A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-03-12 / 11. szám

PAGE « OLDAL A JŐ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD MARCH 12, 1948 Julia Máglyát hordott a lelke mé­lyén Petőfi Sándort, izzó parázs tartotta frissen a vére labogá­­sát — és a halhatatlanság tej- j utján ot kisérgeti az éjfekete hajú erdődi szépség, Szendrei Julia is. Fékezhetetlen erejű tempe­­rantum feszitgette a Petőfi mellkasát, nagy s robbanó egyé­niség volt, nem lehet hát cso­dálkozni rajta hogy a szerelme s perzselő hevü, forró, fékez­hetetlen szerelem volt. Vitte, ragadta magával és ami tragi­kus akcentus elvegyül ujongó szerelmi lírájában, azt is az a | borongó sejtelem szülte, hogy ! — nem sokáig fog élni és bol­dog násza első virágai talán j még el se fonnyadtak, már is j odakerül majd a gyászfátyol az | emléke fejfájára. Halhatatlanná tud tenni a férfi csókja is, az erdődi tiszt­tartó lányának olyan nászaján­dékot adott Petőfi Sándor, ami­lyet száz Krőzus aranyain se lehet venni. Az a szerelem ami nek a nagykárolyi megye: bálon az erdődi várkápolna papja kezdte a virágait bontogatni és előtte pecsétlődött egy életre szóló fogadalommá, odaadta a história szájára a Szendrei Jú­lia nevét is — a költő halha­tatlansága örök életet adott az aszonya nevének is, az élet kö­dén túl együtt élnek tovább a történelem Walhallájában. Sokat — intim és mélyebbről jellemző — dolgot nem igen tudunk Szendrei Júliáról. — Ragyogó szépség volt, karcsú és éjfekete hajú leány, akit ba­bonás vágyódással szeretett Pe­tőfi. Hogy ő is ezzel az extázis­ba csapott lángolással szerette-e a költőt? — az sok vita tárgya volt anélkül, hogy bizonyosat tudna az ember a dologról. Az kétségtelen, hogy házaséletük, mely igazában alig haladta túl az első nagy lángolások idejét, nagyon boldog volt és Petőfi szinte mámoros ujongással ir az asszonyáról, arról a heves, boldog szerelemről melyen át férjjé-feleséggé kapcsolódtak. A fergeteg azután magával vitte Petőfit ... és Julia, ki­fogyván az özvegyi könnyekből, néhány év múlva újból férjhez ment. Asszony volt húsból és vérből való, akinek nem volt elég az emlékek mámora. Még egyszer boldog akart lenni és a maga második nászával felelt a sir alól, gyötrő kétségek kö­zött, tragikus háborgással fel­tört kérdésre: “Rábirhat-e maj­dan egy ifjú szerelme, hogy el­hagyod érte az én nevemet.” KATOLIKUS CÉG/ A South Norwalk! magyarok TEMETKEZÉSÉT lecJutányoaabb iron vépdi A. J. COLLINS CO. temetkező és balzsamomé North Main St., South Norwalk BÚTOROK ÉS LAKÁS. BERENDEZÉSEK, VICTROLÁK ÉS LEMEZEK Telefonsaim! 747 Na^y választék paplanokban, s elsőrendű blankettekben b Elindulás az élet-ulakon Petőfi Sándor Kis-Kőrösön született, 1823. év január 1.-én. Családi neve eredetileg Petro­­vics volt, családja a 17. század­ban származott át Szerbiából Magyarországra. Atyja Petro­­vics István Aszódon született és foglalkozására nézve mészá­ros volt, anyja szül. Hruz Má­ria, turócmegyei származású volt. 1824-ben Fálegyházára költöztek, ahol az öreg Petro­­vicsnak földbérlete és mészár­széke volt. Petőfi, mint gyermek vidám, pajkos, néha makacs, de igen elmés okos gyermek volt. Édes­anyja igen gyöngéden nevelte s ő ismertette meg ia gyermek Petőfivel az irás és olvasás alap fogalmait, úgy, hogy amikor apja 1828. év elején az ottani r. kát. elemi iskolába vitte,- a gyermek már tudott írni és ol­vasni. Még az év májusában a kecs­keméti ev. népiskolába került, ahol két év után már latinul is tanult. 1830-ban szülei Sza­badszállásra költöztek, ahol ak­kor már házuk, földjük és meg­takarított pénzük is volt. Egy év múlva apja haza hozza és taníttatja Ujltaki ref. lelkész­nél, még ugyanazon év szep­temberében Szent Lőrincre kül­dik az ev. algimnáziumba. Két évet töltött Lörincen, ahol ösz­töndíjas diák volt. 1833-ban Pestre adták német szóra az ev. gimnáziumba, de itt már nem tartozott az első tanulók közé, mégis elsőrangú bizonyítványt kapott. Egy év múlva megint a pesti piarista gimnáziumban tanult, de ott a tanulmányok már nem sokat érdekelték, in­kább a színészet felé hajlott. 1835-ben apja észrevévén a fiú hanyagságát, Aszódra adja a Il-ik grammatikai osztályba. Nehéz idők a serdülő Petőfi életében Nehéz idők következtek most az ifjú Petőfire. Apját nagyon súlyos csapások érték, termé­sét elöntöte a viz, elvitte há­zát, úgy hogy 'teljesen tönkre­ment. Petőfit nagyon súlyosan érintette apja teljes elszegénye­dése különösen azért, mert ta­nulmányai folytatásában anya­gi segítségre lett volna szük­sége. 1838-ban a selmeci líce­umba megy Petőfi első éves retornak. Selmecen erősen kezdett ér­deklődni ia korabeli nemzeti és irodalmi küzdelmek iránt, s da­cára annak, hogy a diákok kö­zött sok pánszláv volt ő ma­gyarnak vallotta magát. Isko­lai tanulmányait azonban elha­nyagolta a félévi vizsgán egyik szláv tanára megbuktatta, ez na gyón elkeserítette, szegénysége is nyomasztó volt úgy hogy nemsokára el kellett hagynia Selmecet. Vándorbotot vett a kezébe és elgyalogolt Pestre, ahol egy ideig Róna álnéven statiszta volt a színházban. 1839-ben egyik rokona veszi magához | Ostfiasszonyfára azzal a szán­dékkal hogy később a soproni lyceumban taníttassa. Petőfi még ez évben tényleg Sopronba megy Orlay barát­jával, de nem a lyceumba, ha­nem beáll katonának. A 16 éves j “zöldhaj tókás, sárga pity kés közlegény” kitünően fegyelme­zett kattona volt. 1841-ben, mi­után a katonaságtól elbocsátot­ták, Pápára ment. Barátai fel­ruházták kis keresetet szerez­tek neki, és kieszközölték, hogy a VII. osztályba ingyenes (nem fizető) tanulónak vegyék fel. Pápai szereplése rövid ideig tartott tanulmányaival nem to­­rődtt, egyszer meg régi obsitos ruhájában jelent meg az elő­adáson s ezért kizárták az osz­tályból. Obsitos . . . színész ... tanuló . . . költő . . . zsonyba és végül ismét Pápára vándorolt. A pápai gimnázium­ba felvetek a VII. osztályba, melyet igen jó eredménnyel el is végzett. Az “Önképzőkör”-ben sokat szerepelt költeményekkel, bírá­latokkal, szavalatokkal, több jutalmat nyert. A “Borozó” cí­mű verse melyet Bajza József­nek, az akkori idők egyik leg­nagyobb kritikusának küldött el, megjelent a pesti lapokban 1842. május 22-ikén, s ettől az időponttól lehet számítani Pe­tőfi költői sikereit. A gimnáziumi évvégi vizsgák befejeztével meglátogatja már akkor Duna-Vecsén lakó szü­leit, akik nagy örömmel fogad­ják “jó útra tért fiukat”, majd Jókaival Mező-Berényre ment, ott töltik a nagy vakációt on­nan meg együtt indulnak Deb­recenbe. Petőfi bejárja a Hor­­tobágyot, ekkor írja “Hortobá­gyi korcsmárosné” cimii népda­lát, majd ismét hazamegy szü­leihez s ekkor írja “Hazámban” cimü költeményét, melyet már Petőfi Sándor név alatt adott ki az Atheneumban. Újra színész . . . Regényfordiió . . . regényig . . . lapszerkesztő Petőfi /később ismét színész lesz. PéJfa rMk ron szerfpel^ Sorostyán álnév alatt. Igen sokat