legyen minden idegen hatalomtól és hogy sorsának in­tézését saját kezeibe vegye." Ezeket az amerikai külügy­miniszter mondotta 1852-ben. Aki igazán jót akar az újabb szerencsétlenségbe zuhant ma­gyar népnek: ma sem kívánhat mást. Nem. Különösen akkor nem, ha az illető — magyar. FOLYIK A TÖRTÉNELEM 1848 1948 A magyar szabadságharc története IX. CSEH-MORVA-TÓT BETÖRÉS A levegő 1848 tavaszán igen izzó volt már a tót vidékeken és a cseh-morva határszéleken is. Hurbán és társainak fana­tikus izgatásai megtették hatásukat a jóravaló és csöndes tót nép körében is. Május 10-én a tótok nemzeti gyűlést tartottak Liptószent­­miklóson, hol Hurbán indítványán kimondták, hojy az “ural­kodóház és törvényes rend” érdekében tót szabad csapatot szer­veznek. E célból “tót nemzeti tanács”-ot is alakítottak, mely­nek elnöke Hurbán lett. A tót nép zöme azonban ennek dacára csöndes maradt, a gyáva cseh morva gyülevész hadat pedig, melyet Hurbán veze­tett, a nemzetőrök és honvédek könnyű szerrel szétverték. A KAMARILLA Milyen szép csengésű név! Mintha csak egy pátsztor idyll naiv hősnője volna. Ez a szép hangzású név volt Magyarországnak és Auszt­riának átka: aki fürdött vérnek tengerében, megemésztett mil­­liárdokat, melegedett égő városoknál, vigadott milliók jajkiál­tásánál és széttépett erős láncokat, miket istenkéz alkotott: a testvért testvérhez, az apát fiúhoz, a nemzetet királyához kötő szeretet láncait — és kovácsolt ezek helyett súlyos, rettenetes valódi vasbéklyókat, melyeket a szabadsághősök testére rakott. Alkották a kamarillát mindazok a bukott nagyságok, kik­nek kezéből a hatalom kiesett, a márciusi forradalmi esemé­nyek következtében és akik nem akartak abban megnyugodni, hogy a hajdani önkény uralmát: ezentúl a népjog .kormányzata váltsa fel. Semmi eszköztől sem riadtak vissza. V. Ferdinánd őszintén, királyhoz illő becsületességgel adta meg népének az alkotmányos kormányzatot. De már az aláírás pillanatában ki volt koholva a kama­­rillának terve: hogy a gyakorlatban minden királyi elhtározást meg fognak semmisíteni. A kamarilla magyarul azt a trón mögött álló titkos hatalmi csoportot jelentette, amely az igazi hatalmat tartotta a kezében és céljai elérésére a királyt is fel tudta használni. (Folytatjuk) HUSVÉTRA ÍZLÉSES CSOKROK, VIRÁGOK nagy választékban ORBÁN FLOWERS 11520 BUCKEYE ROAD CLEVELAND, OHIO Telefonszám: CEdar 9343 KERTÉSZET: MEDINA, OHIO o#u -Kellemes Húsvéti Ünnepeket KÍVÁN CLEVELAND ÖSSZMAGYARSÁGÁNAK Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván Cleveland összmagyarságának LEZSÁK JÓZSEF és FIA TŰZBIZTOSÍTÁS — KÖZJEGYZŐI IRODA 11530 BUCKEYE ROAD Telefon CEdar 3727 CLEVELAND, O. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kívánnak BARÁTAIKNAK ÉS AZ ÖSSZMAGYARSÁGNAK PLANK TESTVÉREK Ha egy pár kellemes órát akar eltölteni a húsvéti ünnepe­ken, keresse fel a GRAND C AFÉ-t 2758 EAST 79ih STREET CLEVELAND, OHIO A legjobb ételekkel és italokkal szolgálunk ki mindden jóbarátunkat. — Tel: EN 9589 Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánnak Cleveland összmagyarságának MR. és MRS. ORLOVECZ HENTES ÉS MÉSZÁROS ÜZLET Mindig a legfrissebb húsokkal állunk szolgálatára 2802 EAST 75lh STREET Telefon: ENdicoít 9475 Cleveland, Ohio

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents