A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-11 / 157. szám

2004. JÚNIUS 11. Színes A HÍD 19 ■ A virtuális ingatlanár-robbanás valódi dollárokat fial NEM LÉTEZŐ VALÓ Akár ezer dollárt is fizetnek egy online számítógépesjáték rajongói a csupán a játék valóságában létező földekért. Azok az összegek, amik a Second Life nevű játékban található birtokokért, ingatlanokért cserélnek gazdát, nagyságrendekkel nagyobbak a hasonló üzletek átlagos árainál. A szegénység, a lepusztult és szürke valóság elől eg}', a megélhetésüket is biz­tosító számítógépes játékba menekülnek a világhírű japán anime rendező Marnom Oshii Avalon című, a jövőben játszódó filmjének hősei. Ez az életforma azonban ma már egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, a Linden Labs Second Life nevű játékának virtuális árucikkeiért, ingatlanjaiért és földjeiért több száz, sőt akár ezer dollárt is fizetnek fanatikus játékosok. A Second Life viszonylag új szereplő a Massively Multiplayer Online (MMO) játékok piacán, melyek közös jellemzője, hogy játékosaik alternatív életet élhetnek egy általuk elképzelt szereplő bőrébe bújva, és saját civilizációt alakíthatnak ki az interneten a játék világának keretein belül. A Second Life - azaz Második élet - nevű játék elkezdéséhez, az Ever­­questhez és a Sims Online-hoz hasonló­an, csupán egy erős számítógépre, nagy sávszélességű internet kapcsolatra és ha­vi tíz dollár befizetésére van szükség. A játék több száz szerver által fenntar­tott virtuális valóságát a játékosok for­málják; az Second Life tengerparti, pál­mafákkal és gyönyörű naplementékkel tarkított területén földet vásárolhatnak, házakat, közlekedési eszközöket vagy ru­hákat tervezhetnek és adhatnak el, is­merkedhetnek, bulizhatnak, virtuális kö­zösségeket, tulajdonképpen saját civili­zációt hozhatnak létre. A játék első évében létrejött tízezer fős online társadalom működése nem sokban különbözik a fogyasztói társada­lomtól, bár amit a pénzünkért kapunk, az csupán komputerizált reprezentációja a valódi tulajdonnak. Szép képek, amik valódi pénzt érnek, a játékban ugyanis minden árucikk vagy szolgáltatás igazi vág}7 "Linden-dollárokra" váltható. Az online birtokok egy hektárja, nagyjából 550 dollárba kerül, a játék hivatalos fize­tőeszközét, a Linden-dollárt pedig egy vállalkozó és a játékosok által működte­tett pénzváltóban, a gamingopenmar­­ket.com címen válthatjuk valódi dollá­rokra. A számítógépes játékok rajongói már évek óta fizetnek valódi pénzzel virtuális tárgyakért. Az Everquest vagy az Ultima Online nevű online szerepjáté­kok karaktereinek és varázstárgyainak jelenleg is élénk kereskedelme zajlik az Ebay-en. Azok a pénzösszegek viszont, amik a Second Life-ban egy-egy ingatla­nért vagy birtokért cserélnek gazdát, nagyságrendekkel nagyobbak a korábbi­aknál. Az ingatlan birtoklása kézzelfogható­nak és fontosnak tűnik a játékban, egy új földterület megszerzése olyan érzés, mintha a jövő egy darabját vásárolnánk meg, nyilatkozta a CNN-nek Philip Rosedale a játékot tervező San Francisco-i Linden Labs egyik vezetője. A játék indulásakor nem volt lehető­ség arra, hogy a játékosok területeket vá­sároljanak maguknak, egy-egy új birtok tulajdonjogáról az döntött, hogy ki ért oda először. A Linden Labs december­ben határozott arról, hogy engedélyezi földek adásvételét, beszüntetve azt a gyakorlatot, hogy a játékosok versenyt futottak az új területekért, mivel a földek kivételével már amúgy is mindennel ke­reskedtek a második életet élők. Amióta a cég lehetővé tette a földbir­tokok kereskedelmét, a játék területe a duplájára nőtt, és a cég havonta 30-40 új komputerrel bővíttette a gépparkját, me­lyek mindegyike egy új szigetet terem­tett a végtelen digitális tengeren. A Linden Labs tavasszal kezdett pri­vát virtuális szigeteket forgalmazni. Egy sziget 980 dollárba kerül, havonta pedig 195 dollárt kell fizetni a fenntartásáért. Jelenleg hat szigetet lehet megvásárolni, amiket a cég a vásárlók igényeinek figye­lembevételével alakít ki. Az ingatlanok után a Lindenek - a já­ték felügyelői - szednek adót, és a csu­pán a játék valóságában létező ingatla­nok után fizetett adók most már több bevételt hoznak a cégnek, mint az előfi­zetések. De miért is fizetnek emberek ezer dollárt, egy nem létező földdarabért? Nos, úgy tűnik a játékban is pont azért vásárolnak földet, amiért a valóságban. Mervin Marker, portlandi játékos a Second Life negyedik legnépszerűbb közösségét az Awekening Avatarokat ve­zeti, és a játékban egy kétharmad hektá­ros területen található tengerparti villá­ban lakik. Marker néhány befektetőtár­sával vásárolt földet a játékban. Terveik szerint új játékosoknak adják majd el a megszerzett területet a bőséges haszon reményében. Marker a legtöbb játékos­társához hasonlóan valódi életéről nem szívesen beszél, mivel úgy érzi, a valóság ismerté válása beszennyezné virtuális személyiségének csillogását. Röviden Műtétet kell végignéznie A GÁZOLÓ SOFŐRNEK Baleseti sérült műtétjének végignézésére ítéltek eg}' buszsofőrt Argentínában, ami­ért halálra gázolt egy 11 éves kisfiút. "Fon­tos okítás és figy elmeztetés ez azoknak az embereknek, akik megszegik a közlekedési szabályokat" - fűzte ítéletéhez a bíró. A bal­eset a 44 éves buszsofőr hibájától történt, és büntetéseként nem csupán műtétet kell néznie. A bíró öt évre eltiltotta a járműve­zetéstől és két év börtönt szabott ki rá, bár ez utóbbi letöltését felfüggesztette. A volt sofőrt a műtét megtekintése előtt pszicho­lógiai és fiziológiai teszteknek vetik alá, hogy kiderüljön, képes-e végignézni egy operációt. Akcióhős-utánzó nyugdíjas Egy szerb nyugdíjas rájött, hogyan haszno­síthatja a 007-es ügynök eszközeit a való­ságban. Miladin Nicolic olyan sétatótot fejlesztett ki, amelyikkel hatásosan lehet el­riasztani a támadókat. A 62 éves feltaláló állítása szerint a egyik James Bond-filmben látta azt a sétapálcát, amelyikből egy gombnyomásra szükség esetén egy hegyes nindzsakard bújik elő. - Akkor jött az ötlet, amikor nemrégiben kóbor kutyák támad­tak meg, és a botomon kívül nem volt ná­lam semmi, amivel elriaszthattam volna őket. Elkezdtem gondolkozni, hogy mivel szerelhetném fel, hogy hatékonyabb le­gyen - mondta a szerb nyugdíjas. A talál­mány egyébként több funkciós, ugyanis a békésebb helyzetekre is nyújt segítséges az idős, beteg embereknek. A speciális séta­pálcába ugyanis egy hőmérőt is szereltek, amely figyelmezteti őket a hidegre, illetve egy iránytűt, hogy könnyedén hazatalál­hassanak. A luxusverziót pedig akár még James Bond is megirigyelhetné, hiszen ab­ban egy gyógyszertartó mellett egy riasztó is helyet kaptt, amellyel támadás esetén segítséget lehet hívni. Diáklány halála DIÉTA MIATT Összeesett és meghalt egy 16 éves diáklány Rómában, miután felelni hívták. Az osz­tálytársak szerint drasztikus diéta lehet a halál oka, az áldozat ugyanis több mint 15 kilót fogyott az utóbbi néhány héten. A Mobil Press olaszországi tudósítója meg­tudta, hogy az apa szerint lány a nem fo­gyókúrázott, s egyelőre még az orvosok sem derítették ki a halál pontos okát. A SZEX RABJA Annyira rabul ejtett egy szexbolt egy' fran­cia férfit, hogy a rendőrségnek kellett ki­szabadítania. A 25 éves férfi még szomba­ton ült be a reimsi bolt egvik vetítőfülkéjé­be, hogy pornófilmet nézzen. A látvány azonban nem lehetett túl izgalmas, mert el­aludt a filmen. Közben a boltos - elfelejt­kezve a kuncsaftról - bezárta az üzletet, és elment víkendezni. A szex "rabja" az éjsza­ka közepén ébredt fel, s miután konstatálta helyzetét, igyekezett hasznosan tölteni az időt: ingyen nézte a filmeket, amíg csak bírta. Vasárnap délután azonban már any­­nyira torkig volt a szexszel, hogy telefonon kihívta a rendőrséget: engedjék ki a pornó­paradicsomtól. Ha pornó, akkor magyar? Nincsen pornó magyar nélkül ! A jól ismert és közkedvelt pornósztárok kö­zül több tucat lány magyar, és egy jól sikerült "művésznevet" használ. A világ egyik legnagyol)!) pornófilmgyártó cégé­nél a magyar lányok aránya megközelíti a 80 százalékot! A drága, első osztályú amerikai és nyugat-európai pornófilmek majd mindegyikében visszaköszönnek hazánk lányai... A dolognak két egyszerű oka van: a magyar lányok szépek, illetve rendkívül olcsón dolgoznak és mindenre hajlandóak. Ma Magyarországon egy komplett film leforgatása annyiba kerül, mint Amerikában egy "középszereplő" gázsija. A nemrég befejeződött olaszor­szági pornóvásáron újabb meglepetés­ként ható statisztika látott napvilágot, m melyet a nagy pornóipari cégek is meg­erősítettek: 1999 és 2003 közötti nem ké­szült olyan számottevő pornófilm a vilá­gon, melyben ne szerepeltek volna ma­gvar lányok, vagy esetleg urak...

Next

/
Thumbnails
Contents