A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-18 / 158. szám

2004. JÚNIUS 18. Kultúra Célkeresztben a matektanár Földessy Dénes A New York-iak végtelen sora kí­gyózott a parton, s mellettük annyi rendőr, akár egy zsarukongresszuson. No meg a matrózok, s a tengerészgya­logosok is jól összejöttek, pedig az A1 Khaida okozta szorongás helyett ezút­tal inkább a derű jellemezte a nép és a haditengerészet találkozását. A New York-i emberek caplattak felfele a ha­jókra, köztük természetesen az itteni magyarok is, hisz a mi népünk valami­lyen csillagközi hírszolgálat szerint még a Marson is fellelhető, legalábbis egy utalás szerint: ”Na mars a jó néni­­kédbe!” Munkácsyért bármit A világ legnagyobb aukciós házá­nak londoni központjában XIX-XX. századi magyar, német, osztrák, cseh és lengyel mesterek művei kerültek kalapács alá. A Sotheby's előzetesen kiadott londoni árbecslése szerint a magyar művészek alkotásai közül Munkácsy Mihály "A pataknál" című képe volt a legígéretesebb; a cég 120- 180 ezer font (45-68 millió forint) be­vételt várt az alkotás licitjétől. Az 1885-ben festett kép keddi kiki­áltási ára 85 ezer font volt, amely a li­cit során gyorsan felment 100 ezer, majd 200 ezer font fölé. A csaknem negyedórás küzdelem végén már csak egy helyszíni, és egy telefonos licitáló ígért folyamatosan egymásra, először 10 ezer, majd 5 ezer fontonként emel­ve az ajánlatokat. A kalapács végül 525 ezer fontnál (200 millió forintnál) csapott le, a teremben ülő licitáló utol­só ajánlatára. A sikeres licitáló név nélkül, ma­gyar nyelven azt mondta: nem magá­nak, hanem megbízójának vette a ké­pet. Nem volt hajlandó elárulni rész­leteket sem magáról, sem megbízójá­ról, azon kívül, hogy ez utóbbi is ma­gyar. Arra a kérdésre, hogy megbízója megszabott-e felső árhatárt, az illető nemmel válaszolt. A Sotheby's legutóbb éppen egy éve, tavaly június elején rendezett ha­sonló aukciót a kor közép-európai, köztük magyar alkotóinak műveiből Londonban. Azon az aukción egy Munkácsy-kép valamivel több mint 106 ezer fontért kelt el a 80 ezer fon­tos előzetes felső becslés helyett. A keddi árverésen ugyancsak jelentős összegért adták el Benczúr Gyula "Nyári piknik" című képét, amelynek licitje - 48 ezer fontról indulva - 140 ezer fontnál állt meg. Szóval nézegettük a böhömnagy ha­jóágyúkat, az egyik hajóra ráállított Concorde repülőt, az oldalvást vízbe­­pottyanástól óvó hajóköteleket és a szépcsípőjű tengerésztiszt hölgyeket. Csudaszép panorámájuk volt. Egyálta-Ián, az enyhén ringó fedélzet, a csupa­­vas hangulatban is szélfútta, jó közérze­tet adott, tulajdonképpen jó reklám volt a haditengerész élethez a beton­rengeteg New York népe szemében. A Híd riporterének pedig jópofa emlékek jutottak eszébe. Például az egykor léte­zett adriai magyar haditengerészek sok öreg bajai vagány, rég elhalt nyugdíjas matrózának pajzán kocsmai nótája, mi­szerint, „A sirályok fenn az égen, rájuk gondolni se’ jó, akkor sz...nak a fedél­zetre, mikor tiszta a hajó! Haliló, Hali­hó!” Nem volt azért ennyire elégedett a tengerészgyalogosok part menti bemu­tatójának egynémely civil férfi vendé­ge. A kemény katonák ugyanis kipró­bálták a közönség önként jelentkező férfijainak fizikai állóképességét is. Aki lenyomott hetvenöt fekvőtámaszt, an­nak ígértek valamit. No, a támaszok után a lihegő emberek kaptak egy szép plakátot. Mire suszterbasszus hangon valaki beszólt:- Még hogy egy plakát? Jobb hadi­tengerészetben ezért egy üveg rumot osztanak! Egy tíz éves manhattani magyar srá­cot meg (képünkön) be is öltöztettek tengerészgyalogosnak. Oly büszkén állt a lötyögő egyenruhában, mintha már az amerikai hadsereg elit egységének, a hí­res ranger-eknek volna a katonája.- Ki van ennek a hatalmas periszkóp­nak a célkeresztjében? - érdeklődtünk tőle.- Például egy matektanár! Szóval a haditengerész életben von­zó is van, de az ellenségkép változatos. I Fesztiváldíjak listája TAROLÓ VÍGSZÍNHÁZ Befejeződött az idei Pécsi Országos Színházi Fesztivál, amelynek tizenöt résztvevő előadását ebben az évben- a lapunkban erről már nyilatkozott - Csengery Adrienne - százharminc belföldi és határon túli produkcióból válogatott ki, s amely a szakma jelentős hányada szerint az eddigi legmagasabb színvonalú fesztivál volt. Díjai: Legjobb előadás: Csehov: Siráj. (rendező: Schilling Árpád, Krétakör Színház). Legjobb rendezés: Zsótér István (Brecht: A kaukázusi krétakör, Vígszínház). Legjobb női főszereplő: Básti Juli (képünkön jobbra) A kaukázusi krétakör, Vígszínház). Legjobb férfi főszereplő: Kovács Zsolt (Csak egy szög (Kaposvári Csíky Gergely Színház). Legjobb női epizódszereplő: Varga Gabriella (Weöres: Theomáchia, Bárka Színház). Legjobb férfi epizódszereplő: Tilo Werner (Csehov: Siráj). Legjobb díszlet: Khell Csörsz (Cehov: Ivanov, Katona József Színház). Legjobb jelmez: Benedek Mari (A kaukázusi krétakör, Vígszínház). A közönségzsűri díja: Csehov: Siráj (Krétakör Színház). A MASZK Országos Színészegyesület színészdíjai: Legjobb női alakítás: Szantner Anna (Szigarjev: Fekete tej, Katona József Színház). Legjobb férfi alakítás: Gyabronka József (Csehov: Siráj). Baranya megye díja: Legjobb társulat: Szolnoki Szigligeti Színház (igazgató Szikora János). Legjobb alakítás: Pálfi Kata (Bernard-Koltes: Roberto Zucco, Új Színház). Pécs város különdíja: Kolozsvári Állami Magyar Színház (Ionesco: Jacques, vagy a behódolás). A HÍD 11 Mindenki külföldi, de sehol sem idegen (8.) Faragó Géza Faragó Géza 1877-ben született Budapesten. Tanulmányait 1898- ban Párizsban Muchánál és Colarossinál kezdte. Hazatérése után első kiállítása a Nemzeti Sza­lonban volt 1900-ban. Újabb több éves párizsi tartózkodása után Szolnokon Fényes Adolfnál és Kecskeméten Iványi-Grünwald Bélánál tanult, majd Budapesten telepedett le. Ötletgazdagsága, sajátosan ere­deti humorral telített szecessziós stílű plakátjai nagy hatással voltak a magyar plakátművészet fejlődé­sére. Díszleteket tervezett és kari­katúrákat is rajzolt. 1914-ben Ber­linben rendezett plakátkiállítást. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című ba­lettjét Londonban egy évig ját­szották. Legnevezetesebb plakátja: Gottschlig-rum; Törley-pezsgő (1909) ; Kerpel-kézfinomító (1910) ; 1910-ben, 1923-ban, 1928- ban voltak kiállításai festményei­ből a Nemzeti Szalonban.. Június 13-án a New Yorki Fészek Klubban Szigeti András kiállítása volt látható. A művész mindössze két évvel ezelőtt ragadott először ecsetet, mondhatni azért, hogy ki­töltse szabadidejét. Mára elképzel­­hetettlennek tartja életét festés nél­kül. Rövid pályafutása ellenére ké­pei meglepő érettségről és tudásról árulkodnak. A vele készült interjú jövő szá­munkban olvasható. PARTMENTI MUTATÓ Hadihajókról ritkán jut eszünkbe irodalmi ballada. De ahogy irdatlan nagy, félel­metes ágyúikkal most New Yorkban, e bemutató végett oefaroltak a kikötőbe, felidézóaött Villon. A Faludy György átköltötte „Ballada a kalózok szeretőjéről” című költeménye, melyben a kapitány, mielőtt a matrózok megszállnák a tenger­parti várost, megkérdi: „Kalózok szeretője, kit öljünk meg kívánságod szerinti S ő azt felelte: Mim!” E mostani New York-i haditengerészeti bemutatómk azonban inkább efélelmetes hatás feloldás, az emberi közelség, s a derű adta a sikerét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents