A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-25 / 159. szám
Tudomány 2004. JÚNIUS 25. A HÍD 13 || A gondolat ereje mozgatja a számítógépet A GONDOLATOLVASÓ Amerikai kutatók olyan eljárással álltak elő, amely mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen betegek számára is elérhetővé teszi a számítógépet úgy, hogy a gép nem mechanikai, hanem "szellemi" úton továbbított parancsokat teljesít. Június 23. Nem kell más hozzá, mint egy kis koncentráció és néhány elektróda - állítják amerikai kutatók, akik legújabb fejlesztésű számítógépüket négy önként jelentkezőn tesztelték - sikeresen. A kutatók 32 elektródát használva teremtettek közvetlen kapcsolatot az agy szenzomotoros kérge és a beszédért felelős Broca-régó, illetve a számítógép között. Az önkéntesek - akiket az intézetben epilepsziával kezelnek - pusztán a megfelelő szóra gondolva - például: megy -, testük mozgatása nélkül képesek voltak számítógépes játékot játszani egymással. Az önkéntesek percek alatt elsajátították, hogyan irányíthatják a kurzort, és mindössze 24 perc elég volt ahhoz, hogy minden műveletet magabiztosan elvégezzenek. A beszámoló szerint a rövid edzés után már játszottak is egymással - nagy pontossággal tudták irányítani a számítógépet, sőt akadt olyan is, aki hibádanul teljesített. Az eljárásnak különösen olyan balesetet szenvedett vagy születésüktől fogva mozgáskorlátozott betegek látják majd hasznát, akik most még képtelenek szá-Június 22. Az arizonai egyetem kutatói azoknak a muslicáknak a szaporodási rointázatait vizsgálták, amelyek a sivatagban élnek a rothadásnak indult kaktuszok között. A biológusok vitatkoznak, vajon a két, egymással közeli rokonságban álló muslicafaj - a Drosophila mojavensis és a Drosophila arizonae - két külön faj-e (mint ahogy az elnevezésük is mutatja), vagy pedig ugyanazon faj két külön populációjáról van csak szó. Reed és Markow meggyőződése, hogy a megfigyelt muslicák a fajképződés korai stádiumában vannak. A fajképződés korai csírái akkor alakulhatnak ki, amikor egy faj különálló csoportjai.már nem szaporodnak tomítógépet kezelni. A gondolatolvasó gép segítségével képesek lesznek önállóan olvasni, írni, munkát végezni, sőt akár helyet változtatni is - állítja dr. Eric Leuthardt idegsebész (<Bames-Jewish Hospital >), a kutatás vezetője. Az elektródákat az epilepsziás rohamok lokalizációja céljából rutineljárás keretében vezetik a páciensek agyának legvább egymás között. Ha a két, immár különvált csoport egyedei nem tudnak, vagy egyszerűen "nem akarnak" a másik csoport egyedeivel párosodni, akkor a két csoport között megszűnik a gének cseréje, és mindkét csoport egyedei a saját evolúciós útjukon haladnak tovább, idővel új fajt hozva létre. A biológusok egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, mi az, ami elindítja az ún. reproduktív izoláció folyamatát (vagyis azt, hogy a faj egyes egyedei már nem párosodnak egymással). Korábban már több alkalommal azonosították azoknak a géneknek a különböző mutáns formáit, amelyek részben felelősek voltak azért, hogy egyes muslicák képtelenek velük közeli rokonságban álló fajokkal kereszteződni (hibridizálni). Az összes ilyen gént azonban már csak jóval azután sikerült felfedezni, hogy a két faj útja különvált. A fajok génjeiben végbement változások egyaránt lehettek a fajképződés okai és következményei is, valamint az sem zárható ki, hogy olyan véletlenszerű változásokról külső rétegére (felületére), hogy megállapíthassák, honnét erednek a rohamok, és az adott agyi régió idegkapcsolatait elvághassák a gyógyulás reményében. Más idegsebészek inkább implantátumokkal kísérleteznek majmokon. Mindazonáltal azt dr. Leuthardt is elismeri, hogy "nem tarthatjuk a vezetékeket hosszú ideig a betegeink fejében, hiszen ez óhatatlanul fertőzésekhez vezetne". A kutatás résztvevőinek betegágyhoz szíjazva kellett végigcsinálniuk a feladatokat, ami egyelőre igen kellemetlenné teheti a "gondolatolvasást". Az amerikai kutatócsoport azt reméli, hogy hamarosan kifejleszthetik azokat az elektródákat, amelyek fizikai kapcsolat nélkül is képesek lesznek a jelek továbbítására, és pusztán "szellemi erővel" válik kezelhetővé a gép. Az elmúlt években számos kutatócsoport kezdett komolyan foglalkozni az agy-számítógép kapcsolatokkal. 1998-ban a Neural Signals cég kutatói jelentették, hogy egy agyérkatasztrófa miatt lebénult beteg agyi implantátum segítségével mozgatta a kurzort a számítógép képernyőjén, előre beírt mondatokra mutatva (pl. Örülök, hogy látlak). Ez év áprilisában az amerikai Cyberkinetics cég megkapta az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (EDA) engedélyét ahhoz, hogy megkezdje a klinikai vizsgálatokat egy olyan agyi implantátummal, amelyet lebénult betegek koponyacsontja alá ültetnek be. van szó, amelyek már jóval a faj képződés befejeződése után jelentek meg. A nehézség tehát abban áll, hogy akkor érjék tetten a génekben létrejött "szakadást", amikor az még éppen kialakulóban van. A két evolúcióbiológusnak éppen ezt sikerült elvégeznie. A szabadban a D. mojavensis és a D. arizonae ritkán vagy szinte sosem kereszteződik egymással, annak ellenére, hogy élőhelyük egy széles sávban átfedésben van egymással a mexikói partok mentén. Laboratóriumi körülmények között a kutatók képesek rávenni az egyedeket, hogy a két csoport egyedei párosodjanak egymással. A laboratóriumi hibrid példányok azonban sok esetben nem lesznek termékenyek. Ha a D. mojavensis nőstény egyedeit keresztezzük a D. arizonae hímjeivel, akkor rendszerint egészséges utódok jönnek létre, de ugyanez fordítva már nem mondható el. A D. arizonae nőstények és a D. mojavensis hímjeinek keresztezésével létrejött hibridek hímjei mind sterilek lesznek. Reed szerint ez annak a jele, hogy ezek a muslicák az evolúciójuknak éppen abban a stádiumban vannak, amikor teljesen különálló fajokká válhatnak. A kutatás következő lépése a faj képződés folyamatában döntő szerepet játszó gének pontos azonosítása lehet. A kutatók azt tervezik, hogy hasznosítani fogják annak a nemrég indított projektnek az eredményeit, amelyet a D. mojavensis génsorrendjének meghatározására indítottak, és amelynek végeredményeként a muslica összes génjének pontos helye ismert lesz majd a kutatók előtt. Röviden ferencián kifejtette, hogy kora-júniusban megduplázódott a légkör széndioxid-tartalma, amely megháromszorozza az intenzitását a városi levegő felmelegedésének. A városok jelenleg átlagban húsz wattnyi hőt bocsátanak ki négyzetméterenként. Ez az érték a jövőben meghaladhatja a hatvan wattot is. Háromdimenziós tévét készít a Philips Június 19. A holland elektronikai óriáscég olyan szoftvert készített, amely a hagyományos kétdimenziós tévéadás képét térhatásúvá alakítja át. A szoftver minden egyes pixel és a körülötte lévő pixelek elemzésével próbálja kitalálni a mélységet. A Philips mérnökei azt állítják, hogy a tévéadásokat és a filmeket élőben, azaz fennakadás nélkül képesek háromdimenzióssá konvertálni. A különleges laposképernyős tévé látszólag olyan, mint bármelyik másik LCD kijelző, de a felületén egy különleges lencsékből álló, kissé ferdén elhelyezett réteg található. Ezek a mikroszkopikus lencsék a képpontok fényét meghatározott irányba fókuszálják, így alakul ki a háromdimenziósnak látszó kép. Irak kincsei BIZTONSÁGBAN Június 19. Amerikai tisztviselők Irakban bejelentették: a bagdadi Nemzeti Múzeum szinte valamennyi kincse sértetlen. Azokat akarják megnyugtatni, akik attól tartottak: a háború következtében a múzeum felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye műkincsrablók kezébe kerül. A múzeumban dolgozó amerikai szakértők eddig 170 000-re becsülték az eltűnt tárgyak számát - múlt héttől ez a szám 3000-re csökkent. A szenzációs eredmény annak köszönhető, hogy felfedeztek egy titkos pinceraktárat. A felfedezés egyszersmind az amerikai műemlékvédelmi nyomozók munkájának végét is jelenti Irakban, közölte a helyi amerikai hatóság. Marsjáró: kózetfúrás A KRÁTERBEN Június 18. Az Opportunity marsjáró behatolt az Endurance-kráter belsejébe, hogy megvizsgálja azokat a rétegeket, amelyek a Mars geológiai múltjáról nyújthatnak további információkat. A 18 fokos lejtőn való lassú és óvatos araszolás után az Opportunity eljutott első fő célpontjához, a Tennessee-kőzetekhez. A NASA irányítóközpontjába már meg is érkezett az első felvétel, amely a robotkar kőzetcsiszoló eszközével a kőzet felszínébe vájt mélyedést mutatja. A NASA szakemberei szerint a kőzet összetétele a marsjáró leszállóhelyeként szolgáló Sas-kráterben talált ún. evaporitokéhoz lehet hasonló, amelyek múltbéli víz nyomait jelentik (az evaporitok sekély víztestek bepárlódása során válnak ki a Földön). Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kráter sokkal bonyolultabb összetételű, mint korábban gondolták. A felvételek alapján három különböző kőzetréteget sikerült megkülönböztetni. A második és harmadik kőzetréteg a terület geológiai múltjának még korábbi fejezeteit tárhatja fel előttünk, s a szakemberek remélik, hogy ezekben is sikerül majd víz nyomára bukkanniuk. Kutatók elkapták a faj képződés pillanatát ISTENI TALÁLAT? Egy amerikai egyetem kutatói muslicákat tanulmányozva azt állítják, sikerült nyakon csípniük az evolúció ritka pillanatát, egy új faj létrejöttét. Azt, hogy pontosan mi indítja el a folyamatot, egyelőre nem sikerült meghatározni.