tanult, elősze-OTT ESSEM EL ÉN Petőfi halálsejtelme verseiben — Szive mindig csak Erdőd felé vonzotta s ő legszívesebben Szatmáron keresett közelséget Júliához. A kis, romokban fekvő vár­kápolna, hol Júliának örök hű­séget esküdött volt életének legszebb szentélye. Költészetében ugyan észre­venni a megnyugvás boldogító érzetét de a felháborgó forra­dalom miatt nem tud közömbös maradni a közállapotok iránt. A szabadságharcban ő a szabad­ság szellemének megtestesítője, ír, szaval, buzdít katonáskodik — toll és fegyver a kézben — mig a reakciós sajtó csípő gú­nyát meg nem unja s Bem ma­gához nem veszi segédtisztjének az erdélyi harcokhoz. Ellensé­gei részvétlenül nézték vagy utánacsaholtak, amikor a ma­gyar élet legnagyobb kincsét tették a szabadságharc oltárára. "Egy gondolat bánt engemet. Agyban, párnák közt halni meg ..." Mintha most hogy a harC-j mezőn volt, felszabadult volna | ezen kínzó gondolatának nyűge alól, ott jár legelői, serege élén keresi a dicsőítő, szent halált — s mint tudjuk, álma telje­sedésbe is ment a szomorú ju­­liusvégi délutánon s közös sir­­ban adta át testét annak a föld­nek, melynek anyaméhe ne­künk szülte s az egész embe­riségnek ajándékozta, ma egy század elvánszorgása után. Akik Petőfit a csata délután­ján látták sőt beszélte is vele, : azok szerint csökönyösen állta a noklok tüzét s nem hagyta el retettel foglalkozott Shakes­peare tragédiáival, melyekből jeleneteket el is próbált játsza­ni. Miután a színtársulat fel­oszlott, Petőfi ismét Pestre ment fel, meglátogatta Vörös­­martyt, Bajzát barátságba lé­pett P. Horváth Lázárral a “Honderű” szerkesztőjével és a hires Garay Jánossal, aki a “Re­gélő”-! szerkesztette. Nagy Ig­nác meghívta, hogy a Kisfa­ludy Társaság Külföldi Regény­tára számára regényeket for­dítson, lefordította abban elő­ször Bemard Károly “A negy­ven éves hölgy” cimii regényót, majd James “Robin Hood”-ját, melyekért 200 váltó forintot kapott. Ettől kezdve Petőfire jobb idők következtek. Nem kellett már olyan anyagi zavarokkal küzdenie. Egymásután jelentek meg szebbnél-szebb versei, me­lyek mind igen nagy sikert aratták. Nemsokára a Bajza segítségével a “Pesti Divatlap” rendes szerkesztője lett, mely biztos és állandó keresetet biz­tosított a számára. Innét kezdve Petőfi napról­­napra népszerűbb lett, 1844-ben ,a Nemzeti Kör kiadja verseit, melynek első kiadását úgy el­kapkodták, hogy . nemsokára újabb kiadásról kellett gondos­­r'kodní. Azután 'írja TÜIrei “Já“ nos Vitézt”, a “Helység Kala­pácsát”, majd később, mikor megismerkedik Csapó Etelká­val, legszebb szerelmi versei­nek sorozatát rja hozzá. Nem­sokára megjelenik a “Felhők” cimü verse, majd a “Hóhér Kö­tele” cimü regénye, a “Tigris és Hiéna” drámája, a “Szerel­mes Tenger” fantasztikus, ro­mantikus költeménye és “Szi­laj Pista”, mely egyik legked­vesebb elbeszélése. Irta: ISTENES JÁNOSNÉ Irta: SZÉCSKAY GYÖRGY Te végzetes magyar század szép hajnala! Fürödve fényedben — reád emlékezünk . . . S remegve kérdjük: Lesz-e még szabad megint — Vad győztes szekeréhez láncolt nemzetünk...? "Talpra Magyar!" volt akkor a jelszó csupán. Hogy a magyar megint szabad s ember legyen ... De most, hogy meggyalázottsága Égre sir S kifosztott, — sorsa már . . . szinte reménytelen! VILÁGSZABADSÁG az, amit ígértek ők: Népek sorsának lelketlen kalmárai. Hogy — a saját, silány, bosszúra szomjazó És önző létüket meg tudják váltani . . . S VILÁGCSALÁS az, amit adtak ők csupán: Leromboltatva ősi, nagy országokat. Hol megrontott kirablott — koldusnép sikong S halálba hullt — mint vértanú — sok áldozat! Petőfi és Kossuth szabad hazája is Azért bukott egykor a szolgasorba le. Mert zsarnokának megvert serege helyett — Győzött a bérelt barbárhordák fegyvere ... És akkor is akadtak, bőven, árulók. Kik — nemzetük ellen — szolgáltak zsarnokot S vállalták millióknak átkait... pedig — Az elnyomókkal együtt — mind, mind elbukott. Haj! Elbukik eztán is az, ki — szabadot Romlásba, kínzó szolgaságra juttatott. Mert ellene fordul a fegyver, melyet a Rablók és elnyomók kezébe — ő adott... ! Világ — szétszórt — magyarjai kik szabadon Élünk és még — szabad országokban vagyunk, A március e századik — bus — Iduszán TETEMREHIVÁS is legyen jajos szavunk! A rémfelhő, mely annyi más országra már. Mint. szolgaság siralmas rőt árnya borul. Egész világot elnyomással fenyeget — Mindennél rémesebb — pusztító átokul! Ma népek elszánt bátor millióinak Kell — egy emberként — végre talpra állani, Hogy, itt, e földön semmivé ne váljanak Az emberek — SZABADSÁGRÓL szőtt álmai! Piros, fehér, zöldvirágból Fontam én e koronát Jelképezve vele a szép Ősapáink s szent honát. Kedves dallal az ajkamon. Imádsággal lelkemen, Minden magyar testvéremért Hoztam el ez ünnepen. Szabadsági koronának Szántam én e virágot, Magyaroknak Nagyasszonya Tudom, Te ezt megáldod! Piros rózsa: érző-vérző Hős sziveket jelképez; Fehéreket hasonlítsad Magyar Anyák leikéhez. Zöld ágából reményláncot Fonnak majd az angyalok: Rablánc helyett, amit hordtak Megkinozoti magyarok. Térdrehullva igy ajánlom Neked ezt fel Szűz Anyám, Tudom, ha Te ápolod majd: Nem vérzik el ős hazám. Újra nyílnak szivlcertjében Szabadsági virágok, Hogy meggyőzzék szeretetben Ezt a nagy-nagy világctf! AZ ORVOSI TUDOMÁNY elismeri a méhfullánk mérgének jótékony hatását rheumatikus ese­tekben. E*. j-vrtalmazza a Mus­eal aid, mely Tóth János, volt ame­rikai egyetemi méhészeti szakértő­nek a találmánya. Enyhitőleg használható Arthritis, Rheums, Viszketegség, Csípő- és Derékfá­jás, Viszértágulás, Görcs és Httlés eseteiben. Kérjen ingyenes bővebb ismertetést és győződjék meg a valóságról. Pontos cim: JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest- Drive, South SSend, Ind helyét akkor sem, amikor már mindenki tudta, hogy Bem el­vesztette a csatát... Beteljesedett: “Ott essem el én a harc me­zején ...” Vele akkor a szabadság is el­esett. Petőfi halála, s halálgondo­latának költészetével való ösz­­szeforrotsága mindennél ma­­gasztositóbb, mit költő végeze­tül kivánhat . . . Halála megszépítette, feleme­lővé tette szegényes, szánandó matériális életét . . . Ha teljesedett is álma, ha vérével pecsételte is hitét, mint a mártírok mégis :— ha meg­állunk a Segesvár-Fehéregy­­házai emlékoszlop alatt s sze­münket az őszi tarlóból feltá­­pászkodó hősök visszatérő em­lékei kápráztatják úgy érezzük, hogy igaz egészében meg kel­lett volna maradnia — nekünk, az emberiségnek . . . Ma, száz év után elmélkedve úgy érezzük, mintha megvál­tásunkért hiába ontotta volna szent vérét... Úgy érezzük ma jeltelen sír­ja fölött állva s örökéletbe bon­takozó szellemét bámulva, hogy ma égetőbebn lenne reá szük­ségünk, hogy Petőfi nemcsak szellemével hanem tollal és karddal itt legyen közöttünk, hogy segítsen kivívni nemzeté­nek az igazi szabadságot. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK katolikussága a háború befeje­zése óta 50 millió font élelmi­szert küldőt Európa ínségesei táplálására. Nagy segítség, de főleg a jelen év nyaráig még igen sok támogatásra szorulnak Európa országai. Farm eladó Floridában « Tampa es Winter Haven közölt — öregség miatt eladó egy 40 aceres farm. Jó föld zöldség. Strawberry, paprika, paradi­­csom.sib. termelésre. — 6 szo­bás ház, villany, viz, nagy barn, összes melléképületekkel, 3000 csirkére való csirke-házzal és 2000 drb. lyuk és csirke, 10 darab szarvas jószág, traktor és a hozzávaló felszerelés. Érdeklődni lehet a következő* FLORIDAI FARM % A. J. — 234 Wilson St. Johnstown, Pa. .10—16 És rohanva, dübörögve jött az utolsó fejezet . . . Március 15-ike, a Talpra Magyar és né­hány hónap múlva .az örök éj­szaka csöndje, mely a segesvári csatasikon borult reá. MA MÁR EGÉSZ AMERIKA MAGYARSÁGA TUDJA, HOGY MIAMI FLORIDÁBAN csak a Kardosék HUNGARIAN RHAPSODY-ja HOTEL—RESTAURANT—BAR—GARDEN—“DOWNTOWN” 35 N. W. SECOND AVE.. MIAMI. FLA. (Ph. 9-9465) az egyedüli hely ahol magyaros vendégszeretettel, ízletes, válasz­tékos házikonyhával, elsőrendű cigányzenével és gyöpyörü hotel­szobákkal várják az egészséget és szórakozást kereső téli turis­tákat. REZERVÁLJA SZOBÁJÁT!!! Áraink: szoba, ellátás HETI $'5.00 NAPI $5.50 A megpróbáltatások óráiban hivja vagy keresse meg az egyedüli daytoni magyar temetkezési rendezőt. NAPPALI ÉS ÉJJELI AMBULANCE SERVICE MAGETTI FUNERAL HOME 324 N. Broadway Dayton, Ohio Telephone: ADams 2962 Szabadság koronája 1841 júliusában ismét a ván iorbotot veszi a kezébe és fel­gyalogol Pestre, majd Vesz prémbe, Füredre átkel a Bala tonon és Somogy megyén ke resztül elérkezik Ozorára, aho’ 3zepesy színtársulatába áll be A nyomorgó színtársulat Tóim ss Fehér' megye kisebb közsé geiben játszott, de Petőfinél más szerepe nem volt, mint z szinlapokat kihordani. “Se pénz se posztó, ^búcsúzik a szinlap osztó”, mondja egyik versében A “Peleskei Nótárius” egyil szerepében is felépett s nag^ sikert aratott. A .szinésztársa ság azonban megbukott és Pe tőfi ekor Sopronba, majd Po Tizek Társasága ... a dicsőség csúcsán . . . Szerelmi házassága . . . halála . . . 1846-ban megvált a Vachot lapjától a Divatlaptól és meg­alakítja a “Tizek Társaságát”, melybe rajta kivül Jókai, Deg­­re, Obernyik, Páck, Bérczy Tómba, Kerényi, Lisznyai, Pál­­ffy tartoznak. 1846 őszén kezdődik életének és költészetének legfényesebb korszaka. Megtalálja eszmény­képét Szendrey Julia személyé­ben és mély szenvedélyes sze­relemmel vonzódik iránta. Meg is esküdtek 1847 szept. 8-ikán. Októberben Kolozsvár­ra utaztak, ahol nagy ünnep­ségekben volt részük, majd Szalontára mentek, ahol Arany Jánost látogatták meg, végül Pestre utaztak. Petőfi a legboldogabban élt feleségével és igaz, hü férj volt, szerelmi múzsája volt Julia. Boldogságához hozzájárult, hogy költői hírneve egyre job­ban emelkedett. Emmich Gusz­táv 500 forintért megveszi tőle költeményeit és kiadja, ez a )>;ötet 105 költeményét tartal­mazta, s csakhamar elfogyott az első kiadás. NAGYBÖJT az üdvösség munkálásának ideje, amikor legtöbb missiót, szentség­­imádást tartanak, s böjti ájla­­ioságokat végeznek. — Segéd­eszközül és ajándéknak szerez­zék meg a SZENT CSALÁD oktató, ima- és énekes könyvel, melyben minden alkalomra való ájlatosság található $3.00-érl megküldi: FATHER NYÍRI 435-10lh Ave. Munhall, Pa. Nagy rendelésnél árkedvezmény 1948 MÁRCIUS 15-ÉRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents