A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-11 / 157. szám
4 a híd ______________A merika hírei 2004. június n. M Kötelező sorkatonai szolgálat Amerikában? TAGADOTT DÖNTÉS Nincs szükség a sorkötelezettség visszaállítására - igyekezett tagadni a kormányzat terveiről szóló pletykákat Donald Rumsfeld. Az illetékesek szerint egyelőre senki sem tervezi az amerikai fiatalok behívását, a törvényhozásban azonban ketten már törvényjavaslatot is beterjesztettek az ügyben. Ráadásul az iraki hírek miatt egyre kevesebben tartják vonzó pályának a katonaságot. A kormányzat már kétszer is meghosszabbította lejárt szerződésű katonái szolgálatát. Háborús veszteségek az amerikai történelemben Június 6. Az Egyesült Államok iraki katonai fellépése a több mint 800 halottal és 4600 sebesülttel már az amerikai történelem számos kisebb háborújával összemérhető. A Washington Post megállapítása szerint a halottak és sebesültek számát együttvéve az Egyesült Államok máris nagyobb veszteséget szenvedett el Irakban, mint az 1898- 1902 évi spanyol-amerikai háborúban. Az Egyesült Államok ebben a háborúban űzte ki a spanyol gyarmattartókat Kubából, saját érdekszférájába vonva a szigetországot, aminek máig tartó öröksége a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpont. Irakban a sebesültek száma (de nem a halottaké) meghaladta az 1812-15-ös háború sebesültjeit, amelyben az alig negyedszázada független Egyesült Államok hadakozott 3 éven át a volt gyarmattartó Angliával. Kevesebben sebesültek meg az 1846-1848-as amerikai-mexikói háborúban is, amelyben az Egyesült Államok elhódította a szomszéd országtól mai délnyugati szövetségi államait. Az intervencióként kezdődő iraki háború idővel közepes háborúvá terebélyesedhet a Texasi Egyetem tanára szerint, aki úgy véli, hogy az iraki is azoknak a háborúknak a sorába lépett, amelyek politikai vezetők sorsát dönthetik el, és befolyásolhatják az amerikaiak gondolkodását arról, hol a helyük a világban. A történészek egyetértenek abban, hogy mostanában már a kis számú halottnak és sebesültnek is nagyobb a politikai hatása, mint a korábbi háborúkban, amikor az emberek a veszteségekről csak jóval a bekövetkeztük után értesültek. Egyes történészek az iraki eseményeket az amerikai hadsereg és az indiánok "alacsony intenzitású" harcaihoz hasonlítják, másokat viszont a Fülöp-szigeteki Amerika-ellenes felkelésre emlékeztetik. A texasi egyetem kutatója szerint az irakihoz hasonlóan a Fülöp-szigeteki háborúban is felmerült az a "némiképp jogos" aggodalom, hogy az Egyesült Államok egy olyan országot támadott meg, amely nem jelentett közvetlen és egyértelmű veszélyt rá. Június 7. Washington legkitartóbb pletykája a választási kampány egyik fő témájává válhat. Az iraki háború mellékzöngéjeként egyre gyakrabban hallani, hogy az amerikai kormányzat titokban a sorkötelezettség visszaállításán dolgozik, és hogy a novemberi elnökválasztás után már meg is kezdhetik mű-Június 6. Az amerikaiak negyvennégy százaléka szerint "nagyon valószínű" vagy "bizonyos mértékig valószínű", hogy az Európai Unió valaha szuperhatalommá válik. Ennek valószerűtlenségében ugyanennyien kételkednek, derül ki a Gallup Europe sajtóközleményéből. A világpolitikai kérdésekben, az amerikaiak szerint, hazájuk pozitívabb szerepet játszik az Európai Uniónál. A legpozitívabban, a felmérés szerint, a terrorizmus elleni amerikai harcot értékelik (USA 69 százalék, EU 41 százalék), míg a legkisebb eltérés a környezetvédelemnél mutatkozik (46, illetve 40 százalék az USA javára). A világ szegénysége elleni küzdelemben 57-3 3-as, a világbékéért folytatott tevékenységben 59-45-ös USA-előny jött ki. A válaszadásokban nagyobb eltérések tapasztalhatók a politikai táborokhoz való tartozásnak megfelelően. A kutatásban feltárt különbségek az utóbbi években végzett Gallup Europe vizsgáködésüket a sorozóbizottságok. A jólértesültek szerint az első bevonulás 2005 végén várható - írja a Newsweek. Amilyen kitartóan terjed a pletyka, olyan kitartóan tagadja azt Bush és kormánya. Az elnök és védelmi minisztere, Donald Rumsfeld szerint a sorkötelezettség bevezetése nem szükséges és nincs is folyamatban. "Senkit nem ismerek a végrehajtó hatalomban, aki visszahozná a sorkötelezettséget, és semmi okát nem is látom" - jelentette ki egy áprilisi beszédében Rumsfeld. A pletykáról már a Sorköteles Rendszer szóvivője is hallott. Dan Amon szerint a közel 13,5 millió katonakorú fiatal adatait rögzítő szervezetet ugyan felkérték egy, a kisegítő gyógyászati személyzet sorozási lehetőségének vizsgálatára, a jelentésüket csak "porfogónak" használják a védelmi minisztériumban. Mint mondta, sem célzott, sem általános sorozás tervein nem dolgoznak. Tavaly azonban több kongresszusi képviselő is sürgette a sorozás bevezetését. Charlie Rangel New York-i képviselő és Fritz Hollings dél-karolinai szenátor törvényjavaslatot is benyújtott a témában. Igaz, a Newsweek szerint a két demokrata politikus csak az iraki politika ellen próbált tiltakozni egyedi módon. A sorkötelezettség visszaállítása latok tapasztalataihoz viszonyítva is nagyobb megosztottságot tükröznek. Arra a kérdésre, hogy vajon az EU lesz-e valaha is olyan szuperhatalom, mint az USA, a republikánusok negyven százaléka felelte azt, hogy ez "nagyon valószínű" vagy "bizonyos mértékig valószínű", míg ugyancsak negyven Duncan Hunter, a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó különbizottságának republikánus elnöke szerint csak akkor merülhetne fel, ha a hadsereg emberigénye jelentősen megnövekedne. A hivatalos ódzkodás ellenére az iraki hírek az összeesküvés-elmélet híveit látszanak igazolni. A hadsereg immár másodszor korlátozta jelenleg is szolgálatot teljesítő katonái leszerelését, illetve a szerződés felmondását. Az iraki és az afganisztáni hadszíntereken szolgálatot teljesítő szerződésesek a megállapodásban foglaltaktól függetlenül csak akkor hagyhatják ott a sereget, ha alakulatukat visszarendelték a hadszíntérről. A már a II. világháborúban is alkalmazott gyakorlatot John Kerry demokrata elnökjelölt egyik kampánybeszédében "lopakodó sorozásnak" nevezte. Aggódva figyelheti a hadsereg az önként jelentkezők számának alakulását is. A leglátványosabban a Nemzeti Gárdába jelentkezők száma esett vissza. Az év elejéhez képest öt-hatezerrel jelentkeznek kevesebben havonta, pedig normálisan a gimnáziumi érettségik idején pörög fel a bevonulok száma. Ennek oka lehet, hogy a tartalékos haderőként hétvégi katonaságnak tartott gárda profilja megváltozott. Irakban több gárdahadosztály is egy évnél régebb óta teljesít szolgálatot, az alakulatok a háború és a rendfenntartás időszakában is jelentős veszteségeket szenvedtek el. "Az amerikaiak többsége elképzelhetetlennek tartja a sorozást. Pedig ha még egy-két ellenséget összeszedünk, már nem kell nagy látnoknak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a terveket" - jelentette ki a Newsweeknek Scott Kohlhaas, az általában a republikánusokkal együttműködő Libertariánus Párt alaszkai elnöke. százalékuk úgy vélekedett, hogy ez hogy "nem nagyon" vagy hogy "egyáltalán nem valószínű". A demokraták ezzel szemben némileg optimistábban válaszoltak: közöttük negyvenkilenc százalék véli úgy negyvenkét százalékkal szemben, hogy ez valószínűleg bekövetkezik. A republikánusok az USA terrorizmus elleni háborúban, a világbéke megőrzésében és a világban tapasztalható szegénység elleni küzdelemben viselt szerepét emelik ki. A demokraták ezzel szemben - nagyobb arányban tulajdonítanak pozitív szerepet az EU-nak, mint az USÁ-nak a világbéke előmozdításában és a környezetvédelem terén. ü Amerikai vélemények és az Európai Unió A M EGLÁTÁS EREJE Az amerikaiak szerint a legfőbb világpolitikai kérdésekben hazájuk az Európai Uniónál pozitívabb szerepet játszik, derült ki a Gallup Europe felméréséből. A demokrata érzelmúek nem látják ennyire kedvezően országuk szerepét.
