A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-03-12 / 11. szám

PAGE 8 OLDAL A JŐ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD MARCH 12, 1948 Nagyböjt 5. vasárnap Szt. János 8, 46-59 A Krisztus előtti emberiség legnagyobb része lelki sötétség­ben és a halál árnyékában bo­torkált. A tulvilági életről sem­milyen, vagy legjobb esetben zavaros fogalma volt. A tudomány és művelődés terjedésével az emberiségnek a túlvilágról alkotott fogalma még jobban elkorcsosult. A gö­rög és római világban — kevés kivétellel — dőreségnek minő­sítették a túlvilágba vetett hi­tet. Ebben a lelki zűrzavarban az ószövetségi zsidóságnak gond­­viselésszerü hivatása volt: át­menteni az egy Isten fogalmát és a túlvilágba vetett hitet. Kü­lönösen a próféták lobogtatták a tulvilági gondolat fáklyáját és sugározták az akkori világ lelki sötétségébe némi világos­ságot. Sajnos azonban, épp az idők teljében a próféták örökébe a farizeusok és szadduceusok lép­tek, akik külsőségekben élték ki magukat s az evilági gon­dolkozásmódban végleg megfe­neklettek. Ezért nem akarták hallgatni és megérteni Kr'sz­­tusnak uj lelkiségét és a tulvi­lági életet hirdető tanításait. Klaszikus példa erre nézve a mai evangélium. “Bizony, bi­zony, mondom nektek — hall­juk az Ur Jézus szavait — ha ki az én beszédemet megtart­ja, halált nem lát mindörökké.” “Mondák erre a zsidók — ol­vassuk tovább Szent Jánosról — most ismertük meg, hogy ör­dögöd van. Ábrahám meghalt, a próféták is meghaltak és te azt mondod, hogy aki az én beszédemet megtartja, halált nem lát mindörökké ...” Krisztus tanítása az örök életről tehát nem örömujjon­gást, hanem gyanúsítást és szit­­kozódást váltott ki lelkűkben. Pedig micsoda uj és az em­beriséget átalakító és boldogító hir volt ez! Nyomában eltűnt az arcokról a kétkedés, kilátás­­talanság, kétségbeesés. Bizo­nyossá vált, hogy a halállal nem fejeződik be minden, sőt akkor kezdődik csak igazi éle­tünk. Szent vigasztalással ve­heti a hivő lélek ajkára az ének szavát: Jézus az én reményem, mély sir földön be bár Nincs ok remegve félnem, rám a meny üdve vár... Óh boldog, én, ki pályám csendben bezárhatom, ; Lelkem neked ajánlom, | Megváltó Jézusom ... i Krisztus követői eljegyezték magukat a halhatatlanság uj tanításával, s> a világtörténe­lemben addig nem ismert lel­kesedéssel vitték diadalra a nalhatatlanság uj evangéliu­mát. Igaz, előbb a katakombákba kellet vonulniok és a Colosse­um vadállataival megbirkózni­uk, s százezrével vértanúhalált halniok. De örömmel vállalták a szenvedést, az üldözést, mi több, énekeltek mindaddig, mig a vadállatok széttépték őket... Milyen megnyugtató érzés számunkra is a tudat, hogy a halállal uj, boldogabb élet kez­dődik. Megnyugtató a szegény­re nézve, hogy a túlvilágon el­nyeri küzdelmeiért, szenvedé­seiért az örök életet. Van igaz­ságos Isten, aki érdem szerint fizet mindenkinek, örök élet­tel. Megnyugtató a szülőre nézve, hogy a túlvilágon, “az élők földén” taljálkozik gyermekei­vel. Megnyugtató a gyerme­kekre, mert édesanyjuk halála­kor csak ideiglenesen szakad­tak el egymástól, s a túlvilá­gon ismét találkoznak. Az örök élet reménysége ad erőt a gondok viselésére, az élet küzdelmei vállalására. Ennek a legdrágább valóságnak az át­élésében üdvözölte és köszön­tötte Assziszi Szent Ferenc “a halál testvért” és énekelve hagyta el lelke a siralomvöl­gyet. Ennek a szent igazságnak az átélését jelentik Arany János szép szavai: M.időn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt S megnézve bátran a halált. Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi utakon, Egy volt közös szent vigaszunk, 1 A lélek él: találkozunk! KOSSUTH, A PRÓFÉTA Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY A magyar szabadságharc századik évfordu­lója szükségképen is előtérbe helyezi azt ia fér­fiút, Kossuthot, akinek nevéhez örök időkre szó­ló elválaszthatatlanságában kapcsolódik annak a kornak oly sok dicső s annyi szomorú em­léke. Nekünk, amerikai magyaroknak, azon a részen túl is, mely minket származási alapon fűz az egyetemes magyarság értékeihez külön büszkeségünk az amerikát-járt nagy államférfi. Joggal is érezhetjük őt nem csak magyarnak, hanem amerikainak is abban az értelemben, mely méltán megilleti azt, aki az amerikai ideálokat olyan ragyogón tudta megfogalmazni s ékesszólóan tolmácsolni, mint ő tette 1851 te­lén és 1852 tavaszán. Egy rövid cikk szűk kerete nem engedi meg, hogy ez utóbbi mondat igazságát Kossuth egész amerikai tartózkodása alatt elmondott beszé­deivel igazoljuk. Nem is ez a célunk, hanem csupán annyi, hogy néhány idézetet adjunk. Olyan idézeteket, amik kétségtelenül igazolhat­ják az ő jövőbelátásának prófétai jellegét. És még ezeket sem szélesítjük most összes meg­nyilatkozásaira, hanem csupán azokra, melyek közvetlenül visszautazása előtt a politikailag legműveltebb közönség előtt new englandi fo­gadtatása alatt hangzottak el s amelyek 1 e g - inkább vonat­koznak ma is időszerű kérdé­sekre. 1852 április 23.-án a connec­­ticuti Stamfor­­don és Bridge­­porton keresz­tül, ahol csak percekre állott meg vonata, ér­kezett Kossuth és kísérete New Havenbe. Skin­ner polgármes­ter fogadó be­szédére vála­szolva, többek között a követ­kezőket mondotta: Az 1848. évi első független magyar nemzetgyűlés ünne­pélyes megnyitása, melyre ajkkor az egész világ felfigyelt ÓHAZAI RÓMAI KATOLIKUS IMA ÉS ÉNEKES KÖNYVEK KAPHATÓK Karmelhegyi Rózsabimbó, nagybetűs, 459 oldal.............................$4.00 Uj Lelki Manna, fehér csonttáblás és fekete táblás....................... 3.25 Paduvai Szent Antal imakönyv kilencedik novénás....................... 1.25 Krisztus Király imakönyve, gyönyörű imákkal............................... 1.50 Jézus Szive Hónapja cimü imakönyv................................................. 1.25 Szivünk reménye Jézus Szivének imádása...................................... 1.25 Szentlélek Istenhez, imádságos könyv............................................... 1.25 Jézus Vérrel verítékezéséről. Nagybetűs imák....................................35 Vértanuk Királynéjához. 7 képpel, imádságok....................................25 Jézus három órás haláltusájához. Imák..................................................40 Hétfjdalmu Szűz Máriához, imádságok..................................................20 Hétfájdalmu Szűz Máriához héttáblás titkokkal, erős fűzéssel az olvasó hozzáadva, Novénákkal............................................... 