A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-04 / 156. szám

12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. JÚNIUS 4. Röviden Azonosítható küldőkkel A SPAM ELLEN Június 2. A Microsoft és Meng Wong egyesí­ti az általuk létrehozott email küldőazonosító (Caller ID for E-mail), illetve feladószabá­lyozó-keretrendszer (SPF azaz Sender Policy Framework) technológiát. Az egysé­ges előírás védelmet nyújt a tartományhami­sítás, a hamisított levéllel elkövetett adatlo­pás és a kéretlen reklámlevelek ellen is. A Microsoft és Wong azt reméli, hogy az egye­sítés miatt az iparágban könnyebben elterjed az emailek hitelesítésére alkalmas technoló­gia. Az egyesített javaslat értelmében a szer­vezetek szabványos XML formátumban köz­zéteszik a kimenő email kiszolgálóik adatait (például az IP-címét), így a fogadó rendsze­rek mind az SMTP üzenetprotokoll szintjén, mind az üzenettörzs fejrészében ellenőrizhe­tik a feladó tartomány valódiságát. INTERNETSZOLGÁLTATÁS AZ ÚRBÓL Június 2. A világűrben, az angol építésű UK-DMC műhold fedélzetén üzembe he­lyezték a Cisco útválasztó kapcsológépét (routerét), amely az internetprotokollt hasz­nálva szolgálja az adattovábbítást. Ez az első eset, hogy' szokványos, a kereskedelemben kapható hardver és szoftver eszközökkel tel­jes körű intemetszolgáltatást működtetnek az űrből, természetesen csak kísérleti jelleg­gel. A hardveren csak annyit módosítottak, hogy elviselje a hőmérsékleti szélsőségeket és a vákuumot. A műholdon levő rendszer párját a NASA Glenn kutatóközpontjában tesztelik Clevelandben, onnan csak a Föl­dön már ellenőrzött parancsokat továbbíta­nak a műholdra. Az amerikai légierőt olyan megoldás érdekelné, amely'lehetőséget ad arra, hogy egy' műholdat egy' hálózat bár­mely pontjáról irányíthassanak, ne csak egy rögzített földi állomásról. A DINOSZAURUSZOK MEGFAGYTAK Június 1. Egy olasz, amerikai és holland tu­dósoktól álló kutatócsoport egyértelmű bi­zonyítékot talált arra, hogy hatvanöt millió évvel ezelőtt egy aszteroida becsapódást kö­vető hosszú tél okozta a dinoszauruszok ki­pusztulását. Tunéziai sziklaleletekben felfe­dezett mikroszkopikus élőlények vizsgálata szerint bizonyíthatóan az aszteroidabe­csapódást követően hűlt le a Föld. A tudósok magyarázata szerint a globális telet valószí­nűleg szulfátrészecskékkel szennyezett felhő okozta, amely a mexikói Chicxulubnál tör­tént aszteroidabecsapódást követően jelent meg, és eltakarta a Napot, írja a BBC. Az olasz, amerikai és holland tudósokból álló ku­tatócsoport a tunéziai El Keinél talált kőzete­ket elemezte, amelyek abból az időből szár­maznak, amikor a dinoszauruszok eltűntek a Föld színéről. A dinoszauruszok idejében, a Krétakor-Harmadkor határán El Keinél hú­zódott a melegvizes Tethys óceán partja. A tunéziai, mikroszkopikus élőlényeket tartal­mazó kövületek alapján a tudósok számára meglepő változások derültek ki a Krétakor- Harmadkor idejéből. A kutatók furcsa eltéré­seket tapasztaltak a szintén mikroszkopikus, csigaszerű élőlények alakjában. Ezeknek az élőlényeknek a váza vagy' jobbra vagy' balra csavarodik, rendszerint a hideg vizekben élő­ké a baloldalas, a melegebb vizekben élőké pedig éppen fordítv a. A kutatócsoport úgy találta, hogy a Krétakor-Harmadkor idejét követően folyamatosan növekedett a balra-UA mitokondrium mutációja okozza az öregedést AZ ELMÚLÁS TITKA Az öregedéssel foglalkozó kutatók régóta tudják, bogy a saját örökítőanyaggal ren­delkező mitokondrium mutációja igen gyakori az idősebb élőlényekben, de eddig nem tudták megállapítani, bogy az öregem okozza-e a mitokondriális dns múmiáját, vagy mindez fordítva történik, és a mutáció tehető felelőssé az öregedésért. Május 30. Aleksandra Trifunovic, a svéd Karolinska kutatóintézet munka­társa kollégáival megpróbálta megvála­szolni ezt a kérdést, ezért módosított dns-polimeráz-gamma enzimmel ren­delkező egereket hoztak létre, ugyanis ez az enzim segíti a dns helyreállítását. A genetikailag módosított állatok agyának, szívének és májának vizsgála­takor a kutatók háromszor-ötször több hibát találtak a mitokondriális örökí­tőanyagban, mint a normális egereknél. A mutánsokon már huszonöthetes ko­rukban megjelentek az öregedés jelei, például szívproblémáik voltak és elkezd­tek kopaszodni, pedig akkor még csak fi­atal felnőttek voltak. Bár a normális ege-Visszatelepítik az ázsiai vadlovakat HORTOBÁGYI VADLÓ Agglegénycsoport és kancaközösség - ezek a fogalmak csak a vadlovakra jellemzőek. Azokra az ázsiai vadlovakra, amelyet a lovas nomád népeknek majdnem sikerült tel­jesen kiirtaniuk. A világon ma található 1300 ázsiai vadló közül 43 a Hortobágyi Nemzeti Parkban él. Május »3Q, ,Ax ázsiai, más- «éven- Przewalski-vadlovak (Equus przewal­­skii) fönnmaradásukat annak köszönhe­tik, hogy voltak fogságban megmaradt példányok, ezek szaporítása megindult, 13 generáció felnövekedése után pedig elérkezett a természetbe való visszatele­pítés ideje Kínában és Mongóliában, va­lamint a ázsiai sztyeppékhez igen hason­dozzák az összes vadlervakra jellemző bé­lyeget: sörényük felálló, különleges sárga színük talán a magyar fakóhoz hasonlít­ható legjobban, lábuk csíkos, mint a zeb­ráé, ám ez a vonás nem annyira feltűnő a sötét lábvégek miatt. További sajátosság a farok végén található rövid szőrökből álló, úgynevezett "répa". A vadlovak természetükben is külön­latos élőhelyen, a Hortobágyon. A hortobágyi pusztán lévő Pente­­zugba 1997 októberében érkezett meg az első hárem, amely egy csődörből (Brutus) és három kancából (Ashnai, Si­ma, Monschura) állt, majd az elmúlt években a csapathoz további háremek ér­keztek. A Hortobágy úgy tűnik, megfe­lelő élőhely a vadlovak számára, a popu­láció természetes módon működik, az ál­latok nem kapnak kiegészítő takarmányt, sőt, vizet sem. A hortobágyi vadlóménes lovai eredetileg vadon élő állatok, hor­böznek a házilovaktól: nem keresik az ember társaságát, még a legbizalmasabb egyedek sem engedik a megfigyelőket 10-15 méternél közelebb magukhoz. A vadlovak háremekben élnek, ame­lyet egy-egy csődör tart ellenőrzése alatt. A háremet alkotó kancák összetar­tó közösséget alkotnak: ha valamilyen okból a csődörtől meg is válnak, a kan­cák mindig együtt maradnak. A fiatal csődörök külön élve, úgynevezett aggle­génycsoportokban várják a lehetőséget, hogy ők is egy hárem urai lehessenek. rek átlagéletkora száz hét, egyik mutáns sem élt hatvan hétnél tovább. A további kísérletekben az öregedést megakadályozó genetikai, gyógyszeré­szeti és étrendi megoldások tanulmá­nyozására fogják felhasználni a korán öregedő egereket. A tanulmánnyal kapcsolatban Law­rence A. Loeb és George M. Martin, a Washington Egyetem munkatársai a Scientific American tudományos lap­nak elmondták, hogy a dns-polimeráz­­gamma valószínűleg csak egyike azok­nak a molekuláknak, amelyek összefüg­gésbe hozhatók az öregedéssel. Loeb ugyanakkor elismerte: most bizonyítot­ták be először, hogy a mitokondrium mutációja öregedést okoz, és szerinte ennek segítségével létrehozhatnak olyan fejlett mitokondriális polimerázt, amely talán meghosszabbíthatja az életet. Jót tett az áramkimaradás Június 2. A 2003. augusztusi ame­rikai áramkimaradás azzal járt, hogy javult a levegő minősége az Egyesült Államok északkeleti és Kanada délke­leti területein. Az erőművek leállása következtében a rá következő éjszaka folyamán jelentős mértékben csök­kent a levegőt szennyező anyagok ki­bocsátása - olvasható a New Scientist című brit tudományos folyóirat leg­újabb számában, utalással a Mary­land állambeli College Park egyete­mének meteorológusaira. Huszon­négy' óra elteltével a levegő kén-dio­­xid-tartalma 90 százalékkal, az ózon felére csökkent, s ezzel egyidejűleg 40 kilométerrel nőtt a látótávolság az érintett területeken. A Russel Dickerson vezette kuta­tócsoport tagjai megragadták "az egyedülálló lehetőséget arra, hogy mérjék a levegő minőségét az erőmű­vek kibocsátása nélkül" és a katasztro­fális áramkiesés másnapján Pennsyl­vania államba repültek, hogy ott mé­réseket végezzenek. Megállapították, hogy a közlekedés okozta légszennye­zés nem változott. Jelentősen csök­kent azonban az olajjal, szénnel vagy földgázzal működtetett erőművek ál­tal kibocsátott szennyező anyagok mennyisége a levegőben. Dickerson az Amerikai Geofizikai Társaság tavaszi kongresszusán szá­molt be mérései eredményéről. Szak­értők szerint az új ismeretek erős ér­vekkel szolgálnak majd azok számára, akik a káros anyagok kibocsátásának szigorúbb korlátozását követelik. A mérési eredmények hozzájárulnak majd ahhoz is, hogy' a kutatók finomí­tani tudják a különböző forrásokból kibocsátott anyagok mennyiségének kiszámítását szolgáló modelljeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents