A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
2004. JÚNIUS 18. Gazdaság A HÍD 7 ü Világ: olcsóbb lesz az élelmiszer HOLNAPI FALATOK A fejlett országok több százmilliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot, ami lenyomja a piaci árakat. Június 16. A következő tíz évben az élelmiszertermelés - különösen a fejlődő országokban - meghaladja a keresletet, így tovább tart az élelmiszerárak csökkenésének világméretű folyamata - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a következő tíz év kilátásairól szóló jelentésében. A vizsgált időszakban évente 1,6 százalékkal nő a gabona- és 2,7 százalékkal az olajos magvak termelése, míg vajból 3,8, tejből 5,6 százalékkal lesz több. Ugyanakkor az OECD-országok részesedése az élelmiszerek világtermelésében jelentősen visszaesik - a sovány tejporé 12, a vajé kilenc, a sertés- és marhahúsé, valamint a sajtoké háromöt százalékkal. A fogyasztásban való részesedés ugyancsak csökkenni fog: a marhahúsé a tavalyi 61-ről 2013-ra 54 százalékra, a sertéshúsé 42-ről 39-re, a Vágtató magyar infláció A magyar külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó kedvezőtlen adatok megdöbbentették a pénzügyi piacokat - írta múlt héten a Washington Post. Június 14. A Post hozzátette: a most közzétett adatok után kevésbé valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank mérsékelni tudja az alapkamat mértékét. A folyó fizetésimérleghiány az idén meghaladhatja a nemzeti össztermék 8 százalékát, majd a lap így folytatta: a hiány méretéke elemzők szerint sérülékennyé teszi a forintot. Mindez párhuzamos a hazai árak növekedésével, s ennek nagy szerepe volt az EU-választások során elszenvedett kormányvereségben. Medgyessy Péter a választási vereséget azzal magyarázta, hogy a szocialista párt hívei elégedettek a kormánnyal, s ezért nem mentek el szavazni. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal májusban az utóbbi évek legmagasabb inflációját mérte, amelyben különösen nagy szerepe volt az áremelkedésnek. Legjobban a liszt „ugrott meg”: a kenyér eme alapanyagának ára 36 százalékkal nőtt. Holott Horn Gyula 1994-ban azzal a jelszóval nyerte meg a választásokat, hogy visszahozza a kilónként 3 forint 60 filléres kenyérárat. További árnövekedési csúcsok: elektromos energia 22, vezetékes gáz 19, kenyér 18, tömegközlekedés (villamos, metró, busz, troli) 16, iskolai költségek 14, távfűtés 13 százalék. vajé 37-ről 31 százalékra. A jelentés élesen bírálja a fejlett ipari országokat, amelyek a mezőgazdaságnak nyújtott jelentős állami támogatásokkal torzítják a kereskedelmet és akadályozzák a harmadik világ gazdasági növekedését, mivel a szubvenciók tovább növelik a jövedelmi különbségeket és lenyomják az árakat, kiszorítva a fejlődő országok termelőit a piacokról. Az OECD-országok 2002-ben öszszesen 229,7 milliárd dollárt költöttek élelmiszer-termelésük támogatására, ez tavaly 257,3 milliárdra emelkedett. Ráadásul a támogatás a termelés nagyságán alapul, így eleve nem a leginkább rászoruló termelők kapják. A 2002-es 94.8 milliárd dollár után az Európai Unió tavaly 120,4 milliárddal szubvencionálta az élelmiszer-termelést, Japán 42.8 helyett 44,7 milliárddal, az Egye-Június 15. Továbbra is Tokió a világ legdrágább városa a Mercer Human Resource Consulting hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése szerint. Az első tízben azonban jelentős változások következtek be az elmúlt egy évben: London a tavalyi hetedik helyéről lépett elő a dobogó második fokára, és míg Peking és New York City kikerült az élmezőnyből, Koppenhága és Szentpétervár beverekedte magát. Budapest tavaly a 37. idén a 34. helyere került a rangsorban. A magyar főváros ezzel jócskán megelőzi a régióból őt követő Pozsonyt, amely a 2003-as 56. helyről ugrott előre a 44-re, illetve az egy éve és az idén egyaránt 49. Prágát. Igaz, ha Béccsel is egy régióba soroljuk, sült Államok viszont 40,8 milliárd dollárral szemben 38,9 milliárddal. Ez a három tétel együtt az OECD harminc országa által nyújtott mezőgazdasági támogatás közel nyolcvan százalékát teszi ki. Az OECD nem teljesen kielégítőnek, de a jó irányba tett lépésnek minősítette az Európai Unió tavaly júniusban indított agrárreformját - a bővítés várható hatásaival a jelentés nem foglalkozik. Budapest csak a második helyen szerepelne (az osztrák főváros a 19. a listán), ugyanakkor drágábbnak bizonyult többek között Chicagónál, San Erancisconál, de Münchennél és a Frankfurtnál is. A felmérés során több mint száz alapvető termék árát veszik figyelembe, egyebek között élelmiszerek, dohányáruk, az öltözködés, a higiénia területéről, de figyelembe veszik az utazás, a sportolás és számos egyéb tevékenység költségét is. A bázispontot New York jelenti, mely továbbra is az USA legdrágább városa, de már csak 12. az összesített listán. A megélhetés költségeit New Yorkhoz hasonlítva Budapesten tavaly még csak 80,2, az idén 84,5 százalékot kellett fizetni. A legdrágább városnak minősülő Tokióban "130 százalékba kerül az élet", míg az utolsó helyeken szereplő dél-amerikai városokban a new yorki költségek kevesebb mint felével lehet számolni. A tíz legolcsóbb városból hét délamerikai, a sereghajtó Asuncion, Paraguay fővárosa. Az elmúlt években az európai városok nagy részében drágább lett az élet, ezt a Mercer szakértői elsősorban az eurózóna létrejöttével, illetve az euró dollárral szembeni erősödésével magyarázzák. Ugyanakkor a top tízben szereplő hét európai ország nagyobb része (Genf, Zürich, Moszkva és Szentpétervár) nem részese az eurózonának. A kontinens legolcsóbb városának Bukarest bizonyult, a 129. helyet 60 százalékos eredménnyel sikerült megszerenie. Röviden KÖZÖS KÓOLAJTARTALÉK-ALAPOT TERVEZNEK AZ ÁZSIAI ORSZÁGOK Június 16. A közel-keleti kőolajtól való függőség csökkentését szorgalmazták kedden az ázsiai országok vezető kőolaj- és gázipari szakemberei és politikai döntéshozói a Malajziában tartott szakmai konferencián. A résztvevők javaslatot tettek arra, hogy az érintett országok hozzanak létre egy közös tartalékot a nagy piaci megrázkódtatások ellensúlyozására. Szorgalmazták az együttműködést a térség saját kőolajmezőinek felkutatásában. A konferencia résztvevői szerint mindezekre azért van szükség, hogy a magas árak és az időnként fellépő szállítási problémák ne fojtsák meg a térség gazdasági fellendülését. A résztvevők hangsúlyozták, Ázsia kőolajigénye a következő évtizedben sokkal gyorsabban fog nőni, mint bárhol máshol a világon, elsősorban Kína és India keresletének növekedése miatt. A növekvő igényeket a kontinens saját termeléséből nem tudják kielégíteni. Ázsiának a külső kőolajforrásoktól való függősége a 2002. évi 62 százalékról 74 százalékra növekszik 2010-ben, s a legfőbb beszerzési hely továbbra is a Közel-Kelet lesz. Gatwickról is indít budapesti JÁRATOT AZ EASYjET Június 15. A második legnagyobb brit repülőtérről, a Londontól délre fekvő Gatwickről is indít budapesti járatot az easyjet, közölte az európai légitársaság, amely május óta jár Budapestre egy másik londoni repülőtérről. Az agresszív terjeszkedéséről ismert brit cég a hétvégi közlemény szerint szeptembertől indítja újabb budapesti járatát, annak a bővítési programnak a keretében, amelynek célja a vállalat Gatwickról induló járatai számának növelése. Nőtt a Chrysler termelése Június 14. Tavaly a Chrysler növelte legnagyobb mértékben termelékenységét az Amerikában telephellyel rendelkező autógyárak közül. Igaz, a legmélyebbről is indult. Az autóipari szakma által nagy becsben tartott Harbour Report szerint a Chrysler termelékenysége 7,8 százalékkal javult tavaly, és így' első ízben előzte meg a Ford termelékenységét. Az Egyesült Államokban változatlanul a Nissan gyárt a leghatékonyabban autókat. A Harbour Report a General Motors, a Ford, a Chrysler, a Nissan, a Toyota és a Honda amerikai gyárait vette vizsgálat alá. A tanulmány szerint a GM termelékenysége 5,2 százalékkal, a Fordé pedig 3,4 százalékkal javult tavaly. Az amerikai gyártók ezzel ismét felzárkóztak egy kissé a japán autógyárakhoz. A legkevésbé hatékonyan a Ford dolgozik, ahol egy autó előállítása 38,60 órát vesz igénybe. A Chryslernél 37,42 óra alatt, a GM-nél pedig 35,20 óra alatt készül el egy autó. A Honda 32,09 óra, a Toyota 30,01 óra, a Nissan pedig 28,09 óra alatt gyárt le egy autót. Valutaárfolyamok (JÚNIUS 16.) 1 USD = 207.634 HUF 1 USD * 0.822 EURO 1 USD = 33.948 ROL 1 EURO = 252.54 HUF Budapest a legdrágább város a régióban DRÁGA KIS VÁROSOK Három helyet lépett előre, és immár a világ 34. legdrágább városa Budapest. Fővárosunkban kell a legtöbbet költeni a megübetésre az egész régióban.
