A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)
1948-05-21 / 21. szám
PAGE 8 OLDAL -A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD MAY 21, 1948 Pünkösd után 1. vasárnap Szt. Máié 28, 18-20 EVANGÉLIUM Azon időben mondá Jézus tanítványainak: Minden hatalommal én rendelkezőm mennyben és földön. Azért menjetek, tanítsátok a nemzeteket és kereszteljétek meg őket az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. íme én mindig veletek leszek a világ végezetéig. SZENTBESZÉD Hitéleti Rovat Rovatvezető: FATHER KIRÁLY KELEMEN, O.F. M„ a Jó Pásztor hitéleti szerkesztője. 215 Sommerset Streik New Brunswick, N. J. ÜZEN A LELKIPÁSZTOR A pünkösd utáni első vasárnap tartja az Egyház Szentháromság ünnepét. Ezen az ünnepen olvastatja fel a menny bemenő isteni Mesternek tanítványaihoz intézett utolsó szavait: “Minden hatalom nekem adatott mennyben és földön. Elmenvén tehát tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek . . .” Ha a jó Isten éltet a következő évfordulón szólunk a Szentháromság isteni titkáról. Ma az Ur Jézus szavai nyomán az evangélium terjesztésének parancsáról, minden idők időszerű kérdéséről szólunk. Ahol szabadság van a világon, ott magától értetődő az Evangélium terjesztésének a szabadsága is. Az igazság természetéhez tartozik, hogy terjedjen és hogy terjesszék. S ha bármilyen politikai, társadalmi, szociális vagy tudományos egyesületnek joga van, hogy programmját hirdesse, akkor az Egyháznak arra kettőzötten van joga, hiszen az Evangélium igazsága az egész emberiségnek szól és mindenkinek javát és lelki üdvét célozza. Bármennyire kézenfekvő ez az igazság, a tény mégis az, hogy a világon sokszor szabadságot engednek miden áramlat számára, még alantos célkitűzések, sőt egyenesen veszedelmes és ártalmas tanok számára is, viszont ördögi agyafúrtsággal, ravaszsággal és erőszakkal kötik meg az evangéliumi igazság kezét. Ne menjünk vissza ezen a téren a keresztényég első századába. A francia forradalom oltárra emelte a bűnt, de guzsbakötötte az Egyházat. Nem ugyanezt tette napjainkban Mexikó istentelensége, Spanyolországban a kommunizmus, Németországban a rosenbergi faji mithosz, s napjainkban a lenini-stalini-molotovi bolsevizmus? Az erőszak nem nyilvánul mindenütt a Titóék kegyetlenségével? Itt-ott keztyüs kézzel nyúlnak az egyházhoz. Azaz nem vetik Nérók, Diokléciánok módjára a vadállatok elé, hanem a hitehagyott Juilán lelkiségével, különböző jelszavakkal elvitatják az Egyháztól a nyilvánossági jogokat s ha nem is a katakombákba, de a sekrestyébe akarják szorítani. Akik ma ilyen jelszavakat használnak, azoknak sejtelmük sincsen a szabadság és jog fogalmáról. Csak módszerben különböznek a Néróktól, de lényegében ugyanazt akarják: az evangéliumi igazság és szabadság kerékbetörését. Azonban hiába minden igyekezetük. Az igazságot legfeljebb ideig óráig lehet megkötni, mert az természeténél fogva lerázza a bilincseket. Amellett az Egyház az Evangéliumot Krisztus egyenes parancsára terjeszti. Két ezredéve óta teljesiti az Egyház ezt a parancsot. Dicsősége, hogy Krisztus rája és rajta keresztül tagjaira bízta az Evangélium terjesztését. A századok folyamán mindig akadt/k nagy lelkek, vállalkozó, vártanuságra kész lelkek, akik Szent Pállal mondották: a Szeretet sürget. Nem ismertek akadályt, melyet hősiesen le nem győztek volna. Mentek a Bonifácok Németországba, az Ágostonok Angsába, az Adalbertek Magyarországba, a Cirillek-M etodok Oroszországba, az Assziszi Ferencek és fiai az Európán kívüli világrészekbe, és azóta a hithirdetők sokasága Xavéri Szent Ferenccel, Cláver Szent Péterrel mennek “az egész világra” hirdetni Krisztust. És ha egyik-másik hivatásának áldozatul esik, ha egy-egy hithirdető vértanúhaláláról érkezik a hir hazájába, azonnal akad tiz és száz jelentkező, aki a vértanú nyomdokába lép. Szenvedés és halál nem ijeszti őket, hiszen legnagyobb kegyelemnek és dicsőségnek tartják, ha az apostolok sorsában részesülhetnek. Az öt világrészen több mint 500,000 pap és szerzetes hirdeti a jó hirt, Krisztus Evangéliumát. Jóleső örömmel tesszük hozzá, hogy ebből a fönséges munkából' immár Magyarország is kiveszi részét. Ma Kínában magyar ferencesek és magyar jezsuiták művelik a pogányok között Krisztus szőlejét. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború ott is tönkretette Magyarország mindn áldozatát: a misszós házak elpusztultak. Az életet, áldozatot élőiről kell kezdeni. De az egyház nem riad vissza az áldozatoktól. Csak nemrég olvastuk, hogy P. Szarvas a magyar jezsuita elöljáró összetört tagokkal tért vissza Magyarországba, de megérkezte után azonnal uj rendtagok indultak Kínába. Sőt, azt látjuk, hogy nemcsak férfiak, de gyenge női lelkek, magyar apácák is vállalkoztak hasonló áldozatra. így vannak kalocsai iskolanővérek Kínában, Amunciáták Brazíliában, Ferences missziós nővérek, magyarok Indiában. Mint legújabb hirt közöljük, hogy az idén április 4-én indult Szombathelyről 6 magyar apáca a Brazíliában fekvő parabalemi bélpoklos telepre. Amikor Szombathely városa ünnepélyesen búcsúztatta a hősöket, Kovács Sándor püspök ezekkel a szavakkal bocsájtotta őket útra: “Csengjen örökké az Ur szava fületekben: beteg voltam és ápoltatok engem. A betegség stigmáit, a lepra kiütéseit viselő emberroncsokban lássátok mindig Krisztust, mint ahogy Assisi Szt. Ferenc, legyőzve emberi irtózását, Krisztus szent sebeit csókolta a bélpoklosokban.” Ha mások életüket teszik ennek a krisztusi parancsnak az oltárára, mi legalább imában és anyagi áldozatok hozatala által támogassuk ezeket a hősöket . . . Ebben a rovatban készséggel válaszolunk meghasonlásra, lelki Bjűnden hitéleti kérdésre, minden kétkedésre, belső Hagy társadalmi problémára. T. J. Farmer: "Sokat hallani manap a kolchoszról. Jót, roszszat egyaránt. Mi az a kolchosz egyáltalán és mi a jó vagy rossz benne?" A kommunizmus egyesek hatalmi uralmát akarja keresztülvinni a tömegek s az emberiség felett. Azoknak az egyeseknek az érdeke a komunizmus megvalósítása és az emberek nagy tömegeinek függési viszonyba' való helyezése. Ebben a függési viszonyban a mezei munkások helyzete a legroszszabb. A Szovjet először elveszi a gazdagok magántulajdonát, aztán sorra kerül a szegényebb földművesek földje is. Klasszikus példa ma erre a szerbek által megszállt Bácska, amelynek termése egykor szinte elég volt egy ország számára. Ma a magyar és szerb gazdákra akkora adót vetnek ki, hogy azt képtelenek fizetni, tehát vagy megszöknek, | vagy kényszerülnek a kolchcLz jármába hajtani a fejüket.) A kolchosí nem más, mint állami vezijtők, felügyelők, munkabeosztása mellett végzendő robotmur,|ra. Az uj jószágkormányzók megadják naponkint vagy hetenkint az egyes csoportoknak j az elvégzendő munkát, felügyelők ellenőrzik a munkát, illetve munkásokat. Tehát modern rabszolgasággal állunk szemben. Munkájuk'ellenértékeként; az emberek, családtagok kapnak élelmet és évenkint ruhát az állami rendelkezésnek raegfelelően. A kolchosz bevezetése Oroszországban jelenthetett termés töbletet. Ugyanis az orosz nép lusta volt s a régi gazda, mondjuk, ha volt száz hold földje, megdolgozott ötöt vagy tizet, tehát annyit, amennyire szüksége volt. így aztán rengeteg föld hevert parlagon. A földet elvették tőle, s most a kolchoszban mégis többet dolgozik, mert háta mögött pattog az ostor. Eltekintve attól, hogy ennek a rabszolgasorsnak az emberiségre erőszakolása a legszörnyübb bűn, de gazdasági szempontból is átok és szerencsétlenség. Legalább is minden államban Oroszországon kívül. Mert a magántulajdon az egyéni szorgalom emelője, tehát elsőrendű tényező a többtermelést illetően. Viszont miért erőltesse magát bárki a