A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-04-30 / 18. szám

PAGE 2 OLDAL APRIL 30, 1948 A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) _________ Founder: B, T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó GE2A PERSY PUBLISHING COMPANY. INC. Sserkesílő GÉZA PEREY Editor Térsszerkesslő: LÁSZLÓ SZEGEDY Associate Editor Szerkesztőség é3 kiadóhivatal — Publication Office 11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4. OHIO Telefon: CEdar 9141 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre...................................$4.00 Fél évre .............t............. 2.00 SUBSCRIPTION RATES One Yéar..........................$4.00 Half Year....*..................... 2.00 Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Pest Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. A Ref. Egyházkerületi gyűlés és politika A Magyar Református Egyházkerület gyűlést tartott Clevelandban. Sok üdvös határozat mellett: kevésbbé üdvös politikai határozatot is hoztak. "Emlékezzél meg Uram a Te Egyesületedről." A keresztény Egyházak minden korszakban nagy er­kölcsi erőket képviseltek. Isten igéit nemcsak ajkaikon hordozták, de lelkűkben is ápolták és igyekeztek azt elpalántálni a milliók lelkében is. Ez volt küldetésük és e küldetés egyetlen keresztény egy­háztól sem vitatható el. Éppen ezért Cleveland magyarsága, felekezeti küiömbség nélkül nagy szeretettel üdvözölte falai között nemrégiben a Magyar Református Egyesület konvencióját és nagy szere­tettel látta falai között e hó 20-21 és 22-én a Református Egy­házkerület gyűlését is. A Ref. Egyházkerület üdvös egyházi határozatairól külön beszámolónkban emlékezünk meg. Ebben a ro­vatunkban a Ref. Egyházkerületnek csak politikai határozataival foglalkozunk, mert e határozatok ért­hetetlenül a vörös politikai vonalvezetés sikján mo­zognak. Nem azt akarjuk kétségbevonni, hogy az Egyházkerületi gyűlésnek nincsen joga politikai állásfoglalásra. Hiszen a po­litika döntőleg belenyúl a hitélet és magánélet minden moz­zanatába is. Egy olyan hatalmas erkölcsi testületnek tehát, amilyen egy egyházkerületi gyűlés: bizonyos esetekben nem­csak joga, hanem kötelessége is politikai kérdéekkel fog­lalkozni. De^éppen ezért bűnnek tartjuk azt, hogy ez az állás­­foglalás, — ha politikai ostyába burkoltan is, — a jól ismert kommunista platform vörös mezőin marsol és Moszkva irányában tiszteleg. A társadalmi committee politikát csinál A Ref. Egyházkerületi gyűlés különféle csoportjai kö­zött volt egy “Social Action Committee” is. Vagyis egy Tár­sadalmi ügyekkel foglalkozó Bizottság” is. Ennek a Bizottságnak az elnöke Dr. Takaró Géza new yorki ref. lelkész volt, ami nagy meglepetést jelentett mind­azok számára, akik az ügyek belső alakulásának a mozgalmi erőit is ismerték. ^ Mert Református lelkészi körökben már hetek, hóna­pok óta arról volt szó, hogy Dr. Takaró Gézát éppen a Clevelandban összeülő Ref. Egyházkerületi (szinó­­dusi) Gyűlés, mini legfőbb egyházi hatóság: — kirí­vóan közismert kommunista érzelmei és Moszkva felé tekintő magyar-ellenes megmozdulásai miatt: meg fog­ja fosztani a lelkészi palásttól! E helyett a társadalmi Committee elnökévé választották. Mi már hónapok óta ismertük a palásttól való megfosz­tás! mozgalmat. De soha sem ellene, sem mellette nem ir­tunk, mert álláspontunk szerint ennek a kérdésnek ta mér­legelése és eldöntése szigorúan a legfőbb egyházi hatóságra tartozik. Ezen álláspontunk mellett kitartunk ma is. Nem kifogásoljuk azt, hogy Dr. Takarót nem fosztották meg lel­készi palástjától. Sőt, magasabb szempontból jobb is. Minek csináltak volna belőle kommunista martyrt vagy vörös szentet? De azt már mégi csak soknak tartjuk, hogy ennek a magas egyházi hatóságnak a politikai állásfoglalását éppen az a Dr. Takaró Géza irányította, akit — éppen politikai magatartása miatt — lelkészi palástjától akartak megfosztani! Mindenek előtt egészen különös, hogy az egyházi ható­ság “Társadalmi Committee”-ja nem társadalmi, hanem poli­tikai kérdésekkel foglalkozott. És mint Társadalmi Committee, a következő javaslatot tette: Három határozati javaslat A Ref. Egyházkerületi gyűlés sürgesse meg az Egye­sült Államok kormányát, hogy folytasson megbeszé­léseket és tárgyalásokat Oroszországgal a háború el­hárítására! A “Társadalmi Committee” elnevezés tehát mindenek­előtt csak “takaró” volt Dr. Takaró számára, mint ahogy például Kossuth, Petőfi és Rákóczi is csak “takarók” a vö­rösök számára. E meghatározáson túl viszont minden gyermek tudja már, hogy nem a U. S. az, amely hosszú évek óta A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD A VILÁG LEGNAGYOBB BOMBÁZÓJA . , . E képünk a Consolidated Vultee B36-ot ábrá­zolja, mely a világ legnagyobb bombázója. Képes 10,000 font dinamitot 10,000 mérföld távol ságra szállítani. Ami annyit jelent, hogy Európába és vissza leszállás nélkül juthat el. Hat motorja 18 ezer lóerőt fejt ki. A szárnyak szélessége 230 láb, a repülőgép hossza pedig 163 láb. A MAGYARSÁG HÁROM NAGY VILÁGÁÜDMÁSA: RODOSTÚ... TURIN... NEW YORK Irta: CARTAGO Befogja-e tölteni az amerikai magyarság történelmi hivatását, melyet a történelem és Gond­viselés ruháztak reá? (Befejező közlemény) A törvényes magyar államfor­ma és a számüzöttek jogai E cél mgvalósitására Magyar­­ország Nemzetgyűlése minde­nek előtt a következő törvényt alkotja: 1§. Az államhatalom kizáró­lagos forrása és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az álta­lános, egyenlő, közvetlen és tit­kos választójog alapján megvá­lasztott Nemzetgyűlés utján gyakorolja. 2§. (1) Magyarország köztárr saság. (2) A köztársaság élén elnök áll. A 3-ik §-tól a 15-ikig a köz­­társasági elnökké való válasz­tás, valamint az elnöki jogok vannak szabályozva és hossza­dalmas volna azt egy újságcikk keretén belül mind leírni. Ami minket közelebbről érdekel a jövő Magyarország kialakulását illetőleg az ;a 15-ik §-nál kez­dődik, amelyet szószerint köz­lünk. 15§. (1) A köztársasági elnök tisztségéről csak a Nemzetgyű­léshez intézett nyilatkozatban és a Nemzetgyűlés hozzájárulá­sával mondhat le. A Nemzet­gyűlés 15 napon belül kérheti a köztársaság elnökét, hogy el­határozását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elha­tározását fenntartja, a Nemzet­gyűlés a lemondás tudomásul vételét nem tagadhatja meg. (2) Ha a köztársasági elnök meghal, a köztársasági elnöki szék más okból megüresedik, vagy a köztársasági elnök tiszt­ségének ellátására egyéb okból tartósan képtelenné válik, az uj köziársasági emők 'mégválasz­­lásáig a köztársasági elnöki jog­kört a Nemzetgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozás­sal, hogy a Nemzetgyűlés által alkotott törvényt a Nemzet­gyűlésnek újabb megfontolás végett nem küldheti vissza. A Nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával csak jogerősen elitéltek javára élhet. (3) Ha a köztár.sasági elnöki szék megüresedik, vagy a köz­­társasági elnök tisztségének el­minden életbevágóan fontos nemzetközi tárgyalást egészen a háborús feszültségig szabotál el, hanem: a SZOVJET! A javaslat viszont tagadhatatlanul olyan csengésű, hogy miután a U. S. politika elmérgesitette a helyzetet, most tart­sunk némi penitenciát és szép szavakkal, némi megbánással és sok milliárdos ajándék-kölcsönökkel békitsük békésebbre Sztálin Bátyó legfőbb bolsi-elvtárs Őfelségét . . . A Dr. Takaró féle második számú javaslat szintén Moszk­va felé kacsint. Ez a következőképen hangzik: A Marshall terv segítségéi terjesszék ki olyan orszá­gokra is, amely országokat eddig még nem vettek fel a segélyezendők közé." De lássuk csak: milyen országokat nem vettek fel eddig a segélyezendők közé? Kizárólag azokat, amelyek a bolsi érdekszférába tar­toznak és többé kevésbé nyílt vagy burkolt vörös elnyomás alatt állanak. Másszóval: a Marshall terv nem hajlandó a bolsi uralmakat még külön milliárdos adományokkal is megerősíteni. Viszont Dr. Takaró ezt akarja! A legmulatságosabb egyébiránt az, hogy a Szovjet majd­nem európai keresztes hadjáratot indított a Marshall terv ellen, nehogy Amerika ezáltal bizonyos népszerűségre és be­folyásra tehessen szert a segítségre szoruló és a moszkvai érdekszférába nem tartozó országokban. És akkor még Tiakaró is életre-halálra küzdött a Marshall terv ellen. De mivel a Marshall terv mindenütt nagy diadalt aratott: most már ők is szeretnének belőle részesülni. A harmadik Takaró terv megint csak “takarásra” való, mert az előbbi két javaslat igazi céljának eltakarására azt javaslója, hogy a Ref. Synodus Truman elnök ismeretes köz­jogi programját tegye magáévá. És a Református Egyházkeületi gyűlés: az igehirdető istenes ajkak, szónokmü vészek és a magas szellemi képzett­­égüek gyülekezete: egyhangúlag elfogadta Dr. Takaró vala­mennyi javaslatát! "Emlékezzél meg Uram a Te gyülekezetedről!" látására tartósan képtelenné vá­lik, a Nemzetgyűlés elnöke gondoskodni köteles arról, hogy a Nemzetgyűlés az uj köztár­sasági elnök megválasztása vé­gett harminc napon belül ösz­­szeüljön. Ha a Nemzetgyűlés megbíza­tása: a köztársasági elnök vá­lasztását szükségessé tevő kö­rülmény bekövetkezése előtt megszűnt vagy a köztársasági elnök a Nemeztgyülést felosz­latta, a minisztérium köteles a választások megtartásáról olyan időpontban gondoskodni, hogy az uj köztársasági elnök választást szükségessé tevő kö­rülmény bekövetkezésétől szá­mított hatvan n^pon belül meg­választható legyen. $ Ilyen esetben a köztársasági elnök jogait a (2) bekezdésben meghatározott korlátozással a feloszlatott Nemzetgyűlés elnö­ke, illetőleg annak a Nemzet­gyűlésnek az elnöke gyakorolja, ' melynek megbízatása a köztár­sasági elnöki sjeék megürese­­dése élőt megszűnt. A Nemzetgyűlés 13. ülésén, 1946. évi február hó 1-én, pén­teken Nagy Ferenc elnöklete alatt választották meg Tildy Zoltánt Magyarország köztársa­sági elnökévé. A kormány ré­széről jelen voltak: Rákosi Má­tyás miniszterelnök helyettes, Antal József, Bállá Antal, Bán Antal, Bárányos Károly, Dobi István, Gerő Ernő, Rónai Sán­dor Szakasits Árpád és Tombor Jenő miniszterek. Mivel a mai magyar köztár­sasági elnök, valamint a Nem­zetgyűlés nem gyakorolhatja a szabad választás alapján reá­ruházott megbízatást, mert cse­lekvési erejét nem a törvény által kimondott jogforrás alap­ján gyakorolhatja, hanem a szuronyok által ráparancsolt és nem a magyar nép érdekeit szolgáló módon, így g nép ere­jéből fakadó jogfolytonosság megszűnik és helyét a diktá; tori terror váltja fel. Ennek alapján minden amit a terror és erőszak alkot: jogerővel nem |bir, mert úgy az elnök, mint a Nemzetgyűlés akadályozva van szabad elhatározásának gyakor­lásában. Itt kezdődik az egész világon szétszórtan élő magyarságnak, de különösen a szabad államok­ban tartózkodóknak nagy tör­­tnéelmi hivatottsága. Tehát az Egyesült Államokban tömege­sen élő magyarság is csak úgy felelhet meg azon hivatottsá­(Folytatás a 6-ik oldalon) FOLYIK A TÖRTÉNELEM A magyar szabadságharc története XIV. A Rákos mögötti halmokon a győztes honvédek éljen kiál­tása veri fel az éjszaka álmait, a távol gödöllői hegyekről át­­hangzik az ellen szomorú, hívogató trombitszójia; benn az erdő mélyében a halára sebesültek nyögése, sóhajtása kisért. A malomréten tábortüzek körül cigányzene szól; huszárok, hon­védek toborzót táncolnak. A rét árkaiból csermely szivárog, mely a Rákos vizét pirosra festi . . . A magyar honvédsereg előtt nyitva áll a Pest felé vezető ut. A HABSBURG URALKODÓHÁZ DETRONIZÁLÁSA 1849. április 14. 1849. tavaszán mindenfelé a győzelem istenasszonya kö­vette a magyar fegyvereket. Bécs felé futott a szájas Windisch­­graetz; Bem megtisztította Erdélyt az ellenségtől, Perczel és Damjanich össztiporták a ráclázadást. Észak-Magyarországból is sietve vonult kifelé az osztrák, Húrban cseh diákjai pedig sírva szaladtak haza. A nemzet a dicsőség napjait élte, mámoros volt és a köz­hangulatból merítő Kossuth merész lelkében a legmerészebb eszme fogamzott meg. a Habsburgh uralkodóház detronizálása. Az emlékezetes április 14-i ülést a debreceni ref. nagy tem­plomban tartották, sok ezernyi nép jelenlétében, Temetői csendben, sápadtan emelkedik fel Kossuth és eleinte halkan, majd egyre erősbödő hangqn megkezdte hatalmas be­szédét Európa egyik leghatalmasabb dinasztiája ellen. Beszéde végén nyújtotta be történelmi nevezetességű in­dítványát, mely szerint a habsburg-lotharingiai ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása miatt: a nem­zet nevében trónvesztettnek, kirekesztettnek és számüzöttnek nyilvánittatik . . . És a magyar címerből e napon egyidőre eltűnt a korona, hogy helyét a koszorúba helyezett kard foglalja el Halotti csend lett a teremben Mindenkiben megdöbbent a lélek és az lacrok ezt kérdezték egymástól: — Most mi lesz? Kossuth ekkor összekulcsolja kezeit, ég felé emeli és igy fohászkodik: Úgy legyen! Amen! A nagy, komor boltozatok alatt mint távoli dörgés elhaló moraja, a sok ezer ajk utána fohászkodj*a: — Úgy legyen! Amen! így volt Históriát Írunk, nem regényt A NAGYSARLÓI CSATA Wolgemuth osztrák tábornok 1849 április 18-án, fent a Ga­ram mellett igy szólt táborkarához: — Uraim! Holnaptól kezdve nincs visszavonulás Rá 24 órára pedig az osztrák hadsereg, tábornokaival és Wohlgemuthjával együtt eszeveszetten futott a diadalmas hon­védek elől A honvédek' győzelme tökéletes és teljes volt I A magyar vezérek közül résztvettek benne Klapka, Dam­janich, Desseffy, Gáspár, Dipold, Visocky, Kazinczy, Leiningen és Kiss Pál. A honvédek kik már ekkor edzett hősök voltak, jóformán csak szuronyrohamokkal dolgoztak és ez döntötte el a győzel­met. Az ellenség halottakban és sebesültekben 2900 embert vesz­tett, 2000-ien pedig foglyul estek. Ez volt a nagysarlói csata, ia szabadságharc legvéresebb ütközete. A győzelemittas honvédsereg pedig rohant tovább Komá­rom felszabadítására. BUDAVÁR BEVÉTELE 1849. május 21. Buda bevétele egyike a kor legnevezetesebb ostromainak. Honvédeink úgyszólván szuronnyal vették be a várat, melyet parancsnoka Hntzi Henrik kitűnő erősséggé alakított át. Laj­torján, szuronyos puskával kezében kapaszkodott fel a bástyák­ra a honvédsereg, négyszáz ágyú bömbölésének közepette. Görgei ostromágyuk nélkül ment Budára. Azt hitte, hogy a gyönge “úgynevezett várat” egy rohammal beveszi. De csak­hamar belátta, hogy csalódott föltevésében. A vár erős volt. Rendszeres ostromhoz kellett fognia, mely sokáig elhúzódott. Május 4-én érkezett Görgei Budára s a pesti lakosság di­adalmámora között körülzárta a várat. Minthogy Hentzi a vár átadására való felszólítást visszutasitotta: azonnal megkezdő­dött a harc. Az első sikertelen roham után, melynek szomorú folyta­tása lön Pest bombáztatása: Görgei ostromágyukat kért Komá­romból és a Krisztinavárosban réstörő üteget építtetett. Ezután 17 hosszú ostromnap következett, tele borzalommal és dicső­séggel. Tizenkét napig dörgött száz, meg száz ágyú torka a fő­város fölött, rombolva, tüzbe, lángba borítva azt. (Folytatjuk) 1848 1948 MINDEN KERESZTÉNYEK LAPJA A JO PÁSZTOR “GOOD SHEPHERD” WEEKLY 11426 Buckeye Road ELŐFIZETÉS ÉVI 4 DOLLÁR MERCHANTS: Best Advertising Medium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents