A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-25 / 159. szám

20 A HÍD E gészség 2003. JÚNIUS 25. H Ezeréves élvezet NAPI CSERJÉNKRŐL A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Ma sokan azért tartózkod­nak tőle, mert károsnak vélik. Vajon tényleg így van-e ez? Az agy nem felejt A londoni University College szakértői bebizonyították, hogy az agy tudat alatt képes arra, hogy rész­letesen emlékezzen a múltban történt veszélyekre. Az angol Nature egészségügyi szaklapban a kutatók leírják, hogyan lehet az agy blokkolásával kikapcsol­ni a fájdalmat. Önkéntesek gyenge elektromos sokkot kaptak, hogy elfe­lejtsék a kísérlet folyamán kapott in­formációkat. Ezt követően a 14 páci­enst másfél óráig mágneses rezonan­cia vizsgáló berendezés tesztelte. Absztrakt képek sorozatát mutatták be nekik, amelyeket speciálisan dol­goztak ki a tudósok a kísérlet számá­ra. Majd egy másodpercig elektro­mos sokkot kaptak. Ez olyan érzés volt a számukra, mint egy gombostű szúrása. A vizsgálat befejezése után az ön­kéntesek többsége nem emlékezett semmire. Azonban a berendezés fontos megfigyeléseket rögzített: az agykéreg egy része azon „dolgozott" hogy következtetéseket vonjon le a látottakból. Dr. Ben Seymour a kutatások ve­zetője elmondta, hogy ha például egy négyzetet mutattak volna a kí­sérleti alanyoknak, amelyet később egy kör követett volna összekapcsol­va a kis elektromos sokkal, az agy rögtön megtanulta volna, hogy a kört fájdalom követi. Sőt az is rögződik az agyban, hogy a négyzet után következik a rossz érzés, vagyis a fájdalom. Ezekre az információkra emlékez­ve az agy képes arra, hogy a későbbi­ekben időben jelezze a „vészhelyze­tet”. Seymour szerint az agy egyedül­álló biológia komputer, 100 milliárd idegsejtjével határozza meg gondo­latainkat és viselkedésünket. Nem is vagyunk annak tudatában, hogy agyunk egy komplex matematikai képlet segítségével gondoskodik biz­tonságunkról. „Képzeljük csak el, hogy a szom­széd kutyája megtámadt bennünket. Ezek után nemcsak kerülni fogjuk a szomszédos ebet, hanem mindent, ami a kutyához kapcsolódik”­­mondja dr. Seymour. „Reméljük, hogy további agykutatásaink segít­ségével meg tudjuk előzni azt, hogy különböző fóbiák alakuljanak ki az emberekben, amelyek megkeserítik az életüket”- teszi hozzá a kutató. Az Egyesült Királyságban a la­kosság 10 százaléka szenved külön­böző fóbiás tünetektől. Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedez­ték fel élénkítő hatását. Eleinte a kör­nyéken található kávécserjék piros gyü­mölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyó­kat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrle­ményből zamatos, frissítő ital készíthe­tő. Égy csésze kávéban általában 100 mg koffein van; a koffeintartalom 80- 175 mg között ingadozhat. A sötétebb pörkölésű kávéban kevesebb koffein van, mint a világosabban, mert pörkö­léskor a koffein egy része elbomlik. A kávé enyhe serkentőszer, hatására foko­zódik a szellemi teljesítőképesség. Fris­sítő, élénkítő hatású, viszont az is igaz, hogy álmatlanságot, feszültséget idéz­het elő az arra érzékeny egyéneknél. Kialakulhat-e koffeinfüggőség? Sokan úgy gondolják, hogy a koffein­nel kapcsolatban is ugyanolyan hozzá­szokással lehet számolni, mint amilyen pl. a munkamánia, a játékszenvedély, il­letve a vásárlási kényszer. A koffein nem okoz ugyan kifejezett függőséget, de a rendszeres fogyasztóknál a koffein hirtelen megvonása szubjektív panaszo­kat okozhat, gyengeséget, fáradtságot, álmosságot válthat ki. Ezek a tünetek 1- 2 napig fokozódhatnak, de 5-6 nap alatt elmúlnak. Ha a leszokás fokozatosan történik, nem alakulnak ki kellemetlen tünetek. Emeli-e a kávé a szérumkoleszterin­­szintet? Számos vizsgálatban kimutatták, hogy napi kb. 6 csésze kávé rendszeres fogyasztása megemelheti a szérumko­­leszterin-szintet, növelve ezzel az érel­meszesedés, a szív- és érrendszeri meg­betegedések kialakulásának a kockáza­tát. Ez a hatás azonban nem a kávé kof­feintartalmának a következménye, ha­nem annak, hogy kávéfőzés közben a kávéőrleményből kafesztol és kaveol ol­dódik ki, és ez a két vegyület emeli meg a szérumkoleszterin-szintet. Ezek a ve­­gyületek instant kávéban és papírfilter­rel átszűrt kávéban nem találhatók meg. Kávéfogyasztás és szívműködés A koffein serkenti a szívműködést, növeli a szívfrekvenciát, az egyéni érzé­kenység függvényében azonban kelle­metlen szívdobogásérzést, remegést is kiválthat. Állatkísérletnél ritmuszavar is kiváltható koffeinnel, humán vizsgála­tok azonban ezt a hatást nem erősítették meg. Mind a szisztolés, mind a diaszto­­lés vérnyomást - 1-3 órás időtartamra - 5-10 százalékkal emeli meg. Ha valaki­nek magas a vérnyomása vagy infark­tust élt át, mindenképpen kérdezze meg orvosától, hogy ihat-e kávét. Válasszon­­e koffeinmenteset, vagy csökkentett koffeintartalmú keveréket. Minden túl­zás, pl. napi 6 csésze kávé azonban sen­kinek se tesz jót. Rendszeres kávéfogyasztásnál - a ki­alakuló tolerancia eredményeként - ezek a hatások nem érvényesülnek. Anyagcserét növelő hatás Rendszeres fogyasztás mellett nem, de azoknál, akik nincsenek hozzászokva, a kávé 5-25 százalékkal növelheti azt. Ez a hatás fiataloknál, sportolóknál, elhí­zottaknál nem érvényesül úgy, mint idős korban, kevésbé edzetteknél vagy sovány egyéneknél. Mivel elhízott em­bereknél nem növeli azt, alkalmazása fogyókúránál nem jön szóba. Minek köszönhető a kávé vízhajtó ha­tása? A koffein hatására tágulnak a veseerek, növekszik a vesén átáramló vérmennyiség, csökken a víz, a Na-, a K- és a Cl-ionok visszaszívódása a vesecsatornácskákban. Megnöveli-e a kávéivás a rák kialaku­lásának a kockázatát? 13 különböző, több mint 20 000 em­berre kiterjedő vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a rend­szeres kávé- vagy teafogyasztás nem nö­veli a rosszindulatú daganatok kialaku­lásának a veszélyét. Megnöveli-e a rendszeres kávézás a csontritkulás kockázatát? A koffein, a kalcium-anyagcserére gyakorolt hatásának megítélése az utób­bi időben megváltozott. Sokáig úgy tar­tották, hogy mivel a koffein fokozza a vizelettel történő kalciumürítést, ezáltal növeli a csontritkulás kialakulásának le­hetőségét. Ha van is a koffeinnek kalci­umürítést fokozó hatása, az olyan cse­kély, hogy nem befolyásolja a kalcium­anyagcserét, és nem befolyásolja a csontsűrűséget. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel mellett a rendszeres ká­véivás nem növeli a csontritkulás kiala­kulásának a kockázatát. Ihat-e kávét a várandós anya? Mérsékelt, napi 1-2 csésze instant ká­vé, illetve ennek megfelelő koffeintar­talmú egyéb ital fogyasztását terhesség alatt is biztonságosnak tartják. Nem egyértelműek az adatok arra nézve, hogy a túlzott kávéfogyasztás befolyá­solja-e a fogamzás létrejöttét, s hogy ká­rosíthatja-e a magzatot. Mindenesetre terhesség alatt minden túlzástól tartóz­kodni kell. Az USA-ban végzett két, nagyszámú terhes anyára kiterjedő vizs­gálat azt bizonyítja, hogy a mérsékletes kávéfogyasztás nem növeli a spontán abortuszok számát, nem befolyásolja a terhesség kimenetelét, nem hátráltatja a magzat fejlődését stb. Ä szoptató anya kávéfogyasztását is hasonlóan mérsékelni kell, hiszen a kof­fein "átmegy" az anyatejbe, s a csecse­mőnél nyugtalanságot okozhat. A koffein hatása a gyermekekre Kávét, kólát, erős teát ne adjunk gye­rekeknek. Csokoládé, kakaó és néhány üdítőital is tartalmaz koffeint (50 g cso­koládéban 5,5-35,5 mg, 250 ml kólában 8-53 mg található). Mérsékelt koffein­­tartalmú italok fogyasztása csak az arra érzékeny gyermekeknél okoz izgatottsá­got, remegést, álmatlanságot, szoron­gást, verejtékezést stb. A kávé és az oxidativ stressz A kávéban - a koffeinen kívül - még sok száz szerves és szervetlen vegyület található, pl.: Na, K, Mg, Fe, niacin. Természetes antioxidáns-tartalma sze­repet játszhat a szervezetben felesleg­ben képződő szabad gyökök lekötésé­ben; ez a hatás védelmet jelenthet az ér­elmeszesedés, a daganatos megbetege­dések, az Öregedési folyamatok stb. megelőzésében. A kávé mérsékelt fogyasztásának kedvező táplálkozás-élettani hatása van. Baktériumölő gyertya Kutatók kimutatták, hogy az euka­liptusz, a narancs és a kakukkfű illó­­anyagai baktériumölő hatásúak, így az ilyen illatosítású gyertyák haszná­latával tisztíthatjuk a szoba levegőjét. Az angliai Southampton egyetem kutatói megállapították hogy az euka­liptuszban, a narancsban és a kakukk­fűben olyan il lóanyagok vannak, amelyeknek esszenciái antibakteriális hatásúak. A kutatók szerint ennek a három illóanyagnak a keveréke füstö­lőbe vagy a gyertya anyagába téve ha­tékony lehet nemcsak a baktériumok, hanem a rovarok ellen is. Kísérleteik­ben kimutatták, hogy ezek az illóolaj­ok olyan kórokozókat pusztítanak el, mint például a coli vagy a staphylo­coccus baktériumok. Ezek a baktériu­mok évente több ezer embert megfer­tőznek, az ételekbe jutva akár napokig is munkaképtelenné teszik áldozatai­kat. Gyakran megtámadják a vesét és a fertőzés akár a beteg halálához is ve­zethet. Az említett kórokozók több­nyire a forralatlan tejben és a rossz minőségű ivóvízben élnek. A staphylococcus a bőr felszínen telepszik meg, és ha bekerül a repede­zett bőrbe, gyulladásokat okoz. A bőrkiütések és fertőzések megszünte­tésére eddig főleg penicillin készítmé­nyeket használtak. A szakemberek azt javasolják, hogy otthon gyakran gyújtsunk meg ezeket az illő olajokat tartalmazó gyertyákat vagy füstölő­ket, hogy biztosítsuk környezetünk­ben az egészséges levegőt. Természe­tesen a gyertya használata mellett to­vábbra is alaposan takarítsuk ki laká­sunkat, és sokat szellőztessünk.

Next

/
Thumbnails
Contents