kolchoszban, amikor úgyis kijár neki a nyomorúságos táplálék és ruha akkor is, ha csak látszatra vagy semmitse dolgozott. így érthető, hogy Bácskában ahol a svábokat koncentrációs táborokban éhhalálba vittek, s helyükre délszerbeket hoztak, akikkel bevezették a kolchoszt: a hires bácskai földön gyimgyom terem, a földeket felveri a gaz, a lapok jelentése szerint Bácskában behozatalra van szükség, mert a kolchoszban nem tudták a maguknak szükséges búzamennyiséget termelni. Magyarországon is ma már kezdik a reklámozást “termelés-szövetkezés” címen, s mutatnak rá arra, hogy a kisgazdák nem tudnak megélni földjükön. Azonban egészen nyíltan kimondjuk, hogy ezen a téren minden agyafúrtságuk mellett is nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy magyar embereket, tömegeket tudnának megnyerni a robotmunka-rabszolgaságra. A háború borzalmai közepette megtehették azt, hogy a községek és városok népét robotmunkára hajtották, de nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy a rabszolgasorsot állandósítani lehet Oroszországon kívüli országokban. Miért nem megy néhány munkás tanulmányozni az orosz kolchoszokat? Hiszen Amerikában megfizetik nekik az útiköltséget. Vagy menjenek legalább Titóék olyan vidékére, ahol szintén bevezették a kolchoszt és visszatérve számoljanak be tapasztalataikról. A kolchosz és annak dicsérése természetesen jó a felügyelőknek, munkabeosztóknak és azok számára is, akik más országokban (bizonyára busás pénzért) szépeket és jókat írnak a kolchoszról. Mindszentek vasárnapja Szent Máté 10. rész, 38. sz. EVANGELIUM KATOLIKUS VILÁGHÍREK Nyugtával dicsérd a napot és előfizetési nyugtával a lapotl BUDDHISTA SZERZETES KRISZTUSRÓL. Többször megemlékeztünk már japánoknak a kereszténység iránti érdeklődéséről. Rendkívül érdekes egy japán buddhista szerzetes nyilatkozata: “A buddhizmus — if^ymond — keleti vallás. Egy ősi nép elmélkedő, álmodozó val lása. Tökéletesen megfelel az ázsiai kontinensnek, de nem Japánnak. A japán ifjúság nem keleti lelkialkatában, mert eleven és tevékeny. Épp ezért vonzza a kereszténység. Krisztus tiszta és tevékeny volt. Fiatalon halt meg, mert föláldozta magát. Buddha ezzel ellentétben öreg. A japán fiatalok szeretik ezt a fiatal vallást, és szeretik legtisztább alakjában a katolicizmusban. Az a tény, hogy Krisztus teste jelen van közöttünk és magunkhoz vehetjük Őt az Oltáriszentségben, nagy vonzóerő.” * * * AZ AMERIKAI KATOLIKUS NŐK SEGÍTSÉGE az európai ínségeseknek. A közelmúltban tartotta az Egyesült Államok Katolikus Nőszövetsége egyetemes gyűlését, amelyen Swanstrom, a katolikus segélyakció (NCWC War Relief Service) igazgatója bejelentette, hogy a katolikus nők eddig négy millió ruhadarabot gyűjtöttek öszsze egymilliós súlyban. * * * QUEBEC MILLIÓS SEGÍTSÉGE HÁROM EGYETEMRE. Canadából közlik a hirt, hogy Quebec egyhangúlag megszavazott a Laval egyetemre négy millió dollárt, Montreal egyetemére két millió nyolcszázezer dollárt, a Lennoxvilli püspöki egyetemre egy millió dollárt. * * * EREDMÉNYES “DOBOZEBÉD AKCIÓ”, BESZÉD RÁADÁSSAL. A Park Row közelében fekvő Szent András templom vezetője, Monsignor J. A. Nelson észrevette, hogy a környéki restaurantok nem tudják a szokásos déli “rövidebéddel” ellátni a nagyközönséget. Egyházközségi segítséggel dobozokban hideg-ebéd akciót vezetett be, hozzá azzal1 az eredeti elgondolásai, hogy a dobozebéd igénylők még rövid szentbeszédben is részesülnek. Az akció első napján 600 volt a résztvevők száma, amely szám a következő napoktól kétezerre emelkedett. CONGÓ MISSZIÓJA VEZET. Többször adtunk hirt arról, hogy Afrikában milyen örvendetesen terjed a katolikusok száma. Jelenleg Belga Congóról emlékezünk meg. Itt 14 milliót számláló lakosságból négy millióra emelkedett a katolikusok száma. A papság száma jelenleg 1,702, a ptrp^pályára készülőké 354. A Belga-Kongó katolikusairól irta legutóbb a Furche c. bécsi hetilapban Dr. Johannes Tauren SVD. egyetemi tanár, hogy 1945-ben a Szentatyának 2,6 millió belga frankot küldtek. Talán az első miszióshely, amely már annyira felvirágzott, hogy önerejéből tartja fenn magát. * * * ANGLIA csak 60 katolikus kórház alapítását engedélyezi, pedig a katolikusokat számarányuknál fogva is több illeti meg. * * * A CENZÚRÁZOTT LITÁNIA. Potsdamból hozták a hirt, hogy az orosz zóna valamelyik katolikus plébániája imakönyvet adott ki, amelynek a Mindszentekről szóló litánia uj kérései közül az orosz cenzúra törölte a következő kéréseket: “Hogy nekünk istenfélő kormányt adni méltóztassál” és “Hogy az igazságtalan erőszak áldozatait szenvedéseiktől megmenteni méltóztassál.” Ehhez a hírhez nem kell magyarázat. Mondá az Ur tanítványainak: Minden, ki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, ki mennyekben vagyon; aki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadom én is őt Atyám előtt, ki mennyekben vagyon. Aki atyját vagy anyját inkább szereti, mint engem, nem méltó hozzám. És aki föl nem veszi keresztjét, nem méltó hozzám. Akkor felelvén Péter, mondá neki: íme mi mindent elhagytunk, és téged követtünk: mi lesz tehát velünk? Jézus pedig mondá nekik: Bizony mondom nektek, hogy ti, kik engem követtek, az ujj születéskor, midőn az ember fia az ő fölségé nek székén fog ülni, ti is tizenkét széken fogtok ülni, itélendők Izrael tizenkét nemzetségét. És mindaz, ki elhagyja házát, vagy atyafiait, vagy nővéréit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy fiát, vagy szántóföldéit az én nevemért, százannyit nyer, és az örök életet fogja bírni. Sokan lesznek pedig elsőkből utolsókká, és utolsókból elsőkké. Ft. Vrabely István első miséje Boldog szülők gyermeke Ft. Vrabely István, aki elemi iskoláit a Whitingi Jézus Szt. Szive hitközség iskolájában elvégezve, a papi pályára kellő előkészületeire és tanulmányaira a Szt. Meinrad szemináriumnak 1937-ben papnövendéke lett. Hosszú évekig tartó előkészületei és tanulmányai sikeres eredményre juttatták, mert május 22-én a Fort Way ni egyházmegye székesegyház templomában püspöke Mélt. Noll János pappá szentelte. Ft. Vrabely István első szt. miséjét május 30-án Whitingon a Jézus Szt. Szive templomában fogja az Istennek bemutatni és junius 6-án második szt. miséjét az, East Chicagói Szent Háromság magyar hitközség temjplomában. Ft. Vrabely István szegény bevándorolt szülők . gyermeke. Atyja Őrdarma, anyja Mokcsa község, Ung megyéből vándoroltak 37 évvel ezelőtt Amerikába. Öt élő gyermekük közül már leányuk Erzsébet mint tanító nővér a Sisters of Providence rendben s jelenleg Fort Wayne, Ind.-ban tanít. Két iker fiú gyermekük mint pap növendékek tesznek előkészületeket a papi pályára a St. Meinard szemináriumban. Leányuk Mária az East Chicogoi Bishop Woll High negyedik éves növendéke. Büszkék lehetünk mi magyarok egy ilyen családra, aki anynyi uj erőt szolgál az Isten táborába. Sok örömet és boldogságot kívánunk az ünneplőnek és az ünneplőknek. SZENTBESZÉD Ha az ember bemegy egy katolikus templomba, az első benyomás, mely megragadja a belépőt, a szentek képei vagy szobrai, melyek sokszor világhírű művészek alkotásai, de melyek hirdetik azt a tiszteletet, mellyel a katolikusok a szenteket illetik. A szenteknek a tisztelete a kát. egyházban az erő forrása és viszont a nemkatoljcusok részéről céltáblája azon vádnak, hogy mi katolikusok nem tartjuk meg azon tilalmat: “faragott képet ne csinálja magadnak, hogy azt imádjad”. Vájjon mi jogon tiszteljük a szenteket? Először is erre tanít bennünket maga az édes Üdvözítő “ha ki engem szolgál megtiszteli azt atyám”, János 12, 16. Vájjon ki szolgált hivebben Jézusnak mint éppen a szentek, kik Isten dicsőítésére és szolgálatára ajánlották fel életüket? Továbbá megtisztelte az Atya Isten a szenteket, mikor megosztotta velük isteni hatalmát és csodatevő erővel ruházta fel őket. Megtiszteli Isten a szenteket az által, hogy közbenjárásukat figyelembe veszi és a szentekhez intézett könyörgéseinkben előadott kérésünket teljesíti. Hányán fordultak a szentekhez közbenjárásért és meghallgatást nyertek. Hogy tiszteljük a szenteket, arra int bennünket a hagyomány, mert az egyházban a szentek tisztelete kezdettől fogva megvolt. A első keresztények háromszáz éven keresztül a legvéresebb üldözésnek voltak kitéve és igy Istennek nyilvánosan nem szolgálhattak. Földalatti barlangokban tartották istentiszteleteiket, itt temették el akik hitükért vértanú halált haltak. Ezeken a sírokon, melyek ma is megvannak, ilyen felírásokat olvasunk: “könyörögj érettünk, mert tudjuk, hogy Krisztusnál vagy”. Ezen néma sírok igazolják, hogy az első keresztények tisztelték a szenteket és ezen tiszteletet gyakorolták is. Ha tehát a szentek tisztelete meg volt már az első keresztényeknél, mi következik abból, hogy a szentek tiszteletét nem mi találtuk ki, sem őseink, hanem egyenesen az apostoloktól származik az. Midőn tehát a szenteket tiszteljük, nem hibázunk, hanem azt tesszük amire bennünket az apostolok tanítottak. A szentek tisztelete mellett szól a józan ész. A szentek nagy emberek, hősök voltak. A mindennapi tapasztalatból tudjuk, hogy minden kiváló tulajdonság mit az emberekben látunk, legyen az tudomány, művészet, áldozatkészség, hősiesség, tisztéletet vált ki és innét van az, hogy minden nemzet megbecsülte nagyjait, hőseit és emléküket igyekezte ápolni. Ha tehát a józan ész megengedi, hogy a világ nagyjait tiszteletben részesítsük, miért nem volna szabad azt a szentekkel megtenni? A szentek művészek voltak, mert ők igyekeztek cselekedeteikkel, szavakkal az erények ál hatatos gyakorlása által önmagukban kialakítani Krisztus képét. Amint a szobrász az i d o m t a 1 a n márvány tömbből nagy munkával kifaragja a szobrot, olyan élethűen, mintha az élő volna, úgy igyekeztek a szentek, hogy Jézushoz minél hasonlóbbakká legyenek. A szobrász holt anyaggal dolgozik, mig a szentek élő emberi lélekkel, mely gyarló emberi testben lakozik és a test gyarlóságainak befolyása alatt áll és szabad akarattal bir, nehéz formálni, mely munka nagy önmegtagadást kíván és nagy küzdelemmel jár. A szentek is törékeny emberek voltak, de gyarlóságaikat, hogy követhessék Krisztust,’ legyőzték. Folytonos harcban voltak saját személyi gyarlóságaik és a világ kisértéseivel. Ők hősök voltak, a krisztusi élet hősei. Vájjon nem esünk-e a bálvánjwzás hibájába, ha a szenteket vallási életünkbe állítjuk és vallásos tisztelettel illetjük. Nem. _ Istent az ő végtelen tökéletességéért imádjuk, a szenteket ! ellenben erényeikért dicsőítjük, i Istentől bűneink bocsánatát kérjük, a szenteket ellenben arra kérjük, hogy mint Isten'nek választottjai támogassák | Istennél kérelmeinket. Istennek hálát adunk mivel nekünk kegyelmet adott a szenteknek, i azért vagyunk hálásak, mert közbenjártak kérelmünk megnyerésében. Tiszteljük a szenteket erényeikért. Ámde ki tette a szenteket azzá, nemde az Isten. Midőn tehát a szenteket tiszteljük, ! magát az Istent tiszteljük meg 1 bennük. Legyünk buzgók a szentek tiszteletében és necsak szóval, hanem életünkkel, nemes erkölcsi életüknek a követése által. Szeressük Istent, felebarátunkat, mint önmagunkat, úgy mint ők és akkor hasznos lesz a mi tiszteletünk, mert 'mi is fogjuk hallani Üdvözítőnk szavait: “Örüljetek és vigadjatok, mert a ti jutalmatok bőséges lesz a mennyekben.” RENDKÍVÜLI! Matracok újjáalakítása hihetetlen olcsó ...........$4.00 Tollas takarók, valódi toliból ágyakra ........................... $7.90 Hívásra jövünk és díjtalanul felvesszük és visszaszállítjuk. Modern Bedding Co. 3118 Lorain Ave. ME. 7919 i i
