A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-25 / 159. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2004. JÚNIUS 25. Röviden Irán ELENGEDI AZ ELFOGOTT BRITEKET Szabadon engedik szerdán az iráni hadsereg által az iraki határ mentén elfogott brit katonákat. Erről az ügyben zajló tárgyalások állását jól ismerő források számoltak be először, majd a hírt megerősítette Kamat Harazi iráni külügyminiszter is szerdán. “A brit hajók legénységét még ma szabadon engedik" - idézte az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség. A BBC teheráni tudósítója szerint a két fél már csak a katonák átadásának logisztikai részleteit egyezteti. A brit katonákat hétfőn vették őrizetbe a Satt el-Arab csatorna iráni vizein egyes források szerint iráni járőrök, mások szerint forradalmi gárdisták. Nagy-Britannia elismerte a határsértést, de azt hangoztatta, hogy navigációs tévedés történt. A britek iraki folyamőröket kiképzésén vettek részt, amikor iráni felségvizére tévedtek. Az. incidens diplomáciai válsággá szélesedett, Nagy-Britannia magyarázatot követelt Irántól. Jack Straw brit külügy miniszter telefonon beszélt iráni kollégájával, Kamal Harazival a brit katonák szabadon engedését és az őrnaszidok visszaszolgáltatását követelve. Eközben feldühödött irániak tüntettek Nagy-Britannia teheráni nagykövetsége előtt. ÜGYVÉDJE SZERINT BÁNTALMAZTÁK SZADDÁMOT Szaddám Huszeint is bántalmazták fogvatartói - állítja a volt diktátor egyik ügyvédje a Nemzetközi Vöröskereszt dokumentu¥ FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztóbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin jack Hahn Sióréti Antónia Fazekas Krisztina Kertész Gabriella Mandler Gábor Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Hirdetésszervezés: 347-733-6414 hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: 347-729-3698 naptar@ahid.com Föszerkesztő/Felelös kiadó (Editor in Chief/Publisher) Péterman István Kjadja/Published by A HW, tnc. T ördelőszerkesztó: Horvát Zsolt horvatzsolt@ahid.com Szerkesztőséig és kiadói hivatal Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ujsag@ahid.com www.ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The F,ditorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed./ H Kivégezték a terroristák a dél-koreai túszt A KELETEK HARCAI Roh Moo-Hym dél-koreai elnök megdöbbenését fejezte ki az Irakban elrabolt délkoreai tolmács lefejezése miatt, de kijelentette, hogy országa kitart amellett, bogy további csapatokat küldjön Irakba. Kim Szun-il-t a múlt héten rabolták el, holttestét pedig a Bagdaaot Falludzsával összekötő úton találták meg. Június 23. Dél-Korea visszautasította az emberrablók követelését, hogy vonja vissza hatszáz katonáját Irakból és álljon el attól a tervétől, hogy további háromezer főt küld a térségbe. A gyilkosságot az ENSZ is elítélte. Kim Szun-il lefejezése sokkolta Dél- Koreát. A 33 éves tolmács az amerikai erőknek dolgozó cég alkalmazottja volt és azért ment Irakba, hogy pénzt keressen arab tanulmányainak finanszírozására. Elrablói - az al-Kaidához kötődő, magukat Egyistenhit és Dzsihád -nak nevező csoport tagjai - egy videofelvételt tettek közzé, amelyen vélhetőleg Kim Szun-il életének utolsó percei láthatók. Az Al-Jazeera arab műholdas televízió által sugárzott felvételen azt mondják, hogy azért ölték meg a tolmácsot, mert Dél-Korea ragaszkodik hozzá, hogy további csapatokat küldjön Irakba. „A Jama’at al-Tawhid wa al-Jihadtól Dél-Korea népének” - hallható a felvételen - „a béke azon az emberen múlik, akit mások irányítanak. Mi megfenyegettünk benneteket, de ti ragaszkodtok ahhoz az ostoba emberhez, akit mások irányítanak. Ragaszkodtok ahhoz, hogy a kor zsarnokának szolgái maradjatok. Ez a tetteitek gyümölcse. Hagyjátok abba a hazudozást és a csalást. A hadseregetek itt van Irakban, nem az irakiak kedvéért, hanem az átkozott Amerika kedvéért” - fogalmaznak az emberrablók. Roh Moo-Hyun dél-koreai elnök az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte a gyilkosságot. Azt mondta, hogy szívszorító fájdalom volt látni Kim Szun-il-t, amint az életéért könyörgött a fogvatartói által közzétett felvételen, de kormánya nem enged a fenyegetőzéseknek. Az EU alkotmány fogadtatása Június 23. Nem csak Nagy-Britanniában, de az Unió új tagállamaiban is - ahol jól szerepeltek az EU-t bíráló pártok - éles kritikák érik a kormánypártokat. Lengyelországban a vezető ellenzéki erő, a Polgári Platform azt mondja: az Alkotmány rossz Lengyelországnak és nem szabad ratifikálni. így ismét kétségek merültek fel Marek Belka kormányfő átmeneti kabinetjének túlélésével kapcsolatban. A kormány ellen újabb bizalmi szavazást tartanak. Csehországban pedig az Alkotmányt “túl integrációpártinak” minősítő, ellenzéki polgári Demokraták jelentenek veszélyt Vladimir Spidla kormányának, amely “Európa számára előrelépésként” értékelte a dokumentumot. Franciaországban és Németországban a legélesebb kritika viszont azoktól ered, akik szerint a szerződés nem központosítja eléggé a hatalmat az EU intézményeiben ahhoz, hogy Párizs és Berlin vezetni tudja az egyesült Európát. Az európai választásokon a szavazók keményen megbüntették a kormánypártokat. Több államban, így Dániában, Nagy-Britanniában, Írországban és talán Franciaországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is népszavazást tartanak az Alkotmányról és megfigyelők szerint egy, vagy több állam szavazó visszautasíthatják az egyezményt. Ha azonban elfogadják, akkor az alkotmány lehetőséget teremt a hasonlóan gondolkodó tagállamoknak arra, hogy egy eddiginél szorosabb politikai úniót hozzanak létre közös bel- és külpolitikával. A brüsszeli csúcson azonban kiderült az is, hogy más országok nemzetállamok önkéntes együttműködéseként képzelik el az EU-t. A vita valószínűleg hosszú éveken át tart majd. Az országhoz mondott élő televíziós beszédében az elnök kijelentette, hogy országa elszántan harcol a terrorizmus ellen. Dél-Korea közeli szövetségese, az Egyesült Államok azonnal részvétét fejezte ki, de George Bush amerikai elnök Washington eltökéltségét hangoztatta. „A szabad világot nem félemlíthetik meg ezeknek a barbár embereknek a brutális cselekményei. Önök is láthatják, hogy megpróbálják megingatni akaratunkat és magabiztosságunkat. Azt várják, hogy meghunyászkodjunk, amikor szembenézünk a brutális gyilkosságaikkal. De az Egyesült Államokat nem fogják megfélemlíteni ezek az emberek. Mert mi erősen hiszünk a szabadságban, az emberi jogokban és az emberi méltóságban” - mondta az amerikai elnök. Nem sokkal a gyilkosságról szóló hírek megjelenése után a dél-koreai kormány megerősítette, hogy nem mond le a háromezer újabb katona Irakba küldéséről a már ott állomásozó 600 fős egészségügyi és műszaki alakulatok mellé. Azt azonban már megígérte a kabinet, hogy felgyorsítja a dél-koreai civilek evakuálását Irakból. Éktfogytiglanra ítélték Dutrowc-t Június 23. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a belga pedofilper elsőrendű vádlottját, Marc Dutroux-t. Volt felesége, aki bűntársa volt, 30 évet kapott. Dutroux-nak köze volt hat kislány elrablásához és két másik halálához. A hónapok óta tartó tárgyalások végén a nyolc nőből és négy férfiból álló esküdtszék már múlt héten bűnösnek nyilvánította a 47 éves Marc Dutroux-t, minden vádpontban. A bíróság keddi ítélethirdetésében most azt jelentette be, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kap a férfi. Dutroux volt felesége, Michelle Martin - aki mindenről tudott, de nem tett semmit a bűncselekmények megakadályozására, sőt két kislányt ő éheztetett halálra - 30 év börtönt kapott. Dutroux tettestársát az emberrablásokban, Michel Lelievre-t 25 évi, a negyedik vádlottat, Michel Nihoult pedig 5 év börtönbüntetésre ítélte az arloni esküdtbíróság. A Belgium első számú közellenségének tartott Duzroux-t hat kiskorú és serdülő lány elrablásával, fogvatartásával és megerőszakolásával vádolták, továbbá azzal, hogy felelősséggel tartozik két másik lány éhhaláláért. Marc Dutroux ügye csaknem egy évtizeden át központi téma volt Belgiumban, bűnpere a belga történelem legmegrázóbb perévé emelkedett. Mind a huszonöt kormány, amely jóváhagyta az Alkotmányos f^rzódés szövegét számított rá, hogy bizonyos fajta ellenkezés fogadja a bírálók részéröl, akik másfajta eredményt akartak.
