A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-04 / 156. szám
2004. JÚNIUS 4. Gyerekeknek A HÍD 21 A hét holló (Első rész) Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy asszony. Annak az asszonynak volt hét fia. Azok után egyszer csak gyönyörű szép lánygyereket hozott a világra. A gyerekágy után, mikor először járt a faluban, azt látta, hogy a hét fia épp jön ki a kocsmából. Annyira megharagudott rájuk, hogy megátkozta őket: "Váljatok hollókká, ha a kocsmába jártok." Alighogy ezt kimondta, a hét holló ott szállt el a feje felett, az ő hét fia. O meg ment hazafelé. Már a kislány nagyocskára nőtt, szép lett, anyányi. Látta, hogy az anyja mindig sír.- Miért sírsz te, anyám? - kérdezte.- Ne kérdezz engem, hogy miért sírok! Úgysem tudsz te engem megvigasztalni - felelte az.- Dehogynem, édesanyám, tudnék tán valamit én is! Mondja csak meg, majd meglátja, hogy jobb lesz!- Megmondom, fiam, ha olyan nagyon erősködöl, de tudom, hogy hasztalan. Hát tudod-e, mikor te születtél, már volt neked hét bátyád, akik kocsmába jártak. Én meg megátkoztam őket, hogy "váljatok hollóvá!", ők azzá változtak, elszálltak, azóta úgy oda vannak, hogy se hírük, se nyomuk, nem tudok róluk semmit. Ezt mondta az asszony, de nagyon keserves sírásba fogott. Vigasztalta volna a kislány, de csak rosszabb volt. Annál jobban sírt. Egy nap reggel azt mondja a lány az anyjának:- Édesanyám! Süssön nekem pogácsát! Én elmegyek, felkeresem a bátyáimat.- Hova mennél, te? Hisz azt se tudod, hol, merre keresd őket! De a lány kötötte magát, az anyja se állhatott elébe, hogy ne menjen. Sütött neki pogácsát, azzal útnak eresztette. Ment a lány, mendegélt, hetedhét ország ellen. Útjában találkozott egy farkassal. A farkas megállóit előtte az úton. A lány meg nagyon megijedt.- Sose ijedj meg tőlem, jó lány, nem bántalak én. Adjál inkább egy falat ennivalót, mert már úgy ehetném, hogy majd elveszek! A lány megbátorodott, kivett a tarisznyából egy pogácsát, odaadta neki. Az meg egy sípot adott neki érte, hogy ha akármi baja lesz, csak fújja meg, ő azonnal segítségére megy. Azzal elváltak egymástól. Ment a lány tovább. Útközben egy rókával is találkozott.- Hallod-e, jó lány, fordíts meg engem a másik oldalamra, már hét esztendeje nyomorgok a fél oldalamon. Jótét helyébe jót várj! A lány megsajnálta azt is, megfordította, adott neki is egy pogácsát. A róka meg leszakított magáról egy szál szőrt, odaadta neki, hogy ha szüksége lesz valamire, csak szakítsa ketté, ő rögtön ott terem. Jól van, a lány azt is eltette. Harmadszor meg, ahogy megyen, egy gallyról leszól neki egy kismadár. Az is pogácsát kért. Adott ő annak is. A kismadár meg hála fejében olyat mondott, hogy "ha a Veres-tengerhez érsz, ott egy szép alma esik elébed. Te azt vedd fel, edd meg, a csutáját meg tördeld el, és haj igáid a vízbe!" A lány megköszönte a madár jóakaratát, és indult. De a kismadár attól a perctől fogva mindig vele ment. Sokszor feljött a nap, meg sokszor lement, míg egyszer csak nagy sokára a Dunához ért a lány. Próbálna, próbálna, de nem tud rajta átjutni. Benyúlt a zsebébe, elővette a sípót, és megfújta. Rögtön ott termett a farkas.- Mit parancsolsz? Itt vagyok - mondta a farkas. A lány elmondta a baját. Akkor a farkas elvette tőle a sípot, megfújta ő is, hát csak úgy nyüzsgött a sok farkas, annyi jött oda. Mentek egyenest a Dunának. A lány nem tudta, mire vélje. Látta azután, mikor már mind belement, hogy azért van ez, hogy ő át tudhasson menni! Úgy átsétált a sok farkas hátán, hogy még a cipője széle se lett vizes. Már a Dunán átment volna, de még csak ezután jön a sok nehéz út! Megy, mendegél, már el is fáradt, mikor a Fekete-tengerhez ért. Hogy menjen ő azon át? Mindenféleképpen törte a fejét rajta. Eszébe jutott a szőrszál. Szétszakította. Rögtön ott termett a róka.- Mit parancsolsz, kedves gazdám?- Vigyél át a Fekete-tengeren, mert nagy utam van nekem. A róka csak nekifarolt a tengernek, a farkát rávetette a tengerre hogy félig átérte, akkor azt mondta a lánynak, hogy "eredj, no!" Mikor a tenger közepén volt a lány, a róka megfordult a tenger másik partja felé, úgy, hogy a lány minden baj nélkül átmehetett a róka farkán. De a kismadár is mindig vele ment. ki most bebújik az ágyba, eltalál meseországba. Fente baba, tente, tente, fejecskéd párnádra tedd le, pihe ringat s jön az álom, EK 11118 - * Tente baba, tente, tente, utazol aranv-határon. régen volt már naplemente, a játéknak vége mára, nő a sötétnek szakálla. Tente baba, tente, tente, szempilládat szépen hunyd le, kígyóit a csillag az égen, alszik a nád s fú a réten. Tente baba, tente, tente, oly régen volt naplemente, TALÁLD KI A világgal egyidős, még sincs esztendős. (uvSnsdvft) Koszorús lány kútba néz. Mi az? (<h>.N) Mindig volt és mindig lesz, de öthetes sose lesz. Mi az? (P1°H) Melyik három ember a legvénebb a földön? (jaqwajap UdquiaAOU Uaqwajdazg) Se oldala, se feneke, Mégis megáll a víz benne. Mi az? (9m) Csinger Beatrix Tyúkudvarban Pelyhes csibe, csip-csip-csip, A tvúkanyó hol kotlik? Tíz tojáson ücsörög, Kakas őrzi fú között. Cicus bársony talpakon Sétálgat a tornácon. Tarka kutya meglátja, Felkergeti a fára. a Kucu néni a sárban Meghempereg vidáman, így várja a vacsorát: Tököt és kukoricát. Három liba s egy pulyka Elindult vándorútra. Poros úton ballagnak, Majd csak hazatalálnak. Tanuljunk! Idegen szavak ÉS MAGYARÁZATUK * akkreditál = megbíz, * aukció = árverés, * bóvli = selejtes ócskaság, * brutális = durva; * büdzsé = költségvetés; * diszkrimináció = hátrányos megkülönböztetés, * finis = vége (valaminek), hajrá; * improvizáció = rögtönzés; * integráció = egységesülés, egységbe rendezés, teljessé tétel, (társadalmi) beilleszkedés, * kabinet = kormány; * likviditás = fizetőképesség, * motivál = indokol; * offenzíva = támadás, * ombudsman = jogőr, szószóló; * presztízs = tekintély, * projekt = tervezet (hosszú távú), * régió = táj, vidék, övezet, * szezon = idény, évad, évszak, * tautológia = szófecsérlés, * tempó = ütem, lendület, * valuta = külföldi pénznem illetve fizetőeszköz, * velleitás = átmeneti szándék, törekvés, irányzat. Folytatása következik
