A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-30 / 138. szám
2004. JANUÁR 30. Kultúra A HÍD 11 ü 2009-ig együtt a Munkácsy-trilógia GOLGOTABAMIÉNK Büszkék lehetnek a New York-i magyarok: a köztük élő Pákh Imre további öt évre tartós letétbe helyezte Munkácsy Alwály: Golgota című festményét a debreceni Déri Múzeumban. Ezzel lehetővé vált, hogy Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája együtt maradjon Magyarországon, jelesül Debrecenben. Kis Dénes A rendkívüli hírt éppen egyik jeles napunkon, Kölcsey Ferenc Himnusza születésnapján, január 22-én adták hírül a debreceni városházán, ahol megjelent Pákh Imre is. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere levélben köszöntötte az eseményt. Mint írta: "A Munkácsy-trilógia művészi értékén túl mára szimbólummá Üvöltő szelek Juliette Binoche évtizede lett a világ filmművészetének új sztárja. Sokoldalú színész, sokarcú nő és - nagyon szép. Arca valamilyen Lolobrigida-utód arc, annak erotikus, kihívó hatása nélkül, viszont művészetével sokféle jellemet képes az arcán viselni. Ennek egyik csodáját mutatta fel A Pont neuf szerelmesei című francia alkotásban, ahol egy bakancsos, topis, buta utcaseprő lányt alakított, aki a szerelemtől lassan, de fantasztikusan tudott megszépülni. Juliette Binoche francia színésznő egyik erőssége az amerikaitól rátartian elhatárolódó, gazdag francia filmművészetnek, ám olyan erejű játékos, hogy párhuzamosan játszik Hollywoodban is. Nem egy amerikai filmesnek jelent élményt, ha Binoche-t rendezheti. Partnere ezúttal Ralph Heimes lesz, akivel először az Angol betegben játszott együtt, bár ott nem ő volt Fiennes partnere. Most nagv játéklehetőséget kapott Peter Kosminsky-től, aki az Üvöltő szeleket (Wuthering Heights) rendezi, s Binoche-ra bízta a női főszerepet. Ez az angol regény Emily Bronté múlt századi remeke. Vele most a világirodalom egyik nagy műve adott lehetőséget a kivételes rendezői álomra, hogy a moziban kilúgozott sok irodalmi alapmű helyett ezúttal szerencsésen, egyenrangúan találkozzék irodalom és filmművészet. Budapesten, Bécsben és a környező országokban így reklámozzák a belőle forgatott filmet: "A szerelem és a szenvedély örök története". A mozireklám most hiteles: ezt Katona Anna irodalomtörténész, Brontékutató egyik írása így igazolja: "A szerelem megszállottsággá válik, oly leküzdhetetlen érzéssé, amely csak pusztíthat, romba dönthet... A mű lírai hangvételű, az emberről, az emberi életről szóló egyéni látomás." Az amerikai Paramount Pictures által forgatott film odahaza is megvásárolható DVD-n. (FD) vált, ami azt jelképezi, hogy ha egy közösség - a nemzet egésze - egy jó ügyért összefog, annak eredménye lesz. A Munkácsytrilógia esetében az eredményre nyolcvanegy évet kellett várni, mert 1911-bén merült fel először az az ötlet, hogy a három Frigyes az Ecce Homót. Némi kerülővel az Egyesült Államokból visszahozott, majd a kanadai Hamilton Galériába kiszállított Krisztus Pilátus előtt című kép is végül a debreceni Déri Múzeumba került. Most pedig Pákh Imre jóvoltából a Golgota debreceni kiállítása is biztosított, egészen 2009-ig. Pákh Imre így nyilatkozott:- Eredeti tulajdonosa a képet egy millió dollárra tartotta, de hogy mennyiért vettem meg, azt nem kívánom nyilvánosságra hozni. Gyorsan kellett viszont cselekednem a kép megvételéről, mert más vevő, aki nem magyar, nyilván nem akarta volna Magyarországra hozatni a Golgotát. képet együtt kellene bemutatni, ám erre. csak 1995-ben került sor. Az első kép már százöt évvel ezelőtt a debreceni Déri Múzeum tulajdona lett, ekkor adományozta a gyűjteménynek a múzeumalapító Déri NEW YORK-I MAGYAR SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZ EGYESÜLET ALAPÍTOTTA: DR VARGA LÁSZLÓ A 20 ÉVES NEW YORK I MAGYAR SZÍNHÁZ ygfex- CSEREY ERZSI raidexésébenbemuta^a: •VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG ZENÉS, VIDÁM, FARSANGI GÁLAMŰSOR Közreműködnek: KURUNCZI MARGIT író, müsorszerkesztő, a DUNA TV, a Nationality Broadcasting TV / rádió munkatársa Budapestről É JOE MURÁNYI világhírű klarinetművész, a New Orleans-i jazz mestere és a MARDI GRAS JAZZ BAND Műsorvezetők: Cserey Erzsi, Kovács Szilvia 2004. FEBRUÁR 7-ÉN, SZOMBATON D.U. 5:00 ORAKOR A FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZ DÍSZTERMÉBEN 229 EAST 82-ES UTCA, MANHATTAN Egységes helyárak; $20-Helyfoglalás: Ssrthór: 1212)8617981 Capattío tevőt (212)737-2666 Motrwr tew* (2)2)535-3685 KÉRJÜK TÁMOGASSA 20 ÉVE FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ S7.TNWÍZUNKAT! 9» Szürke eminenciások a magyar történelemben (SZKRKESZTKrrE: SZENTPÉTHU JÓZSIK) Mindjárt az elején maradjunk abban: a szürke eminenciások nem szürkék. Sem a politikában, sem a munkahelyen, sem a családban. Azt sem mondhatnánk, hogy- színes egyéniségek ugy an, de ilyen-olyan okból az élet szürke hátterében maradtak, színesen is elszürkültek. Például Rákosi Mátyás egy Farkas Mihály nevű szürke eminenciással rendelkezett. Ez a Farkas egyáltalán nem szürkült el, hisz egykor ő volt az ÁVO legfelsőbb főnöke. Más kérdés, hogy7 Rákosi végül rákente a kegyetlenkedéseket, ártatlanok meggyilkolását és a Kozma utcai börtönben az "öltönye" már csukaszürke volt, némi csíkokkal. Akkor hát szürkék vagy nem szürkék? Végiglapozva a Kossuth Kiadó e remek kötetét - csak kapásiül említek belőle néhány nevet a hetvenötből: Bakócz Tamás, Werbőczy István, Fráter György, Hadik András, Eötvös József, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Klebelsberg Kunó, Schlachta Margit, Szombathelyi Ferenc, Kéthly Anna, Varga Béla, Gerő Ernő, Aczél György'... - s a "szürke" jelző az egyéniség tekintetében: tévedés. E történelmi alakok határozott szémélyiségjegyekkél rendelkeztek, jókkal-rosszakkal, de nem szürkültek koruk átlagemberei közé. A hatalom birtoklásában sem voltak szürkék, hiszen közvetlenül "trónközeiben" álltak, s ahogy a szerkesztő Szentpéteri József írja róluk: Akiknek "szava után megy a király". Gyakori volt persze a Jágó-alkatra is. Utalhanink Gerő Ernő intrikáira, amelyekkel a progresszív kommunista Bebrits Lajost "kinyírta". A jágóiság azonban nem általánosítható közöttük. Mitől marad tehát szürke egy eminenciás? A teljes hatalom hiányától. Trónközeliségük a mindig második ember végső társadalmi státusza maradt. Közülük azonban sokan nem is akartak "trónra" jutni, másodikból első ember lenni. Az hogy "az ő szavuk után ment a király", sok szürke eminenciás esetében az ő tehetségüket jelezte, mely az ország javára szolgált. Ha számukra "nem jött be a helyzet" az első ember posztjának megszerzésére, csak egy részük élte meg tragédiának. Fi jobbik részük tette a dolgát, használta a képességeit a közjó, az ország javára. A hatalomra vágyók gondolkodásáról pedig némi humorral el lehet mondani a politikai helyett a családi szürke eminenciás státusz taktikáját: "Egy anyósnak vagy gyilkosán éles nyelve, vagy kemény sodrófája legyen!" Ha egyik sincs, hát az pech! A Kossuth Kiadó e könyve a tudomány és a pedagógia terén telitalálat: felhívja a figyelmet az olykor túlságosan a vezéregyéniségekre összpontosító történelemszemlélet egyoldalúságára. Megjelenése és elolvasása után a történelemértékelés sokoldalúbb lehet. (FD) » Újságírói kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy igaz-e: százharminc millió forintért (!) vette meg a festményt, Pákh Imre szarkasztikusán azt válaszolta, hogy legfeljebb a kerete került ennyibe.
