A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-11 / 157. szám
FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JÚNIUS 11. -JÚNIUS 17., 4. ÉVFOLYAM 157. SZÁM 24. HÉT Sáron veszélyben Az izraeli kormány felvizezett formában elfogadta vasárnap Áriéi Sáron kormányfő gázai kivonulási tervét. A keményvonalas miniszterek és Sáron között létrejött kompromisszum értelmében a kormány elvben áldását adta a miniszterelnök tervére. (2. oldal) Ki IS HAZUDIK MOST? Alpári stílusúvá kezd alakulni az utolsó hetébe érkezett európai parlamenti választások kampánya. íVlindez történik úgy, hogy a pártok néhány hónappal ezelőtt közösen aláírt etikai kódexben vállalták, hogy nem folytatnak negatív kampányt. (8. oldal) Tagadott döntés Nincs szükség a sorkötelezettség visszaállítására - igyekezett tagadni a kormányzat terveiről szóló pletykákat Donald Rumsfeld. Az illetékesek szerint egyelőre senki sem tervezi az amerikai fiatalok behívását, a törvényhozásban azonban ketten már törvényjavaslatot is beterjesztettek az ügyben. (4. oldal) H Elhunyt Ronald Reagan volt amerikai elnök A H ID EG H Á BO RÚ S Félárbocra eresztették a lobogókat Ronald Reagan korábbi amerikai elnök emlékére, aki szombaton huny t el 93 éves korában. Korábbi és jelenleg hivatalban lévő nemzetközi vezetők is megemlékeztek a néhai elnökről. Az ENSZ megszavazta az iraki határozatot Június 8. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag megszavazta Irak szuverenitásának helyreállítását és a demokratikus állam megteremtését támogató határozatát. A BT 1546. számú határozata értelmében Irak június 30-án visszanyeri teljes szuverenitását, feloszlik az ideiglenes koalíciós hatóság, és hivatalba lép az ideiglenes kormány. John Negroponte amerikai ENSZ-nagy követ a határozatot "fontos mérföldkőnek" nevezte Irak történetében. Kijelentette, a határozat világosan megerősíti, hogy Irak szuverenitása csorbítatlan lesz. Negroponte, az Egyesült Államok leendő bagdadi nagykövete szerint az egyhangú szavazás azt bizonyítja, hogy széleskörű nemzetközi támogatása van a határozatban célul kitűzött "föderális, demokratikus, pluralista és egységes" Iraknak. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a határozat jelentőségét abban nevezte meg, hogy az véget vet a megszállásnak, ami - tette hozzá - "számos nehézség oka volt a felszabadulás óta". A hetekig tartó huzavonában a legvitatottabb kérdés az volt, hogy ki ellenőrzi az Egyesült Államok által vezetett többnemzetiségű erőket. Franciaország, Németország és más BT-tagok azt szorgalmazták, hogy a határozat biztosítson vétójogot a bagdadi kormánynak a nagyobb szabású katonai műveletek felett. A kompromisszum szerint az amerikai parancsnokok konzultálnak az iraki kormány illetékeseivel a főbb katonai műveletek előtt. Az Egyesült Államok 40. elnöke az elmúlt 10 évben Alzheimer-kórban szenvedett. Temetésére Kaliforniában kerül majd sor. Ronald Reagan egy közép-amerikai kisvárosban, az Illinois államban fekvő Tampicoban született 1911-ben egy alkoholista cipőbolti eladó gyermekeként. Hollywoodba ment szerencsét próbálni, ahol 1937-ben a Warner Brothersnél kezdte meglehetősen középszerű színészi pályafutását. Több mint félszáz filmben szerepelt, karrierje csupán 3 évre szakadt meg a II. világháború alatt. Első felesége Jane Wyman színésznő volt, tőle 1948- ban vált el. Négy évvel később újranősült, ekkor vette el élete nagy szerelmét, Nancy Davist. Ugyanebben az évben, 1952-ben választotta elnökévé a hollywoodi színészszakszervezet. Ez volt talán az első kis lépés az erősen konzervatív nézeteket valló Reagan számára a politikai karrier felé. 1966 volt az az év, amikor a republikánus párt támogatójából és lelkes szónokából előbb jelölt, majd két ciklusra Kalifornia állam kormányzója lett. Egy pénzzel alaposan megtámogatott kampány juttatta aztán az Egyesült Államok elnöki székébe 1980-ban, amikor legyőzte Jimmy Cartert. Ronald Reagan ekkor már 69 éves volt, így ő lett minden idők legidősebben megválasztott amerikai elnöke. Ennek ellenére önbizalommal telve kezdte meg működését. „Nem félek attól, ami rám vár és nem hiszem, hogy az amerikaiak félnének attól, ami előttük áll”- jelentette ki. Nem készülhetett fel viszont arra, ami két hónappal később történt, amikor egy gyilkossági kísérletben rálőttek és súlyosan megsebesült. "Drágám, elfelejtettem lebukni" - mondta feleségének sajátos önironikus humorával. Közvetlensége annak ellenére jó közérzetet biztosított az Egyesült Államoknak elnöksége nyolc éve alatt, hogy a gazdaság recesszióban volt, magas volt a munkanélküliség, a részvény piac pedig összeomlott. Ronald Reagan hatalmas költségvetési hiányt hagyott utódaira. Adócsökkentéssel és a piac liberalizációjával próbálta meg a gazdaságot élénkíteni, ugyanakkor hatalmas védelmi kiadásai meghiúsították a költségvetési egyensúly elérésére tett erőfeszítéseit. Az általa az "ördög birodalmaként" emlegetett szovjet rendszerrel folytatott fegyverkezési verseny alighanem hozzájárulhatott az 1987-es végleges áttöréshez, amikor megállapodott Mihail Gorbacsovval a közép- és rövidhatótávolságú rakéták európai leszereléséről. Ronald Reagan hajlama arra, hogy inkább a hangnemet határozza meg, és ne merüljön el a részletekben, oda vezetett, hogy elvesztette az ellenőrzést elnökségének legnagyobb botránya, az iráni kontrák ügye felett. A botrány oka az volt, hogy az Iránnak illegálisan eladott fegyverekből támogatták a lázadó nicaraguai kontrákat. Ennek ellenére Reagan népszerű maradt, és bár ma már talán nem tartják nagy elnöknek, de nagy amerikainak minden bizonnyal igen. Az 1992-es republikánus konvención elmondott utolsó nagy beszédében az akkor már idős államférfi tulajdonképpen saját nekrológját fogalmazta meg - egy olyan összegzésben, amellyel alighanem a legtöbb történész egyetért: „Bárhogy is ítéljen majd meg a történelem halálom után, remélem, az marad meg rólam, hogy az amerikaiak legszebb reményeire és nem a legnagyobb félelmeire, a bizalmukra és nem a kételyeikre építettem. Minden amerikai őrizze meg emlékezetében hősi eredetét! Sose felejtsék el keresni az isteni gondviselést, és sose adják fel természetes, isten-adta optimizmusukat.”