1.75 Fehér Rózsafüzés Könnyek anyjához, imákkal együtt................... 1.75 Külön az ima hozzája, ahogyan kell végezni......................................20 Énekek, Kálvária Szomorú Rózsája történetekkel................................20 Bíbor piros szép rózsa nyílik a Gologtán .............................................15 Köszöntetni jöttünk szent keresztfa. Szép ének..................................15 Könyező Szűz Máriához szép fájdalmas énekek.........................j........15 Segítő Szűz Máriához Novéna több imával ellátva...................,........25 Movéna Jézus Szivéhez. Az oltári szentségi imák.,..............................25 Imák, énekek a Fatimái Jelenésről........................................................10 Harmadrendi tagok részére 12 Miatyánk közt, imák............................15 Karmelhegyi Szűz Máriához. Imák, Szentképek....................................5 Szent eKresztuti ájtatosságok...........................75 — 50 — 25 centért Rózsafüzér titkos, szinesképekkel vannak. Egy bokor........................75 Angol imakönyvek is kaphatók...............................2.50 — 3.00 —3.50 Római — Lourdesi — Szentföldi gyönyörű olvasók erős fűzéssel, minden színben kaphatók.......................2.00 — 3.50 Világ kezdéstől kezdve Jézus Krisztus életéről szólnak és az apostolokról. Nagy könyvek......................................... 15.00 MRS. E. TÓTH — 2837 E. 104 ST. — CLEVELAND. OHIO írjanak az alábbi címre — "Aminthogy egy az Isten és egy az ő J * J gossága, azonképert- egy- és. osztkaJjülaiG>»J szabadság, is. Ahol ez megtörik, onnan ár­nyék vetődik a szabadságra mindenfelé, on­nan veszedelem fenyegeti a szabadságot szerte a világon . . . Magyarországot tönkre­tették; Magyarország romjain a polgári és. vallási elnyomatás üli orgiáját s onnan ter­jed az szerte Európában. És ha a szabadsá­got az összes európai országokban elnyom­ták, ha az elnyomatás a maga hatalmát kon­szolidálta, el fogja az érni önöket is . . • Magyarországot tönkretették, mert a példa, amit adott veszedelmes volt az elnyomók­nak ..." Ugyan ki ne láthatná ismétlődni a történel­met, illetve ki ne ismerné fel Kossuth szavai­ban a mára is vonatkozó próféciát?! New Haveni beszédének további során pe­dig, mintha egyenesen a mának egy bizakodó magyarja fordulna az Egyesült Államok köz­véleményéhez: "És amikor a szabadság zászlaját Európában még egyszer felemeljük, amikor Európának sorsa egy újabb fordulóhoz érkezik, várni fogjuk Amerika tényleges támogatását, olyan támogatást amihez, — úgy érezzük — jogunk is van. Reméljük azt, hogy Amerika akkor el fogja ismerni azokat az elveket, melyek közös tulajdonai az emberiségnek: vagyis, hogy minden nemzetnek meg van az önállóságához való joga és hogy intézmé­nyeit és kormányát idegen beavatkozás nél­kül saját maga formálja meg . . ." Abban >az időben, éppen úgy, mint most, igen sok amerikai gondolkodott úgy hogy ez az ország megengedheti magának a semleges­ség fényűzését s ezzel távoltarthatja magától a szabadságát és demokráciáját fenyegető ve­szedelmeket. Ezekhez szól Kossuth a Spring­­fielden Mass, tartott beszédében: "A semlegesség elve nem igazolhatja a kö­zömbösséget olyan esetekben, amikor a nem­zeteknek az önállósághoz való jogait sértik meg ... A semlegesség, mint állandó elv, egyébként is a gyengeség jele s inkább a rivális külső' hatalmak által diktált megal­kuvás, sem mint saját elhatározás dolga... és valami olyan színezetet is kap, mintha az illető ország nem igényelné magának a független hatalom szerepét a földön . . ." Érdekes itt megemiteni, hogy a massachu­­settsi állami fogadtatás alkalmával, 1852 áp­rilis 26.-án, az egyik pompás fogadó beszédet bizonyos Henry Chapin, volt warcesteri pol­gármester, talán éppen az Egyesült Államok jelenlegi budapesti követének — Seiden Cha­­pin-nek — aki úgy tudjuk, new englandi szár-Nagybőji ötödik vasárnapja Szent Márk 10. rész, 47 sz. EVANGÉLIUM Azon időben magához vevén Jézus a tizenkettőt, kezde ne­kik szólani azokról, mik rája kvetkezendők valának. Mert isme felmegyünk Jeruzsálem­be és az ember fia elárultatik a papi fejedelmeknek és Írás­tudóknak és véneknek és ha­lálra kárhoztatják őt, és átad­ják a pogány oknak és megcsu­­folják őt, és megpökdösik, megostorozzák és megölik őt; és harmadnapra föltámad. És hozzá járulának Jakab és Já­nos, Zebedeus fiai, mondván: Mester! akarjuk, hogy amit ké­rünk, cselekedd meg nekünk. Ő pedig kérdé tölök: Mit akar­tok, hogy cselekedjem nektek? Es mondának: Engedd meg ne­künk, hogy egyikünk jobbod, másikunk balkezed felől ül­jünk a te dicsőségedben. Jé­zus pedig mondá nekik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihat­­játok-e a poharat, melyet én iszom? vagy a keresztséggeí, mellyel én megkereszteltettem, megkeresztelhttek-e? Azok pe­dig flelék neki: Megtehetjük. Jézus pedig mondá nekik: A pohorat ugyan, melyet én iszom inni fogjátok, és a keresztség­­gel, mellyen én megkeresztel­tetem, meg fogtok keresztel­­tetni; de a jobb vagy balkezem felől való ülést nem engem il­let, hogy nektek megadjam, ha­nem akinek készíttetett. És .hallván ezt a tiz, bosszonkodni tónkat, hogyan viselkedik. íme Ő az embertelen kínzásoktól kimerülve a nehéz kereszt sú­lya alatt lépten nyomon elesni látszik és mégis türelmesen vi­szi azt, egyetlen panaszhang nem jő ki ajkain. Tanuljuk a keresztet hordozó Krisztustól. Tanuljuk meg erős lélekkel hordozni a saját keresztünket. Ha Jézus csak mint földi em­ber nézte volna a keresztet, mit látott volna? Gúnyt, go­nosz embereket, gyáva aposto­lokat, áruló Judást, szitkokat, káromkodást, hát kétségéé kel­letett volna esnie. De ő Isten akaratát látta ezekben és az isteni gondolatot, mely az Ő szenvedéseinek árán az embe­riség lelkiüdvösségét fogja megszerezni. Mi se panaszkodjunk tehál az életben azon kereszt ellen, melyet legjobb menyei Atyánk tett vállunkra, mert hiszen olyan súlyos keresztje mint Jézusnak volt, senkinek sincs a világon. Azért mondja Jézus “a madaraknak fészkök a ró­káknak barlangjaik vannak, de az ember fiának nincs hová fe­jét lehajtani”. Miért ne visel­nénk mi könnyebb keresztün­ket türelemmel, mert hiszen Isten, aki hajunk szálait szám­lálja és hallja szivünk fohá­szait, nem nehezíti azt meg erőkön felül. Vájjon mi voma ha Krisztus ma ismét eljönne és töviskoro­nával a fején, sebeitől vérezve nagy keresztet hordozva a vál­lán végig menne egy nagy vá­ros utcáján? Nagy tömeg néz­­nz csodálkozva és kisérné és egy par jóérzésü ember rész­vétet érezne Jézus iránt, a töb­biek pedig részvét nélkül csupa kíváncsiságból néznék Jézust. De te azt mondod, hogyha én találkoznék a keresztet hordozó, szenvedő Krisztussal nem ten­ném azt. Pedig találkozol vele mindennap, látod Krisztust, vállán a súlyos kereszttel. Látom a sok bűnt, igazság­talanságot amit az emberek nap nap után elkövetnek s lá­tom mint görnyed alatta a szenvedő Üdvözítő. Hallom a kalapácsütéseket, melyekkel ke­resztre szegzik, mert minden káromkodás erkölcstelen beszéd kalapácsütés Krisztus láthatat­lan keresztjén. Templomokat kirabolnak, megszentségteleni­­tik azokat, lábbal tiporják az oltári szentséget, ez mind ka­lapácsütés Krisztus testén, de sokkal fájdalmasabb neki, mi­kor Krisztus képére teremtett lelkeket rontanak meg és vi­szik a halálos bűnök útjára. Szánjuk meg a keresztet vi­vő Krisztus, ne bántalmazzuk Őt tudatosan elkövetet bűne­inkkel és ha vétkeztünk, gyón­juk meg bűneinket, vezekel­jünk ér tök, mert vétkeim el­törléséért hullott Krisztus szentséges vére. Vigyázzunk, nehogy az a vád érhessen majd bennünket Jézus részéről, hi­ába ontotta érettünk az Ő szentséges üdvhozó vérét. kezdenek Jakabra és Jánosra. Jézus pedig elészólitván őket, mondá nekik: Tudjátok, hogy azok, kik fejedelmekül tekin­tetnek a nemzeteknél, uralkod­nak azokon és hogy fejedel­meiknek rajtok hatalmok va­gyon; de nem úgy van tikö­­zöttetek, hanem aki nagyobb akar lenni, legyen a ti cselé­detek és aki első akar lenni közietek, mindenkinek szolgája legyen, mert az ember fia is, nem jött, hogy neki szolgálja­nak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja válátságul so­kakért. SZENTBESZÉD Gyöngysorok Petőfi verseiből Elveszünk az ordítok miatt: Rólunk tudja ellenünk, hogy félünk. Mert a félénk eb mindig ugat!... Pilátus ezen szavakkal “ve­gyétek tehát Őt és törvényetek szerint feszitséget meg Őt”, ha­lara Ítélte Jézust. Erre előhoz­zák a keresztet. Ó mit gondolt Jézus, mikor meglátta a nagy keresztet. Krisztusnak emberi természete is volt. Ő olyan em­ber volt mint mi. Ami nekünk fáj, az neki is fájt. Amitől mi borzadunk, attól Ő is félt és igy, amint meglátta a nagy ke­resztet, tiltakozott benne az életösztöne. Nem fogom bírni vinni ezt a keresztet, hogyan fogok én azon meghalni, mi­lyen fájdalmas lesz az. De csakhamar legyőzi emberi gyen­geségét, vállára veszi a keresz­tet és megindul a gyászmenet a kálvária hegyére, hogy vég­rehajtsák Jézuson a halálos íté­letet. Az ártatlan Krisztus a nehéz kereszt súlya alatt ingadozva halad. Előtte és utána egy-egy gyilkos viszi a kresztjét, hogy azon elvegyék bűneikért járu­ló büntetésük jutalmát, közé­pen pedig Jézus megy, mintha Ő volna a legnagyobb gonosz. Csatlakozzunk mi is ezen gyászmenethez, mert nem hi­szem, hogy találtanék közöt­tünk egy is, akinek vállait ne nyomná kisebb vagy nagyobb kereszt és figyeljük Megvál­tói. A büszke bostoniak sok üdvözlő beszédé­iből elmaradhatatlan volt a hivatkozás az “Amerikai Szabadság Bölcsőjé”re, amint New fengTcTnddt s abban Vűiönoskef emlegetni szokták. Beszédének bevezetésében Kossuth ezt a kifejezést használta föl arra, hogy a szabdság egyetemességére vonatkozó elveit kifejtse s azokon keresztül győzze meg hallgatóságát arról, hogy hazájának ügye nem elszigetelhető történelmi jelenség, hanem más nemzeteket s igy az Egyesült Államokat is átfogó jellegű. "Az Amerikai Szabadság Bölcsője" — való­ban nagyszerű elnevezés, — mondotta, — de van benne valami, ami megsajditja az én szivemet. Ne igy mondják Önök: "amerikai szabadság". így mondják inkább: a szabad­ság Amerikában. A szabadság nem lehet sem amerikai sem európai, az csak "szabad­ság" legyen. Az Isten Isten. Se nem Ame­rikának, se nem Európának Istene; ő "az" Isten. A szabadság is ilyen kell legyen. Mert ha "amerikai szabadságot" mondanak, az úgy hangzik, mintha amerikai kiváltság­nak tartanák azt ... A szabadság olyan eszme, melynek az egyetemességében van a biztonsága . . . Különben sem szeretem a szabadságot összekötni a "bölcső" szóval, — ennek halandósági színezete van . . . változ­tassák hát az "amerikai szabadságot" egy­szerűen szabadságra, mely bölcsőre talált ugyan a Faneuil Hallban, de nem lesz szük­sége soha koporsóra . . ." Amint egykorú lapok Írták, a nagy magyar népszerűsége olyan fokra hágott Massachu­­settsben, hogy április 30.-án, midőn tisztele­tére az úgynevezett “Legislative Bankettet” rendezték, a kibocsátott hétszáz jegy az első napon elkelt és sokan “felár”t fizettek érte. A bankett napján pedig már semmi pénzért nem lehetett jegyet kapni. Kossuthnak itt tartott beszéde főként azért jelentős ma, mert talán elsőként emelte ki az angol-szász fajnak sorsszerű rendeltetését, mondván: "Hiszek abban, hogy az angolszász fajnak magasabb rendeltetése van az emberiség történetében... és ha a köztársasági Egye­sült Államok és az alkotmányos Anglia tel­jes megértésben fordulnának a* elnyomó hatalommal szembe... az nem merne elő­törni ..." (Folytatása következik) A bostoni Faneuil Hallban 1852 április 29.­ón tartott be­szédét egész terjedelmében kellene közöl­nünk ahoz hogy valóban érzé­keltetni tudjuk az izig - vérig magyar Kos­suthnak eszmé­nyi amerikassá­­gát. Azt a jel­lemvonást mely a kor legna­gyobb emberé­nek, Ralph Wal­do Emersonnak, olyan díszítő jelzőit érdemel­te ki, amikhez hasonlókkal so­ha idegent nem ruháztak ott mazásu, — őse tartotta. Érdekességénél fogva hadd idézzünk itt belőle csak egyetlen mon­datot: "Úgy érzem, hogy a mi népünknek igaz ér Zését fejezem ki abban a kívánságban: bál hamarosan elkövetkeznék az óra, amikor a? Ön hazája széttöri az elnyomatás jármát...' Erre a beszédre válaszolva, mintha csak ma szólana Kossuth egy mai Chapinhez, ezekel mondotta: "... Ha egy pillantást vetnek a történelem­re, meg fogják látni, hogy soha még kél (különböző) felfogás nem érkezett olyan kri zishez, mint most; és csak rövid idő kérdése hogy melyik diadalmaskodik. Önök nem le hetnek közömbösek azzal a küzdelemmé szemben, mely közeledik a kifej lődéshe: Európában a két ellentétes felfogás (helyzet között. Az Önök (Amerika) helyzete (felfo gása) és érdeke, mint a világ egyik nag-y nemzetéé, rá fogja kényszeríteni Önöket ar ra, hogy ebben a küzdelemben részt vegye nek..." Terese Beauty Salon 17 éves gyakorlattal Tegyen egy próbát 2718 Lorain Ave. OR. 6265 napban. — El­sőrendű szépé­szeti szolgálat. - Üdvözlő kártyák újdonságok, harisnyák 9510 Lorain Ave. ME. 3710 j Kedvezményes árak ebben a hé- j TAYLOR’S BEAUTY GIFT SHOP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents